Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-11 / 9. szám
Ä megyei pártbizottság napirendién szerepeli (Folytatás a 1. oldalról) A tervidőszak végére jelentősen csökkent a veszteséges gazdaságok száma. A hatékonyság növekedését elősegítette az egyesülési folyamat, amelynek során a nagyüzemek száma 83-ról 53-ra csökkent. E téma kapcsán Tamási János, a magyar- nándori termelőszövetkezet főagronómusa felszólalásában elmondta, hogy soha nem látott fejlődés következett be a mezőgazdasági termelésben. A negyedik ötéves terv készítésekor nem mertek arra gondolni, hogy ilyen szép eredményeket érjertek el. Hangsúlyozta, hogy a sikerekben a hozzáértő vezetésnek is döntő szerepe volt. Fejlődött a közlekedés. A szállítási igényeket az időközben jelentkező zavarok ellenére a vállalatok alapvetően kielégítették. Az utazás feltételei kulturáltabbak lettek. A Hatvan—Salgótarján vasútvonalon a diesele- sítéssel korszerűsödött a teher- és a személyszállítás. A megye állami közúthálózatának 18 százalékát aszfaltburkolattal, 25 százalékát egyéb eljárással javították. Befejeződött Balassagyarmat főútvonalának átépítése. Jelentős előrelépés történt a tanácsi kezelésben levő belterületi úthálózat pormentesítésében. A távbeszélő-főközpontok 900 főállomással bővültek, több postahivatal épült, lett korszerűbb. A tervezettnek megfelelően A megye lakosságának életkörülményei összességében a tervezettnek megfelelően, néhány területen ennél nagyobb mértékben javultak. Fejlődtek városaink, kedvezőbb lett a falvak ellátása. Különösen a kiemelt településeken szembetűnő a változás. Jelentős fejlődés következett be a településfejlesztésben is. Ennek során teljesítettük, sőt, túlteljesítettük lakásépítési elképzelésünket. Míg az előző tervciklusban 6332, addig a negyedik ötéves tervben 9300 lakás épült. A célcsoportos állami lakások mellett gyorsult a telepszerű, többszintes társasházak építési üteme. Megyei átlagban ma már 106 család jut 100 lakásra, az 1970. évi 114-gyel szemben. Az állami lakások 88 százaléka Salgótarjánban és Balassagyarmaton, 12 százaléka a nagyközségekben épült fel és elsősorban a munkások lakásigényeinek kielégítését szolgálta. A tervidőszakban mintegy 400 elavult bányakolóniai lakás szűnt meg. Salgótarjánban felszámoltuk a pécskő-dombi cigánytelepet. A közműfejlesztés a lakosság egyenletesebb és jobb ellátását szolgálta. Ma már vezetékes ivóvizet a lakosság 42 százaléka kap. A tervidőszakban 4 törpe vízmű létesült. Megépült 9160 köbméter/nap szennyvíztisztító-kapacitás, a szennyvízcsatorna-hálózat pedig 50 kilométerrel bővült. Tovább folytatódott Salgótarján, Balassagyarmat, Nagybá- tony, Kisterenye közműhálózatának kiépítése, rekonstrukciója. Az elmúlt öt év alatt tovább szélesedett a megye közművelődési, oktatási intézményhálózata. A jelentősebb kulturális, művelődési beruházások azonban a tervidőszak második felére koncentrálódtak. Kiemelkedő eredményeket értünk el a gyermekintézmények fejlesztésében, a lakosság nagyarányú társadalmi segítségével. Több mint 1700 óvodai férőhely létesült, s ma már minden 100 gyermek közül 80-nak óvodai elhelyezést tudunk biztosítani. öt év alatt 35 általános iskolai tanterem épült, átadták a megye első általános iskolai diákotthonát, és Balassagyarmaton a 172 diáknak helyet adó középiskolai kollégiumot A salgótarjáni •zeneiskola új épületében megkezdte működését a Pénzügyi és Számviteli Főiskola. Elkészült a megyeszékhely filmszínháza, nyolc művelődési házat, 11 klubkönyvtárat vettek birtokukba a megye lakói. A megyei sportlétesítmények közül legjelentősebb a balassagyarmati és a rövidesen átadásra kerülő salgótarjáni sportcsarnok. Több létesítmény építése — gyermekvédelmi intézmények, a salgótarjáni középiskolái kollégium, az ipari szakmunkásképző intézet, múzeum és kiállítási csarnok — folyamatban van. Az egészségügy fejlesztését szolgáló beruházások elsősorban a bölcsődék, a kórházi ágyak számát gyarapították, a munka- és gondozási körülményeket javították. A 10 ezer lakosra jutó bölcsődei férőhelyek száma az 1970. évi 26,1-ről 32,4-re emelkedett. Balassagyarmaton csecsemőotthon és szociális otthon épült. Salgótarjánban átadás előtt áll az új megyei rendelőintézet. Megkezdődött a 80 éves, korszerűtlen, közel ezerágyas balassagyarmati kórház rekonstrukciója. A tervidőszakban a kereskedelmi áruellátás kiegyensúlyozottabbá vált. Több mint 25 ezer négyzetméter alapterülettel bővült, korszerűsödött a hálózat. Űj ABC-áruházak, vendéglátóipari egységek épültek. A szécsé- nvi Forgách-kasté^y rekonstrukciójával, Hí 'lókő fejlesztésével bővültek a megye idegenforgalmi lehetőségei. A lakosságnak végzett szolgáltatás értéke csaknem 75 százalékkal emelkedett. E tekintetben a minisztériumi és tanácsi ipar tevékenysége dicsérhető, az ipari szövetkezetek ez irányú tevékenysége szerényebb volt. Az eilátásban' továbbra is jelentős szerepe van a magánkisiparnak. Nagymértékben javultak a lakosság kereseti is jövedelmi viszonyai. Pénzbevétele 33 —36 százalékkal növekedett, a bérből és fizetésből élők jövedelme 38, a mezőgazdaságban dolgozóké pedig 31 százalékkal magasabb most, mint a tervidőszak elején, A központi bérintézkedések elősegítették, hogy a munkások és a szellemi dolgozók nominálbére 30—32 százalékkal, reálkeresete pedig 17 százalékkal nőjön. A társadalombiztosítási járulék összege 66 százalékkal emelkedett. A lakosság takarékbetét-állománya megduplázódott. Fejlődött megyénk dolgozóinak közgondolkodása, emelkedett politikai, szakmai képzettsége, kulturális színvonala. Mindezek előnye jelentkezett a hatékonyabb, célratörőbb munkában, hozzájárultak a cselekvőkészség növekedéséhez. Az előbb említett területeken .bekövetkezett előnyös változások kedvezően éreztetik majd hatásukat az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek megértésében, az új szellemben való gondolkodás kialakításában és a megnövekedett feladatoknak megfelelő cselekvőkészség fokozódásában. Elért eredményeink a tervek realitását igazoljak, valamint a megye dolgozóinak alkotókészségét és sikeres tevékenységét tükrözik. Kedvezőtlen hatások következményei A negyedik ötéves tervben értek bennünket olyan hatások is, amelyek nem tették lehetővé, hogy minden területen megvalósítsuk elképzeléseinket. Ugyanakkor mód nyílt arra, hogy néhány helyen túlteljesítsük azokat. A kedvezőtlen hatások között vannak olyan külső tényezők is, amelyeket a megyében csak ellensúlyozni tudtunk. Az 1971 után hozott beruházást korlátozó intézkedések hatására két kiemelt állami beruházást — a központi vasöntöde és a burkolólapgyár — töröltek a beruházási listáról. Korlátozták a Salgótarjáni Kohászati Üzemek fejlesztési lehetőségeit, de nem valósult meg a VE- GYÉPSZBR 2-es üteme sem. Számolnunk kellett az 1974 utáni, népgazdaságot érintő külső hatásokkal is, amelyek feszültséget okoztak vállalatainknál, elsősorban az exporttevékenységben és a hatékonyabb gazdálkodásban. 1975-ben csökkent a dollárbevételű export. Különösen a Salgótarjáni Kohászati Üzemek került nehéz helyzetbe. A külső tényezők mellett részben országos intézkedések hatására, részben belső probléma miatt jelentkezett a szénbányászat visszafejlesztésének negatív hatása. Csökkent a termelés üteme, ugyanakkor elmaradt k meglevő aknák korszerűsítése is. Negatívan hatottak a tervteljesítésre, munkánk fogyatékosságai; a tervszerűtlenség, a kevésbé fegyelmezett munka. Ezek miatt nem tudtuk kihasználni a rendelkezésre álló lehetőségeket. Az új ötéves terv indításánál különösen ez utóbbira kell nagy figyelmet fordítani, hogy ily módon is segítsük a nép- gazdasági egyensúly helyreállítását. Középpont-ban a termékszerkezet átalakítása Az ötödik ötéves terv végrehajtását megyénkben is megváltozott körülmények között, a népgazdasági célok következetesebb figyelembevételével kell biztosítani. Jobban előtérbe kerül a hatékonyság, a fegyelmezettebb munka, az új követelményekhez való gyors igazodás, saját lehetőségeink következetesebb kihasználása. A fejlesztés fő útjai: a hagyományos üzemek rekonstrukciójának folytatása, a munkakörülményeik javítása, az újonnan telepített üzemek kapacitásának, adottságainak fokozottabb kihasználása, a megye iparszerkezetét javító új beruházások megvalósítása. Helyzetünk elemzéséből kitűnik, hogy az országos elveknek megfelelően megyénkben továbbra is a termelés- és gyártmányszerkezet átalakítását kell megvalósítanunk, az eddigieknél szelektívebb iparfejlesztéssel együtt. A megye lehetőségei a meglevő kapacitások futtatásán túl, a feldolgozó bázisok fejlesztését biztosítja. Itt viszont az országosnál nagyobb , szelekcióra van szükség. Megyénk üzemei hitelt elsősorban az export bővítésére, illetve jelentős tőkésimport kiváltására kaphatnak. A szelektívebb iparfejlesztést indokolja a jelenlegi munkaerő- helyzet is. Lehetőségeink mindenekelőtt a kohászatban és a gépgyártásban jelentkeznek. A szétszórt gépipari kapacitások koncentrálásával ültőképesebb gépipari szervezetet tudunk kialakítani. Jó lehetőségeink vannak — az országos programmal összhangban — az alumínium-feldolgozás bázisának megteremtésében. Ügy néz ki, hogy tovább lehet bővíteni a kábelgyár és a BRG salgótarjáni gyára termékskáláját. Nagy lehetőségeink vannak az üveg- és kerámiaiparban. A síküveggyártásban olyan jelentős vékonyüveg-kapacitás jött létre, amely meghaladja az országos igényeket. Mivel a síküveg exportja nem elég gazdaságos, szükség van további feldolgozására. A műszaki, technológiai fejlesztés lehetővé teszi, hogy a megyében kiépüljön a járműipar igényeihez kapcsolódó ragasztottüveg- gyártás is. A burkolólapgyártás növelése mellett nemcsak az eddigi tradíció szól, hanem az egyre növekvő igény és exportálá- si lehetőség is. A bányászatban a meglevő aknák komplex gépesítése, a műszaki fejlesztés, a hatékonyság javítása a legfontosabb feladat. Rendezni szükséges a segédüzemek termelési struktúráját és fejlesztési lehetőségeit. Biztosítani kell, hogy a tervidőszak végére a vállalat képes legyen 1 millió 300 ezer tonna szén megtermelésére. A könnyűiparban elsősorban a jelenlegi létszám hatékonyabb felhasználását kell biztosítani. Mivel a negyedik ötéves tervben jelentős fejlődésen ment keresztül, ebben a tervciklusban nem kerül sor új üzem telepítésére. De nem szabad megengedni olyan vállalatok létrehozását sem, amelyek nem stabilak, nincs hosszú távon jövőjük. Az előbbi gondolatsorhoz kapcsolódva Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák igazgatója elmondta, hogy jelentős összegeket kaptak új, nagy teljesítményű gépek vásárlására. Ezek közül többet már megvettek és munkába állítottak. Sajnos, vannak olyan gépek, amelyeket sem az országban, sem pedig a szocialista országokban nem tudnak •rövid időn belül beszerezni. A segédüzemek jövőjével kapcsolatban bejelentette, hogy azokat a bányagépgyártás szolgálatába állítják. Búzás Miklós, a Ganz-MÁVAG mátra- nováki gyáregységének párttitkára közölte, hogy az alacsonyabb szakmai képzettséget kívánó munkákról áttértek a bonyolultabb, nagyobb szakmai tudást követelő futódaruk gyártására. Ennek a terméknek biztos piaca van külföldön. - Az előállításukhoz szükséges korszerű gépeket is folyamatosan beszerezték. Ezek működtetésével lehetővé válik, hogy a növekvő feladatokat létszámemelés nélkül oldják meg. A mezőgazdaságban továbbra is a hatékonyabb gazdálkodás és a meglevő munkaeszközök kihasználása áll a munka középpontjában. Az adottságoknak megfelelően alakítjuk majd tovább a termelési szerkezetet. Legnagyobb előrehaladást továbbra is a növénytermesztés ígér. Itt jó lehetőségek vannak. Szükség van a gabonaféleségek hozamának egyenletesebb, kiegyensúlyozottabb növelésére. Meg kell szüntetni azt a nagy szóródást, amely a termelőszövetkezetek között a gabonatermesztésben indokolatlanul fennáll. A meglevő termelési ingadozást nem lehet a természeti viszonyokkal magyarázni. A gabonatermelésben mérsékeltebb ütemű fejlődést szeretnénk elérni. Az elért 30,2 mázsa hektáronkénti átlagot az ötödik ötéves tervben 36—38 mázsa hektáronkénti szintre kívánjuk emelni. A növénytermelés másik nagy feladata a takarmánytermelés mennyiségi és minőségi biztosítása, a meglevő lehetőségek jobb kihasználása. Ez egyúttal feltétele a biztonságos és kiegyensúlyozott állattenyésztésnek is. Ez utóbbinál a meglevő férőhelyek kihasználása. valamint a rekonstrukció folytatása került a munka középpontjába. A differenciált fejlesztés mellett egyik nagy feladat a hozamok növelése. A legfontosabb tennivaló a szarvasmarha- és a 'juhtenyésztés fejlesztése. Különösen a szarvasmarha-tenyésztési programot kell teljesíteni, mivel az elmúlt években e téren több volt az elképzelés, mint a tényleges előrelépés. A szakosított tehenészeti telepeken az egy tehénre jutó tejtermelés érje el a 2800—3000 litert. Hogy ez nem lehetetlen, azt Tamási János, a magyarnándori termelőszövetkezet főagronómusa bizonyította. Jó takarmányozással, gazdaságukban a tehenek 1000 literrel több tejet adnak, mint korábban. A jelenlegi 3250 literes tehenenkénti évi átlagot, az ötödik ötéves terv végére 3600—3800 literre emelik. Ozsvárt Ferenc, az MSZMP Salgótarjáni járási Bizottságának első titkára elmondta, hogy a járás közös gazdaságaiban az állattenyésztéshez szükséges takarmányt mennyiségben már megtermelik, nem kielégítő azonban annak minőségei. Laczkovszki András, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a diósjenői Börzsönyalja Tsz főagronómusa felszólalásában hangsúlyozta, hogy a hozamok növekedésében nagy szerepe van az üzem- és munkaszervezésnek, a munkák jó minőségben és időben történő elvégzésének, a gyors betakarításnak, az iparszerű termelés megvalósításának. Elmondta, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben történt ingadozás nem szolgálta a kitűzött célok elérését. Káros hatását még évekig érezzük majd. Szerinte a tejtermelés gazdaságosságához az is szükséges, hogy gyors ütemben növekedjék az egy tehéntől kifejt tej mennyisége. Ennek feltétele viszont a jó takarmányellátás. Szóvá tette, hogy elvben gyorsabban, a gyakorlatban viszont sokkal nehezebben jönnek létre a mezőgazdasági termelés hatékonyságát elősegítő különböző társulások a szövetkezetek és állami gazdaságok között. A segéd- és melléküzemek tevékenységének megítélésében bizonyos korrekcióra van szükség. Ezekben az üzemekben elsősorban a helyi anyagok, a mezőgazdasági alapanyagok — tej, bogyós gyümölcsök, fa — feldolgozására kell törekednünk. A háztáji gazdaságokban előállított termékekre még hosszú ideig szüksége van a népgazdaságnak. Erre a lakosság ellátásának biztosításánál továbbra is számítani kell. Ezért a háztáji és a termelőszövetkezeti tevékenységet az eddiginél jobban összhangba kell hozni. Ez csak úgy lehetséges, ha megváltozik a. közös gazdaságok vezetőinek háztájival kapcsolatos szemlélete. A mezőgazdaság fejlesztésében a rekonstrukciók során elsősorban a gépesítést kell szorgalmazni. Ugyanakkor nagy szükség van arra, hogy a megtermelt árut mindig biztonságosan és gyorsan betakarítsuk. Beruházás, beruházás, beruházás A terv hatékony megvalósításának kulcskérdése, a beruházási tevékenység. E téren a negyedik ötéves tervben alapvető változást nem tudtunk elérni. Ez a kérdés azért kerül most a tennivalók középpontjába, mert a vállalatok fejlesztési lehetőségei előreláthatólag nem nőnek, ezért a meglevő eszközök kihasználása döntő mértékben meghatározza fejlődésünk ütemét. Erőinket a már ismert és jóváhagyott fejlesztésekre — kohászati üzemek, az üvegipar és a textilipari üzemek rekonstrukciója — kell koncentrálni. A hatékonyság érdekében javítani kell a beruházási tevékenység megszervezését. Az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket szükséges tenni az előkészítésre, a tervezésre, a fejlesztésre, a tervszerűség biztosítására. Feltétlenül fontos követelmény a határidő- és költségszintek fegyelmezett betartása. Az előbb említett célok elérése megkívánja, hogy javuljon a beruházásban részt vevő szervek közötti együttműködés. De szükség van arra is, hogy a pártszervezetek, amikor kívánatos, operatívan is segítsenek a feladatok megoldásában. Az említettekkel egyidőben a jelenleginél nagyobb ütemben kell elősegíteni az építőipar fejlesztését. Célul tűztük, hogy az építőipar növekedése közelítse, vagy érje el az országos 30—33 százalékos átlagot. Ennek érdekében fejleszteni szükséges az építőipar vállalkozási politikáját, műszaki, technikai, színvonalát, további intézkedéseket kell tenni a korszerű technológiák folyamatos bevezetésére, az üzem munkaszervezési, valamint vezetési színvonalának emelésére, a fegyelmezettebb munka megvalósítására. E téma tárgyalása kapcsán Ozsvárt József felszólalásában konkrét tényekkel bizonyította. hogy a határidők elcsúszásának és a beruházási költségek emelkedésének vizsgáltakor nehezen, vagy egyáltalán nem tudják megállapítani, ki a felelős a mulasztásokért, mivel a beruházásban érdekelt felek mindegyike tud valamilyen részben elfogadha'0 indokot felhozni mulasztásának magyarázására. Antal Gyula jó és követendő módszert adott arra, miként lehet a kovácsológyár rekonstrukcióját másfél év, a hegesztőhuzalgyártás fejlesztését célzó beruházást pedig (Folytatás a 3. oldalon) Az új Zagyva—III. kemence a salgótarjáni síküveggyárban, amit tovább építenek. * A \ ti
