Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-07 / 5. szám

Rendelet az Igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszámfelvételi zárlatról A Magyar Közlöny 1975. évi 97. száma közli a mun­kaügyi miniszter és a pénz­ügyminiszter együttes ren­deletét, amely az igazgatási s adminisztratív-ügyviteli lét­számfelvételi zárlatról intéz­kedik. A január 1-én életbe lé­pett jogszabály az igazgatási szerveknél (minisztériumok­nál, országos hatáskörű szer­veknél, tanácsoknál), teljes létszámfelvételi zárlatot ren­del el, a vállalatoknak, szö­vetkezeteknek, költségvetési intézményeknek pedig az ad­minisztratív-ügyviteli dolgo­zók felvételét tiltja meg. Ide sorolhatók például a vállalati igazgatási, rendészeti, revi­zori munkakörben foglalkoz­tatottak, tervgazdászok. be­ruházók, statisztikusok anyaggazdálkodók, üzletszer­zők, számlázok, utókalkulá­torok, titkárnők, gépírók, ad­minisztrátorok, iktatók stb. Az érintett munkakörök lis­táját a rendelet melléklete­ként közölt kulcsszámok alap­ján a „foglalkozások egysé­ges osztályozási rendszere” című KSH-osszeállításban le­het megtekinteni. A meghatározott munka­körökben az 1975. december 31-én munkajogi állomány­ban lévők munkába való visz- szatérésén túlmenően új dol­gozó akkor sem alkalmazha­tó, ha bármilyen okból meg­üresednek egy«s állások, bele­értve azt az esetet is, ha sor­katonai szolgálatra bevonul­tak, gyermekgondozási sza­badságra, vagy három hóna­pon túli fizetés nélküli sza­badságra menők munkahelye üresedik meg. A Munkaügyi Miniszté­riumban az MTI munkatár­sának elmondták, hogy a rendelet kiadását az alkal­mazotti létszám indokolatlan növekedése tette szükségessé. A hetvenes évek elején az alkalmazottak létszáma két­szer, sőt, háromszor olyan gyorsan nőtt, mint a mun­kásoké, s az alkalmazottak létszáma az utóbbi két év­ben is tovább nőtt, amikor a munkáslétszám stagnált, il­letve csökkent. Sok a párhu­zamos munka, a fölösleges ad­minisztráció, egész sor vál­lalatnál rosszul tervezik meg az alkalmazotti létszámot, nem egy helyen rosz- szul szervezik munkájukat. A Minisztertanács 1974-ben már foglalkozott az alkalma- zottilétszám-gazdálkodással, s határozotabban felhívta az intézményeket, vállalatokat a fölösleges munkák, munka­körök megszüntetésére, a létszám helyes megtervezésé­re, a munka jó szervezésére. Ezt a határozatot zömében nem hajtották végre, s ahol történtek is intézkedések, azok nem bizonyultak kielégítő­nek. A kormány felhatalma­zása alapján most kiadott mi­niszteri rendelet rákényszerí­ti a vállalatokat, hogy a ko­rábbi' intézkedéseket hajtsák végre. A csökkenő létszá­mot munkaszervezési intéz­kedésekkel. az ügyintézés és adminisztrációs ügyviteli munka ésszerű egyszerűsíté­sével s a munkafegyelem erősítésével lehet és kell el­lensúlyozni. Ugyanakkor a kormányzat arról is gondos­kodik, hogy a rendeletet ne játszhassák ki. Szigorúan fe­lelősségre vonják- az érintett vezetőket, ha például valakit más munkakörben foglalkoz­tatnak, mint ahová besorol­ták őt. A vállalatoknál különösen indokolt esetben az elkerül­hetetlenül szükséges mérté­kig a felügyeletet gyakorló miniszter, megyei, illetve fő­városi tanácselnök engedé­lyezheti a munkaviszony meg­szűnése miátti létszámcsök­kenés .pótlását. (MTI) A szocializmus a cél Szufanuvong herceg, laoszi államfő nyilatkozatot adott az AFP francia hírügynökség­nek. Nyilatkozatának közép­pontjában az új demokratikus állam helyzete állt, de kitért Laosz és a környező térség kapcsolatainak kérdéseire is. „Laosz számára a szuvere­nitás tiszteletben tartása, az ország belügyeibe való ^ be nem avatkozás, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a bé­kés egymás mellett élés a legfontosabb elvek. Ha orszá­gunknak baráti országok se­gítséget nyújtanak, jöjjön a segítség kicsi vagy nagy or­szágból ez nem jelent be­avatkozást országunk bel­ügyeibe. Szegények vagyunk, de ha kell készek vagyunk szegények maradni, mivei mindenekelőtt saját sorsunk gazdái akarunk lenni.” Az ország belső helyzetéről s következőket mondotta: ,.a feudális-monarchikus rend­szer megdöntésével azzal, hogy helyébe demokratikus köztársaságot állított, orszá­gunk lényegében megvalósí­totta a nemzeti forradalmat. A következő szakaszokban meg kell terem'eni az anya­gi és technikai bázist, amely országunkat, a kapitalista fejlődés megkerülésével, a szocializmus felépítéséhez ve­zetheti el”. (MTI) Pusztító lűzvész Tűzvész pusztított az ősi japán császárvárosban, Kyoto- ban, ahol felbecsülhetetlen értékek váltak a lángok marta­lékaivá az 1895-ben, a város ezcregyszázadik évforduló­jára épített, Heilan-szentélyben. A Pentagon rekordja Ki Egyesült Államokban immár ki tudja, hányadik esztendeje, minden új kato­nai költségvetés olyan teteme­sen túlszárnyalja a megelőzőt, hogy megdönthetetlen rekord­nak tűnik. De csak a követ­kező költségvetésig. .. Így 1970-ben a katonai költ­ségvetés 77,8 milliárd dollár volt, 1973-ban elérte a 85,2 milnárdot, 1975-re már 101,7 milliárdot irányoztak elő, 1976-ra pedig a Pentagon 120,9 milliárd dollárt kért! Ugyanekkor a meghökkent nyárspolgárral megpróbálják elhitetni, hogy a katonai elő­irányzatok szédületes növe­kedése csupán az infláció kö­vetkezménye. A fegyverke­zés és a reá fordított kiadá­sok szintje — úgymond — változatlan, sőt, még csök­ken is! A helyzet azonban merő­ben más: „A kormány tavaly 14 milliárdos növekedést ja­vasolt. Ennek az összegnek körülbelül a fe'e írható az inflácm számlájára, a fenn­maradó résznek a védelmi program »reális növekedé­sét« kell biztosítania” — kö­zölte 1975. október 3-án a New York Times. Az amerikai kongresszus képviselőháza az 1975. jú­liusától 1976. októberéig ter­jedő időszakra nagy szótöbb­séggel jóváhagyta a hallatlan „védelmi” előirányzatokról szóló törvénytervezetet. Az összeget azonban 112 mil­liárd dollárra „korlátozta”. A gyakorlat tanúsága sze­rint azonban az Egyesült Ál­lamok tényleges katonai ki­adásai mindig nagyobbak a kongresszus által elfogadott költségvetésnél. A „pótkiuta­lások” módszerével rendsze­rint nemcsak hogy helyreál­lítják, hanem meg is tetézik a megnyirbált összeget. Az amerikai hadiipari cé­gek nagy megrendeléseken dolgoznak: 1) Folyamatban van a Mi- nuteman interkontinentális ballisztikus rakéták „első és második nemzedékének” fel­váltása a „harmadik nemze­dékhez” tartozó, külön cé­lokra irányítható, többrobba­nófejes rakétákkal (MIRV). 2) Folytatódnak a Poseidon rakétákkal felszerelt Tri- dent-rendszerű új atom-ten­geralattjárók létrehozásával kapcsolatos munkálatok. Min­den tengeralattjáró körülbe­lül egymilllárd-háromszázmil- lió dollárba kerül. 3) Űj „B—1” stratégiai bom­bavetőket építenek. Egy-egy ilyen repülőgép mintegy 80 millió dollárba kerül. Felújít­ják a vadászrepülőgépek ál­lományát. ezek darabonként 8—14 millió dollárba kerül­nek. A felsorolt adatokból ki­tűnik, hogy a fegyverfajták közül egyesek ára hihetet­len magasságokba emelke­dett. Ez azonban egyáltalán nem igazolja a katonai kiadá­sok általános növelését, hi­szen az áremelkedésben első­sorban és főleg a minőségi fegyverkezési verseny jut ki­2 NÓGRÁD - 1976. január 7., szerda Megvalósul j Fogadás a kubai az enyhülés nemzeti ünnep alkalmából Hat hónap telt el azóta, hogy Helsinkiben aláírták az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záródo­kumentumát. Ezzel kapcsolat­ban Jurij Zsukov, a Pravda politikai hírmagyarázója rá­mutat: „harmincöt legma­gasabb rangú állami vezető az államközi kapcsolatok nagy fontosságú elveit aláírásával megerősítve megteremtette a nemzetközi kapcsolatok konst­ruktív fejlődésének szilárd alapját, politikai, gazdasági és humanitárius területeken egyaránt. Ezzel biztosították a feltételeket ahhoz, hogy minden vonatkozásban meg­valósuljon a záródokumen­tum, amelyek gerince az enyhülés tartóssá tételének, kiszélesítésének és elmélyíté­sének koncepciója — az euró­pai béke és biztonság meg­szilárdításának. az együttmű­ködés továbbfejlesztésének programja. A szociálista országok — hangsúlyozza Jurij Zsukov — abból indulnak ki, hogy éppen az enyhülés megvalósítása, vagyis konkrét, pozitív tarta­lommal való mind nagyobb mérvű megtöltése szükséges ahhoz, hogy Európában való­ban tartós és megbonthatat­lan legyen a béke. A hírmagyarázó felhívja a figyelmet arra, hogy az el­múlt öt hónapban megsoka­sodtak a hivatalos és nem hivatalos látogatások, a kü­lönböző társadalmi rendsze­rek vezetőinek találkozásai. Ezek során fontos tárgyalá­sokra került sor a kétoldalú és a sokoldalú együttműkö­dés továbbfejlesztéséről, a Helsinkiben létrejött meg­állapodások alapján. Kidol­goztak olyan új dokumentu­mokat is, amelyek megfelel­nek a helsinki záródokumen­tum betűjének és szellemének, miközben minden alkalommal aláhúzták e záróokmány tar­tós, állandó jellegét. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeképpen kialakult új légkörben lehetővé vált nem­csak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok, hanem az egész Európára kiterjedő gazdasági együttműködés további fej­lesztése is. (MTI) Giap találkozója Nguyen Giap, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere kedden Algírban találkozott a Spanyol Szahara függetlensé­géért harcoló Polisario Front vezetőivel. A találkozóról kö­zös közleményt adtak ki, s ebben hangoztatják, hogy a vietnami nép és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya teljes odaadással támogatja a Nyugat-Szahara dekolonizációjáért folytatott nemzeti felszabadítási harcot. (MTI) Floreal Chomon, a Kubai Köztársaság budapesti nagy­követe a kubai forradalom 17. évfordulója alkalmából ked­den fogadást adott a margit­szigeti Nagyszállóban. A fogadáson részt vett Bisz- ku Béla, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, a Központi Bi­zottság titkárai, dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács el- nökhélyettese, Karakas László munkaügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter, dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője, Marjai József külügyminis :- tériumi államtitkár, s a poli­tikai, a gazdasági, a kulturá­lis, a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Je­len volt a fogadáson a buda­pesti diplomáciai képvisele­tek sok vezetője és tagja is, (MTI) KGST-mérleg (Folytatás a 1, oldalról) kívül kedvezőtlen Időjárási körülmények néhány tagor­szágban nem tették lehetővé a mezőgazdasági tervek tel­jesítését. A sokoldalú együttműkö­dés továbbfejlődéséről és a szocialista munkamegosztás mélyüléséről tanúskodik, hogy a KGST-tagországok egymás közötti külkereske­delmének értéke 1975-ben meghaladta a 71 milliárd ru­belt, s így csaknem elérte az 1970. évi szint kétszeresét. Az együttműködés megszer­vezésének és a szocialista munkamegosztás elmélyíté­sének legfontosabb módsze­re a közös tervezési tevé­kenység, a népgazdasági ter­vek összehangolása. A KGST 1975. júniusi, 29. ülésszakán elfogadott határozatoknak megfelelően folyik például az egysé­ges elcktromosenergia- rendszer tervezése, mely­nek első láncszeme 1978- ban lép működésbe. Szélesedik a testvérorszá­gok atomenergetikai együtt­működése is. A Szovjetunió­ban és szovjet segítséggel Bulgáriában, Csehszlovákiá­ban és az NDK-ban felépült atomerőművek összkapacitá- sa elérte a 7,5 millió kilo­wattot. Az atomerőművek ka­pacitása a tervek szerint 1980- ra 30 millió kilowattra, 1990- re pedig ennek többszörösé­re emelkedik. A testvérországok együtt­működésének kiemelkedő pél­dája az orenburgi földgáz­lelőhely kiaknázása és a 2750 kilométeresre tervezett oren­burgi földgázvezeték építése.’ Már felépült a Barátság kő- olajvezeték második szaka­sza, amelyen keresztül 1975- ben csaknem 50 millió tonna kőolaj érkezett az európai szocialista országokba. Az elmúlt ötéves tervidő­szakban erősödött a szállítá­si együttműködés is. Nagy je­lentőségű például az egységes konténeres szállítórendszer megteremtéséről hozott hatá­rozat és a közös vagonpark fejlődése. A KGST-tagországok fej­lődésében az 1971—1975-ös tervidőszakban elért magas fedettségi szint szilárd alapot te’ent a tagországok népgaz­daságának továbbfellesztésé- hez és népeik anvagi-szellemi igényeinek kielégítéséhez —■ mondotta végezetül Faggye- jev. (MTI) Gromiko tárgyalásai a finn külügyminiszterrel Kedden Moszkvában meg­kezdődtek a tárgyalások And­rej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és Kalevi Sorsa, finn miniszterelnök­helyettes és külügyminiszter között. Kalevi Sorsa kedden érke­zett hivatalos látogatásra a szovjet fővarosba. ★ Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden ebé­det adott Kalevi Sorsa finn miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter tiszteletére, aki hivatalos látogatáson van a Szovjetunióban. A meleg, baráti hangulatú ebéden szovjet részről Bo­risz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és más hivatalos' sze­mélyek vettek részt. Gromiko az ebéden elhang­zott pohárköszöntőjében hang­súlyozta, hogy kedvezően fej­lődnek a szovjet—finn kap­csolatok. Ezek elmélyítésé­ben különös jelentőségűek Leonyid Brezsnyev és más szovjet vezetők találkozásai, Urho Kekkonennel, a Finn Köztársaság elnökével. Kalevi Sorsa válaszában rá­mutatott, hogy Finnország és a Szovjetunió kapcsolata.- ban pozitív hagyománnyá vál­tak a két ország vezetőinek személyes találkozásai, ame­lyeken megjelölik kapcsola­taik fejlesztésének jövendő irányait. Sorsa méltatta az 1948-ban megkötött finn- szovjet barátsági együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés nagy je­lentőségét. fejezésre. Márpedig ez végső soron semmivel sem kevés­bé növeli a háborús veszélyt, mint a mennyiségi verseny. A költségvetésben a kato­nai építkezésre fordítandó előirányzatok is növekednek: erre a célra 3,8 milliárd dol­lárt hagytak jóvá. Ide tar­toznak egyebek közt az In­diai-óceánban levő Diego- Garcia-szigeten létesített ha­ditengerészeti támaszpont • bővítésére felhasználandó ösz- szegek. Tetemes összegeket hasí­tanak ki számos ország — a Pentagon állandó és ú.i klien­sei — „katonai segélyezésé­re”. Így például a kormány szükségesnek tartja, hogy Iz­raelnek 2,3 milliárd dollárt folyósítson. A Pentagon megnüvekedett igényeinek — vezetőinek el­gondolása szerint — „példa­képül” kell szolgálniuk az Egyesült Államok szövetsé­gesei számára és arra kell ösztönözniük őket, hogy fo­kozzák a katonai előkészüle­tek növelését célzó erőfeszí­téseiket és kiadásaikat. Szvjatoszlav Kozlov Tüntetések Ecuadorban Heves diáktüntetések rob­bantak ki hétfőn az ecuadori Qitoban és Guayaquilban, til­takozásul a közlekedési díj­szabások emelése ellen. A fő­városban. Quitoban a tünte­tők autóbuszokat döntöttek fel (néhányat megpróbáltak felgyújtani), kirakatokat zúz­tak be és utcai barikádokat építettek. Hasonló jelenetek játszódtak le Guayaquilban is. Blokád a’att a összetűzés robbant ki ked­den a Be.jrút keleti külváro­sában lévő Teli Zaatar-i pa­lesztin menekülttábort gazda­sági blokád alatt tartó jobb­oldali keresztény fegyvere­sek és a hadsereg erői között. A kormány páncélozott jár­műveken akart élelmiszert szállítani a tábor lakóinak, de a jobboldali milicisták megtá­madták és visszavonulásra kéáktették a gépkocsisort. A Haditengerészeti és ejtőer­nyős egységek a levegőbe le­adott sortűzzel, a rendőrök pedig könnyfakasztó bom­bákkal próbálták szétoszlatni a tüntető tömegeket. A két városban a közleke­dés leállt, az üzletek bezártak a középiskolákat és az egye­temeket 48 órára lezárták. Több diákot őrizetbe vettek. (MTI) menekült'ábor tábor mintegy 6 ezer lakója napok óta nem jut friss éle­lemhez. A keresztény mill- cisták a blokád felfüggeszté­sének feltételeként azt köve­telik, hogy tegyék lehetővé számukra a Teli Zaatar-i tá­borba tartó, a város keresz­tény lakta negyedein áthala­dó teherautók átkutatását. A milicisták követelését a pa­lesztin és libanoni baloldali vezetők hétfő esti ülésükön elutasították.

Next

/
Thumbnails
Contents