Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-10 / 8. szám
Szellemi urbanizáció r Azt mondják, a nem is oly’ távoli jövőben •z emberiség túlnyomórészt városokban fog élni. így lesz-e, vagy sem, arra a demográfusok is más-más feleletet adnak. Annyi *»áris tény, hogy amíg a világ lakossága évi ««lét százalékkal nő, addig a városi lakosság számának növekedési üteme meghaladja a 4 százalékot. Ma már tucatnyi (tízmillión felüli) óriás metropolis létezik, s a jelenlegi négymilliárd ember közül kétmilííárd városokban él. Az ezredforduló utáni időkről alkotott becslések igen tág határok között mozognak, és elborzasztóan hangzó 13—18 milliárdos számokat is emlegetnek. Nemcsak a mai 83 De teljesen felesleges ilyen messze előrenézni, a városiasodás napjainkban mindenki által érzékelhető folyamat, amelyet a közlekedés, az ipartelepítés, a mezőgazdaság ipar- szerűvé válása, s a mindezekkel együttjáró lakosságtömörülés ösztönöz. A mai 83 magyar város és tucatnyi városjelölt ehhez képest nem magas szám, de ismert dolog, hogy a városiasodás nem korlátozódik ezekre a helységekre, hanem úgyszólván valamennyi jelentősebb települést érint. Az utóbbi másfél évtizedben végrehajtott nagyarányú vidéki ipartelepítés nálunk nem az egyensúlyi helyzet megingatása, hanem inkább egy egészségesebb urbanizációs egyensúly kialakulása irányába hatott. A meghonosodott technika, az úthálózat, valamint a település- szerkezet szempontjából elmaradott helységek százai léptek a városiasodás útjára. Magyarul: ez a falu és a város közötti aránytalanul nagy különbségek csökkenéséhez vezetett. A főként településszerkezeti és műszakitechnikai jellegű urbanizációnak azonban, szocialista körülmények között, céltudatos és tervszerű szelemi urbanizációval kell párosulnia. Vagyis a lakosság városi és falusi rétegei között iskolázottságban, szakképzettségben és műveltségben meglevő különbségeknek kiegyenlítődése irányában kell haladniuk. Amennyiben e két területen megbomlik az összhang, az különféle zavarokhoz vezet, például ösztönzi az egyik területről a másikra vándorlást. A szellemi urbanizáció azonban szélesebb értelmű, nem csupán demográfiai-közigazgatási jelentőségű. Például elképzelhető, hogy egy település kereskedelmi ellátottság, közművesítés, beépítés, egészségügyi intézmények dolgában megfelel a város fogalmának. Lakóinak képzettségi összetétele, művelődési és kulturálódási lehetőségei viszont alatta maradnak ennek a szintnek. És megfordítva is előfordul: urbanizáltság tekintetében alatta marad a város fogalmának, viszont a helység kulturális színvonala, lakóinak szakmai és iskolai képzettsége fölötte áll nála lényegesen nagyobb városokénák. Értelmiség mindenütt A szellemi urbanizáció tehát előtte járhat a demográfiai-műszaki városiasodásnak, sőt, figyelembe véve a városfejlődés anyagi korlátáit, ez a folyamat gyorsabbá is válik. Az egyetemes és általános kiegyenlítődés úgyszólván minden téren kedvez az ilyen folyamatnak. Például az új ötéves tervben általánosan rátérünk a negyvennégy órás munkahétre. Az ipari és mezőgazdasági munkaformák a gépesítés következtében tovább közelednek egymáshoz, a mezőgazdasági munkák egyre nagyobb része követel' az iparival egyenlő szintű szakképesítést. A televízió, a rádió, a sajtó a világban, s országban történt eseményeket ugyanabban az időpontban sugározza vidékre, mint városba. A város közellátási, művelődési és kulturális intézményei, a jobb közlekedéssel, csaknem olyan mértékben szolgálják ki a falvak lakosait, mint a városokat. Az értelmiség, amely régen kifejezetten városi réteg volt és falun csak szórványokban élt, a falusi és kisvárosi társadalom jelentős rétegévé vált. A művelődési házak, könyvtárak, klubok hozzátartoznak a kisebb helységek életéhez is. Mindez ösztönzi és gyorsítja a kiegyenlítődést, amely így nem túl hosszú történelmi időszak »alatt végbemehet. Ma még a különbségek igen nagvok is lehetnek város és város, s még inkább falu és város között. Például a tízezer lakosra jutó középiskolások száma az 1972. évet nézve Győrben 1809, Miskolcon 1058, viszont Hódmezővásárhelyen csak 422, Cegléden csak 344. Az ezer lakosra jutó könyvtárállomány Pécsett 2940. Szegeden 4181. viszont egészen kis helységekben, mint például Encs 5064. Lenti 4710. Meglepően kiegyenlített - például a városok és nagyközségek között a televízió-előfizetők száma. Csak egyetlen összehasonlítás. Ezer lakosra számolva Budapesten 251, Szigetváron 247, Martfűn 222. Versenyre kelhet a naseyal Természetesen, ezek az adatok csak bizonyos irányzatokat jeleznek, a teljes képet ennél jóval bonyolultabb kölcsönhatások alakítják. Nyilvánvaló, hogy az iparszegény vidékek kulturális ellátottság és fejlődés szempontjából általában jóval hátrányosáén helyzetben vannak, mint a gyorsan fejlődő körzetek, nem is szólva az alfbldi tanyavilágnak a szétszórtságból eredő nehézségeiről, vagy a dunántúli aprófalvas körzetek gyorsan fogyó lakosságú településeinek olykor romló művelődési feltételeiről. De még ezeknek a történelmileg hátrányban lévő körzeteknek a beszámításával is megvan a lehetőség rá, hogy a szellemi urbanizáció gyorsabban és nagyobb lendülettel hatoljon előre, mint az adott helységek anyagi fejlettsége. A szellemi erőforrások ugyanis emberi, minőségűek és kiaknázásuk nagymértékben függ egy-egy helység lakóközösségének törekvésétől, irányításától, szervezettségétől. E tekintetben tehát nem a nagyság a döntő. Kis helység is bátran versenyre kelhet a városokkal, a város a fővárossal. A televízióban például időről időre megrendezik a városok vetélkedőjét. S nemcsak a nagyok produkálnak itt kiemelkedőt. Igen kellemes meglepetéssel fedezzük fel a „kicsik” értékeit, eredményeit is. amelyekben nem kevésbé munkál a helyszeretet, a saját szellemi értékeik feltárásának és bemutatásának igénye, s a jó kulturális légkör. A következő tervidőszakban gazdaságunk településfejlesztésében is szigorúan csak olyan célokat tűzhet maga elé, amelyek arányban állnak az ország teherbíró képességével. A tervek, elgondolások elé tehát anyagi szempontból ésszerű korlátokat kell állítani. Lehet tehát, hogy közigazgatási státus szempontjából egyelőre nem lesz annyi új város, mint amennyi a pályázó és jelölt. A szellemi urbanizáció előtt azonban nyitva a pálya. Rangja és értéke csak emelkedik. Rózsa László Jeles külföldi vendégművészek, -énekesek és -táncosok fellépte szaporítja januárban az Operaház és az Erkel Színház látni-hallani érdemes előadásainak számát. Január 28-án a Carmen címszerepében mutatkozik be Galina Boriszova, a Szovjetunió Nagy Színházának tagja, akinek repertoárja felöleli szinte a teljes orosz és szovjet • operairodalom mezzoszoprán szerepkörét. Öröklött muzikalitásának, valamint kiváló mestereinek érdeme, hogy feltűnően rövid idő alatt 35 vezető szerepet tanult meg, énekel nagy sikerrel nemcsak hazájában, hanem a külföldi operaszínpadokon is, Ausztriában, Bulgáriában, Franciaországban, az NDK-ban, Japánban és Olaszországban. Galina Boriszova még egy szerepet énekel a fővárosban: január 30-án Máriát a Hovans- csinában. Nagyezsda Kniplová és Jean Cox együttes fellépése a Trisztán és Izolda főszerepeiben (január 13-án és 16-án) a; évad egyik kiemelkedő művészi élményét ígéri. Nagyezsda Kniplová nagyszerű képességeit jól ismeri és évek óta igen magasra értékeli a hazai operalátogatók széles tábora. A prágai Nemzeti Opera ki váló drámai szopránja állandó vendég az NDK-ban, és sikerrel énekli — elsősorban Wagner hősnőit — a világ számos nagyvárosában, rangos fesztiválokon. Partnere, Jean Cox, ma a Mannheimi Opera tagja, zenei tanulmányait az USA-ban végezte. A közelmúltban jelent meg a bejrúti „Nürnbergi mesterdalnokok” előadás — közreműködésével készült — lemezfelvétele. G'nislaine Thesmar ragyogó táncművészetét 1973-ban már megismerhette a hazai közönség. Tánctanulmányait Kubában, Alicia Alonsónál kezdte, nemzetközi karrierje 1967-ben indult. Budapesten január 15-en a Giselle címszerepét alakítja, két nap múlva pedig koncevtműsor- ban lép fel. Michael Denard, aki a Gisellében Thesmar partnere, a nancy-i, majd a toulouse-i színház szólistája volt. A Párizsi Nagyopera 1965-ben fogadta tagjai sorába, magántánfcosi kinevezésével egyidőben kezdte meg a külföldi fellépéseit. 1973 óta a világ legnagyobb férfitáncosainak sorában emlegetik. Ismert már Budapesten Atsuko Azuma is, aki január 23-án a Don Pasquale-ban Normát alakítja. Hetedik osztályba léphet — Mikor volt utoljára ilyen izgalomban? A vaskos, tömör testalkatú férfit nem lepi meg a kérdés: — Azt hiszem, az esküvőmön — feleli hamis- kás mosollyal. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozóinak egy csoportja vizsgázott a dolgozók általános iskolájának hatodik osztályos anyagából. Négy hónap alatt végezték el a felső tagozat első két osztályát. Hetente két alkalommal mentek el a Kohász Művelődési Központba, ahol a foglalkozásokat tartották, hogy megismerkedjenek a számtan, a helyesírás, a magyar irodalom és még több tantárgy korábban annyira titokzatosnak, rejtélyesnek tűnő szabályaival, alapfogalmaival. — Nehéz volt? — kérdezem a kívülálló könnyedségével a már végzettek közül az egyik cigarettára gyújtó férfit. — Gondolhatja — feleli vissza. — Még a zsebünk is izzadt. — Olyan félelmetesek lettek volna a vizsgáztatók? — Ök nagyon rendesek voltak — szól helvette egy másik, hasonló korú. — Csak, ki tudja miért, izgul ilyenkor mindenki. Én már az üzemben is letettem néhány vizsgát, például a targoncavezetőit, de akkor is csak izgultam, meg a többiek is. — A mi korunkban már nehezebben megy a tanulás— folytatja gondolatait a másik. — Hat gyerekem közül még négyen otthon vannak. Hiába húzódtam el tanulni a másik szobába, csak utánam jöttek. Belecsimpaszkodtak a nyakamba, akkor aztán már nem nagyon ment a tanulás. — Meg aztán — kapcsolódik a beszédbe egy harmadik — az embernek ilyenkor mindig van egy kis lámpaláza: hogy mit kérdeznek, mi lesz vele. És itt volt az igazgató is az iskolából, bizony respektálja az ember. Nagyon igyekeztünk. ★ Amíg a bizonyítványok kiosztására várakozunk, egy kis rögtönzött külön vizsgát tartunk. Az ötletét Tóth Andor targoncavezető adta. igaz, teljesen szándéktala- nul. — Gyerekkoromban emlékszem — meséli —, nagyon féltem a nyelvtantól. Nem értettem, a tanár sem nagyon törődött aztán ve lem. Nem tudod? Jó, megtanulod valamikor, mondta. Most meg egészen megszerettem. Egyetlen apró segítség elég, hogy tudjam, milyen szófajról van szó. Régen azt se tudtam, mi az a melléknév, most meg ... — és sorolja egymás után: szép, kicsi, kerek, nagy. — Aztán vannak a főnevek ... — és sorolja azokat is. Hirtelen ötletként villan fel bennem a próbára tétel. — És ezeket a szavakat, a mellékneveket és a főneveket közös, összefoglaló névvel hogyan nevezik? Rövid gondolkodás után a ( mellettem ülő Csemer Géza. a sokgyerekes kompresszorkezelő vágja ki elsőként a feleletet: — Névszók. * / A vizsgázók általában 35 —40 évesek. Még nem öregek, de már nem fiatalok. A legtöbbjüknek többgyermekes családja van. A nagyobbak iskolába, a kisebbek óvodába, bölcsődébe járnak. A nevelésük sok gonddal és áldozattal jár, s helyt kell állni a munkahelyen is. Mindezek mellett vállalták a tanulást. Miért? A munkahely által biztosított kedvezményekért, vagy más pnvnííi pl ~vvi 9 Np ■ tán a gyorsabb előrehaladás rém-nvében? Ahogyan elmondják, egészen másért: önmagukért, szebb, okosabb emberségükért. — Nem kényszerített en- gemet, se mást senki a tanulásra — mondja Vári Pál szivattyúkezelő. — önként vállaltuk valamennyiéit. — Nem is lehet másként — toldja meg Oláh Imre gépkezelő. — Mert aki nem meggondoltan jön, az el se induljon. Menet közben nem illik abbahagyni. Mi már, ahogyan ismerem a többieket, ha elkezdtük, be is fejezzük a tanulást. ★ A frissiben kiosztott bizonyítványokat nézegetjük. Csupa jó és jeles osztályzat mindenkinek. Több közepes, elégséges azonban csak egyetlen akad. öröm gyullad a szemekben. és ahogy egymásra néznek, ezek a tanulást 15—20 évvel félbehagyott, kemény, fizikai munkához szokott emberek, mintha azt mondanák: ugye, érdemes volt mindig szorgalmasan eljárni az órákra, és, ha kellett. akkor tovább is ittmaradni. Az osztályzatokról lejjebb csúsznak a tekintetek, oda, ahol a következő be- iegvzés áll: hetedik osztályba léphet. Hetedik osztályba — egy lépéssel közelebb a célhoz. Sulyok László 4 NÖGRÁD - 1976. január 10., szombat Mai tévéajánlaiunk 18.40: Két kabát története. Zelk Zoltán műsora. A műsorban két novella hangzik el, amelynek az a kö zös vonása, hogy mindkettőnek kpbát a „főszereplője”. Tersánszky Józsi Jenő A kabát és Nagy Lajos A kabáttolvaj című írása Koltai Róbert és Szacsvay László előadásában elevenedik meg —« régi szabóműhelydíszletben. Majd Zelk Zoltán az ő megszokott, kedves, közvetlen modorában beszél a szerzőkkel, közös élményeikről, emlékeiről, amelyek Ter- sánszkyhoz és Nagy Lajoshoz fűzték. Jelenet az utolsó ellenőrzés című bolgár film II. részéből. (1976. január 10. — szombat — 17.00) Jelenet a Víg özvegy című zenés játékból. (1976. január 10. — szombat — 21.10) 'ÚJ A Kossuth Könyvkiadó második kiadásban jelentette meg azt az érdekes kis kötetet. amely Aczél György válaszait tartalmazza egy francia újságíró, Jacques de Bonis kérdéseire. A tartalmas könyv „Egy elmaradt vita helyett” címmel látott napvilágot, s első megjelenésekor napok alatt gazdára talált. A Nemzetközi Zsebkönyvtár új kötete az „Európa biztonsága”, Tatár Imre tollából. A szülői munkaközösség harminc évének történetét dolgozta fel (Révai Lili, Gál Erzsébet és Majzik Lászlóné szerkesztésében) a „Szülők és nevelők”. „Harmadik világ” — éhező világ a címe Lipovecz Iván és Simon József közös könyvének. A Közgazdasági Ismeretek sorozatban látott napvilágot a „Személyi közlekedésünk ma és holnap”, Bajusz Rezső tollából. Az ungvári Kárpáti Kiadóval közös gondozásban jelentette meg a Kossuth K. Bezimenszkij rendkívül érdekes dokumentumregényét, melynek címe „A titkos Barbarossa-dosz- szié”. Az Akadémiai Kiadónál látott napvilágot, a Korunk tudománya sorozatban, Hú- bert Laitko és Wolf-Dietrich Sprung közös munkája; a „Kémia és filozófia”, amely a marxista filozófia álláspontját fejti ki a modern kémia néhány filozófiai kérdésében. Érdekes történettudományi értekezés a Bánkúti Imréé, a kurucok első dunántúli hadjáratának 1704 január-április közötti időszakáról. A Körösi Csorna Kiskönyvtár 14. kötete a „Mongol mitológia”, szerzője Lőrincz László. Virágos Zsolt könyvének címe: „A négerség és az amerikai irodalom”. Megjelent Németh János jogi könyve, a ..Rendkívüli perorvoslatok a rpagyar polgári eljárásjogban”. A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének kérdéseivel foglalkozó sorozat legfrissebb kötete Bánházi Gyula és Tóth László közös munkája, „A gépi fejés hatékonyságának növelése és automatizálása”. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai között találjuk Fodor József esszéinek kötetét, címe „Egy költészet története”. Sükösd Mihály elbeszéléskötete az ..ítélet előtt”. Az Olcsó Könyvtár sorozatában látót napvilágot Jókat Mór történelmi regénye, az „Egy hírhedett kalandor a XVII. századból”. Michelan- galóról szól Barabás Tibor életrajzi regénye. Karcolatokat, önéletrajzi jegyzeteket tai-talmaz az „Újabb naRok hordaléka”, Déry Tibor tollából. „Okulásul fiamnak” a címe Bereczky László kisregényének. Duba Gyula novellás- kötete az „Angyal vagy madárijesztő?”. A kötet a magyar—csehszlovák közös kiadás keretében látott napvilágot, a pozsonyi Madách Kiadóval közös gondozásban. Sarkadi Imre műveinek negyedik köteteként jelent meg a novelláit tartalmazó könyv. A Diákkönyvtárban látott napvilágot Vörosmarthy Mihály drámai költeménye, a „Csongor és Tünde”, Hegedűs Géza regényciklusa az „Európa közepén”, Gergely Sándor publicisztikai írásainak kötete a „Hittel és indulattal”. Több verseskötet is napvilágot látott. Így megjelent Héra Zoltán: „Fekete öröm”. Dudás Kálmán: „Percek pillaközén”, Székely Magda: „Átváltozás” és Telekes Béla: „Ez itt az álmok rengetegje” című verskötete. A Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó új könyvei közül említsük meg a népszerű Bölcs Bagoly sorozatban megjelent ismeretterjesztő képeskönyvet, címe „Várható időjárás”; Berkes Péter könyvét Réber László illusztrálta. Második kiadásban látott napvilágot „Az állatok nagy képeskönyve”, Koroknay István műve. Ez alkalommal is népszerű karácsonyi ajándék volt a Fiúk évkönyve, illetve a Lányok évkönyve; mindkettő sok érdekes olvasmányt, képet, illusztrációt tartalmaz. Leo Lionni képes mesekönyve, „Az okos halacska” a kisebbeknek szól. Tamkó Sirató Károly gyermekverseinek kötete „Tengerecki hazaszáll” címmel jelent meg, Réber László illusztrációival, míg Weöres Sándor verseskötetét, a „Bóbitát”, Hincz Gyula illusztrálta. Ursula Wölfel gyermekregénye, az „AHban az országban” Jeanne Bendick kedves — és hasznos ismeret- terjesztő képeskönyve, a „Kellemes kanyarót'” címmel jelent meg. Második kiadásban látott napvilágot Gál Pál: „Hullámok hátán” című képeskönyve.
