Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-07 / 5. szám
Ismerő« «rook lieft cl lor fényben az V. öléves terv (1.) Fejlődésünk mérföldkövei Hazánkban a szocialista társadalmi rendszer építésének első pillanatától kezdve tervgazdálkodást folytatunk. A szocialista állam a terv- gazdálkodással biztosítja a termelés szakadatlan növelését, tökéletesítését, a legfejlettebb technika alkalmazását, a szükségletekhez igazodó gyors gazdasági növekedést, a hatékonyságot és ezzel megteremti a fehéreit annak, hogv a népgazdaság a társadalom által előre meghatározott irányban és (hemben fejlődjék. A népgazdaság tervszerű Irányításának alapvető eszköze a középtávú népgazdasági terv. A közévtávú népgazdasági terv központi állami döntéseket tartalmaz a gazdaságpolitikai célok és a gazdasági feladatok megvalósításáról, valamint a gazdasági szabályozók összehangolt alkalmazásának irányelveiről. A középtávú népgazdasági tewv a tervidőszakra teljes összefüggésben megállapítja a népgazdaság feilődésének ütemére, fő arányaira, a fontosabb szerkezeti változásokra és a népgazdasági egvensúlvra vonatkozó gazdaságpolitikai cé'o’-at és gazdasági feladaA harmadik és a negvedik ötéves terv során — a fejlesztés korábbi eredményeire alapozva — megkezdődött és jel°nlag is folvik hazánkban a «azdnság magasabb sz'nvona]ij — p 7, iWyppypToH irj'otvzív f zsál o,c;t' óe; F)?, utóbbit mindenekelőtt az tette indokolttá, hogy a termelés extenzív fejlesztésének lehetőségei — új munkaerő termelésbe allítasa, mennyiségi fejlesztés — fokozatosan kimerültek Az intenzív fejlesztés természe'e- sen a termelés magasabb műszaki színvonalon, termelékenyebben, hatékonyabban történő folytatása mellet a gazdálkodás irányítási, vezetési módszereinek tökéletesítését is jelenti. E követelményeknek megfelelően vezettük be 1968-ban a gazdaság irányításának új rendszerét. A gazdasági reform — az élet igazolja — alapvetően betöltötte funkcióját, erősítette a szocialista termelési viszonyokat. hozzájárult a gazdálkodás színvonalának emeléséhez, részese a harmadik és a negyedik ötéves tervben elért nagy eredményeinknek. Hazánk szocialista ipara ma kilencszer annyit termel mint a kapitalista ipar termelt 1938-ban. A szocialistá mezőgazdaság ma negyven százalékkal kevesebb munkaerővel 43 százalékkal többet termel, mint 1938-ban a tőkés mezőgazdaság. A társadalmi fejlődéssel, a gazdasági gyarapodással párhuzamosan óriási mértékben javult a magvar néo életszínvonala. létbiztonsága. műveltsége. A tervgazdálkodás ú\ián jutott el népgazdaságunk oda. hogy erőteljesen felzárkózott a világgazdaság feilődési tendenciáihoz. A szocialista tervgazdálkodás fölényét nemzetközi méretekben is számos tény igazolja. Napjaink valóságára a békés egymás mellett élés, a szocialista és a tőkés gazdaság versehye jellemző. Ez a több évizedes harc mind sokrétűbb eredményét hozza felszínre nemzetközi méretekben is annak, hogy a tervgazdálkodás, a szocialista gazdaságirányítási rendszer, a szocialista integráció lehetőségei magasabb fokú gazdálkodást tesznek lehetővé. Napjaink világgazdaságának egyik legfontosabb jellemzője a tervgazdálkodást folytató szocialista államok — ezen belül a KGST-orszá- gok — iHlágpiaci tekintélyének, befolyásának növeked se. A világnak szinte valameny- nvi országa szívesen és készséggel létesít kereskedelmi kapcsolatot a szocialista államokkal. Az iparilag fejlett tőkésországok között egyre élesebbé válik a szociálist piacokért folytatott verseny. E fontos világgazdasági jelenség magyarázata a szocializmus gazdasági erejében, megbízhatóságában, dinamikus fejlődésében van. Gazdaságpolitikán általában a népgazdaság irányítására és fejlesztésére vonatkozó nézetek, főbb célkitűzések. illetve a követendő irányok összefüggő rendszerét értjük, amelyek a hosszabb távra szóló gazdasági cselekvés alapját képezik. A gazdaságpolitika legfőbb elemei tehát a hosszú távlatú célkitűzések. melvek a gazdaságpolitikai koncepció mag- vát kénezik és fő vonalaiban meghatározzák a gazdaságpolitika rövid lejáratú célkitűzéseit is. A gazdaságpolitikai célok érvényre juttatásában különösen nagy a szerepük a középtávú — ötéves — népgazdasági terveknek, mivel a célok megvalósításához az ötéves tervidőszak lényegesen nagyobb mozgási lehetőségeket biztosít, mint az éves terv. Az ötéves tervek, kidolgozását — éppen az említett összefüggés miatt — mindig megelőzi két fontos mozzanat: a gazdasági helyzet elemzése és a követendő gazdaságpolitikai irányvonal meghatározása. A két mozzanat időbér, nem válik el egymástól. közöttük igen szoros a kapcsolat. hiszen a tényleges gazdasági helyzetből lehet következtetni az alkalmazott gazdaságpolitika helyességére, illetve a változtatás szükségességére. Karvalics László Következik: Eredmények, nehezebb feltételek. ........................................ H EGYEK KÖZÉ ZÁRTAN MUllllllllllllllllllllll'MllllllllltlIilléllllllimiMlllll Szinte világítanak a piros cserepes házak. Takaros, rendezett porták fogadják a látogatót Garábon, ebben a Cserhát hegyei között szerényén meghúzódó, alig 200 lelket számláló kis községben, amikor a girbe-görbe utakon végre megérkezünk. ★ Tarjáni Józsefnek szép, modern családi háza van a falu közepén. — A nagyfiammal építettük, bővítettük, szépítettük. Mindezt akkor mondta, amikor invitált a nagyszobába. — Van ennél szebb is, sok szép lakást láthat nálunk. Az építőiparban dolgozom Balassagyarmaton. A lányom az egészségügyben szeretne elhelyezkednj. Minden vágya, hogy nővér legyen. A fiam Tarjánban keresi kenyerét. Ifjabb Tarjáni József alig 20 éves, de már két szakmával is rendelkezik. Lakatos és megszerezte a hegesztő- oklevelet. Jelenleg 2800—3000 forintot keres. Még nem volt katona, ott is legalább úgy szeretne helytállni, mint a munkahelyén. ★ Kora hajnalban ébred a falu. Indulnak az autóbuszok. Fényük nappali világossággal borítja be a környéket. A tsz-en kívül, ahová sok asz- szony jár dolgozni, más munlíaderpoliíika a passiói járás termelőszövetkezeteiben A káder- és személyzeti munka tapasztalatait vitatta meg a közelmúltban a pásztói járási pártbizottság. Azt, hogy a párt káderpolitikai határozatának végrehajtásáért mit lettek a járási szervek, a termelőszövetkezetek. Hallgattam az előterjesztést, az egymás után szóló szövetkezeti vezetők okos fejtegetéseit és arra gondoltam. hogy milyen sok közöttük az. ismerős arc. Az olyan elnök, elnökhelyettes. mezőgazdász, akik hosszú éveket töltöttek a szövetkezeti mozgalomban. Ott voltak a mezőgazdaság szocialista átszervezésénél. Épületekért, gépekért, utakért hadakoztak, mert a beruházások egyet jelentettek a termelőszövetkezetek erősítésével. szilárdításával, a tagok jövedelmének gyarapításával. A pásztói járás mezőgazdaságában az elmúlt két év legjelentősebb változása a termelés erőteljes konéentrálása volt. A 17 termelőszövetkezet 7 nagyüzemben egyesült. A korábbi 1660 hektárnyi földterület'helyett 4000 hektáron gazdálkodnak. Az előkészítő munkában, a gazdálkodás tárgyi és személyi feltételeinek kialakításában sokat segítettek és segítenek a következő években is a korábban említett szövetkezeti vezetők. Mindezt azért soroltam ilyen részletességgel, hogy igazoljam: a termelőszövetkezetnek, a szövetkezeti tagoknak egyformán javára válik, ha a vezető, a szakember érti a dolgát. Jól ismeri a_te- rületet ahol dolgozik, az embereket, akikkel együtt dolgozik. A pásztói járásban pedig a szakmai, a politikai képzettség tekintetében is jelentős előrelépés történt az elmúlt években. A szövetkezeti elnökök közül hat felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkezik. A főagronómu- sok mindannyian főiskolán, egyetemen tanultak. Méltán állapította meg Kovács Ferenc, a járási hivatal elnöke, hegy a szövetkezetek élén mindenütt jól felkészült a vezetésben, a szakmai és a politikai munkában egyaránt jártas vezetők állnak. A szövetkezeti vezetés erősebb, szilárdabb, hatékonyabb lett. Mindez nem kevés, ha arra gondolok, hogy a hatékonyabb vezetés egyik fontos feltétele a hatékonyabb gazdálkodásnak. Ezért pedig — a járási pártbizottság állás- foglalásának megfelelően —, tettek egyet s mást a járási szervek, -a termelőszövetkezetek. Az eredmény: a gazdaságok nincsenek ugyan bővében szakembereknek, de számuk, és ami ennél is'fontosabb, felkészültségük ma mindenképpen elegendő arra, hogy tervszerűbben, szervezettebben. termelékenyebben és eredményesebben dolgozzanak. Hogy holnap elegendő lesz-e mindez? Nem valószínű! Juhász Sándor, a pásztói járási pártbizottság első titkára is azt erősítette: a járás, a mezőgazdasági üzemek vezetőinek a korábbinál hatékonyabb intézkedéseket kell tenniük a képzettebb, a munkáját mind jobban értő szakembeszakmunkás-kollektíva kialakításáért. Van ugyanis ennek a mostani kedvező helyzetnek némi szépséghibája, amelyben a jövő gondjai vetülnek előre. A szakemberek aránya a mezőgazdasági üzemekben csak részben magyarázható a tervszerű, folyamatos képzésükkel, nevelésükkel. A másik egyáltalán nem elhanyagolható tényező, a termelőszövetkezetek sikeres egyesülése volt. Az, hogy a 17 termelőszövetkezet vezetői közül viszonylag egyszerű volt kiválasztani a hét legjobb elnököt, mezőgazdászt, főkönyvelőt, akik most az egyesült gazdaságokat irányítják. A szakember-utánpótlás nevelésének viszonylag szerény eredményei mindenképpen arra figyelmeztetnek, hogy a tervszerű, folyamatos káder- nevelő tevékenység ma még nem vált általános gyakorlattá a pásztói járás termelő- szövetkezeteiben. A hét termelőszövetkezet most is mindössze tíz fiatalnak nyújt anyagi segítséget — ösztöndíjat — felsőfokú tanulmányaihoz. Közülük ötöt a pásztói Béke Termelőszövetkezet taníttat, öröm az ürömben, hogy a fiatalok itt élnek, és hazajönnek dolgozni. Ám a tapasztalatok arra intenek, hogy a fiatalok itt éltek, és illeszkedésüket a szövetkezeti kollektívába mindenképpen segíteni szükséges. Az elmúlt három év alatt nem kevesebb mint hatvan ioagronó- mus, főkönyvelő, állattenyésztő, műszaki és középszintű vezető hagyta ott a mezőgazda- sági üzemeket. Olyanok, akikre nagy szükség lett volna mindenütt. Illés Gyula, a járási hivatal osztályvezetője a kellő szakmai és erkölcsi megbecsülés hiányát, a szakmai fejlődés és az előrelépés gyér lehetőségeit, a szakmai féltékenységet sorolta az okok között. Nem kétséges, hogy a káderutánpótlás másik biztos forrását a mostani középszintű vezetők jelentik. Azok az emberek, akik korábban fizikai munkásai, szakmunkásai, szakmunkástanulói voltak a gazdaságnak, s továbbtanultak, vagy tanulnak. Ecsegen, a Béka Termelőszövetkezetben öt brigádvezető, tapasztalt gazda ment nyugdíjba ebben az esztendőben. Ahogy Kazinczi Janos, a tsz elnöke mondotta, helyükre fiatal képzett technikusokat, szakmunkásokat állítottak. A döntést azzal indokolta a szövetkezet vezetősége, hogy az egyesült termelőszövetkezetben nemcsak a föld, a gépek száma lett több, hanem a munkában is minőségi változás következett be. így a brigádvezetőre legalább olyan feladatok hárulnak, mint amit korábban a kis termelőszövetkezetben az üzemegységvezetö végzett. Az ilyenfajta összefüggéseket ma még bizony nem látják ennyire világosan valamennyi termelőszövetkezetben. Mint ahogy a szakmunkásképzés tervszerűségének, folyamatosságának jelentőségét sem. Mert mi mással lehetne különben magyarázni, hogy a járás közös gazdaságaiban nem egészen 150 a mezőgazdasági és 280 az ipari szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező tagok, alkalmazottak száma. Az egyesült termelőszövetkezetek egy esztendőt hagytak maguk mögött. Ma már nemcsak a szövetkezetei irányító szakembereknek, de a szövetkezeti tagoknak sincs kétségük afelől, hogy a koncentráció, az anyagi és szellemi erőforrások összevonása, a korszerűbb, az eddiginél hatékonyabb gazdálkodás feltételeit kínálja, a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó nógrádi termelőszövetkezeteknek. A lehetőségek valóra váltása Vem csupán a korszerű technika, technológia függvénye. A munka függvénye. A munka során egyre erőteljesebben esnek latba a termelés személyi feltételei. Az, hogy a szövetkezeti vezetők, szakemberek. szakmunkások mennyire értik, milyen igényesen látják el munkájukat. A járási pártbizottság éppen arra hívta fel a járási, a szövetkezeti vezetők figyelmét, hogy a személyi feltételek folyamatos biztosítása még korántsem tekinthető megoldottnak. A párthatározat következetes megvalósításáért még van mit tenni! Vincze Istvánné Garábi hétköznapok kalehétőség nincs a faluban. így aztán a férfiak inkább az ingázók egyhangú életét választják. Mennek buszok Salgótarjánba, Balassagyarmatra, de dolgoznak Aszódon, Pesten is — Bizony a napi fárasztó munka után már nincs kedve senkinek kimozdulni a lakásból. Otthon pihennek. Megbeszélik a napi gondokat, örömöket, tv-t néznek, rádiót hallgatnak, vagy esetleg a kocsmában felhajtanak valamit — mondta Szűcs József, az általános iskola igazgatója. * Szűcs József a Garábi és Ba- kallár Tiborné a Szentiványi Általános Iskola tanárai. Mindent elkövetnek, hogy az öt község iskolásai, különösen a végzős nyolcadikosok ne induljanak hátránnyal, kevesebb ismerettel a továbbtanulás során a szakközépiskolába, gimnáziumba, és megállják a helyüket. Előkészítőket szerveznek, szakköröket indítanak. Azonban van olyan „osztály”, amelynek nincs is tanulója, vagy alig 4—5 gyermek. így a körzetesítésre előbb-utóbb sor kerül. ★ „Szünetelő” filmvetítés? Csak erről lenne szó? Elpa- naszolták a garábiak. hogy lassan egy éve nincs filmvetítés a községben. Nagy gondjuk ez a fiataloknak. Sajnos, nem egyedi eset. A többi négy társközségben sincs filmvetítés. Talán a közönség hiánya, az érdektelenség miatt következett be ez az állapot? Lehet, hogy szívesebben nézik otthon a tv-t, nt nt moziba mennének? Garáb csak egy „láncszem” az öt társközség — Kutasó, Bokor, Cserhátszentiván, Alsótold és Felsőtold — közül. Lakóinak száma alig 200. De a kis lélekszám ellenére a statisztika száraz adatai biztatóak: a rendben tartott, csinos lakóházak, a fokozatos járdásítás, az egyre szépülő kis község, a faluba járó újságok, folyóiratok bővülő száma. S minden második családban van már televízió, rádió. Ezek azok a mutatók, amelyek bizonyítják a garábi emberek dolgos hétköznapjait. De egy valamin javítaniuk kell, mert lassan elsikkad, háttérbe szorul. A közösségi élet, a közös örömök, a közösségért tenni akarás, jótékony, egészséges hatása. Azon kell még javítaniuk, amely előreviszi, szebbé teszi életüket, nap mint nap új tervekre és cselekedetekre ösztönöz. Vasún halárai,omas avaiasa Kedden reggel indult a Keleti pályaudvarról a miniszteri különvonat, amely a magyar—csehszlovák közlekedési együttműködés újabb fontos eseményére vitt vendégeket Rajkára. A két ország vasút- jának újabb közös határállomását délelőtt ünnepélyesen avatta fel Rödönyi Károly, közlekedés- es postaügyi miniszter ég Vladimir Blazek, csehszlovák közlekedési miniszter. A magyar—csehszlovák közlekedési albizottság határozatára 1970-ben fogadták el a MÁV Tervező Intézet beruházási programját, a rajkai új MÁV—CSD közös határállomás kialakítására, és 1976. évi üzembe helyezésére. Az éoí- tők határidőre, becsülettel eleget tettek kötelezettségüknek. A régi kis állomásból korszerű, 12 vágányos. hosszú tehervonatok fogadására alkalmas, raktári és javítóvágányokkal, új felvételi éoü- lettel ellátott pályaudvart alakítottak ki. Az úi állomás- éoiiletben a MÁV és a CSD dolgozóin kívül helyet kaptak a határőrség, a vám, a különféle szállítmányozás’ vállalatok. a növény- és állategészségügyi szervek képviselői Cs. Szabó Gyula NÓGRÁD — 1976. január 7., szerda Jj K
