Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

Szófiába érkezett hírek sze­rint görög kormányforrások vasárnap cáfolták a Meszimv- rini című ciprusi lap érte­sülését, amely szerint Fran­ciaország, az NSZK és a NATO közös tervet dolgozott ki a ciprusi probléma megoldásá­ra. Ugyancsak a fenti források közölték, hogy egyes híresz­telésekkel ellentétben Hel­mut Schmidt, nyugatnémet kancellár nem vitatta meg ezt a kérdést Athénban Kara- manlisz miniszterelnökkel. Mint ismeretes, a ciprusi lap állításait szombaton a ciprusi kormány Is cáfolta. Állón izraeli külügyminisz­ter hétfőn elutazott Washing­tonba, hogy az amerikai ve­zetőkkel egyeztesse kormá­nyának az ENSZ Biztonsági Tanácsának jövő héten kez­dődő közel-keleti vitájával kapcsolatos politikáját. Az izraeli kabinet vasárnapi ülé­sén ismét egyértelműen leszö­gezte, hogy nem vesz részt a Bt munkájában, amennyiben azon a Palesztinái Felszabadí­tást Szervezet képviselői is jelen lesznek. Izrael az Egye­sült Államokat kívánja fel­kérni arra, hogy képviselje érdekeit a tanács munkájá­ban. A kabinet vasárnapi ülésén nyolcpontos határozatot fo­gadott el a közel-keleti hely­. Ankarában a török külügy­minisztérium képviselője cá­folta azokat az értesüléseket, amelyek szerint a ciprusi tárgyalások következő fordu­lójának fő témája a területi kérdés lesz. A török szóvivő emlékeztetett rá, hogy a gö­rög és a török külügyminisz­ter megállapodása értelmében a tárgyalásokat mindenféle előzetes elkötelezettség nél­kül újítják fel. Az athéni rádió szerint a ciprusi tárgyalások felújítása előtt Kleridesz és Denktas. New Yorkban találkozik egy­mással, s Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárral együtt át­tekinti a tárgyalásokkal össze­függő kérdéseket. zet rendezésével kapcsolatos izraeli álláspontról. Ez a pa­lesztin mozgalommal szembe­ni magatartást illetően, nem tartalmaz új vonásokat és bár áliástfoglal a Közel-Kelettel foglalkozó genfi értekezlet összehívása mellett, ezt csak a palesztinok részvétele nél­kül tartja megvalósíthatónak. Rabin miniszterelnök a kormányülés után a nemzet­közi cionista mozgalom veze­tői előtt elmondott beszédé­ben félreérthetetlenül fenye­gető hangot ütött meg. Kije­lentette: a Biztonsági Tanács vitája zsákutcába vezethet, ez pedig újabb veszélyes fejle­ményeket robbanthat ki. Óva intett attól, hogy a közel­A kelet-timori helyset Az indonéz állami rádió hétfői jelentése szerint az indonézbarát erők teljesen elfoglalták Manatutot, Keiet- Timor harmadik legnagyobb városát, és ezzel már Kelet- Timor területének kétharma­dát tartják ellenőrzésük alatt. A rádióadás szerint a FRETI­LIN (Kelet-timori Forradalmi Függetlenségi Front) erői ke­vés ellenállást tanúsítottak. Carrascalao,' a Timori De­mokrata Unió (annak a négy pártnak az egyike, ame­lyek fellépnek az Indonéziá­hoz való csatlakozás mellett) vezetője közölte: továbbfoly­tatódnak az összecsapások a FRETILIN és az indonézbarát erők között. keleti rendezés az esetleges arab—izraeli tárgyalások vo­naláról az ENSZ síkjára te­vődjék át. A kormányfő sze­rint Izrael „megfelelő katonai erővel rendelkezik” ahhoz, hogy a sikertelen ENSZ-vitá- ból fakadó, „komolyabb fejle. ményekkel” — politikai ma­nőverekhez is lehetőséget biz­tosítva — szembeszálljon. Hozzáfűzte, hogy ennek való­színűleg „sokkal hamarabb kell jeiét adnunk, mint ahogy azt sokan hiszik”. Megfigye­lők szerint ez a megfogalma­zás azt jelenti, hogy Izrael inkább választja a fegyveres harcot, sem minthogy elfogad­jon számára kedvezőtlen po" litikai fejleményeket. (MTI) Jelzések Chiléből Rendkívül fontosnak tűnő hírt sugárzott világgá a chi­lei hazafiak külföldön mű­ködő rádióállomása. Eszerint karácsonykor az ország fegy­veres erejének tíz befolyásos tábornoka valóságos ultimá­tumot intézett Ugarte Pi­nochet tábornokhoz, a junta fejéhez. Legfontosabb követe­léseik állítólag így hangzot­tak: 1. Fel kell oszlatni a hír­hedt DIN A nevű katonai tit­kosszolgálatot. amelynek em­berei a kínzások és gyilkos­ságok jé részéért közvetlenül felelősek, 2. Sürgősen tenni kell valamit Chile ielenlegi vezetésének -belső és külső el­szigetelődése ellen 3. Azonna­li gazdasági intézkedésekkel útját állni a további, végve­széllyel fenyegető helyzetnek. Az első jelentések szerint Pinochet máris sommásan ..árulásnak” bélyegezte a tá­bornokok követelését. Lehetsé­ges, hogy olajozottan műkö­dő erőszakszervezete lesújt a tíz generálisra és az sem le­hetetlen. hogy a rendszernek ezt a tíz most zendülő. de voltaképpen bűntárs képvise­lőjét a puszta fenyegetések is ..jobb belátásra” bírják. Mindez azonban részletkér­dés. A legfontosabb az, hogy a generálisok ultimátuma az eddigieknél is biztosabb jel­zés a Pinochet-junta komoly válságáról. Nézzük a tábor­nokok követeléseit. A DINA, a katonai titkos- szolgálat legutóbbi „müve” egy angol orvosnő, dr. Sheila Cassidy letartóztatása és megkínzása volt. Mindössze az volt a ..bűne”, hogy első­segélyt nyújtott egy vérző embernek — akit nyilván a DINA kínzott meg. Ez már Londonnak is sok volt és visszahívta santiagói nagy­követét. Ez — nyugati nagy­hatalomról lévén szó — új szakaszt jelent Chile külső elszigetelődésének gyorsuló folyamatában. Ami a belső elszigetelődést jelenti, Raul Siva santiagói érsek és Eduardo Frei ke­reszténydemokrata exelnök, Allende elődje a Moneda- palotában mind gyakrabban nyilatkozik úgy, hogy abból nyilvánvaló: az egyház és Frei pártja immár a junta ellenfelei közé tartozik. Nem­csak a terror, hanem a gaz­dasági katasztrófa miatt. Az escüdót az utóbbi évek­ben negyvenszer (!) értékel­ték le, a vásárlóerő csak 1975 második felében negyven százalékkal csökkent, minden ötödik munkavállaló munka- nélküli és az ország állam- adóssága elérte az ötmilliárd dollárt. Nem lehet tudni, mit hoz a közeljövő. De a tábornoki csoport ultimátuma újabb je­le annak, hogy Pinochet min­den értelemben puskaporos hordón ül. (MTI) Izrael továbbra fegyverekre épít Oszd meg és uralkodj!? Polgárháború A ngolábun „Az angolai konfliktus szí­tása kétségtelenül az ország egyes uralomra vágyó poli­tikusainak érdekeit szolgál­ja. A valódi ok azonban még­is az, hogy ezt az uralkodási óhajt mindenféle módon, de főként anyagi eszközökkel a nyugati üzleti világ tartja melegen, hiszen érdeke, hogy továbbra is ellenőrzése alatt tartsa az angolai ásványlelő­helyeket. Részes mindebben a Dél-aírikai Köztársaság is, amely semmiképp sem sze­retné, ha a Namíbiával hatá­ros területen és a saját hatá­rai közvetlen közelében olyan államegyesülés jönne létre, amely könyörtelen az appart- heid (faji megkülönböztetés) politikával szemben.’’ ... Ezt írja két torontói egyetemi tanár egy kanadai folyóirat szerkesztőségéhez intézett olvasói levelében ... A levélre még visszatérünk, de előbb idézzük a MPLA egyik képviselőjétől, Paolo Jorji-tól, aki nemrég szólalt fel Torontóban egy nagy­gyűlésen. A MPLA képviselője el­mondotta, hogy Angola népe a MPLA vezetésével immár 14 esztendeje harcol a fel- szabadulásért. Miután 1975. január 31-én Luandában meg­alakult az ideiglenes kor­mány az ország három veze­tő katonai-politikai szerveze­tének részvételével (MPLA, FNLA, UNITA), a nyugati hatalmak által bújtogatott FNLA vezetői testvérháborút robbantottak ki, hogy felszá­molják a MPLA-át és meg­erősítsék saját hatalmukat. Az UNITA formálisan semle­ges álláspontra helyezkedett, bár valójában kezdettől fog­va a FNLA-t támogatta, majd nyíltan mellészegődött. A MPLA, a korábbi megál­lapodásokhoz híven, az első öt hónapban igyekezett meg­akadályozni a polgárháborút, megpróbálta elérni a konflik­tus politikai eszközökkel tör­ténő rendezését. Mivel a sza- kadárok ebbe nem egyeztek bele, és súlyos véráldozato­kat követelő fegyveres táma­dásokat robbantottak ki, a MPLA kénytelen volt ellen- támadást indítani. A FNLA és az UNITA mö­gött nemzetközi érdekeltsé­gűi nagyvállalatok állnak — hangsúlyozta a MPLA szó­vivője. — Ezek pedig az egy­kori gyarmati rezsimmel alá­írt. szerződések értelmében tovább rabolják Angolától a kőolajat, a gyémántot, az ara­nyat, a vasércet, a foszfátot, a kávét, és nyás nagy jövedel­met biztosító nyersanyagot. A FNLA-t és az UNITA-t pe­dig azért támogatják, mert félnek a MPLA által beje­lentett államosítási program­tól. A nyugati monopóliumok­kal egy húron pendülnek a pekingi maoisták, akik 1967 óta sokoldalúan támogatják az UNITA-t, tavaly óta pedig fegyvereket szállítanak és ka­tonai tanácsadókat és kikép­zőket biztosítanak a FNLA számára. Az angolai képvise­lő kijelentette: „Nagyon ne­héz megérteni, hogy egy ma­gát forradalminak nevező kormány miért lát el fegy­verekkel olyan mozgalmat, amely semmiképp sem kép-' viseli az angolaiak valódi függetlenségi törekvését”. Most pedig térjünk vissza a két kanadai professzor leve­léhez. Mint a levélből kide­rül, a két torontói tanár azért ragadott tollat, mert felhábo­rodott azon, ahogyan a nyu­gati propaganda az angolai eseményeket beállítja, tálal­ja. A burzsoá tömegtájékoz­tatási eszközök — a FNLA-t és az UNITA-t támogatan­dó —, az elemi logika sem­mibe vevésével és a tények cinikus elferdítésével azt akarják bebizonyítani, hogy a MPLA csak azért létezhet egyáltalán, mert a szocialista országok támogatják, a pol­gárháborúért pedig kizárólag a „vörösök” hibáztathatok. Milyen hát valójában a helyzet Angplában? — teszi fel a kérdést a két kanadai tanár. A hivatalos amerikai képviselet értékelése szerint a FNLA-t, a CIA „reaktivi­zálta”, amerikai kormányfor- .rások szerint — erről a New York Times beszámolt —, Zairén keresztül hathatós tá­mogatást kap az Egyesült Ál­lamoktól. Ugyancsak az Egyesült Ál­lamok segíti az UNITA-t is, amely ezenkívül zsoldosok odairányításával közvetlen ka­tonai támogatást kap a Dél­afrikai Köztársaságtól. „Ily módon — hangsúlyozzák a le­vélírók — Zaire és a Dél- afrikái Köztársaság hadsere­ge közvetlenül vesz részt az angolai hadműveletekben.” A levélírók csupán egyet­len dologról nem tesznek em­lítést. Nevezetesen arról, hogy mindaz, ami jelenleg Angolá­ban történik, azt tanúsítja, hogy az imperialista hatal­mak ezúttal sem mondanak le az „oszd meg és uralkodj” módszer folytatásáról. A. Pallagyin 2 N'ÓGRÁD — 1976. január 6., kedd Hlleles;s3zilc a talaj V*inociiet alatt Király Ferenc, az MTI tu­dósítója jelenti: Pinochet árulási kísérlet­nek nevezte és visszautasítot­ta a tábornokok követelését — közölte vasárnap esté a chilei ellenálló hazafiak rá­diója. Chile tíz legbefolyásosabb tábornoka karácsonykor Au- gusto Pinochethez intézett le­velében a diktátor lemondá­sát követelte, ezenkívül a „DINA”. a hírhedt titkos­rendőrség azonnali feloszla­tását is követelték, valamint gvors intézkedések megtéte­lét a gazdasági élet megszi­lárdítására. ..Nyugtalanít ben­nünket — írták levelükben — Chile nemzetközi elszigetelő­dése. az egyház növekvő szembenállása, az országban uralkodó feszült állapot.” > A havannai rádió vasárnap este a chilei hadsereg vezér­kari főnökének lemondását kommentálva emlékeztetett arra. hogy Sergio Arellano Stark tábornok, aki a katonai puccs egyik fő előkészítője volt. korábban Eduardo Frei elnök személyi titkáraként működött és azóta is erős kö­telékek fűzik volt pártja, a kereszténydemokrata párt ve­zetőségéihez. A lemondott ve­zérkari főnök azzal váltotta ki Pinochet haragját, hogv szigorú vizsgálatot követeit Oscar Bonillo belügyminisz­ter tíz hónappal ezelőtti, rej­télyes helikooterszercncsét- lerséginek felderítésére. (A szerencsétlenséget azóta is Pi­nochet művének tekintik.) A chilei hadseregen belüli ellentétek növekedésére, . a Pinochettel szembeni ellen­állás erősödésére utal. hogy a junta vezetője szombaton a belső elhárítás vezérkarának csaknem a felét lecserélte és megoarancsolta: a hadse-eg életéről egyetlen sor sem je­lenhet meg a lapokban. Buenos Aires-i források tudni vélik: hogy a „D. G„ csoport (Dies Generales — tíz tábornok), levelének kéz­hez vétele után Pinochet a hadsereget riadókészültségbe helyezte, de az antofagastaí és a La Serena-i egységek meg­tagadták a parancs teljesíté­sét. (MTI) KÜencszázmilló rubel értékben (Folytatás a 1. oldalról) Szállítunk továbbá 1400 autóbuszt. szervizberendezé­seket, valamint olyan komp­lett üzemet, mint például a haldenslebeni kerámiagyár és alkatrészraktár. Az NDK exportjának fontos tételei a szerszámgépek, mezőgazdasá­gi gépek, kombájnok, pótko­csik, szecskázók, aratógépek, stb. W—50, Robur és Barkas tehergépkocsik. Az NDK-ból 29 500 Trabant és Wartburg személygépkocsi, ezenkívül textilgépek, emelő- és szállí­tóberendezések. nyomdaipari gépek, elektrotechnikai gyárt­mányok, író- és számológé­pek, könyvelő- és számviteli gépek, motorkerékpárok is érkeznek. Az árucsere-forgalomban igen fontos a nyers- és alap­anyagok kölcsönös szállítása is. így például az NDK-tól 500 ezer tonna barnaszén­brikettet. 200 ezer tonna káliműtrágyát, 200 ezer ton­na cementet, több millió rubelért vegyi anyago­kat (marónátron, polietilén, poliuretánok, polivinilacetát. Exportunkban elősorban á hagyományosnak tekinthető áruk. mint például a pamut­szövet, a konfekcióáru, a ci­pő. a hűtőszekrények, boyle- rek. a 30 ezer tévékészülék, a magnetofonok érdemelnek említést. Az NDK ugyanakkor növeli a magyar fogyasztók által már megszokott és ke­resett termékek szállításait: Az NDK a többi között sört,' különféle szöveteket, szőnye­geket, kötöttárukat, függö­nyöket, esernyőket, haris­nyaárukat, 19 ezer mopedet, fotótermékeket, rádiókat, mo­sógépeket. háztartási. varró­gépeket, 30 ezer kályhát, csil­lárokat. hangszereket, sport­cikkeket és játékokat expor­tál. j Magyarország — természeti adottságainak megfelelően — továbbra is szállít az NDT-C- nak.. különféle mezővazdaságl cikkeket, oéldául hústerméke­ket. gabonát. vetőmagvakat; 250 ezer hektoliter bort. friss és feldolgozott zöldséget és gyümölcsöt, barmofit. Az aláírt megállapodás to- vegyipari segédanyagok stb.) vább erősíti országaink gaz- A megállapodás jelentős dasági kapcsolatait, kifejezés- mértékben hozzájárul a két re juttatja mindkét fél kül­ország lakosságának fogyasz- csönös érdekeit, és hozzájá- tási cikkekkel való jobb el- rul a szocialista gazdasági látásához is. integráció elmélyítéséhez. Navurro szerelné Spanyol csatlakozás a l\ATO-h«z? Spanyolország csatlakozni kíván a NATO-hoz és a Kö­zös Piachoz — jelentette ki Carlos Arias Navarro spa­nyol miniszterelnök a Newsweek című. amerikai hírmagazinnak adott kizáró­lagos interjúban. Arias Navarro visszautasi- 'totta, hogy országának a Kö­zös Piachoz és a NATO-hoz való csatlakozása a partnerek által támasztott feltételek teljesítésétől függjön, sőt ő maga szabott feltételeket: az Egyesült Államok duplázza meg katonai támogatását, Nyugat-Európa és az Egye­sült Államok tekintse „ter­mészetes szövetségesének” Spanyolországot, tanúsítson ..megértést és rugalmasságot” Madrid iránt, hogy ..prag­matikus úton. fokozatosan ol­dódhassanak fel a politikai és gazdasági különbségek”. Arias Navarro közölte, hogy idén községtanácsi, jö­vőre pedig általános válasz­tásokat tartanak Spanyolor­szágban és hogy ez utóbbia­kon négy-öt párt indulhat majd. Kijelentette, hogy a jelenlegi madridi kormány nem fogja engedélyezni a .kommunista párt működését,- és főtitkára, Santiago Carillo sem térhet szabadon vissza az országba. A spanyol ellenzék egyik fő politikai követelésé­ről, az általános amnesztiáról a miniszterelnök úgy nyilat- : kozott, hogy egy ilyen intéz­kedésre „csak altkor kerülhet sor. ha már a demokrácia működőképes lesz” és' hogy „ez a normalizálási folyamát csúcspontját fogja jelenteni”. Mint ismeretes, a spanyol demokratikus ellénzék az ál-, talános politikai amnesztia kihirdetését a demokratizálás előfeltételének tekinti. Arias Navarro hosszasan foglalkozott a NATOtagság kérdésével. Szavaiból kitűnt, hogy Madrid számára nagyorr fontos lenne az észak-atlanti tömbhöz, való szervezeti csát- lakozás. olyannyira, hogy en­nek elmaradása esetére az ; Egyesült Államok támasz­pont-használati jogainak kor­látozásával fenyegetőzött. (MTI) 7 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents