Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-07 / 5. szám

Bacsó Béla emlékére 1891. Január 7-én született Bacsó Béla szociáldemokrata újságíró, a Népszava egy­kori munkatársa, riportere. Életcéljának a szocialista újságírás szolgálatát tartotta. Emellett önmaga, a tömegek, de a későbbi korok gyönyörködtetésére is regényeket akart írni. Ezek jó része el sem készülhe­tett, mert 1920. február 17-én borzalmas po­litikai gyilkosság áldozatává vált. Bacsó Béla kispolgári, nehéz életű csa­ládból származott. Anyagi okok miatt kel­lett iskolai tanulmányait megszakítani, s már majdnem húszéves volt, amikor keres­kedelmi érettségit tett. Érdeklődésének és vágyainak megfelelően helyezkedett el: a kor egyik legjelentősebb szociáldemokrata hetilapjánál, a Kassai Munkásnál kapott munkalehetőséget, A háborúban haditudósí­tó volt. A frontról szerzett élményeiről no­vellái adnak számot. A polgári demokrati­kus forradalom 1918-ban, már újra Kassán találja. 1918. decembere fordulópont az életében. Meghívják Budapestre a Népszava szer­kesztőségébe. A Tanácsköztársaság megdöntése után a szociáldemokrata pártsajtó egyik leglénye­gesebb feladata, a fehérterror leleplezése volt. Az ismét hatalomra került uralkodó osztályok szörnyű megtorlásairól az újjá­szerveződött szociáldemokrata párt sajtóor­gánuma — a Szociáldemokrata Röpiratok —. majd a Népszava — tudósított. E dicsé­retes bátorság a lap főszerkesztője, Somogyi Béla érdeme volt. De a nehéz körülmények között a lap egész kollektívája támogatta a főszerkesztőt. A főszerkesztő, de az egész újság már 1919. őszén kivívta a Horthy Mik­lós köré gyülekező tiszti különítmények gyű­löletét. A fehérterroristáktól fenyegetett Somogyit munkatársai soha nem engedték egyedül az utcára. Ezért távozott 1920. feb­ruár 17-én este is Bacsó társaságában a szerkesztőségből. Alig tettek azo«nban né­hány lépést, igazoltatták őket, msi'.jd mind­kettőjüket betuszkolták egy autóbn. amely­ről. utóbb kiderült, hogy az Ostemburg-kü- lönítmény szolgálatában állt. Az autóban halálra kínozták őket. A rendőrségi látlelet szerint Bacsót bal szeme felett ét-te lövés, ajkát, mellét, hasát számtalan szúrás sebe- sítette fel. Holttestüket másnap Budapest határában, Dunakeszinél találták meg a Du­nában. A nyomozás kiderítette a tetteseket, a gyilkosságért azonban soha nem ’felejtek. Somogyi és Bacsó meggyilkolása egyike volt azoknak a politikai gyilkosságoknak, amelyeknek szinte minden részlete ismert­té válik, de a megtorlás elmarad. A gyilko­sok azonban még haló poraikban ils félnek áldozataiktól. Nyilván ezért nem jelenhettek meg Bacsó Béla összegyűjtött és kiadásra kész novellái 1920. tavaszán. Egyetäen kis novelláskötete 1925-ben látott napvilágot A soha igazán ki nem bontakozható szép­írót a magyar szocialista újságírás mártír­jaként őrzi emlékezetében a történie'em. Szabó Ágnes Egy kicsivel több figyelmességet RITKÁN szoktunk találkoz­ni, de akkor kiadósán elbe­szélgetünk. A nyáron kint jártam a Kercsegiaposon. Vi­dám társaság tanyázott az egyik ősfának is beillő gyer­tyán alatt. Középen ült egy szőnyegen és a mosoly nem fáradt le az arcáról. Nem beszélt, bele-belekóstolt a részére kimért italba, és gyö­nyörködött a fiatalokban. Olyan elégedettség volt ar­cán, amilyent keveset tapasz­talhat az ember. Mély tiszteletet érdemlő, sok esztendőt, kemény, el­szánt harcot megélt, becsület­tel dolgozó ember, akiről szó van. Élete munkáját a kor­mány is magas, kitüntetéssel ismerte el. Mondia is: elége­dettnek és boldognak érzi ma­gát. Másoknak rém kívarn szebb öregkort. A Közelmúlt­ban, amikor találkoztunk, mégis ennek ellenkezőjét ta­núsította. Szava keserűen kongott. Néhány hónap lefor­gása alatt ilyen változás még a legmagasabb korban levő embernél sem természetes. Nem, a hirtelen kerekedett keserűségnek is oka volt. Egy évforduló alkalmából rende­zett ünnepségre őt, aki köz­tudottan résztvevője volt an­nak a harcnak, amelyről1 meg­emlékeztek, nem hívták meg! A rendezők elfelejtették meg­hívni. Annyira szívére vette a dolgot, hogy belebetegedett. Egy tiszteletet érdemlő, ma­gas kort megélt ember azért vált búskomorrá, mert akik­nek gondolni kellene reá, azok egyszerűen elfeledkez­tek róla. Egy szó nem sok, annyival sem panaszkodott. Igyekezett elrejteni mit érez. A. munkásemberek legtöbb­jének — nem is tudom jó-e a nagy szerénység, vagy nem — természete, hogy minden­kinek mindent megtesz, de a maga érdekében nem szól. Éppen, a napokban esett er­ről szó, amikor egy másik, magas kort megért ember ke­reste meg régi tanítványát, arról panaszkodva, hogy nem tud tétlenkedni. Tanítványa kérdezte tőle, hogy a gyár­ban miért nem kér valami elfoglaltságot? Azt válaszolta, hogy milyen dolog az, a sa­ját érdekében kilincselni? Ha a gyárnak szüksége lenne rá, akkor biztosan szólnának ne­ki. A tanítvány végül is a volt mesterével, a gyárigazga­tóval váltott néhány szót; aki megértette a dolog lényégét, és ötömmel alkalmazta a nyugdíjast azzal a megjegy-1 zéssel, hogy iiyen nagy ta­pasztalattal rendelkező em­beris szüksége van a gyárban tanuló fiatalok neveléséhez. Azoknak, akiknek kötelessé­gük lenne, vajon miért nem jutott eszükbe, megkérdezni nyugdíjasukat, nincs-e kedve tevékenykedni ? HIBA lenne általánosítani az elmondottakból. A nyug­díjasoknak szervezetük van, amelyen keresztül volt mun­kahelyükről támogatják őket. Kirándulni járnak, dolgaikat intézményesen rendezik. Nem is erről van szó. hanem ar­ról. hogy a törvénves járan­dóság mellé az a kicsi figyel­messég. emberi melegség, és igazán őszinte szeretet az, ami nagyon szükségeltetik Több műtrágya A növénytermesztésben mind nagyobb szerepe van a műtrágyának —, az idei el­látásról az Agrotröszt illeté­kesei tájékoztatták az MTI munkatársát. A nagyüzemek és a kisgazdaságok a tava­lyinál több talajerőpótló anyaghoz jutnak; 8 százalék­kal nagyobb mennyiségű mű­trágyát használhatnak fel, ha­tóanyagban számolva összesen 1.6 millió tonnányit. Az el­látás lehetővé teszi a műtrá- gyaadagok növelését: az egy hektár művelt területre jutó hatóanyag 1976-ban eléri a 235 kilogrammot. A különfé­le műtrágyák aránya idén minden eddiginél jobban al­kalmazkodik az igényekhez, ígv néldául a kál’-műtrá­gyából többet vásárolhatnak. K“dve7ó az is. hogv az ösz- ázes műtrágya egyötöde az úgynevezett összetett vegysze­rek közé tartozik, ezek több­féle hatóanyagot tartalmaz­nak. tehát hatékonyabban használhatók fel. Az összetett műtrágyák lavuló kínálatát a néti új műtrágyagyár teszi lehetővé. ahonnan egyebek között olyan termék kerül ki. amely egyenlő aránvban tar­talmaz nitrogént, fosz'ont és káliumot. Ez az összetett mű­trágya várhatóan a mező- gazdaság egyik legkereset­tebb kémiai anyaga lesz. Mindent egybevetve idén 18—20-féIe különböző ható­anyagú, egyedi és komplex műtrágya közül választhatják ki az üzemek a számukra leg­megfelelőbbet. Az egyedi mű­trágyákból azzal javítják az ellátást, hogy növelik a magas hatóanyag-tartalmú karba- mid és trilefoszfát mennyi­ségét. Többet ad a kereske­delem granulált kálisóból is. A gazdaságok rendelkezésé­re bocsátható műtrágya ösz- szessénáben kielégíti az egész éves igényeket. Az év egyes H'-zokoiban azonban egyes műtrágyákból nem tudják ki­elégíteni a szükségletet, mert in-r az p-'— évi mennyi­séget folyamatosan gvártja. s e^éri. főleg tavasszal, nem mindenhol tudják az igények sz»rint kiszolgálni a megren­delőket. Idén tovább javul a háztá­ji gazdaságok és más kis­j»T 1 4 * n. TTti iitt'Tl a tavalyinál tíz százalékkal több kiscsomagotású vegyi anya­got — összesen 30 ezer ton­nányit — hoznak forgalom­ba. még. Semmit sem magyaráz* hatunk meg azzal': „A min­dennapi lüktető élet...”. Kár is folytatni! A mindennapi lüktető élet, a teremtő élet és ebbe beletartozik az is, hogy tiszteljük az időseket. Milyen vezető az, aki csak magára és a közvetlen környezetében zsongokra tud koncentrálni. Aki elfelejti, kitől tanulta, amit tud? Milyen ember le­het az, aki megfeledkezik, hogy előtte más tettek akö- zösség ügyében. Nem sokat kérnek a nemrég még a munkában példamuta­tóan helytálló, ma megérde­melt pihenőjüket töltő embe­rek. Csupán egy kicsi figyel­mességet! Olyan sokba ke­rül talán? Mibe került volna a rendezőknek, egy meghívót megcímezni annak, akit töb­bek között éppen az évfor­duló aíkaimából ünnepelni gyűllek össze. Igen, csak egy kis figyelmességbe csupán és akkor i,űn fordult volna né­hány napra txlskornorra az élete annak az idős, tisztelet­reméltó embernek sem. NÉHÁNY esztendő óta so­kra bőszéinek arról, hogy ha­zánkban — nagyobb mérték- bari mint egyébként — elkez­dődött a nemzedékváltás. Ha nem is teljesen zavartalanul, de napjainkban is zajlik ez a társadalmi törvényszerűség. Számoljunk azzal a dolgozó társadalomra háruló kötele­zettséggel, hogy akik letet­ték a munkaeszközt, azok él­nek, léteznek, irántuk a tisz­telet ne hervadjon, a figyel­mességet tőlük ne sajnáltuk. Ez méltó mihozzánk! Ügy igaz. ahogyan a munkát hiá­nyoló nyugdíjas mondta: a magam ügyében nem kilin­cselek! Nem a munkásember szokása a panaszkodás, a jog­talan követelődzés. Ha övéi megbántják, hangtalanul el­szenvedi. Ne szakadion meg kaocsolatunk azokkal. akik már nem naponta jelennek meg a munkahelyükön. Kö­zénk tartoznak ők mindörök­ké! Bobál Gyula Pineehad művelet Egerben A szomszéd megye székhe­lyét a pótolhatatlan műemlé­keket, a lakásokat," utakat, víz- és gázvezetékeket fenye­gető veszély még nem múlt el ugyan, de néhány napja Eger vezetői már tudják: honnan és miből fedezik a vá­ros alatt húzódó pincerend­szer megerősítésének költsé­geit. Az Állami Tervbizott­ság ugyanis megvitatta He­ves megye és Eger város ve­zetőinek előterjesztését, és az idén 82,1 millió forintot ad a veszély elhárítására, a besza­kadt utak és összedőlt épüle­tek helyreállítására. Ilyen jó hír után kézenfek­vő a kérdés: felkészült-e város arra, hogy a segítő mil­liókat tervszerűen és gazda­ságosan használja fel? A válaszadásra az egyik leg- illetékesebb szakembert, Zám- bori Ferencet, az Egri váro­si Tanács műszaki osztályve­zetőjét kértük, aki néhány percre felfüggesztette a „ha­ditanácsot", amely tervek, tér­képek és számoszlopok társa­ságában éppen pinceügyben fáradozott. — Felkészülve fogadtuk a tervbizottság döntését. Sőt, azt is mondhatom, hogy már ko­rábban megkezdtük a védel­mi munkát. Sokat segített eb­ben a Bányászati Aknamé­lyítő Vállalat, pedig jól tud­ták, hogy a városnak elfo­gyott a pénze. Most már lesz, és okosan fel is tudjuk hasz­nálni. A több éves feltárás, kutatómunka eredményekép­pen ma már nemcsak felfed­tük, hanem pontosan fel is térképeztük az Eger alatti la­birintus minden titkát. Több mint kétezer talajmechanikai fúrást végeztünk — vizsgál­tuk a felszín alatti vizek mozgását, kémiai összetételét, és olyan geodéziai térképet készítettünk, amely nemzet­közi szinten is ritkaságnak számít. — Így mindent tudunk a város alatt több emeletnyi mélységben egymást keresz­tező 1902 pincéről, amelynek hosszúsága 86 300 méter, szé­lessége 2,5 és 6 méter között változik. A pincék alapterü­lete 200 000 négyzetméter, s ebből több mint 150 000 négy­zetméter a város belterülete alatt szinte összefüggő rend­szerben helyezkedik el, ve­szélyeztetve a műemlékek­ben gazdag területeket. Hadd említsem meg azt is, hogy a pincék térfoga­ta mintegy 650 000 köbméter, amely méreteiben meg­egyezik a budapesti Metro 38 kilométer hosszúságú vonal alagűtjával. — A veszélyre figyelmez­tetnek a gyakori süllyedések, omlások, és a váratlan be­szakadások. Eddig 95 épület­ben és 25 közútban okozott tetemes károkat a föld alatti labirintus, és főleg az üregek­ben áramló, nagy mennyisé­gű víz. Csupán összehasonlí­tásként jegyzem meg, hogy a hasonló gondokkal küszkö­dő Pécs alatt eddig 1300 pin­cét derítettek fel, amelynek hossza 22 kilométer, területe pedig 65 000 négyzetméter. — Mit tudnak az eari pin­cék keletkezéséről? — A föld alatti labirintus hosszú századok alatt ala­kult ki. Egy részük valamikor hadászati célokat szolgált, és egyben megfelelő biztonsá­got nyújtott a lakosságnak, más részük pedig Egér gyü­mölcs- és borkultúrájához kapcsolódik, hiszen a XVII. és XVIII. században sorra vájták a bor érlelésére, valamint a -tárolásra kiválóan alkalmas pincékét. Keletkezésük har­madik változata az építke­zéssel függ össze: 1970-ig ugyanis a családi házak mint­egy 70 százalékát a helyszí­nen kibányászható tufakőbői építették. Pontosan tudjuk azt is, hogy a pincerendszer közel 85 százalékát tufakö­be, a többit pedig mészkő­be, illetve meszes homokkő­be vájták. — Hogyan használják fel az állami segítséget? — A veszély elhárításának módozatait mindig a körülmé­nyek, pontosabban a kőzetek, valamint a pincék állapota határozza meg. A föld alatti folyosók, pincék mintegy egv- harmada különböző megerő­sítéssel megmenthető, és va­lamilyen célra hasznosítha­tó. A megerősítés módszerei­nek kísérleteit most végez­zük. A kivitelezésben az ak­namélyítő vállalaton kívül se­gítenek az építők és az Egri Közúti Építő Vállalat is. Ami a megerősítés technológiáját illeti, az eddig alkalmazott hagyományos betonidomkő-fa- lazáson kívül számításba jön az úgynevezett lőtt beton, amelyet betonágyűval visz­nek fel a pince falára. Ez a módszer biztató ugyan, de azért kísérletezünk műanyag zsaluzattal is, amely mögé be­ton-, vagy vasbetonkéreg ke­rül felhordásra, és ez tartja az egész pincét. A pincerendszer nagyobb részét be kell tömni. A segít­ségünkre siető vállalatok Eger környékén már találtak olyan nagy mennyiségű és főleg ol­csó anyagokat, amelyek al­kalmasak arra, hogy a veszé­lyes üregeket betömjék. — Előreláthatólag meddig tart a pincehadművelet? — Szeretnénk 1980-ra befe­jezni a város alatti pince- rendszer megerősítését, a ve­szély elhárítását. De ehhez előreláthatóan számításaink szerint több mir.t egymilliárd forintra lesz szükség. A válaszok megnyugtatóak. Az előkészítés körültekintő, és . biztosították a tervezői és kivitelezői kapacitást is, így sikerrel biztat á hadművelet, az a nagyszabású munka, amely évtizedek, és évszáza­dok veszélyes örökségét hi­vatott felszámolni. Márkusz László Felvételi vizsgák előtt Az idén a salgótarjáni Bo­lyai János Gimnáziumból 23 diák jelentkezett külföldi egyetemre. Az írásbeli és szóbeli v.zsgák\ január közé­p-én kezdődnek. Csehszlová­kiába hatan, számítástechni­kai és text;, vegyészeti szak­ra, a Szovjetunióba 11-en, atomerőműveit és berendezé­sek, elektronikus számító­gépek, nemzetközi gazdasági kapcsolatok és nemzetközi kapcsolatok szakra, valamint az orvosi egyetemre, Len­gyelországba hatan, műszaki egyetemre, vegyipari, illetve emelő- és szállítógép szak­ra jelentkeztek. Őket kérdeztük, hogyan készültek a felvételire? Mi­kor határozták el, hogy kül­földi egyetemen tanulnak tovább ? — Először a Szovjetunióba készültem, de negyedikben meggondoltam magam. Így most Lengyelországba, a mű­szaki egyetemre jelentkez­tem. Csak egy hely van a külföldi ösztöndíjra és tudom, sokan pályáznak erre. Ezért, hogy sikerüljön, nagyon erő­sen kell tanulni. Tagozatos osztályba járok, de emellett is sokat foglalkozom a szak­tárgyakkal. Különösen a ma­tematikát és a fizikát szere­tem. Az országos középisko­lai tanulmányi versenyen rendszeresen indultam, és a Boiyai-házi versenyen máso­dik hely ezést értem el — hallottuk Prakíalvi Pétertől. Végh Mária a Szovjetunió­ba, a közgazdasági egyetem városgazdálkodás-szervezési szakára jelentkezett. — Hogy ezt vá—n.nottan:, városomnak, Salgótarjánnak köszönhetem. A napról napra, változó, uimunikusun fej­lődő és épülő lakóházak, kö„;x>rtok íratására talál­koztam előszór városrende­zéssel. Nagyon megtetszett és most már nem hobbyként, hanem hivatásként szeret­nék ezzel foglalkozni. Az orosz nyelvet különösen kedvelem és a felvételinél úgy érzem nem lesz problé­ma — mondta. — Sok diáknál csak az utolsó hónapokban dől el, hogy hol tanul tovább, ille'- ve, hová megy dolgozni. Ná­lam ez nem így volt — kezd­te Vósh Gyula, aki Csehszlo­vákiába. textilvegyészeti szakra készül. — Már az általános isko­lában nagyon érdekelt a ve- gvésze1’. A gimnáziumban is hű maradtam elhatározá­somhoz. kémia tagozatra já­rok. Az iskolai tanulmányi versenyen az évfolyam leg­jobb kémikusa címet nyer­tem el. Az országos középis­kolai vetélkedőn a második fordulóig jutottam. — A vegyipari technika Csehszlovákiában. nagyon fejlett, ezért választottam ezt az országot. A Szovjetunióba, a nemzet­közi kapcsolatok szakra je­lentkezeti Molnár László . — A felvételi tárgyak: tör­ténelem os irodalom. Mások­nak a téli szünet a kikapcso­lódást es a pihenést jelentet­te, számomra nagyon sok tanulást. Ilyenkor veszi ész­re az ember, hogy milyen rövid egy nap, milyen kevés a 24 óra. — Évek óta komolyan fog­lalkozom a történelemmel és az irodalommal. A Bolyai- pályázaton is nyelvészeti, stí­luselemzési és történelmi té­mákkal foglalkoztam. Taná­rainktól sok segítséget ka­punk a felvételi előkészítő­kön. Üjból átismételjük és rendszerezzük a négyéves anyagot. Szeretnénk tovább öregbíteni az iskola jó hír­nevét. A felvételi vizsgákig már csak két hét van hátra. Re­mélhetőleg nem okoznak csa­lódást tanáraiknak, és való­ra váltják elképzeléseiket. b., zs. Balassagyarmat — utcarészlet.-kj-

Next

/
Thumbnails
Contents