Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-06 / 4. szám
— Erőt, egészséget elvtárs! ne 8» szolga flcatäb« Ünnepi műnk áttör-egy ttégg} ütés Salgótarjánban Pattogó indulók ritmusai amikor olyan elvtársakkal — A párt testületéi úgy fogadták vasárnap délelőtt találkozunk, akik fáraahaiat- ítélik meg, hogy nemes és Salgótarjánban, a József At- lanul nevelik a fiatalokat, megtisztelő feladatnak tesz- tila megyei Művelődési Köz- akik több megbízást is vál- nek eleget munkásőr elvtár- pontba érkezőket: munkás- lalnak és teljesítenek, mert saink a társadalmi fegyveres őröket, a munkásőrök hozzá- érzik kommunista meggyőző- testületben. Nincs magaszto- tartozóit, szülőket. felesége- désük ezt követeli tőlük, sabb megbízatás annál, mint két. gyermekeiket. Ünnepi Tisztelettel és elismeréssel a nép ügyének a szolgála- egységgyűlésre készültek a szólunk azokról, akik tanul- ta... A munkásőrség tevé- salgótarjáni járás első zász- nak, hogy a közösségnek töb- kenysége a nép. a munkás- lóaljának munkásőrei. bet adhassanak, hogy jobban osztály, a párt kapcsolatára — Egységgyűlés fel! Vi- értsék pártunk politikáját, es kölcsönös bizalmára épül. gyázz! Jobbra nézz! — hang- hogy aktívabban részt vehes- Célja közismert, és egyértel- zott a vezényszó, s felharsant senek a közéletben, hogy még mű: a munkáshatalom védel- a Rákóczi-induló. nagyobb és teljesebb társa- me, erősítése! Ezért fordít a — Titkár elvtárs! Rozgo- dalmi elismerést vívhassanak párt megkülönböztetett fijiyi Sándor, a Nógrádi Sán- ki- a mozgalom, a testület gyeimet a testület munkájá- do-r önálló munkásőregység számára ra, a személyi állomány erparanesnoka jelentem. hogy Szavait tényekkel bizonyítót- kölcsi. politikai és szakmai az egvség személyi állománya ta. Az állomány 80 százaléka fejlődésére. szolgálati te.vé- az ünnepi egységgyűlésre a termelőmunkában és szó- kenységére. együtt áll! cialista brigádban dolgozik. Szólt dr. Szomszéd Imre __ Erőt. egészséget elvtár- A híradó alegység másodszor, arról is, hogy a munkásőrg a!{! ' az ellátóalegység pedig elő- élet felelősségteljes, nemes és titkár szi*r nyerte el a területi pa- szép feladat. Tisztában kell rancsnokság legjobb alegysé- lenni azzal, hogy a napi ge címet, az ezzel járó ván- munka mellett, ellenszolgálElhangzott a Himnusz. Az dorzászlót és oklevelet. Érté- tatás nélkül, önként vállal- elnökségben helyet foglalt iíeitg az egységnél folyó szó- kozva kell viselniük a békés Oz,svárt József, a salgotarjam cjajjsta versenymozgalom építőmunkával járó fáradtsávárosi pártbizottság első tit- eredményeit is. Ezek szerint got. a nehézségeket, esetleg kára. dr. Dianovszki Gyula, a a legjobb század címet az I. a megpróbáltatásokat is. Kopárt megyei végrehajtó bi- szazad (Karancsvölgye) nyer- szünetet mondott a munkásőr- zottsáaának tagja. dr. Szom- ^e. A zászlóalj legjobb sza- édesanyáknak, -feleségeknek, szód Imre. a salgótarjáni ja- kasza címet — hasonlóan az családtagjaiknak azért a rási pártbizottság titkára. a elmúlt évhez — ismét az el- munkáért, amellyel hozzájá- társfegvveres testületek több sö század harmadik szakasza rultak a munkásőrök felada- vezetője. a veteránok kepvi- szerezte meg. A kiváló na- tainak jobb ellátásához. A selői. az üzemek, in*ézmé- rancsnokí jelvényt 3. kiváló járási pártbizottság titkára a nvek, társadalmi és tömeg- munkásőri jelvényt 11-en ér- pártbizottság nevében fel- sze-vezetek ^ küldőkéi. Aj. demelték ki. Szóit a parancs- mentette munkásőri pártmeg- 1975-ben végzett munkáról nők az ídei feladatokról is. bízatásuk alól azokat, akik Rozgonvi Sándor egvségpa- Megyei zászlóalji naran- becsületes munka után lesze- rancsnok adott jelentést. csők hagyottak él. kitüntet“- relésre kerültek. Hangsúlyozta: — A kollek- sek pdoménvozására kerüH Az egységtől heten tarta- tívák ió hanenlatát. fegyel- sor. Köszöntötte az ünnepé- lékállományba vonultak, hámét. odaadó fáradozását ta- Íves egvséggyfilést dr Szom- tan pedig leszereltek. , Ne- 'pasztaltuk egységünknél. He- szód im». A többi között vükben Surányi János bú- hetetlen nem lelkesedni, kijelentette: csúzott az egységtől. ___ Köszöntötte az egység gyű'lést az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat tisztje. Sor került az ' új munkásőrök eskütételére. A leszere- lők nevében Surányi János átadta fegyverét az esküt tett Stér István munkásőrnek. Köszöntötték az egységgyű- lést az úttörő-munkásőrök, majd az ünnepség az Inter- nacionáléval ért véget. Az ünnepség után szovjet katonaművészeik gazdag műsorral szórakoztatták a munkásőröket, a hozzátartozókat, a meghívott vendégeké1-. S. L. A közművelődési dolgozók törzsgórdatagsóga ' A megyei tanács művelődé- vagy kisegítő munkakörben si osztályán kidolgozták a dolgozik. A törzsgárda célja, közművelődési dolgozók törzs- nagyobb megbecsülés biztosí- gárdatagságára vonatkozó tása azon közművelődési dol- irányelveket. A törzsgárda gozóknak, akik hűségükkel, tagja lehet minden olyan köz- fegyelmezett magatartásuk- művelődési dolgozó, aki je- kai és jó munkájukkal hozzá- lenlegi munkahelyén tíz éve járulnak a közművelődési cé- megszakítás nélkül munkavi- í°k megvalósításához. Az i- -n *■ _ ii -I t irányelveket az osztály még szonyban all, függetlenül at- ebben a hÓRapban megküldi tói, hogy vezetői, közműve- a községi tanácsoknak, illetve lói, gazdasági, adminisztratív, az intézményeknek. Pártmunkások művelődése Zárszámadás előtt Ás egyesülés első éve Pássión Az 1975-ös évben egyesült, ság érdekében az idén is to- tás, de folytatni kell a mű- s vegezte először közösen vább kell munkálkodniok a és szervestrágya szórását is. munkáját a hasznosi, a mát- különféle módszerek, szoká- A műhelyben javában tart a raszőllősi. a tari és a pásztói sok, szemléletek közös neve- munka- és erőgépek tervsze- termelőszövetkezet. Miként az zőre hozásán, hogy az elkö- rű, megelőző karbantartása, előzetes számítások mutatják, vetkezőkben tovább növeljék s javítják az ipari üzemeik nehéz, eredményességben kö- eredményességi szintjüket berendezéseit is. A traktorok zenes évet zártak. Az egye- Már az idei év első hetei- már majdnem teljes számsült termelőszövetkezet veze- ben is —. ha az időjárás en- ban készen állnak a szántástőségét külön nagy feladat elé gedi —, nagy munkát kell el- ra, s remélik, a fagy kienge- áilította az egységes munka- végezni a termelőszövetke- désével hozzáláthatnak- a ku- és üzemszervezés, valamint a zetben: előttük áll még a ta- korica és a napraforgó ve- központi akarat érvényesíté- valy el nem végzett több mint tésterületének megmunkálásének megvalósítása. A tag- kétszáz hektárnyi mélyszán- sához. Aki párttisztséget tölt be, akit megválasztottak a párt valamely irányító testületébe, annak aligha okoz gondot, hogy mire fordítsa szabad óráit. Mégis azt látjuk, hogy közülük igen sokan amúgyis kevés szabad idejükben iskolába, tanfolyamokra járnak, vagy a rendszeres önművelés útján gyarapítják műveltségüket. Nógrád megyében az elmúlt 5 évben több mint ötezer pártmunkás, tisztségviselő tanulmányozta politikánk, többek között művelődéspolitikánk alapvető kérdéseit. Számuk az elmúlt öt év alatt megkétszereződött. Bizonyos, hogy ez elsősorban személyi tulajdonságaikból, a világ iránti érdeklődésükből következik, de minden bizonnyal része van benne egy nagyon lényeges felismerésnek is. Nevezetesen annak, hogy ma megfelelő műveltség' és az állandó művelődésre való készség nélkül nem lehet valaki jó pártmunkás, nem töltheti be igazán jól tisztségét, funkcióját. Milyen tapasztalatok alakították ki ezt a felismerést a párttisztségviselők, 'a pártaktivisták mind növekvő hányadában? Bizonyára nagy szerepe volt annak, hogy a Központi Bizottság 1974. márciusi közművelődési határozata óta mind gyakrabban kerülnek kulturális, művelődési témák a pártbizottságok és pártvezetőségek elé. Márpedig ezekben csak az tud érdemben állást foglalni, a közös döntés valóságos részesévé válni, aki legalább valamelyest „otthon van” ezekben a témákban. Jó úton haladunk affelé, hogy a közművelődés az ideológiai és politikai munka, általában véve a pártmunka szerves és egyenrangú részévé váljék. S ha ez így van, akkor a pártmunkásoknak is értően kell vele foglalkozni, s nem lehet csupán egy-egy vezetőségi tag „magánterülete”, „hitbizománya”. Ám van ennél átfogóbb oka is annak, hogy ma már a művelődést elengedhetetlen következményként fogalmazza meg az élet a pártmunkások számára. A fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában ugyanis nem csupán a szó szűkebb értelmében vett kulturális kérdések eldöntése igényel bizonyos meghatározott műveltséget. A gazdasági, társadalmi, politikai témák is olyan jellegűvé váltak, hogy eldöntésükhöz nem nélkülözhető a tények és összefüggések átfogó ismerete. A gazdasági építés és a tudatformálás mindennapi feladatai, amelyekkel a pártszervezeteknek, a pártmunkásoknak nap mint nap meg kell birkózniuk, nem oldhatók meg egy-egy csupasz „igen”, vagy „nem” kimondásával. Tájékozottság, áttekintőkészség, a távolabbi összefüggések az okok és következmények felmérése és felismerése szükséges a helyes állásfoglaláshoz — vagyis olyan dolgok, amiket csak a rendszeres és folyamatos művelődés adhat meg, alakíthat ki. Helyesen látták meg korunknak ezt a következményét azok a pártbizottsági és pártvezetőségi tagok, pártbizalmiak és más aktivisták, akik tisztségükből is eredő kötelességüknek tekintik műveltségük gyarapítását. S helyesen érezték meg azok a párttagok es pártonkívüliek, akik igénylik a művelődést a mozgalmi vezetőktől, s elvárják, hogy ebben a tekintetben is mutassanak példát. Amikor azonban előtérbe állítjuk ezt a követelményt, gondolni kell rá, hogy a sablonosság, a megítélésbeli sémák és a tennivalók „egy kaptafára húzása” ezen a területen rendkívül nagy károkat képes okozni, lejárathat ésszerű és szükséges törekvéseket is. Ezért feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a szükséges és elvárható műveltség az eltérő helyeken, a különböző jellegű pártszervezetekben más és más. Nyilvánvalóan nem ugyanolyan igényekkel kell fellépni, mondjuk, egy termelőszövetkezet és egy tanácsi intézmény pártszervezetében. A vezetőségi tagok végzettségéről, vagy tanulásuk formáiról készített járási, városi összegezés ezért önmagában aligha nyújt megbízható eligazítást: mindig az adott helyzethez, a párt- munka konkrét területéhez szükséges mérni az igényt és a feladatot. Másrészt az is szem előtt tartandó, hogy ma a műveltséget nem úgy értelmezzük, mint régebben, a „humán” műveltségeszmény uralma idején. A történelmi, irodalmi, művészeti dolgokban való jártasság mellé felsorakozott a közgazdasági, társadalmi, s nem kevésbé a természettudományos — műszaki kérdésekben való eligazodás képessége is. A korszerű műveltség fogalma sokoldalúbb. de épp emiatt még kevésbé várhat tó el reálisan egyfajta, mindenoldalú tudás, a „mindenhez való hozzászólás” képessége. A szelektálás, a legszükségesebbek kiválogatása emiatt különösen fontos, s épp ezért nem áit, ha a pártaktivisták megtervezik tanulásukat. Az ilyen irányú tervszerűség egyáltalán nem összeegyeztethetetlen a tervekbe nem foglalható állandó érdeklődéssel, az új ismeretek iránti „nyitottsággal”. Mert végső fokon ez az utóbbi a legfontosabb — ez adja a belső késztetést _ az ismeretek felhalmozódásával, állandó lépéstartásra való, ami ma a pártmunkás Sgyik legjellemzőbb vonása kell, hogy legyen. Gy. h. Gyors intézkedést várnak! Az Idei tél apró-cseprő havazásai okoznak olyan kellemetlenségeket is, amelyek kis törődéssel elkerülhetőek lennének. Például Salgótarjánban, a Zöldfa utcában. Nyolc nagy ház épült fel, egész kis városrészt alkotva. Az ideköltöző családokban sok a .gyerek. Vannak idős emberek és terhes anyák is szép számmal. A gyerekeknek vásárolni kell, óvodába kísérni őket, jönni, menni. Az úttal viszont nem törődik senki! Egv idus bácsi elpar.a- szoita az ottlaKók teljesen jogos gondjait. Ha hó esik, vagy jeges az út, egyáltalán nem sózzák. *Már az is csoda, hogy eddig senki nem törte lábát, vagy kezét. Van ugyan egy vaskorlát, de azt mintegy tíz méter hosszan leverte egy autó. Azóta is úgv árválkodik, még csak kapaszkodni sem lehet. Panaszkodtak már a tanácstagnak is, aki szólt illetékes helven. Intézkedés nem történt! Pedig egy, vagy másfél óra alatt össze lehetne forrasztani a korlátot, hogy legalább az legyen. I azán nem nagv munka. Nem kérnek sokat a Zöldfa utcaiak. Annyit, hogy ezzel a városrésszel is úgy törődjön a tanács. mint Salgótarján bármelyik más kerületével! —cs— A ZIM salgótarjáni gyárában végtelenített szalagon készít ik az elektromos és gáztüzelésű kályhák, tűzhelyek zo- máncalkatrés/eit. A festődé után a kemencékbe kerülnek a fedőlapok, innen a szereidébe juttatják el a zománcozott lapokat, ahol a készülékek teljes összeszerelését végzik — kj — Fegyelmezetten többet ÜJ TERVIDŐSZAK kezdő- dálkodásban, megszüntetni az dött. Az 1974. decemberi igazolatlan hiányzásokat. Be-, párthatározat, a XI. párt- tartatni mindenkivel a mun- kongresszus állásfoglalása, a kaviszor.nyal együttjáró kö- júliusi párthatározat és a telezettségeket. Mindez olyan legutóbbi központi bizottsági tartalék, aminek hasznosítá- közlemény nem csak egy-egy sához nem kell külön beru- időszak összegezése, hanem a házás, anyagi erőforrás, csak hosszabb távú tennivalók olyan légkör, ami nem tűri meghatározása is. Bizonyító kai annak, hogy gazdaságpolitikája A célok egyértelműek, vilá a lazaságot, rendet, fegyelpártunk met követel, töretlen. A kapun belüli lógás felszámolása elsősorban jobb gosak. Elérésükhöz megvan- szervező, irányitó munkát künak a reális alapok. A gazdasági hatékonyság javítása, a termelés, a termeiékenyvetel. Van még mit tenni valamennyi üzemünknél. A Kapuknál tapasztalható kritímüszaki színvonal kátlan felvételek helyett ez járhatóbb út. A becsületes munkások, törzsgárdatagolí egyre több helyen szóvá teseg emelése, az élő- és holtmun- kávai való fokozott észszerű takarékosság, a költségek csökkentése, mind olyan szik a munkaerő-vándorlást. feladatok, amelyeket a de cemberi párthatározat megjelölt. Az üzemeknél már megkezdődött az 1975-ös számvetésének készítése. A számonkérés is, hogy mi va Foglalkozott ezzel a kérdéssel a SZOT XXTTI. korrgresz- szusa is. A kapukat csukoga- tók, nyiiogatók kevés hasz- év not hajtanak, inkább kárt okoznál?; a munkahelyeken. Belőlük a kevesebb*is sok! lósult meg a párthatározat „Felébresztésük” társadalmi szellemében készült részletes ügy, és nem csupán csak intézkedési tervekből. Kétség- kérdés: hogy ki kezdje. Ha télén számottevő a fejlődés, találnak sehol talajra, de a tapasztalatok is bizo- rájönnek, hogy pénzt csak az nyitják, hogy még korántsem elvégzett, becsii'etes munká. lasznál tűk ki lehetőségeinket. Sok még a feltáratlan és a már ismert, de eddig még val kereshetnek. A tessék-lássék munkavégzésből vajmi kevés társadainem hasznosított tartalék. Az mi haszon származik. Vanelkövetkező időre nem lehetnek illúzióink, feladataink nagyobbak, feszítettebbek. Megvalósításukhoz az nak, akik bejárnak rendsze- lesen a munkahelyükre, nem késnek, nem mulasztanak, de vajon a véaeddigi módszerek kevésnek zett munkájuk mindig össz- bizonyulnak. Sokkal többre, hangban van a borítékjuk fegyelmezettebb, céltudato- vastagságával ? Beosztástól sabb munkára lesz szükség függetlenül ezt sem ártana mindenki részéről, bármilyen esetenként megvizsgálni. Rej beosztásra szól is. munka- viszonya. A vezetőktől pontos fel- adatmeg'határozást, az ütemes termelés feltételeinek biztosítását, és nem utolsótett tartalék ez is, amiről általában a közvetlen környezőt tud is, de szó néikül hagyja CSAK NÉHÁNY dolgot említettünk a sok közül ansorban a kiadott utasítások nak bizonyítására, hogy ha végrehajtásának megkövete- meg akarunk felelni a meg- lését várják. A fentről várt növekedett feladatoknak, még segítség helyett a munka sokat kéll tenni, és van mit jobb megszervezését, a na- valt°ztatni. Életszínvonal nö- gyobb létszámra való számi- veléséről csak az anyagi alapok megteremtésével" megfelelő arányban lehet szó, márpedig a cél ebben is egyértelmű. Többet kell tenni a nyolc órára szóló bérért csak c®!. elérése érdekében, min- nét órát, vagy ennél keve- denütt, beosztástól függetletás helyett a meglevő mun kaerő ésszerűbb, hatékonyabb foglalkoztatását. Ne fordulhasson elő, hogy a sebbet kelljen dolgozni. Rendet teremteni a műszakgaznül. B. J.
