Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-11 / 9. szám
A megyei pártbizottság napirendjén szerepelt (Folytatás a 2. oldalról) fél év alatt megvalósítani. Elmondta, hogy a beruházás kivitelezésében részt vesznek azok a vezetők, akik később majd a gyár termelését irányítják. Szólt arról is, hogy fejlesztési alapjukat 1980-ig hitellel lekötötték. Ennek ellenére hozzáfognak majd az újabb (negyedik) fejlesztési elképzeléseik kidolgozásához, hogy a tervidőszak második felében az esetleg bekövetkező kedvező hitelfeltételek ne érjék a vállalatot váratlanul. Kispál József, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója beszámolt arról, hogy a megyei -párt-végrehajtóbizottság rájuk vonatkozó határozatából mit hajtottak végre, majd felsorolta azokat az intézkedéseket. amelyeknek megvalósításával hatékonyabbá, szervezettebbé kívánják tenni építő- és szerelőtevékenységüket. Dr. Oppe Emil, a balassagyarmati kórház főorvosa azt kérte, hogy az egészségügyi beruházások ne kerüljenek a beruházási lista végére. Ugyanilyen szellemben szólt az iskolák építéséről, a többi között Lőrincz Gézáné, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, a balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskola igazgatóhelyettese. Nagyobb feladatok a közlekedésben Nagy teret kapott az ötödik ötéves terv megyei irányelveiben a közlekedés fejlesztése. Fő feladatként a szállítási igények menv- nyiségi kelégítését, a minőség színvonalának emelését határozták meg. A közlekedési szervezeteknek arra kell törekedni, hogy tovább korszerűsödjenek az útpályák, a szállítási eszközök, fokozódjon a munkamegosztás a szállítási ágak között. A vasúti közlekedésben a vontatás fejlesztése, a pályák megerősítése, a biztonsági berendezések modernizálása, a körzetesítés megoldása, az állomásrekonstrukció folytatása, valamint az utazási idő rövidítése és kulturáltságának növelése a feladat. A közúthálózatban folytatódik majd az útpályák teherbíró képességének növelése, az útfelület szélesítése, a kiemelt települések fontosabb útjainak pormentesítése, a 21-es út salgótarjáni párhuzamos szakaszának építése. A járási székhelyeket a forgalmi követelményekhez igazodó utakkal kötik össze. Javítani fogják az utakat fenntartó és karbantartó szervezetek technikai feltételeit. A közúti szállításban .a növekvő személy- és teherszállítási igények, a gépkocsi- és autóbuszpark nagyobb arányú cseréje, számának növelése, a forgalmi telepek, mindenekelőtt a salgótarjáni telep rekonstrukciója áll a közlekedés dolgozói előtt. Kiemelt feladatként szükséges kezelni a személy-, ezen belül a munkásszállítás zavartalan lebonyolítását, a városi közlekedés feltételeinek javítását. A hírközlés nagyobb arányú fejlesztését szolgálja majd Salgótarjánban a posta műszaki célépüietének megvalósítása, a crossbar- és telexközpont kialakítása, az országos távválasztó rendszerhez való csatlakozás. Az elképzelések szerint a 3000 főnél nagyobb településeken növekszik majd a távbeszélő-sűrűség. A megye vezetése szorgalmazza majd a salgótarjáni postaépület, a tv-reléállomás korszerűsítését, a második program vételének megteremtését. Szoó Béla, a megyei pártbizottság tagja, a Volán 2-es számú Vállalat igazgatója felszólalásában ismertette, hogy az ötödik ötéves terv első felében nemigen lesz lehetőség arra, hogy az elhasználódott személy- és tehergépkocsikat teljes mértékben kicseréljék. Ezért az alig javuló személy- és tehergépkocsi-állománnyal bonyolítják le a <5 százalékkal nagyobb személy-, es 8 százalékkal magasabb teheráru-forgaimat. Felhívta a figyelmet a nemrég hozott kormányhatározat megvalósításában mutatkozó visszásságokra, amelyek a tehergépkocsi-állomány hatékonyabb kihasználását célozzák. Hangsúlyozta a kooperáció szükségességét, a vállalatoknál levő tehergépjárművek kihasználtságának felülvizsgálását. Javasolta a vasúti fuvarozás megvizsgálását, majd a szükséges intézkedések meghozatalát. A gazdálkodás követelményei és tartalékai Az ötödik ötéves terv megvalósításának egyik döntő előfeltétele a vállalati gazdálkodás fejlesztése. Saját lehetőségeinket figyelembe véve ezen a területen van a legtöbb tartalék megyénk üzemeiben, vállalatainál. Kiemelkedő feladatot jelent az üzem- és munkaszervezés nagyobb ütemű, átgondoltabb folytatása. Ez teszi csak lehetővé, hogy a meglévő eszközök és erőforrások hatékonyabban segítség a termelést. A terv megalapozottsága és végrehajtása, az eddigieknél jobban megköveteli a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást. A mostani ötéves tervben 16—17 ezer új munkaerő belépésével számolhatunk. Valójában azonban az új belépők száma — figyelembe véve a nyugdíjazást és egyebeket — csupán 3000 fő lesz. Ez kevesebb, mint a negyedik ötéves tervben volt. Ezekkel számolva kell a megnövekedett feladatok végrehajtását szorgalmazni. Az iparban az 1974. évi 4,6 százalékos létszámnövekedési ütem 1975-ben 2,75 százalékra mérséklődött. A terv megalapozása szempontjából az előbbiek miatt is jobban előtérbe kerül a munkaerő-gazdálkodás. Vagyis átgondoltabb, létszámpolitikát kell folytatni megyei szinten és a vállalatoknál egyaránt. Elképzelések szerint az iparban a további fejlesztések alapjait a jelenlegi létszám határozza meg. Ezzel egyidőben szükség van az olyan tartalékok átcsoportosítására, amelyek az adott helyen elősegítik a hatékonyságot. Erre elsősorban a vállalatokon belül van szükség, másodsorban pedig a vállalatok között. Vannak olyan termelési egységek, kisebb üzemek megyénkben, ahol alacsony a munka hatékonyságának színvonala. s ez nem teszi lehetővé ezeknek az üzemeknek tartós fenntartását, átadásukat a jövőben tovább kell szorgalmazni. Ennek az elképzelésnek a megvalósítását indokolja az is, hogy a mostani tervciklusban a termelés növelését 90—100 százalékban a termelékenység emeléséből kell biztosítani. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy az újonnan munkába lépők nagyobb hányada az új üzemekbe kéri felvételét. Ennek következtében ezeknek az üzemeknek hosszabb ideig nem kell számolniuk kilépésekkel. Itt egyébként alacsony az átlagéletkor is. A kialakult jelenségekből olyan következtetést is levonhatunk, hogy a régi és új üzemek között kiegyenlítődés következik be a létszámnál. A mezőgazdaságban továbbra is létszám- csökkenéssel szükséges számolni. Ezért itt nem szabad olyan törekvéseket támogatni, amelyek a segédüzemekben ipari, vagy textilipari tevékenységre akarják bevonni, felhasználni a meglévő munkaerőt. Nagyobb, jellegű létszámbővítés várható a szolgáltatás különböző területein. Itt elsősorban a feltételeket kell biztosítani. A helyes, céltudatos munkaerő-gazdálkodás vonatkozik az alkalmazotti létszám észszerű felhasználására is. A mostani tervidőszakban meg kell akadályozni ennek növekedését, sőt, bizonyos csökkenéssel is kell számolni. Szükség van erre, mert nem egészséges dolog, hogy az 1975-ben a 2,75 százalékos létszámnövekedésen belül a munkások száma csak 1,6 százalékkal nőtt. Ez egy racionálisabb, átgondoltabb, irányítottabb munkaerő-gazdálkodásra figyelmeztet, amely nemcsak a képzett munkaerővel való gazdálkodást jelenti, hanem felöleli a meglévők sokoldalú képzését és a népgazdasági célok elérésére való irányítását. A gazdálkodás hatékonyságának növelésében meghatározó szerepe van a racionálisabb anyag- és energiagazdálkodásnak. Ennek fajlagos csökkentését el tudják érni üzemeink, amikor a korszerűbb gyártmányszerkezetet megvalósítják. Lakás, óvoda, iskola A párt életszínvonal-politikájának megfelelően tovább fejlődik a dolgozók munka- és életkörülménye, életszínvonala. Mivel a Központi Bizottság irányelvei a jövedelmek egyenletes, de az előző tervidőszakénál szerényebb emelését célozzák, ennek figyelem- bevételével szükséges kialakítani a vállalati bérpolitikát. A munka során azt kell vizsgálni, s annak szellemében intézkedni, hogy a béremelések miként segítik elő a hatékonyabb munkát, a nagy értékű termelőberendezések jobb kihasználását. A bérfejlesztéseket jobban összhangba kell hozni a teljesítményekkel, a végzett munka mennyiségével és főleg a minőségével. Az életszínvonal-politikában, az életkörülmények javításában fontos helyet foglal el a területfejlesztés, az infrastrukturális célkitűzések megvalósítása. Ez irányú törekvéseink teljesen összhangban vannak a Központi Bizottság elvárásaival. Ennek megfelelően az ötödik ötéves tervben is kiemelten foglalkozunk a lakásépítéssel. Csaknem 6300—7200 — köztük 1500—1600 célcsoportos — lakás építésével számolunk. Amennyiben ezt sikerül teljesíteni, akkor 102 családra 1Q0 lakás jut majd a megyében. Az állami és telekszerű többszintes magánlakások építését a kiemelt településekre és az ipari központokra kell koncentrálni. A lakótelepeket komplexen, a kapcsolódó létesítményekkel együtt szükséges felépíteni. Az ötödik ötéves terv irányelvei szorgalmazzák az igényeknek jobban megfelelő, félszobákkal bővített lakástípusok arányainak növelését. A következő években tovább folytatódik a bányász- és üzemi kolóniák, valamint a cigánytelepek felszámolása. Továbbra is támogatniuk kell a vállalatoknak a munkáslakás- építkezési akciót, a pénzintézetekkel együttműködve. Különböző intézkedésekkel,. koordinálással, a területek megfelelő előkészítésével segíteni szükséges a magánlakások építését, a korszerű építési formák — sorházak, többszintes lakások — elterjesztését. Nagyobb gondot kell fordítani a lakóépületek karbantartására, felújítására, a régi lakások korszerűsítésére. Másik fontos terület az általános iskolák és szakmunkásképző intézetek fejlesztése. Az ötödik ötéves tervben 106 tanterem építését irányozzuk elő, ami több mint duplája az előző tervidőszakénak. Nagymértékben javulnak a szakmunkásképzés tárgyi feltételei is. Salgótarjánban épül a 20 tantermes, 120 munkahelyes, 300 férőhelyes kollégiummal ellátott új szakmunkásképző iskola. Balassagyarmaton kolléeium és műhelyterem építése szolgálja majd az iparitanuló-képzés színvonalának emelését. Szécsényben kollégiumot építenek, ezzel is elő kívánják segíteni a mezőgazdasági szakmunkásképzés fokozását. Változatlanul kiemelt feladatot jelent az óvodák építése. Mivel az óvodás korú gyerekek száma jelentősen nő, a jelenlegi ellátási szint megtartása csak úgy lehetséges, ha a férőhelyek száma 20 százalékkal nő, azaz újabb 1500 férőhellyel bővül a meglevő hálózat. Differenciált településfejlesztés A 'tervidőszakban csaknem 2,4 milliárd forint tanácsi fejlesztéssel lehet számolni. Ez az összeg biztosítja településeink, elsősorban a kiemeltek további egyenletes fejlődését. Az elképzeléseknek megfelelően Salgótarjánban jelentősebb mértékben fejlődik a lakásépítés, a közműellátás, a hírközlés, a köz- úthálózat, a városi belső közlekedés. Balassagyarmaton fő feladat a lakásépítés, a kórház rekonstrukciója és a közműhálózat korszerűsítése. A részleges középfunkciókat ellátó nagyközségekben — Pásztó, Szécsény — fokozni kell a központi belterületeken a la; kásépítést, a kereskedelmi, a közmű- és út- hálózat kiépítettségét, elősegítve a nagyobb arányú népesség növekedését, a várossá szerveződés feltételeit. Az ipari üzemekkel párhuzamosan fejlesztik Nagybátonyt, Kisterenyét, Rétságot, Romhányt, és Mátranovákot. Az alsóbb fokú központokban a feladatok teljesebb ellátásához szükséges feltételeket kívánják megteremteni. Az urbanizációs folyamat indokolja a Zagyvavölgj'e — Somoskőújfalu, Salgótarján, Kisterenye, Nagybátony — komplex rendezését, új lakóterületek kijelölésével a szükséges összhang megteremtésével. Bizonyos összeget fordítunk majd a szükséges környezetvédelmi feladatok elvégzésére. Tovább folytatódik a szolgáltatás- és kereskedelmi hálózat bővítése. A szolgáltatásban csaknem 50 százalékos felfutásra van szükség ahhoz, hogy az egy főre jutó évi szolgáltatások értéke megközelítse az országos vidéki átlag 80 százalékát. E célkitűzés megvalósítása elsősorban a szövetkezetekre hárít nagy feladatot. Differenciáltan fejlődik megyénk kereskedelmi hálózata. A terv szerint koncentrálni kell az anyagi lehetőségeket a munkáslakta és ellátatlan területekre. A bevásárlóközpontok fejlesztése mellett szükség van a szakboltok számának növelésére, a raktár- terület bővítésére, a boltok gépi, technikai felszereltségének növelésére, a korszerűbb kiszolgálási formák elterjesztésére, a kiszolgálás kulturáltságának emelésére. A vendéglátásban gyors és kulturált étkeztetést biztosító bisztró, falatozó létesítése, valamint a munkás- és gyermekétkeztetés feltételeinek javítása jelenti a főbb feladatokat. Életszínvonal-politikánk megalapozott növekedése összhangban van teljesítőképességünkkel. Az előrehaladás gyorsabb üteme attól függ, milyen hatékonyan, eredményesen végezzük munkánkat. Az említett témával kapcsolatban Hoffer István, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke a többi között megemlítette, hogy Nagybátony és Kisterenye községekre is kiterjesztették a munkás- lakás-akcióval kapcsolatos kedvezményeket. Közölte, hogy a többszintes lakásépítkezések közművesítésével járó költségeket az állam fedezi. Bejelentette, hogy a vezetékes vízellátás tovább javul. A vízvezetékkel ellátott lakosság aránya a tervidőszakban 60—63 százalékra emelkedik. Tizenöt községben épül majd törpe vízmű, 10 létesítését pedig előkészítik. A csatornahálózat a különböző társulások megszervezésével bővül tovább. Ennek megvalósítása során a csatornázott területen levő népesség aránya 20 százalékról 24—25 százalékra növekszik. A gyermekintézmények a tervezettnél nagyobb ütemű növelése csak a dolgozók aktív társadalmi közreműködésével lehetséges a jövőben is. Szólt arról, hogy a célkitűzések megvalósítása érdekében megalapozott, takarékos gazdálkodásra van szükség az élet minden területén. Lőrincz Gézáné azt javasolta, hogy a tervben szereplő általános iskolai tantermeket ott építsük fel, ahol arra t legnagyobb szükség van. Növelni a követelményeket a vezetőkkel szemben Az irányelvekben megfogalmazott célok elérése az irányítás minden területén és szintjén a korábbinál nagyobb erőfeszítést, szervezettséget, szemléleti és cselekvési egységet követel. A vezetőkkel szémben támasztott alapkövetelmény a központi döntések maradéktalan végrehajtásában jelentkezik. Ezt az egyértelmű kívánságot állítja a Központi Bizottság minden gazdálkodó szervezet, pártszervezet és állami szerv vezetője elé. Ez azt is jelenti, hogy nem lehet lokális szemlélettel sajátos érdekeinket úgy ütköztetni, hogy abból a népgazdasági érdekek szenvedjenek kárt." Központi utasításra felülvizsgálják a gazdaságtalan termékek megszüntetésével kapcsolatos problémákat, majd ennek alapján kialakítják a tennivalókat. Lehetséges — nekünk van már tapasztalatunk a szénbányászat visszafejlesztése során —, hogy az utasítás végrehajtása megyénk egyik, vagy másik üzemében, vállalatánál bizonyos feszültséget idéz majd elő, mivel nem köny- nyű egy-egy jól bevált termék előállításáról leállni, az új termék előállítását megkezdeni, illetve azt begyakorolni, vagy éppen a felesleges munkaerőt átcsoportosítani. Ebben az esetben is a központi döntést kell támogatni, mert az népgazdasági érdekeket fejez ki, ugyanakkor segít abban, hogy még hatékonyabban dolgozzunk. Megjelent a munkaügyi és a pénzügyminiszter együttes utasítása az alkalmazotti létszám korlátozásáról. Azért került erre sor, mert vállalataink az alkalmazottilétszámcsökkentés végrehajtásában élvezett szabadsággal rosszul éltek. Több pártbizottsági ülésen is szóba került, hogy az irányító apparátusok átszervezésekor sohasem vetődött fel egy-egy osztály megszüntetésének gondolata, szükségessége, igénye. Ellenkezőleg: mindig újabbak jöttek létre. Megyénkben sem lehet fenntartani azt, hogy az alkalmazotti létszám jobban növekedjék, mint a munkáslétszám. Mivel a helyi intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményt, sőt, több tekintetben rosszabbodott a helyzet, ezért országos intézkedés született. Ezzel azonban nincs megoldva ez a kérdés. Megyénk vállalatai, üzemei a munka- és üzemszervezés keretében azt is vizsgálják majd, hogy az alkalmazottakat irányító létszám mennyiben hatékony, miként tölti be hivatását, hol lehet megtakarítást elérni. Újólag napirendre került a másodállások kérdése is. Mindig tiltakozunk ellene, ugyanakkor saját hatáskörben mindenkinek megadjuk az engedélyt rá. Olyanoknak is, akik főállásukat sem látják el megfelelően. Éppen ezért a jövőben a másodállások elbírálásánál nagyobb szigorra lesz szükség. Az ellene való harc legjobb eszköze, ha a főállásban mindenkitől tisztességes munkát követelünk. Nagyobb követelmények lesznek a táppénzes állomány csökkentése érdekében is. Ezzel kapcsolatban ismert a megyei párt-vég- rehajtóbizottság álláspontja. Most már a végrehajtásra kell összpontosítani a figyelmet, szervezni a dolgozókat és vezetőket. De szükség van arra is, hogy a társadalmi rendezvényeket, illetve azok egy részét a munkaidő után tartsák meg. Nem szabad elfogadni, teret engedni annak a szemléletnek, hogy csak akkor sikeres egy összejövetel, ha az munkaidőben történik. Magasabbak a követelmények a pártmunkában is. A politikai nevelő, felvilágosító tevékenység középpontjába a hatékonyabb termelést segítő tevékenységet, a fegyelmezettebb munkát kell állítani. Nem elég az előbb említett kérdésekben állástfoglalni, intézkedéseket is kell tenni. Nem elég egyetérteni a határozattal, azt fegyelmezetten végre kell hajtani. A politikai munkának segíteni kell azokat az elképzeléseket, amelyek a teljesítménybéres dolgozók számának növelésére irányulnak, ahol normát rendeznek, ahol növelni kell a műszakszámot a nagy értékű termelőberendezések jobb kihasználása érdekében. Fel kell lépni a pazarlás ellen. A fentiek megvalósításában a pártszervezeteknek, kommunistáknak támogatni kell a gazdaságvezetőket. A kívánt eredmény csak akkor következik be, ha megvan a szemléleti és cselekvési egység. Nem elég szavakban, általában támogatást ígérni, hanem példát kell mutatni a végrehajtásban is. Nagyobb követelményt kell állítani a vezetőkkel szemben minden területen, mivel többségük képes arra, hogy a jelenleginél magasabb teljesítményt nyújtson. A vezetői tevékenység értékmérője az elért eredmény. Nem a globális, hanem a tételes eredmény. Ezt a helyes álláspontot erősítették meg felszólalásukban a vita résztvevői is. A megnövekedett feladatok sikeres elvégzése megköveteli a pártszervezetek irányító, szervező, ellenőrző munkája színvonalának emelését. Ehhez adott ösztönzést, segítséget,, útmutatást a XI. pártkongresszus határozata, a központi bizottsági és megyei párthatározatok. Juhász Sándor elvtárs az előbbi gondolatkörrel kapcsolatban a következőket mondotta: — A megye ötödik ötéves terve reális, a benne foglaltak teljesíthetők. Ehhez az szükséges, hogy a határozatok szellemében végezzük munkánkat. Mi a járásban maradéktalanul végrehajtjuk a központi és megyei határozatokat. Ennek szellemében fejtették ki véleményüket az ötödik ötéves terv vitájában részt vevő elvtársak is. Az ötödik ötéves terv reális célkitűzései megkívánják, hogy ahol szükség van, ott a pártszervezetek operatívan is segítsenek. Ezt a tevékenységüket úgy kell végezni, hogy ne vegyék át a gazdasági vezetők felelősségét, ne csorbítsák önállóságukat, ne gátolják kezdeményezőkészségükben a jó elképzelések kidolgozásában. A pártszervezeteknek, KISZ-szervezeteknek, szakszervezeteknek az a feladatuk, hogy mozgósítsák tagjaikat az ötödik ötéves terv szerényebb, de megalapozottabb fejlesztési és életszínvonalbeli céljainak megvalósítására. Ehhez kommunista fegyelemre, forradalmi lendületre és példamutató végrehajtásra van szükség. Ez a biztosítéka annak, hogy az ötödik ötéves terv számai, elképzelései, reális céljai valóra váljanak, s ezáltal jól szolgálják megyénk lakosságának gyarapodó, gazdagodó életét, életkörülményeinek javulását, kulturális életének fejlődését. A megyei pártbizottság az ötödik ötéves terv irányelvei alapján megtárgyalta és elfogadta az 1976. évi cselekvési programot is, amelyről lapunk későbbi számában tájékoztatjuk megyénk lakosságát.
