Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

I Örömök és gondok ü| feladatok Kistereinkén ' KISTERENYE a megye egyik legnagyobb községe. La­kóinak száma a környező településekkel együtt megkö­zelíti a hétezerötszázat. A szénbányák visszafejlesztése bizonyos értelemben befolyá­solta a nagyközség jövőjét. A munkaképes emberek mint­egy 90 százaléka kijár a fa­luból. Salgótarján, Nagybá- tony üzemeiben dolgoznak. A vasutasokat pedig megtalál­juk Kisterenyétől Ferencvá­rosig. A napokban avatták fel a kohászati üzemek új DE- XION-üzemét. Ez egy esetle­ges nagyipar jövőjét jelez­heti a nagyközségben. — Mi egy percig sem vol­tunk pesszimisták. Sőt, az a megítélésünk, hogy 1971, a nagyközséggé válás óta a fej­lődés töretlen. Két számmal szeretném bizonyítani. A ne­gyedik ötéves terv elején mindössze 3,7 millió forin­tos fejlesztési alappal számol­tunk. Most úgy látjuk, hogy a tervidőszakban több mint 13 millió forintot tudunk fel­használni — mondja nem kis büszkeséggel Jellinek Tibor, a nagyközségi közös tanács elnöke. — Köszönhető ez an­nak is, hogy testületeink ki­emelten foglalkoztak a gaz­daságszervező tevékenységet igénylő feladatok előkészítésé­vel, végrehajtásával. Sorol ja az elmúlt évek ered­ményeit. A negyedik ötéves tervben például teljesen biz­tosítani tudták az óvodás korú gyermekek elhelyezé­sét. A hftlpsőde feVlit‘á<;"i7"l a bölcsődés korú gyermekek ellátását is megoldották. A nagyközség egész területé" portalanított utat létesítettek. A község egész területén foly­tatták a közutak, közterek fá­sítását. Ugyancsak felújítás­ra került a tanácsi kezelés­ben levő lakóházak jelentős része, korszerűsítették az is­kolákat, a hozzátartozó épü­leteket. Természetesen, a társ­községek fejlesztéséről sem feledkeztek meg. Hosszú so­rokban lehetne sorolni a fej­lődést, amit Kisterenye az utóbbi öt esztendőben elért. — A tanács, mint testület, rendkívül büszke arra, hogy a község egyik legnagyobb gond.f&t, az ivóvízellátás si­került megoldanunk, .még­hozzá társulásos alapon! Ma már a község minden pontján jó minőségű ivóvizet kap­nak a lakók, összesen 23 ki­lométer hosszú csőrendszer épült meg, 19 millió forintos költséggel. Jelentős lesz a községünkben a 40 millió fo­rintos értékben készülő szennyvízcsatorna-rendszer megépítése. Ez is társulásos alapon készül 10 kilométer hosszban. — sorolja az ered­ményekét Jellinek Tibor. A MEGYEI VERSENYFEL­HÍVÁS óta többszörösére nőtt a társadalmi munka értéke a községben. A tervidőszak­ban túlhaladta a 4,2 millió fo­rintot. Elkészült Kisterenye és Nagybátony összevont ren­dezési programterve, amit a tanács is jóváhagyott. Ez a programterv hosszú távon biz­tosítja a fejlődés lehetőségét. Szót váltunk a testületi mun­káról is. — Az üléseken — amelye­ket jóváhagyott munkatervek alapján hívjuk össze —, a ta­nácstagok mmteev 85 százalé­ka meg’e’emk. Jó az akti­vitás. különösen akkor, ha nem pénzügyi, hanem inkább gyakorlati munkát viszünk a testület elé. Talán egy dol­Llőférben as óvodás korúak korsserü öltöztetése Ruházati ellátás 1976-ban r A könnyűipar és a belke­reskedelem az idei évre is jó előre egyeztetett tervek alapján közösen készült fel a ruházati ellátásra. Az már 1975 végén nyilvánvaló volt, hogy a textilruházati ipar termékei iránt továbbra is növekvő kereslet várható. A ruházati ipar termelése 1976- ban a tervek szerint mintegy 5 százalékkal nő. S fogyasztói áron számítva előreláthatólag 38 milliárd forint értékű ha­zai gyártmányú cikket bocsá­tanak a lakosság rendelkezé­sére. Miután a csecsemő- és bé­biruházati ellátás további ja­vulását az ipar a maga esz­közeivel már biztosítja, elő­térbe került a csecsemőkort elhagyó kisgyermekek, a 3— 6 évesek és a kisiskolások korszerű öltöztetése. A Ma­gyar Divatintézetet megbíz­ták a kisgyermekek számá­ra jelenleg gyártott kínálat felülvizsgálatával, az ipari éf a kereskedelmi vállalatok ré­szére szükséges információk, javaslatok és az úi kínálati kollekciók összeállításával. Az ipar igyekszik az igények­kel minden tekintetben lépést tartani, mivel azonban az adottságok határt szabnak a kapacitás növelésének, a mi­nisztérium ösztönzésére mos olyan válla'a'ok és szövetkei zetek is készítenek csecsemő- és gyermekruházati cikkeket, amelyek eddig ezzel nem fog­lalkoztak. Közéjük tartozik a Május 1. Ruhagyár is, amely az idén kezdte meg a gyer- m°kkabátok gvár'ását. Farmeröltözékből 1976-ban a tavalyinál 44 százalékkal gyártanak többet, s ez nem kevés, hiszen már a múlt év­ben is mintegy egymillió da­rab készült. A felkészülés során számol­tak azzal is. hogy ha — a korlátozót* kapacitás. illetve a szocialista és tőkésexnor'j növekedése miatt — mans-= ■r 1 f SV'"11"° '<rr pamut, kötött alsóruházati cikkek iránt jelentősen nö­vekvő hazai igények és a mint°av kétszerosöre bővülő export miatk A Könnyűipari Mir'a-'-’-iiim m*r eve évv°l pvp’b't V-o-rrf-o .p~ '-Tt-p"4 o p yvfjH?■» ]'T'j‘j'T.mv'i'í,!''.r 'vnri Kötő'1 - ánigvqr és eey i'»coszl 6 y iparvállalat között. Ennek nyomán a KONZUMEX köz­reműködésével már megkötöt­ték a hosszúlejáratú bér­munkaszerződést. Ennek alap- ték a hosszú lejáratú bér­egymillió garnitúra- (kétmillió darab) alsó költött ruházati cikk érkezik, amelynek gyár­tásához a magyar vállalat műszaki segítséget és fésűs­fonalat ad. Az óvári gyár — az együttműködés magyar gesztora — felel azért, hogv a szállítmányok időben és ló minőségben érkezzenek Ma­gyarországra. A hazai vállalatoknál, szö­vetkezeteknél tavaly mintegy ötmillió-egyszázezer férfiing készült. Miután a férfiak öl­tözködésében a pulóvert kez­di háttérbe szorítani az ing, ez a tetemes mennyiség már a múlt esztendőben sem bi­zonyult elegendőnek. Ezért 1976-ban 200 ezerrel több in­get varrnak, a belkereskede­lem pedig átcsoportosítva de­vizakereteit. további félmillió darabbal növeli az ingimpor­tot. Az 1975-ben gondokai okozott úttörőing-ellátás ja­vítására az idén az eredetileg tervezett 320 ezer helyett 500 ezer űttörőing szállítását vállalta az ipar a belkeres­kedelem számára. Egyébként az ing- és a férfiöltöny-kí­nálat javítása külön egyezte­tő tárgyalás témáját képezte a minisztériummal. Az ipar- vállalatok mellett a szőve' kezetek is részt vállaltak r többletingek és öltönyök elő­állításából. í Ami az export várható ale kulásót illeti, a szociális* partnerekkel a méteráruk, c pők szállítása teljes egész ben a konfekcióipari termé­kekre és kötöttárukra csa1'- ; nem a felajánlható menny1- j ség 100 százalékára már meg- kötötték a szerződéseké' Amint a Könnyűipari Minisz­tériumban elmondták, gy idén számottevően nftvekv" I tőkésexportra va'ó félkésze, lést jól szg'ieftz. hogy ez’V ' tál a vállalatok időben me' kap<ák a szükséges inform-5 ciökai. valamennyi terme'ű ismeri azoka* a körülménye- V“*. ame've'<-k°l «zémolv- időbort és [T-­nv'~t"h*di'- pPi—tptziknt. F”’ pp’. t<p—tjö"*hpfö bogv rrm rppS' °0 százalékkal naevob'- a t.-ö‘ésál1onvépv. mint az el­múlt év elején volt. gon kell változtatni. Sok a -napirend, nemegyszer 5—7 témát tárgyal a testűiét. A tanács mellett aktívabb a végrehajtó bizottsági ülés. Ott szinte mindenki véleményt mond, s úgy hozzuk dönté­seinket. Csupán az elmúlt év­ben egy tanácsrendeletet al­kottunk, 83 végrehajtó bi­zottsági és 30 tanácsi határo­zatot hoztunk. Valamennyi a lakosságot szolgálja. Kisterenye sem más, mint a többi munkástelepülés. Az örömök mellett gondok is je­lentkeznek. S nem akármi­lyenek! A nagyközségi tanács elnöke, aki maga is igazi bennszülött a községben, s már több mint 30 éve dolgo­zik a közigazgatásban, hosz- szas gondolkodás után sorol­ja a tényeket. Mindjárt elöl­járóban mondja: tudják ők, csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takaró ér, azért néhány dologban feltétlen előbbre kellene lépni. A nagy­község érdeke is ezt kíván­ná. — Itt van például a lakás­építés. Szanálásra váró, élet- veszélyes lakásaink vannak. A tanács intézkedései nyomán megfelelő előközművesített te­rülettel rendelkezünk, 240 tel­ket tudunk kialakítani. Szá­munkra mindegy, hogy milyen konstrukcióban, csak épüljön lakás. Ha lehet többszintes! Gondként vetik fel az embe­rek a szolgáltatást. Salgó­tarján közelsége ebben meg­határozó. De az is, hogy ma már nagyobb az emberek igé­nye is. Nem engedhető meg. hogy a községben egyetlen szabó sincs! önállósítani kel­lene a Patyolat szolgáltatását. Fejlesztésre vár a női és fér­fifodrászat, hogy csak a leg­fontosabbakat említsem. A je­lölő gyűléseken, a falugvű’é- seken nemegyszer felvetődött, hogy gazdátlanok az iparcikk­boltok épületei. Mind az öt üzlet korszerűsítésre, felújí­tásra vár. Ugyanez mondható el az élelmiszerboltokra is. Korszerűtlenek, ma már nem elégítik ki a vásárlók igé­nyét. Megoldásra váró gond az iskolai zsúfoltság. De szűk­nek bizonyul a tanácsháza is. — Nem fontossági sorrend­ben említettem gondjainkat, de azok vannak. Tudom, a megoldás szinte valamennyi gondban ránk vár, s én hi­szem is, hogy összefogással, az érdekelt szervek és intézmé­nyek közreműködésével meg­oldjuk. Erre az elmúlt évek töretlen fejlődése a biztosíték Kisterenyén. A BESZÉLGETÉS ELEJÉN Jellinek Tibor tanácselnök azt mondotta, hogy a közel­múltban felavatott új gyár­részleg a jövő nagy iparának alapja Kisterenyén. Az elké­szített összevont rendezési programterv is a fejlődés le­hetőségét biztosítja. Ha ez a jövő ma még csak az elnöki szoba falán lóg is térkép for­májában, de valóban a még biztatóbb holnapot mutatja. Még akkor is, ha megvalósu­lásáig sok örömmel és gond­dal kell Kisterenyén meg­küzdeni. De hogy megvalósít­ják. arra biztosíték az a tes­tület, amely a nagyközség élén áll. S. L. Műveltség és köznapi tudat í. A kibontakozó szocialista társadalomban az egyes osz­tályok, rétegek, csoportok, s az egyes emberek nem vesz­nek — nem vehetnek — azo­nos módon részt a termelés­ben és fogyasztásban, így a szellemi javak „termelésé­ben” és elsajátításában sem. A szocialista társadalom azon­ban szüntelenül azon mun­kálkodik, hogy o társadalom tagjai minél inkább birtoká­ban legyenek a szükséges tu­dományos ismereteknek, de legalábbis tegyenek szert azok­ra a képességekre, amelyek révén állandóan készen áll­nak a legnélkülözhetetlenebb tudományos ismereteknek a megértésére, befogadására, „fogyasztására”, feldolgozá­sára, a mindennapi szocia­lista életvitelben való fel- használásra, alkalmazásra. kívülrekednek ezeken. Raj­tuk kívül, nélkülük „esik meg" a történelem. A tudományok eredményé­ből táplálkozó köznapi tudat, sokkal jobb pozícióból segíti a cselekvést, mint a tudo­mányt mellőző, ösztönösen ki­alakuló és működő minden­napi tudat. A tudományos is­mereteket magába építő, fel­használó köznapi tudattal könnyebben lehet tájékozód­ni a bonyolult világban. Az ilyen köznapi tudat segíti a ..szabad szemmel nem érzé­kelhető” jelenségek feltárá­sát, lényegük megértését, a megalapozott ismeretekre tá­maszkodó állásfoglalást, nö­veli az ügyek menetére gya­korolható befolyás mértékét, s a döntésekben való részvétel esélyeit. A tudományok ered­ményeiből kiszűrt ismeretek nélkül a köznapi tudat szük­ségszerűen elmarad, utat té­veszt, s akarva akaratlanul növeli a tudományos tudattól elválasztó szándékát. Aminek azután az a következmé­nye, hogy csökken a mindenna­pi tudattal cselekvők aktivitása, az események menetére gya­korolt befolyásuk mértéke. Az események, történések ..a fejük felett zajlanak”, s ők Nézzük meg egy kissé köze­lebbről, milyen is társadal­munk mindennapi élete, s az ezt tükröző és alakító hét­köznapi tudata? Szocialista társadalmunk több mint két évtizedes fej­lődése bizonyítéka annak, hogy nagy tömegeknek, az egyes rétegeknek és egyes emberek­nek a mindennapi élete és gondolkodása viszonylag rö­vid idő alatt gyökeresen meg­változhat, ha a társadalom­nak mind több tagja nem­csak, hogy érdekelt ebben, ha­nem tudatosan részt is vállal a változást előmozdító felada­tokból. Nálunk, és a többi szocializmust építő, ország­ban ugyanez a helyzet. So­kak, ezrek, százezrek sajátí­tották el viszonylag igen rö­vid történelmi idő alatt nem­csak a tudatos társadalomépí­téshez szükséges alapvető tár­sadalomtudományi ismereteket, nemcsak a kor igényeinek megfelelő termelési kultúrát, de a szélesebb értelemben vett szocialista kultúrát és mű­veltséget is. Ez tette lehető­vé, hogy szocialista módon át­alakítsák életformájukat, min­dennapjaikat is. A széles tö­megek mindennapi életfelté­teleinek gyökeres átalakításá­hoz — a szükséges anyagi feltételek megteremtése mel­lett — nagyban hozzájárul­tak szocialista szellemű, a modern tudományok eredmé­nyeit is magába ötvöző közok­tatásunk és a felvilágosítást, a népművelést szolgáló kom­munikációs eszközeink. Ezek segítségével vittük be a köz­napi tudatba a természet — műszaki és társadalomtudo­mányok, a kultúra legfonto­sabb és legmaradandóbb ered­ményeit. De éppen menet köz­ben tanultuk meg azt is, hogy nem elég csupán bevinni a köznapi tudatba az egyre nö­vekvő tudományos ismerete­ket, mivel azok nem válnak spontán módon „anyagi erő­vé”. azaz nem itatnak auto­matikusan a mindennapi cse­lekvésben. Sőt, nem ritkán ta­núi lehettünk annak is, hogy a köznapi tudatba egyszer — sokszor — bevitt tudomá­nyos tények, érvek, bizonyí­tékok is „kihulltak” onnan, vagy gyökeret sem tudtak ereszteni. Élnek közöttünk, velünk, olyan emberek, akik poggyá­szaikban tovább cipelik régi, elavult nézeteiket, felfogásu­kat, ismereteiket, előítéletei­ket, normáikat, szokásaikat. Találkozhatunk szűkebb, vagy tágabb környezetünkben olyan emberekkel, akik fizi­kailag itt élnek velünk, de egy másik énjük mintha vala­hol Csipkerózsika álmát alud- ná. Sorra-rendre elmulaszt­ják, elszalasztják a kínálkozó lehetőségeket, s tartalmas, gazdag szellemi táplálék he­lyett beérik ízetlen, hig ét­kekkel. Életvitelükben nem, vagy alig hagy nyomot az őket körülvevő többre, szebb­re, tartalmasabbra törekvők küzdelmének pátosza. A min­dennapi tudattal cselekvő, ép­pen mert „békaperspektívá­ból” látja a maga kis ..egy­személyes” életét, azt hiszi, hogy a közösségtől elfordul­va. a saját „kis világába” me­nekülve, könnyebben „valósít­hatja meg önmagát”. Milyen könnyen téved, amikor ha­mis elképzeléseire támasz­kodva a létezést azonosnak tartja a „tollasodássa l”, az ér­vényesülést az ügyeskedéssel, vagy engedve a látszatnak, úgy véli, hogy a belső üres­séget pótolhatja talmi csillo­gással, vagy esetleg azt hi­szi. hogy az életet pusztító pótlékokkal megszerezte ma­gának a valódi boldogságát. (Folytatjuk) G. H. Készülődés a busójárásra A téli mulatságok kedvelő­it az idén is várja Mohács ha­gyományos busójárása. Feb­ruár 29-én lesz a Duna-parti város híres farsangi ünnepé­lye, amely az ország minden részéből, sőt a szomszédos or­szágokból is vonzza az ér­deklődőket. Bár csak hetek múlva kerül sor a látványos eseményre. Mohácson máris megkezdődtek az előkészüle­tek. Divatbemutató, kiállítá­sok. hangversenyek szerepel­nek a programban. Az én tanítómesterem í fűi lr t * rjiie'WTOpTl u IWt* • :|U: j: t fcjj fcijw:.....4W|ÍHMIK'' ■ r! c ..Sí»! l liiillÉliAálilltlikl. Hazafelé az iskolából. Naponta harminc kilomé­ter. Nem kell komoly mate­matikai tudás ahhoz, hogy kiszámítsuk ez egy hónapban kilencszáz és egy évben ti­zenegyezer kilométer. Ez nem nagy távolság autóval, de ha valaki futva teszi meg, az már igen. A Balassagyarmti Fémipari Vállalat lakatosá­ról. Filip Pálról van szó, akiről elmondhat­juk, hogy nemcsak futásban, hanem munkájában is ilyen kitartó. Tíz éve a szakmunkás-bi­zonyítvány megszerzése óta dolgozik a vállalatnál és ugyanennyi ideje került kap­csolatba a mozgalmi élettel. De erről meséljen ő maga: — A szakmunkásképző in­tézet első évében veitek fel i a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség tagjai sorába. Igaz, nem voltam vezetőségi tag, de a rámbízott feladatokon kí­vül mindig voltak önálló el­képzeléseim és az akkori ve­zetőséggel összehangolva kü­lön megbízatásokat és szer­vezést vállaltam. Munkám eredménveként 1974-ben alap- szervezeti titkárrá választot­tak. Örültem a bizalomnak és tudtam, éreztem ezért még többet kell tennem. — A társadalmi munkában mindig az elsők között je­gyezték alapszervezetünket. A hulladékanyagok hasznosí­tásában elért eredményein­kért. amely saját kezdemé­nyezés volt a vállalaton be­lül. tizenegy napos szovjet­unióbeli utazást kaptunk ju­talmul — mondta. Filip Pál szakmájában a ' közé tartozik Ta­valy nyerték el másodszor az aranykoszorús szocialita bri­gád címet. A műhelyben a munka za­jától alig lehet hallani egy­más szavát. Jelenleg 3 teher­felvonók aknaajtajának alkat­rész-készítési és teljes össze­szerelési munkáit végzik. A fárasztó fizikai munka után mivel foglalkozik sza­bad idejében? — Másodősz*á'lyú bosszú- távú és maratoni futó va­gyok. A másfél óra nVhonl pihenést az ej zés követi. A környéken m” r nincs olyan erdei ösvénv, út. vpgv mező. mplyet ne ismernék. N-g on szigorú és kemény munkával készülök a versenyekre. — Az estéket tanu'á»sal töltöm. Most vényem a szak­középiskola második oszlóivá*. Ezekben a hór.nr>oT'b3n. a vizsgák ideién még • szorosab­bak a napjaim — Hét vé-^n egv kiesd több időm marad, ilyenkor a5 csa­láddal, kisfiámmal és '.■''•.lá­nyommal foglrlko-om. Ját­szunk. sétálgatunk. Milyen kapcsolatban van a a sport a munkajávál? — Nálam a k?*ti e'víloszt- hatatlan. A sport az én 'oní- tómesterem C'ak követke­zetes munkával és fe’k rxü- '• léssel lehet eredményeket el­érni. De tudom azt is, csak az kérhet, vagv várhat vala­mit, aki tesz. És ez érvényes a munkára is. 1) zs. — sturman felv. — NÓGRÁD - 1976. január 10., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents