Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-11 / 9. szám

Milyen célokat tűztünk magunk <(<--------. f e lé? Rugalmasan és gyorsan igazodni a meg növekedett, új követelményekhez Világ proletárjai, egyesüljetek! NŐGRÁD MSZMP NÓG RÁD MEGY|r BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVF., 9. SZÁM ARA: 1 FORINT 1976. JANUÁR 11.. VASÁRNAP A megyei pártbizottság napirendjén szerepeit Afrikai csúcs Oddisz Obebában Csütörtöki lapszámunkban közöltük, hogy a megyei pártbizottság ülésének részletesebb ismertetésére később vissza térünk. Ennek teszünk most eleget, ami­kor Nógrád megye területfejlesztési irány elveivel kapcsolatos elképzeléseket, ten­nivalókat és a vitában elhangzottakat tár juk a megye közvéleménye elé. Nagyarányban változott a termelés szerkezete A megyei pártbizottság úgy ítéli meg, hogy megyénk az elmúlt öt évben helyes irányban és eredményesen fejlődött. A ne­gyedik ötéves terv, az eddigi középtávú ter­vek közül a legeredményesebb volt. Az emlí­tett időszakban javult a tervszerűség, a fej­lesztési célok zömében megvalósultak, haté­konyabbá vált a gazdálkodás, a területfej­lesztési célok pedig egyenletesebb fejlődést biztosítottak a városok és járások között. A legjelentősebb változás elsősorban az iparban következett be. Fejlődésének legfőbb jellemzője, hogy a termelési szerkezetben nagyarányú átalakulás történt. Jelentősen bő­vültek az állóalapok, csaknem négymilliárd forint értékű fejlesztés valósult meg. A ter­melés- csaknem 14, a munkáslétszám pedig csaknem 12 százalékkal nőtt. Jelentős át­alakulás következett be a gyártmányszerke­zetben is. Ennek egy része korszerűsödött, ezáltal lehetővé vált az exportalapok bővülé- se. Az iparban végbemenő fejlődésnek alap­vetően hármas jellemzője volt. A termelési szerkezet elsősorban a rekonst­rukciók ütemesebb folytatásának eredménye­képpen fejlődött. Sikerült előrelépni a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek átépítésében, az üveg- és kerámiaipar bázisainak fejlesztésé­ben. Új ipari üzemek települtek. Létesítésükhöz csaknem 290 millió forint országos támoga­tást kaptunk. Ebből az összegből fejlesztet­tük a FŰTÖBER-t, a Ganz-MÁVAG mátra- nováki gyáregységét, a Budapesti Rádiótech­nikai Gyár salgótarjáni gyáregységét, a"VE- GYÉPSZER-t, hegy csak a jelentősebbeket említsük. Ugyanakkor bővült a textilipar is, amely nern rendelkezik hagyományokkal me­gyénkben. Ma már jelentős szerepe van a foglalkoztatásban. Befolyásolta az iparfejlesztési munkát a szénbányászat termelésének csökkenése. Az elmúlt évi rendezés során négy aknára mér­séklődött a szénbányászat tevékenysége. A végbemenő nagyarányú változások és az átrendeződés — amely elsősorban az orszá­gos irányelvek szabta keretek között ment végbe — következtében a fejlődésben legje­lentősebb termelőbázisok létszáma és ter­melése csökkent, amit az új üzemek belépé­sével sem sikerült ellensúlyozni. A tervidőszak második felében léptek be az új üzemek, ahol a létszámfelfutással együtt nem emelkedett gyorsan a termelé­kenység. Ez is közrejátszott abban, hogy a termelékenység sem alakult az 'országos ten­denciáknak megfelelően. A szerkezet átala­kításánál pedig bizonyos feszültségek kelet­keztek, mivel az ide települt üzemek egy ré­sze — VEGYÉPSZER, néhány textilipari vál­lalat — nem találta meg a megfelelő gyárt­mányt, ezért nem tudta kialakítani azt a ter­mékstruktúrát, amely meggyorsította volna a termelés felfutását. Az előbbieknek tulaj­donítható, hogy megyénkben a termelési színvonal nem érte el az országos átlagot. Nincs miért szégyenkezni Az iparban bekövetkezett előnyös változá­sokról szólt Ozsvárt József, a megyei párt- vegrehajtóbizottság tagja, az MSZMP Salgó­tarjáni városi Bizottságának első titkára, aki felszólalásában hangsúlyozta, hogy nincs miért szégyenkezniük a megye és a város kommunistáinak, a megye és város dolgozói­nak, mert az elmúlt öt évben fejlődésünk legeredményesebb, leggazdagabb időszakát zártuk. Salgótarján város üzemei két és fél milliárd forintot költöttek termelőberuháza- sokra. A fejlesztési célok jó része megvaló­sult, a termelésemelkedés döntő többségét termelékenységemelésből biztosították. Olyan termékek kerültek ki a gyárakból, amelye­ket kül- és belföldön egyaránt keresnek, el­ismertek. Gyorsult a műszaki fejlesztői te­vékenység, javult a termelés szervezettsége és a vezetés színvonala. Tovább erősödött a város munkásjellege, társadalmi szerepe. A munkások szervezettsége, fegyelme, törekvé­se, szemlélete határozza meg a város fejlő­dését. A munkások magatartása, cselekedete kedvezően befolyásolja, alakítja a különböző rétegek felfogását, tevékenységét. A sikerek­ben nagy része van a XI. pártkongresszus és felszabadulásunk 30. évfordulójára indított szocialista munkaverseny nagyszerű ered­ményeinek, valamint a pártszervezetek és pártalapszervezetek egyre javuló munká­jának. Juhász Sándor, az MSZMP Pásztói járási Bizottságának első titkára ismertette, hogy a járásban az elmúlt öt évben 400 millió fo­rintot ruháztak be. Az ipari termelés 600 millióval nőtt. Jelenleg a járás ipari és me­zőgazdasági termelése eléri a másfél mil­liárd forintot. Az üzemekben a termelés évi üteme 10—lő százalék között váltakozott. Antal Gyula, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek vezérigazgatója számokkal bizonyítot­ta, hogy az ötéves terv célkitűzéseit a gyár dolgozói minden területen túlszárnyalták. Ozsvárt Ferenc, az MSZMP Salgótarjáni já­rási Bizottságának első titkára elmondta, hogy a járásban több új üzem kezdte meg termelését, új kapacitások jöttek létre, ezek eredményeként jelentősen nőtt a termelés. Ozsvárt László, a salgótarjáni öblösüveggyár üzemvezető-helyettese közölte, hogy a gyár dolgozói a negyedik ötéves tervben 70 szá­zalékkal emelték termelésükét, ezt a ;övc- kedést teljes egészében termelékenységből biztosították. Olyan termékeket gyártanak, amelyek a világpiacon is jól megállják a helyüket. A sikerekben nagy részük van a szocialista brigádoknak, a szocialista mun­kaversenyben részt vevő dolgozóknak, és annak a megváltozott szemléletnek, amely a dolgozók és vezetők felfogásában bekövetke­zett a termelés hatékonyságát illetően. Nagy Oszkár, az SZMT titkára arról beszélt, hogy a szakszervezetek termelést segítő mun­kájukban miként segítették a termelés haté­konyságát, a minőség növelését, az önköltség csökkentését. Utalt arra, hogy a szakszerve­zetek milyen módszerekkel segítették a XI. pártkongresszus tiszteletére és felszabadulá­sunk 30. évfordulójára kibontakozott munka­verseny sikerét, tartalmának javítását. Jobban igazodott adottságainkhoz Nagyarányú átalakulás következett be' me­gyénk mezőgazdaságában is. Egymilliárd- kétszázmillió forint értékű beruházás való­sult meg. Ennek során javult a mezőgazdasá­gi üzemek anyagi, műszaki, technikai bázi­sa. A termelőszövetkezetek és állami gaz­daságok az eddigi legeredményesebb tervidő­szakot zárták. A termelési érték, évenként hat-hét százalékkal növekedett, az áruterme­lés pedig másfélszeresére nőtt. A termelés jobban igazodott adottságainkhoz. Olyan ter­melési szerkezet van kialakulóban, amely egyre jobban megfelel a megye kedvezőtlen természeti adottságainak. Legnagyobb sikert a növénytermesztésben értünk el. Ennek szerkezete egyszerűsödött. Elkezdődött az iparszerű termelés feltételei­nek megteremtése. Kialakulóban vannak a tájkörzetek egy-egy növénycsoport — cu­korrépa, burgonya, bogyós gyümölcsök — termelésére. Több növényféleség, így a bú­za, a kukorica terméshozama jelentősen emelkedett. Erősödött a törekvés a szakoso­dásra, a termelési együttműködések, társu­lások létrehozására, és az intenzívebb, ha­tékonyabb gazdálkodásra. Tovább növekedett az állattenyésztés sú­lya. A közös gazdaságokban 10—12 száza­lékkal növekedett a szarvasmarha-állománv. de ez csak a háztáji állomány visszaesését pótolta. Sikerült megállítani a juhállomány további csökkenését. A sertéstenyésztés dön­tően a szakosított telepekre koncentrálódott. A baromfitenyésztést az iparszerűség jellem­zi. A mezőgazdasági kiegészítő tevékenység összességében eredményesen szolgálta a ter­melőszövetkezeti dolgozók egyenletes fog­lalkoztatását, a nagyüzemi gazdaságok meg­szilárdítását. (Folytatás a 2. oldalon) Szombaton délután nyílt meg Addisz Abebábanaz Af* nkai Egységszervezet eddigi történetének első rendkívüli csúcstalálkozója. Az értekez­let összehívását az Angolában folyó súlyos harcok és a fia­tal afrikai államot ért dél­afrikai agresszió tette indo­kolttá. A megnyitás pillanatá­ban — miként a külügymi­niszterek tanácskozásán (ré­szint a miniszteri értekezle­ten, részint az azt követő bi­zalmas eszmecseréken) is ki­derült — az AESZ 46 tagálla­ma nem egységes az angolai kérdés megítélésében. A dél­afrikai agressziót ugyan szin­te egyöntetűen elítélik és a dél-afrikaiak által támadott fiatal állam kormányát — amelynek élén az MPLA- mozgalom vezetője, Agostinho Neto áll — eddig 22 afrikai ország ismerte el. ugyanakkor viszont több ország paradox­módon még mindig valamifé­le,, „semleges” magatartást tanúsít a megtámadott MPLA- kormány és a dél-afrikaiak­kal szövetségben harcoló két mozgalom, az FLNA és az UNITA konfliktusában. Pénteken és szombaton egymás után szálltak le az afrikai államfőket szállító re­pülőgépek az Addisz Abeba-i repülőtérre. A rögtönzött nyi­latkozatok híven tükrözték az álláspontok különbözőségét. Sziad Barre Szomáliái elnök kijelentette. hogy a rendkí­vüli csúcsértekezletnek meg kell adnia az MPLA-kormány számára a teljes elismerést, hiszen ez a mozgalom 19 éven át áldozatosan harcolt az ország függetlenségéért. Hozzáfűzte: csodálkozik. ho­gyan lehetséges afrikai orszá­gok részéről olyan mozgal­mak támogatása, amelyek a fajüldöző dél-afrikai rezsim­mel hajlandók szövetke-""'. Jean-Bédel Bokassa, a Kö­zép-afrikai Köztársaság elnö­ke, aki úgy tűnik — a csúcs­találkozón a törvényes MPLA-kormány ellenzőinek egyik vezéralakja kíván len­ni, megérkezése után éles ki­rohanást intézett a Szovjet­unió ellen az angolai kor­mánynak nyújtott segítség miatt. A csúcsértekezlet megnyitá­sa előtt tartott sajtóértekezle­tén Jose Eduardo dos Santos, az angolai kormány külügy­minisztere kijelentette: kor­mányának az a célja, hogy mozgósítsa Angola népét az agresszor ellen, kiűzze azokat a támadókat, akik szövetsé­gest találtak olyan reakciós angolai ' mozgalmakban, ame­lyek céljaik elérésére még a faigyűlölő Dél-Afrikával kö­tött szövetségtől sem riadtak vissza. Elmondta. hogy ugyanekkor olvan tendenci­ózus törekvésekkel találkozni, amelyek célja kiforgatni an­nak a segítségnek a lényegét, amelvet Angola barátai nyúj­tanak az országnak. Hazánkba érkezik Megkezdődtek Antunes portugál a szovjet—japán tárgyalások kü i ügy miniszter Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására január 12- én hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik Ernesto Meló Antunes, a Portugál Köztár­saság külügyminisztere. Andrej Gromiko szovjet és Mijazava Kiicsi japán kül­ügyminiszter szombaton reg­gel Tokióban megkezdte hi­vatalos tárgyalásait. Sajtójelentések szerint megbeszéléseik középpontjá­ban a politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, kultu­rális és sportkapcsolatok to­vábbfejlesztése áll. A szovjet diplomácia veze­tője a japán kormány meg­hívására pénteken érkezett Tokióba és a tervek szerint keddig tartózkodik Japánban. Felkészülés az idegenforgalomra Lj motel Bánkon — Nyaralóházak Hollókőn Egyre többen keresik fel bevétele is. Míg 1974-ben 3,7 videsen hozzálátnak a többi szinte az ország minden ré- millió forint volt a hivatal építési munkálathoz is. Ügy széből megyénk idegenforgal- bevétele, addig ez a szám tervezik, hogy a mintegy 5 mi nevezetességeit. Ország- tavaly már meghaladta a 4,8 millió forint értékű beruhá- szerte ismert már Eresztvény, millió forintot. zást az ev közepén átadják Salgó, a nagymezői turista- Ahhoz, hogy az egyre nö- rendeltetésének, ház, kedvelt kirándulóhely vekvő igényeket a hivatal Az idei munka fő jellemző- Bánk. Mind nagyobb a nép* kielégítse, már most meg- je a tatarozás és a korszerű­szerűsége a salgótarjáni autós kezdték a felkészülést az ide- sítés. Eresztvényben, a régi campingnek is. Híre már áz genforgalomra. Az egyik igen turistaháznál földcsuszamlás országhatáron is túljutott. A jelentős beruházása a hivatal- történt. Ezért a hivatal úgy növekvő forgalmat bizonyítja nak a Bánki-tó mellett épülő tervezi, hogy statikai vizs- a Nógrád megyei Tanács VB új, 40 személyes motel. Már gálatot végeztet. Ennek ered- Idegenforgalmi Hivatalának elvégezték az alapozást, rö- ménye után megkezdik a turistaház külső tatarozását, - belső korszerűsítését. Igen je­lentős lesz az a munka, amit Hollókőn végeznek el. A mű­emlékvédelmi bizottság ja­vaslatára elkészül a Petőfi utca 18 és 20-as számú ház felújítása. Felújítják és kor­szerűsítik a Petőfi utca 22-es számú házát is. Újdonság Hollókőn, hogy a régi, úgy­nevezett turistaszállások he­lyett nyaralóházakat alakíta­nak ki, két- és pótágyas szo­bákkal. Ezek a nyaralóházak elsősorban a családok üdülé­sét, pihenését biztosítják maid Hollókőn. Korszerűsítést hajtanak végre a salgótarjáni camping- ben is. Itt igen jelentős lesz az a munka, hogv portalanít- ják a faházakhoz veze'ő utat. Ezzel kulturáltabbá te­szik a camping környékét. Számos más feladat végre­hajtását is tervezik az ide­genforgalmi Hivatalban. Sze­retnék, hogy az idén tovább növekedjék megyénk idegen- forgalma, mind több hazai és külföldi turista ismerje meg „ , . . . ....... Nógrád megye természeti Bctcjezeshez közeledik Salgótarján új SZTK-rcndcIőin- szépségeit, történelmi neve- tézetének építése. zetességeit. % 4 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents