Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-07 / 5. szám
Megyei filmbemutatók Az öMoefiveirgvárban hallottuk Diákok — pályaválasztási tanácsadó szerepben Szilveszter éjjel vajon hány koccintáskor csendült szép hangú, szép formájú salgótarjáni pohár az ünneplők kezében? Ki tudja? De ki gondol erre? A vásárlókat elsősorban az üvegáru szépsége, hasznossága érdekli, nem az, hol készült, milyen mesterek keze nyomát őrzi. Csak ritka esetben — mint a televízióban sugárzott városok közötti vetélkedőben — kerül premier plánba az üvegipari folyamat szépsége, izgalma, az üvegesszakmák belső élete. Márkás a Salgótarjánban formált pohár és kancsó — és úgy látszik, az utóbbi időben a készítői, az üveggyári szakmunkások iránt is nő az érdeklődés. Üj kezdeményezés A megye sok iskolájában a kémiaszertárak egyik polcán ott található az üveggyártás anyagait bemutató kis kollekció. Legtöbbet persze az „élő” bemutatás, a gyárlátogatás ér e munkaterület megismertetése, meg- kedveltetése érdekében. Ezért a gyár pályaválasztási felelőse, Kalocsay Jenő, tavaly minden általános iskolának elküldte a látogatásra invitáló, tájékoztató leveleket. — Ősztől idáig hat iskolából jöttek. Nem túl sok ez. De régi tapasztalat, hogy ilyenkor, január-február táján érkezik a jelentősebb „látogatási hullám”. Közben persze házhoz mentünk és megyünk: szülői értekezletekre, osztályfőnöki órákra látogatunk el. A pályaválasztási hetekre hat tablót készítettünk, amelyek bejárták a megyét, vándorkiállítással. Uj kezdeményezés — és úgy látom, beválik —, hogy másodikos-harmadikos üvegipari szakmunkástanulókat is kiküldünk egy-egy osztályfőnöki órára* Arra gondoltunk, talán a gyerekeknek érdekesebb, könnyebben fogalmazzák meg kérdéseiket, közvetlenebbül látják e szakmunkát, ha náluk alig idősebb üvegfúvó-tanuló szájából hallják. A Sóshartyáni Általános Iskolában járt az egyik harmadikos fiú. Amikor a tanulók gyárlátogatásra eljöttek, csupa jót mondtak „vendégszerepléséről”. Szirákra is kértek két diákot pályaválasztási tanácsadásra. Jánosaknáról jöttem — Jönnek-e személyesen is érdeklődni? — Decemberben voltak kislányok, akiket az üvegcsiszolás érdekelt. A fiúk is azt kérdezgetik először. Szerintem elterjedt a tévhit, hogy nagy erőkifejtést igényel az üvegfúvás, pedig nem így van. Egy rézfúvós zenész „mestersége” sokkal fárasztóbb. Beszélgetés közben kopognak az ajtón. Egy apuka érkezik fiával együtt. A jövő héten kezdődik a tanítás, a második félév, előtte a fiú szeretne közelebbről megismerkedni a távolból már vonzó üvegesszakmával. — Szarvas Csaba vagyok. Jánosaknáról jöttem. A Ho- mokterenyei Általános Iskolában végzem a nyolcadikat. Az eredményeim? Hármas és négyes között. — Azt tudod, hogy a matematika, fizika, kémia lesz a legfontosabb a szakmunkásképzőben ezekben a szakmákban? No, és a rajz, a gyakorlati érzék, kézügyesség. — A fiam nagyon ügyes kezű — és a papa sorolja az eseteket, amikor bebizonyította gyakorlati készségét. — A matek... az bizony gyengébben ment — de rákapcsol, nem buta gyerek, és ha akar valamit, csak többet tesz érte. Kérdésemre, hogy látta-e már a gyárat belülről, nemmel válaszol. Sajnos, az iskolájuk még nem szervezett ide tanulmányi kirándulást. Talán ebben az évben. Felnőtt „pályaválasztók.” Az általános iskolát végzetteken kívül a gyáron belül is keresik az utánpótlás forrásait. És nem sikertelenül! — Tíz asszony vizsgázott a festőtanfolyamon. Közepes eredménynél rosszabb nem volt. Magam is meglepődtem, hogy elektrotechnikából, fizikából milyen frappáns. szép feleleteket produkáltak. Heti nyolcórás tanfolyamra jártak, a szakmunkásképző anyagát vették át — érdeklődéssel és szorgalommal készültek. Ügy érezték, csak így éri meg igazán. — Más területen, az igazi hiányszakmában, az üvegfúvásban nem indítanak hasonlót? — Hamarosan. Több mint hatvan jelentkezőnk van! A tízhónapos kurzust általános iskolai végzettséghez és ötéves gyakorlathoz kötöttük. A vállalkozók egy része bankafúvó (golyókészítő), a többiek már üvegfúvóként dolgoztak. A könyveket, a tanfolyam költségeit a gyár fedezi. Mit kíván vajon magának az üzemi pályaválasztási felelős a még jobb munkához? Kalocsay Jenő szavaiból két „kívánság” rajzolódik elő. Az egyik: a gyár KlSZ-szerve- zete tegyen az eddiginél többet a sokoldalú pályaválasztás; tevékenység segítésében, a leendő szaktársakért. A másik dolog ennél nehezebben teljesíthető, bár jeleivel — örömünkre — egyre többször találkozunk: a szemlélet pozitív változása, a fizikai munka nagyobb becsülete a választás előtt álló diákok és a tanácsot adó felnőttek szemében. Kiss G. Magdolna Mai tévéajánlatunk Tanulnak a ZIM-ben A Zománcipari Művek salgótarjáni gyárában hagyományai vannak a tanulásnak. A tanulni vágyó dolgozókat a gyár szívesen segíti és támogatja, hogy munkájuk mellett bizonyítványt szerezhessenek. Ebben a tanévben a kihelyezett általános iskolába kilencvenen iratkoztak, az ugyancsak üzembe kihelyezett középiskolába pedig ötvennégyen járnak. Emellett sokan másfajta középiskolában, illetőleg az üzemben szervezett kü'önféle tanfolyamokon tanulnak. 20.55: Forradalmár vagy színes polgár. Riportfilmsorozat I. része. A Heltai András által készített négyrészes és mindig más címet viselő riportfilmsorozat Amerika társadalmi problémáiról szól. Elsőül a Los Angeles melletti wattsbeli 1965 -ös néger felkelésről látunk filmet. Az akkori felkelés résztvevői, néger harcosai elevenítik fel az eseményeket. Megszólal Cecil Williams lelkész, a polgárjogi mozgalom egyik vezetője is. A filmben azt próbálják eldönteni, vajon forradalom, baloldali politic kai megmozdulás zajlott-e le Wattsban, vagy csak faji megmozdulásról, néger zavargásról volt-e szól. SSsiberio fajain (4.) Szibériában az a közmondás járja: „Nem is járt Szibériában, aki nem látta a Bujkált”. A mondás minden bizonnyal igaz, mert ennyi természeti szépséget együtt ritkán láthat az ember. Bármily messze van is, az egész országban büszkeséggel emlegetik ezt a rendkívüli tüneményt. Amint a tajgán átvágott országúton közeledünk fe'éje, az út egyik meredekéről kápráztatóan kék színekben pompázik a majdnem mindig felhőtlen ég sátra alatt, s így tárulkozik az ember elé. A tó nyugati partján hatalmas, hófödte hegyek nyúlnak az égbe. A Rajkái a szülőanyja az Ankarának. amelyen már három hatalmas vízi erőmű készült. Felüle+ét tekintve a világ legnagyobb nyolc tava között van: mélységre és víz- men'-'ségre a v:lgg Unig. Ta'án, kevésbé ismert érdekessége, hogy 452 méter magasan van a tenger szintje felett. Ezt a hatalmas medret 336 kisebb-nagyobb folyó táplálja. A Bajkál vízbőségét mi sem jellemzi, jobban, mint az, hogy ha minden belé torkolló folyót lezárnának, az Angara négyszáz éven át kapna „anyai” táplálékot. Egészen különös. európai számára szinte felfoghatatlanul tiszta a tó vize. A környéken lakó ötvenezer ember a Bajkál vizét tisztítatlanul kapja, még a szanatóriumok is! Sokrétű a Bajkál növénv- és állatvilága. Elsősorban annak köszönheti, hogy vize rendkívül tiszta és oxigéndús. A Fekete-tengernek csak a felső rétegeiben van élet, a Baikál tóban fenékig találhatók különfé'e élőlények. Az eddigi kutatások szerint 1800- fó'e é'ő’énvt ta’áitak benne. 1.- 000 növénvi. 1200 állati. Az é'őlénvek háromnegyed része csak a Rajkáiban fordul elő. Óriási halmennyiség van ebben á Balatonnál ötvenszer nagyobb tóban, több mint a Balti-tengerben! A háború idején és még utána is 1969-ig rabló- gazdálkodás folyt a hallal. De rádöbbenvén a pusztulás veszélyére, megszüntették az ipari halászatot. A halféleségek közül a legismertebb a világhírű omul, íze, zamata, még a királyi udvarokban is elismert volt. Egy másik hal- különlegesség a goldmenka; élve szüli utódait, ötven méteres mélységben él egy rák- fajta, amely évente hússzor szűri meg a tó vizét. Van a tóban lazac is, amely megnövekedhet 120 kilogrammosra és még 19—20 éves korában is ad ikrát. Nagyon kedvelt a szibériai pisztráng, amely a tavat tápláló folyók- ból kerül a hálóba. évente mmtegv 30 ezer mázsa. Értékes á”at a fóka. az utóbbi időben 70 ezerre szaporodott fi 980-ban 25 ezer). Szőrméiéből dróga bundát készítenek. A tókörnyék legnevesebb vadfé'eséce a cobolv. Igen ritka állat, négyzetkilométe4 NŐGRÁD — 1976. január 7., szerda Kezdetnek kitűnő Az emlékezetes filmélményekben „soványabb" decem bér után jólesik olyan érté kés. magas színvonalon szó rakoztató művekről szólni mint az e héten bemutatásra kerülő produkciók. A bolgár Kecskeszarv, az angol Folytassa Kleo!. az NDK-beli Vonzások és választások, a szovjet Huckleberry Finn és a csirkefogók igazán kitűnő kezdetét jelentik az új esztendőnek; kívánjuk, hogy tartósukon, egész évre vonatkozóan ez a minőség! A Goethe regényből készült Vonzások és választások című NDK film megtekintése után Hans Kaufman professzor így írt a Neues Deutschland hasábjain: „A »■Vonzások«-at megfilmesíteni — merészség volt... Nem csak egy kis csoport Goethe- ismerő és Goethe-barát számára érdekes ez az 1809-ben megjelent regény? Ezeket az előítéleteket a film megcáfolja, és ez már megérte a kockázatot. A film alkotói felfedezték és a nézőt is rávezetik, hogy Goethe csodálatosan modern szerelmes regényt alkotott. Ez azért is sikerül, mert lemondanak róla, hogy Goethét „kijavítsák”. A nagyszerű filmet Regine Khün forgatókönyvéből Siegfried Khün rendezte, a főszerepeit Hilmar Thate, Gerry Wolf, a lengyel Beata Tyczk'ewicz és a csehszlovák Magda Vasaryová játszAz utóbbi évtized egyik legátütőbb sikerű filmje minden bizonnyal a most felújításban vetítésre kerülő Folytassa, Kleo! című angol filmvígjáték. Az 1966-ban bemutatott, Gerald Thomas rendezte műnek eddig egymilliónyolcszázezer nézője volt hazánkban. Felújítása tehát minden kétséget kizáróan indokolt, hiszen az eltelt időszak alatt a mozinézők újabb' generációi nőttek fel, akik szintén kedvelik a vidámságot, a kacagtató történeteket; és bizony nem árt az újabb megtekintés az idősebbeknek sem. Annál is ' inkább, mert valódi, jó vígjátékokban mostanság szűkölködünk. A mulatságos vígjáték Julius Caesar korában játszódik, s a rendkívüli képességű hadvezér a spanyolok után éppen a britek leigázására készül. Julius Caesart Kenneth Wilhams. Antoniust Sidni James, Calpurniát Jdan Sirns, Kleopátrát Amanda Barrie alakítja, míg a valamennyi római eszén túljáró, ügyes angol figuráját Kenneth Connor formálja meg. A gyermekeknek nyújt kellemes szórakozást a Mark Twain regényéből készült Huckleberry Finn és a csirkefogók című szovjet film. Faház a tóparton. renként csupán egy van belőle. Éppen ezért igen drága. Egyetlen állat szőrméje, kikészítve, 900 dollárt ér. Ezt a cobolyfajtát már sok helyen próbálták mesterségesen tenyészteni, de semmire sem jutottak, mert az erre honos coboly szürkéskék pihéje utánozhatatlan. Weither Dániel (Következik: Új város a tajgán) Jelenet a Mussolini végnapjai című olasz filmdrámából. Azt hisszük, hogy a két név említése elégséges vonzerő az ifjúság számára, hiszen ezrek olvasták, s olvassák ma is. A filmet Georgij Danyi- leja rendezte, Huckleberry Finnt Roman Magyanov jatsz- sza. A XVII. századi Bulgáriában játszódik a Kecskeszarv című filmdráma. Az egyik legjelentősebb 'bolgár kulturális lap, a Narodna Kultúra írta: „A Kecskeszarv az emberi harc eszközeiről, céljairól, valamint az élet értékeiről szól. Az alkotók mindezt az erőszak (fizikai és pszichikai) problematikáján keresztül mondják el úgy, hogy a néző elé állítanak két hőst egy történelmi korból, ahol az erőszak a lét központi kérdése volt”. Az anyja halálát megbosszúló leányt Katya Paszkálévá alakítja. A Mussolini végnapjai című Carlo Lizzani rendezte olasz filmdrámát Balassagyarmat után most a salgótarjáni premiermoziban mutatják be. Főszereplői: Rod Steiger, Lisa Gastoni. Henry Fonda és Franco Nero. Palóc föld 1975\ó Napvilágot látott a Palócföld 1975. évi, hatodik száma. A kéthavonként megjelenő nógrádi társadalompolitikai, irodalmi és művészeti folyóiratnak ez egyúttal múlt évi utolsó száma. A korábbi számokat lapozgatva, s azokhoz néhány megjegyzést fűzve, már említettük, hogy a lap erényei közé tartozik a társadalompolitikai kérdések felvetése, a mind árnyaltabb válasz keresése napjaink közéletének kérdéseire. A lapnak ezen aktív közéletiségét — többi között — a Változó valóságunk rovat írásai fémjelzik. A rovatban közölt publikációk rendszerint egy-egy témacsoport köré szerveződnek, annak különböző oldalról történő megközelítését, kifejtését adják. Ez a gondolati kör most a városiasodás, a városi életforma szerepének vizsgálata a szocialista életmódban. " A témakört Csongrády Br'a gondolatébresztő publicisztj- kája vezeti be. Közli a nemrég megjelent „Magyarország megyéi és városai” című kötetből azt a néhány adatot, amely mintegy számot ad ennek méreteiről. Eszerint Magyarországon jelenleg a népeség 49.5 százaléka városban él. az ezredfordulóra előreláthatóan az arány mintegy 70 százalék lesz. A városi jelleg tehát folyamatosan tovább erősödik. S ez a jelleg 82 hazai települést egyesít azonos kategóriába. Ezután a szerző rátér a szocialista életmód szerepének vizsgálatára ezen életformában. Miből is áll va’óiában Aczél György találó kifejezésével élve, a mi új „életreceptünk?” — teszi fel a kérdést. Válaszában legfőbb elemeinek a munkát, a közösséget, a kultúrát jelöli meg, s e három tényező szerves egységét hangoztatja. Vadas A.ndor építészetünk harminc esztendeiének ered- ménveit e’emzi. Szól az építészet egészének részeiről is. így a településrendezésről, az ipari és mezőgazdasági építészetről, a lakótelepek építészetéről, a közintézmények építészetéről, a kislakásépítésről, a „szabad idő” területek építészetéről. „Település méretű” építészeti együtteseink közül, mint egyik legsikerültebb hazai példát említi Salgótarján városközpontját. Részletesen szól Balassagyarmat rekonstrukciójáról, valamint falvaink építészetéről. E publikációt Szokács László interjúja követi dr. Döm- södi Péterrel, a Nógrád megyei Közegészségügyi és Jár- yányügyi Állomás igazgató • főorvosával, a Hazafias Népfront Nógrád megyei bizottsága mellett működő környezetvédelmi munkaközösség elnökével. Az interjúban arról esik szó. ahol tart megyénk, illetve Salgótarján a környezeti ártalmak elleni védekezésben. Röviden szólunk a lapszám szépirodalmi rovatáról. Ez gazdagabb a korábbiaknál mind a novellákat, mind pedig a verseket tekintve. A hazai, illetve a Nógrádban élő szerzőkön túl Stefán Attila Brezány verseit olvashatjuk, Jánosy István tolmácsolásában. Itt említjük — bár az egész lapszámban megtalálhatók — a III. országos zo- méncbiennálé alkotásairól készült felvételeket, amelyek emelik a lap esztétikai minőségét. egyúttal informálnak a Salgótarjánban megrendezett b'ennáléról. Szabó Károly • Merre tart Balassagyarmat? című írása, kitűnően foglalja össze megyénk második városának fejlődését, részletesen foglalkozik — többi között — a szocialista ipar megteremtésével a városban, a balassagyarmati munkássággal, illetőleg a lakosság átrétegződé- sével. Gazdag körkép Járja a Palócföld múlt évi utolsó számát. amely tartalmával — s az itt nem említett számos más írásával — megfelelő kénét ad a megyei s'e’lemi, művészeti törekvésekről is. T. E.
