Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-11 / 9. szám

A múzeumok

a megye közművelődésében

M

int már hírül adtuk, a napokban zajlott le Salgótarjánban az a tanácskozás, amelyen értékelték a megyei múzeumi szervezet 1975. évi tevékenységét, megvitatták a szervezet 1976-ra szóló munkatervét, valamint a középtávú tervet A tanácskozáson a megyei és városi párt- és allami szervek képviselői mellett jelen volt Görnyei Antal, a Kulturális Minisztérium múzeumi főosztályának vezetője, Nagy Lajosné, a Kulturális Minisztérium előadója, Tarjáni Sándor, a Munkásmozgalmi Múzeum, s Hofer Tamás, a Néprajzi Múzeum szakfelügyelője.

A múzeumi szervezet múlt évi tevékenységéről szóló jelentés hangoztatja: ...... fig

yelembe kell venni, hogy ez az év az ötéves és középtávú tudományos terv záróidőszaka. Ez sajátos helyzetet is eredményezett. Egyrészt célszerű munkánk ötéves időszakot átfogó megismertetése, másrészt a megítélés egyúttal a következő középtávra érvényes tevékenységünk egy bizonyos hányadát is adja”.

összességében megállapítható, hogy a múzeumi szervezet lehetőségeinek megfelelően eredményesen Vfett reszt a párt- és állami feladatok megvalósításában. A múzeumi igazgatóság Salgótarjánba kerülése bővítette a szervezet hatókörét. Üj kiállítóhelyekkel (Pásztó, Bánk), távlatban új múzeummal (Szécsény) gyarapodtak. Kialakulóban van a múzeumi közművelődéssel foglalkozó részleg, amely egyrészt a különböző rétegek (szocialista brigádok, szakmunkástanulók stb.) felé kialakuló kapcsolatokat stabilizálhatja, másrészt 'jelzi a feltételek javulását. Kialakultak a tudományos publikációk feltételei is.

A gondok között a jelentés mindenekelőtt azt említi, hogy a gyűjtési tevékenység általában is. és a Munkásmozgalmi Múzeumban különösen elmarad a lehetőségektől. Időnként az esetlegesen végzett gyűjtőmunka jellemzi a tevékenységet. A középtávú tudományos tervben megfogalmazott feladatok végrehajtása (bányász- és munkáséletmód) alig indult rríeg, nem halad eléggé aktívan a palóckutatás. A gazdasági tevékenység ellentmondásai ugyancsak fékezőleg hatottak.

Dr. Horváth Istvánnal, a megyei múzeumok igazgatójával a feladatokról beszélgettünk.

— Ha egészen röviden próbálnám összegezni a lezajlott, rendkívül hasznos tanácskozás ' eredményét, azt mondhatnám: ismételten megfogalmazódott igényként, hogy a múzeumi tevékenységnek szervesebben kell beépülnie a közművelődési munka egészébe, s szervezettebbé kell tenni a tudományos tevékenységünket is — mondotta dr. Horváth István.

— Mi volt a tervezés jellegzetessége?

— A múzeumoknak a következő ötéves tervre egységes tudományos és közművelődési terv készül, egységes középtávú terv szerint dolgozunk, összhangban a tudományos és a közművelődési tevékenységgel, valamint a személyi feltételekkel.

— A múzeumoknak változatos formákkal és eszközökkel szükséges kialakítaniuk azt a társadalmi igényt, amelynek jelenléte, vagy hiánya befolyásolhatja a múzeumi tevékenységet. Mindenekelőtt néprajzi, régészeti, történeti jellegű igényekről van szó. Mire hívták fel — részben ezzel összefüggésben is —

a vita résztvevői a múzeumi szervezet figyelmét?

— Kulcskérdése a további munkának, hog> a Salgótarjánban felépitendo új múzeum kiállításai miként valósulnak meg? Mai ismereteink szerint az új múzeum átadása 1977 végére várható, a múzeum megnyitása pedi i 1978 végén, 1979 elején. A múzeumi tevékenység jellegét tekintve ez a pár év nem nagy idő, így tehát az új múzeum kiállításainak előkészítése az elkövetkezendő időszakban munkánk gerincét jelenti, erre irányítjuk a munkatársak figyelmét. Ezzel kapcsolatban egyrészt szükség van arra, hogy részletes elemzés készüljön a jelenlegi gyűjteményről. Erre alapozva kell elkészíteni az új kiállítások programját. Ugyancsak erre kell alapozni, s részletesen ki kell dolgoznunk a gyűjteményfejlesztést. A tudományos feladattervünkben rögzítetteknek megfelelően a munkatársak gyűjtő-, feldolgozó- és tudományos munkáját ennek jegyében a lehető legkonkrétabban kívánjuk irányítani.

— Igen nagy hangsúlyt kapott a tanácskozáson is. a tervben is a közművelődés gondolatköre. Mit mondhatunk erről?

— Ez a kérdéskör sok mindent felölel, így csupán a teljesség igénye nélkül említek néhány dolgot. Igen lényeges gondolat például az, hogy az eddiginél sokkal intenzívebb, s a múzeumi tárgyra épített kapcsolatokat kell kialakítanunk az iskolákkal. A közművelődés, közoktatás kapcsolatában egyre nagyobb szerepet kell vállalniuk a múzeumoknak. (A jövőben múzeumi tárgyakat is kölcsönzünk az iskoláknak szemléltetésre.) Természetesen, segítenünk kell az iskolákban is a hely- történeti, honismereti tevékenységet, a szakköri munkát, s a múzeumi szervezeteknek ■nagyobb szerepet kell vállalnia a történelemtanárok továbbképzésében. Ugyancsak nagyon lényeges, hogy mind szorosabb kapcsolat alakuljon ki a szervezet és a gyárak, üzemek, termelőegységek, mindenekelőtt a szocialista brigádok között Erre — többi között — a gyűjtés társadalmasításában is szükség van. Üzemi kapcsolatainkat még konkrétabbá kell tennünk. S figyelembe véve az üzemi kiállítási lehetőségeket, jobban kell élnünk az üzemi tárlatok szervezésének gyakorlatával.

— A vitában nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy a múzeumok ne csak a saját anyagukra támaszkodjanak, hanem más múzeumok anyagát is rendszeresen mutassák be. Ehhez számunkra például keretet kínál a palóckutatás, Heves, Borsod, Pest és Szolnok megyék múzeumi szervezeteivel szorosabbra kívánjuk fűzni a kapcsolatot. Ezen túl, természetesen, más múzeumokkal is. Hiszen például gazdag palóc anyaga van a debreceni Déry Múzeumnak. Az országos múzeumokkal, mindenekelőtt a Magyar Nemzeti Galériával, az Iparművészeti Múzeummal és a Természettudományi Múzeummal ugyancsak szorosabb kapcsolatot kívánunk teremteni.

E

z az időszak a múzeumokban bizonyos szempontból nem látványos, a múzeumi szervezet életében azonban ez a belső tevékenység, a feltételek alakítása rendkívül meghatározó jelentőségű. Ebben az időszakban is szükség van arra, hogy a megyei múzeumok a társadalmi kapcsolatok, s a múzeumi tevékenység változatos formái révén jelen legyenek a megye közművelődésében.

T. E.

Fßai tévéajánlaiunk

20.10: A szélhámos

A mexikói író Rodolfo Usigli fordulatos történetébe mély gondolati tartalmat gyaz: műve a bátorság, a Uódi hős'esség és a bátorság mítoszának konfliktusát, a mítosz felhaszna: na ;oságámi/., eredeti tartalma meghamisításának folyamatát példázza. A mű cse’e’cmé"'' lek középpontjában egy kisember áll, akit a véletlen oiyan heiyze - be sodor, hogy a nagy mexikói SZ5b~ds,*''hö^. Pesar rablónak adja ki magát. A szél- ; imosságnak induló |,,kalanc” az események során véresen •ragikus következményekkel ■ ár. Esztergályos Károly rendezése elsősorban azokat a részeket emeli ki, amelyek a személyiség és történelem kapcsolatának ellentmondásairól szólnak.

Főbb szereplők: Mensáros

'.ászió, Básti Lajos. Békés Ri- *a, Panad'mitriu Athéné, Mihályi Győző fh. Képünkön: -e’enet RODOLFO USIGLI: A ^ELFAMOS című tévéjátékból. (1976. január 11., vasárnap, 20.10 h.).

Munkás művel öllés

Közös cél — közös munkával

Balassagyarmat egyik jelentős ipari üzemében, a fémipari vállalatnál kerestünk választ: hogyan változott, fejlődött az elmúlt évben a munkásművelődés, milyen tendenciák érvényesülnek a szocialista brigádok művelődési vállalásaiban, milyenek a perspektívák?

A vállalatnál számos olyan tudatosan végrehajtott változásnak lehettünk tanúi az utóbbi évben, amelyek objek- tívan a kulturális tevékenység színvonalának fejlődését szolgálták. Ezek között említhetjük többek között az ismeretterjesztés, a felnőtt- oktatás és a könyvterjesztés szervezettebbé tételét. Első ízben rendeztek, kielégítő érdeklődés mellett, tematikus előadássorozatokat, a könyvtárat áthelyezték az ebédlőbe, ahol mindenki nap mint nap megfordul, és sikerült könyvterjesztőt találniuk a szépirodalmi könyvek árusítására is.

— Hogyan sikerült a brigádok közösségi aktivizálása? Milyen kulturális feladatokat vállaltak, teljesítettek?

— Brigádjaink közül többen vettek részt kiránduláson. mint a korábbi években. Vitték a családtagokat is; és a napi programban most már színház- és múzeumlátogatások is szerepeltek. Többen jártak a csesztvei Madáchkúriában, egyénileg is, és íróolvasó -találkozókon. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy naiuna minden oly’ fényesen megy, nem lehetne jobban csinálni, mert helyünket, lehetőségeinket a művelődésben még nem találtuk meg teljes egészében, de igyekszünk a legjobb formákat megtalálni — mondja Bojtos István, a szakszervezeti bizottság titkára.

— Hogyan?

— Elsősorban a városi művelődési központtal szeretnénk szorosabbra fűzni meglevő és mondhatom, élő kapcsolatunkat. A múlt év végén vállalati vetélkedőt tartottunk, kapcsolódva a Magyar Alu- míniúmipari Tröszt 1 és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének felhívásához. A vetélkedők szervezésében és lebonyolításában nincs tapasztalatunk, ezért a művelődési központ segítségét kértük, amely irodalmat állított össze a vetélkedő brigádok számára és számos, a gyakorlatban használható tanácsot adott. Ügy érezzük, hogy a továbbiakban nélkülözhetetlen a szorosabb, szélesebb körű együttműködés.

— Kidolgozták már ennek tervezetét?

— Szóban már megállapodtunk, hogy ebben az esztendőben nagyobb propagandát fejtünk ki vállalaton belül a

Kitekintés

Medgyessy Ferenc

Kilencvenöt éve, 1881. január 10-én született Medgyessy Ferenc, Kossuth-díjas szobrászművész (meghalt 1958-ban) a 20. századi magyar szobrászat kimagasló alakja.

'fr

Űj, méltó helyen, a Budavári Palotában, nemzeti szob- rászatunk kincsei között találjuk Medgyessy Ferenc tömbszerűen formált szobrait. Ezek a Magyar Nemzeti Galéria féltett kincsei köze tartoznak.

Ahogy a magyar irodalomban Móricz Zsigmond műveiben lép elénk a magyar paraszt a maga nyersességében minden romantikus cifraság nélkül, úgy szobrászatunkban Medgyessy Ferenc vaskos alkotásaiban lép színre.

Lép?

Mondjuk, súrol.

A Súroló asszony című műben nemcsak ez az igazán hétköznapi, pórias cselekvés emelkedik egyszer és mindenkorra az esztétika szférájába, hanem általa már megjelenik az érett alkotó, akinek egységes életművét a továbbiakban sem bontja már meg fontosabb kitérő, stíluskorszak.

Medgyessy Ferenc Beck O. Fülöp kortársa volt, mindketten az impresszionizmus utáni irányokhoz kapcsolódtak. Medgyessy művei azonnal felismerhetően állnak előttünk. Egyértelműen és jellegzetesen. Vonatkozik ez plasztikáira, grafikáira is.

Helyét a magyar művészetben maga is igyekezett meghatározni. Rippl-Rónai Józsefről, Egry Józsefről beszél, Móricz Zsigmondot emlegeti, amikor itthoni szellemi társairól, barátairól szól. Tudatosan fordul a magyar paraszti valósághoz, a népi művészethez, Tornyai Jánossal és másokkal ezért lelkesedik. Művészete a hódmezővásárhelyiekhez hasonlóan ebben a paraszti valóságban gyökeredzik, az Alföldben.

Debrecenben született, orvosi diplomájának megszerzése után Párizsban folytatott festészeti és szobrászati tanulmányokat, az egyiptomi, a görög, az etruszk művészet, Michelangelo művei, főként befejezetlen alkotásai, erősen hatottak rá. Itthon — mint mondottuk — Rippl-Rónai, akiről szobrot is mintázott. A már említett Súroló asszony, a Kis lovas, a Kövér gondolkodó stb., a letisztult

NÓGRÁD - 1976. január 11., vasárnap

A művész műtermében

szobrászati formákon túl kemény szűkszavúságukkal, erőteljes formálásukkal tűnnek ki.

Csodálatos életerő feszül domborműveiben is, például a Furulyázó faunban. A magyar népi hagyományt, amelynek’ birtokában van, tudatosan építi életművébe, megteremtve az adott korszak nemzeti szobrászatét. A klasz- szikus örökség és a magyar paraszti hagyomány ötvözeRippl-Rónai Józsefről készült szobra.

teként így jön létre az az életmű, amely korszakos jelentőségű, egyúttal iskolateremtő lesz.

Fő művei közé tartozik a debreceni Déry Múzeum négy allegorikus bronzszobra (Régészet, Művészet, Tudomány, Néprajz), amelyekkel az 1937- es párizsi világkiállítás Grand Prix-jét kapta.

*

Nagy életművet alkotott, szobrai, domborművei, több

ezer rajza féndkívüli hatással bírtak a magyar szobrászatban. Iskolateremtő hatása az 1940-es évektől érvényesült, s él a mai generációban is. A fiatal szobrászok közül többen indultak az ő útján, s a kor, a ma viszonyainak módosító hatásait is magukba olvasztva, járnak még ma is eredményesen ezen az úton.

Medgyessy Ferenc hatása eleven, fellelhető az épületplasztikában is.

rendezvények látogatására, a szakkörökben való részvételre. Mi is azt szeretnénk, ha több dolgozónk járna el a művelődési házba, és valóban otthonának érezné, kihasználná a kínálkozó lehetőségeket. Az idén más formában valósítjuk meg anyagi támogatásunkat: egy ’összegben fizetünk, így egész évre letudjuk, s nem kell menet közben kapkodnunk.

— Mennyi lenne az említett összeg?

— A főkönyvelővel már tárgyaltam erről, mi ötezer forintra gondoltunk.

— önmagában ez nem nagy

összeg, de ha a vállalat létszámához viszonyítom, akkor mégis elfogadhatónak tartom. Es mit kérnek, milyen szolgáltatásokat ezért a támogatásért?

— Hát... erről még nem volt szó. Közvetve úgyis visz- szakapjuk, ha a rendezvényeken részt veszünk.

Ez valóban így van, de azért én mégiscsak megnézném, mit fogok kapni a pénzemért. Mert amikor az ember vásárol —, hogy ezzel a kereskedelmi hasonlattal éljek —, csak megnézi milyen az az áru, amire kiadja a pénzét. Ügy gondolom, hogy ezt kellene tenniük az üzemeknek is, és pontosan a kultúra területén. Más szóval: mielőtt az anyagi támogatás összegéről döntenének, vitassák meg azt is, amit — saját dolgozóik műveltségi szintjét, ízlését, igényeit ismerve és természetesen figyelembe véve a művelődéspolitikai célkitűzéseket — ezért az összegért kapni szeretnének a művelődési intézményektől. Nem baj, ha először nem értenek egyet, vitatkozzanak, tisztázzák az álláspontokat, ez mindkét fél hasznára válhat.

Ha a művelődésben, szórakozásban közös a részvétel, miért ne lehetne közös a művelődési program megtervezésében is?

— Milyen lehetőségét látja célkitűzéseik megvalósításának, vagyis a művelődésbe való nagyobb tömegek bevonásának?

— Nem lesz könnyű munka. mert az öntudatnak olyan fokán még nem tartunk, hogy * mindenki szükségét érezné. De a propaganda segíthet, meg a szocialista brigádok megerősödése.

A fémipari vállalatnál i* jó irányban indultak el a közművelődési határozat megvalósítása útján. A vezetők felismerték a művelődés, a tanulás nélkülözhetetlen szükségességét. S így van ’ezzel a munkások jó része is. Mert a vállalat előtt a tervek szerint nagy jövő áll: az új ötéves tervben több száz millió forintos beruházással gyárrá alakul, amely már alumínium radiátorokat, hidraulikus bánya- 'támokat is gyártani fog. Ezeket a feladatokat pedig a mai tudással, képzettséggel nem 'esznek képesek megoldani. Ezt ismerték fel Balassagyarmaton, s ezért segítik fo- xozottabban a munkások művelődését, tanulását.

Sulyok László