Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-28 / 23. szám
Tömegpusztító fegyverek szennyező hatása az ivóvízre A TÚLÉLÉS egyik legfontosabb követelménye, hogy megfelelő minőségű, szennye, ződesektől mentes ivóvizünk legyen. Mielőtt vízkincsünk károsodásáról beszélnénk, nézzük meg, mit jelent életünkben a víz. Élelem nélkül az élő szervezet hosszabb időn át fenn tudja magát tartani úgy, hogy felhasználja a szervezet tartalékait. Víztartaléka azonban szervezetünknek nincs. Milyen igényekkel kell számolnunk? Az embernek általában napi 2—2.5 liter vízre van szüksége. Ez a mennyiség csupán a szervezet vízveszteségének - pótlására elég. További igényt jelent a háztartás, a tisztálkodás. valamint a háziállatok itatása is. A fenti célokra felhasznált „vízféleségek” tisztasága szempontjából az ivó- ví-mimőséget keli kielégítsék. Az atomfegyver közvetlen hatásai elsősorban a víznyerő helyek építményeit károsítják. A lökőhullám, a fényes hősugárzás lerombolhatja, felgyújthatja a kutakat, törpe vízműveket, hidroglóbuszo- kat. A radioaktív sugárzás a vízre különösebb károsító hatást nem fejt ki. Legnagyobb veszélyt a radioaktív szennyező anyagok kiszóródása jelenti. A kihulló radióoktív porok a víznyerő és továbbító rendszert és magát a vizet is károsíthatja. Szennyező anyagok a következőképpen juthatnak az ivóvízbe: közvetlenül — a levegőben levő szennyező anyagok a vízbe hullanak; közvetve — * talajra jutott szennyző anyagok a talajvíz közvetítésével belemosódhatnak kutainkba, a közműberendezések szeny- nyeződése útján. A vízbe jutó radioaktív szennyező anyagok vagy feloldódnak, vagy pedig lebegő szennyeződésként szerepelnek. Az oldódó radioaktív szennyező anyagok mennyisége szerencsére kevés. A szeny- nyeződés nagy része (kb. 90 százaléka) lebegő szennyeződés. amely a vízből aránylag könnyen eltávolítható. A BIOLÓGIAI ha vágok által okozott szennye., -s komoly veszélyként jelentkezik. A kolera kórokozója néhány hónapig is életképes a vízben. A biológiai fegyverek szeny- nyező, fertőző hatásukat kifejthetik a tavakban, folyók- nál, vízgyűjtőknél, víztartályokban, vízvezeték-rendszerekben. kutakban stb. , Fertőző módszer lehet: a víztovábbító rendszerbe adagolt és a vízzel a fogyasztóhoz továbbított fertőző víz; a levegőből a vízbe jutott fertőző anyag; diverziós cselekmény eredményeként létrehozott fertőzés. Egy sor fertőzést kiváltó kórokozó igen gyorsan osztódik, például a kolera, hastífusz kórokozója. Emiatt az ilyen kórokozók kisebb folyókban, tavakban, védelem nélküli kútjainkban tartós, igen veszélyes fertőzést okozhatnak. Vegyi harcanyagok hasonlóképpen komoly veszély forrásai. A vizet szennyezhetik, mint azt a biológiai harcanyagoknál elmondottuk. A víz szensnyezettségi fokát a mérgező anyag milyensége, a hőVeszély esőén mentesítőállomás építésére is sor kerül. A gyorsaság itt is elsőrendű tényező. mérséklet és még egy sor más tényező szabja meg. Minél nagyobb a víz hőmérséklete, és minél gyorsabb a kútba történő keveredés, a szennyezettsé- gi fok annál nagyobb lesz. Vízbe kerülő harcanyag-csep- pek oldódnak a víz, alsóbb rétegeibe. ahol hosszabb ideig megmaradnak. A gőz, köd. vagy füstszerű szennyező anyagok, valamint a vízben elboruló mérgek is veszélyt jelentenek, mivel így a szennyezés kiáebb mérvű lesz, illetve idővei a szeny- nyező anyagok önmaguktól elbomlanak. Foglaljuk össze, mit kell tudnunk a tömegpusztító fegyverek várható károsító és szennyező hatásairól! Az atomfegyver közvetlen hatása a lökőhullám okozta rombolódás, a hő és fényhatás, valamint a radioaktív sugárhatás. Ezek a hatások az élelmiszer- és ivóvízkészleteket elpusztíthatják, elégethetik, illetve az állatállományt megölhetik, a radioaktív sugárhatás csak a robbanás szűk környezetében számottevő, teíhát károsító hatásával kevésbé kell számolnunk. Az élelmiszer- és ivóvízkészletekre, valamint az állatállományra legnagyobb veszélyt a robbanás következtében kialakuló gombafelhőből kihulló szennyeződés okozza. Fokozza a hatást, hogy előre nem lehet megmondani, merre viszi a szél és milyen meez- szire a szennyező anyagokat, tehát minden családnak fel kell készülnie a kiszóródás ellen való védelemre. A VEGYI ÉS A biológiai -fegyverek különböző előmeg" betegedést kiváltó kórokozókból, illetve mérgező vegyi anyagokból állnak Hatásukra járványos fertőző megbetegedések, súlyos. vagy halálos mérgezések alakulnak ki. M eqyénk életéből Balassagyarmat járás polgári védelmi parancsnoka megtartotta első törzsértekezletét. A törzs- értekezleten értékelték a IV. ötéves ferv időszakában végrehal- tott feladatokat és elkészítették az 1976, év alapvető feladatairól a munkatervet. Az értekezleten több elismerést és jutalmat osztottak ki. Az állategészségögvi és novénv- védelmi «rakszolgálat parancsnokság összevont eligazítást tartott a mezőgazdasági üzemek vezetőinek. Az eligazításon tájékoztatták az üzemek vezetőit a mezőgazdaság védelmének növelésével kapcsolatos elképzelésekről és a tennivalókról. ERDŐTÜZEK Az erdőtüzek katasztrofális kiterjedésű méreteket ölt- hetnek. A tűz leküzdését akadályozza és megnehezíti az égési területek pontatlan meghatározása, a rossz megközelítési lehetőségek, á kedvezőtlen meteorológiai feltételek és az oltóvízellátás nehézségei. Erdőtüzeknél a következő változatok különböztethetők meg: földtűz (az erdei talaj gyúlékony rétegeiben kiterjedő fojtott tűz); talaj- és futótűz (nyílt tűz az aljnövényzetben, vagyis száraz talaj- növény^tben): lomb- vagy koronatűz. Földtüzek természetes okok, valamint öngyulladás következtében keletkezhetnek. Gyakran hosszú ideig felfedezetlenül maradnak, és ezért jelentékeny módon kiterjedhetnek. Tala.i- és futótűz a földtűzből fejlődhet ki, vagy szikra repülésével, esetleg Ötvöző így ári jelentés A polgári védelem törzsparancsnoka Sjiőcs Pál, aki egvben a munkaügyi osztály vezetője is. — A két szomszédvár — a kohászati üzemek és az ötvözet- gvár — évekre visszamenő baráti, de mégis — jó értelemben vett — ’ rivalizálása a polgári védelmi munkák végrehajtásában mindkét kollektívának hasznára' válik. — Nagy volt az izgalom,1 amikor megtudtuk, hogy mi nyertük a megyei elődöntőt. Minden lehetséges időben gyakoroltunk. A szolnoki versenyre készülődés közben a műszakiak szétbontottak egy elöregedett szárítóberendezést. 135 ezer forint értékű anyagot mentettek meg. A lelkes készülődésnek meglett az eredménye: negyedik helyen végeztünk. — A gazdasági vezetés minden esetben figyelemmel kíséri a polgári védelmi feladatok megoldását. és amikor szükséges — nem késik a segítség sem. Pártvezetőségünk előtt már három ízben számoltam be a munka alakulásáról. a polgári védelmi tennivalókról, most készülök az újabb beszámolásra. Ezen túlmenően azonban a párt- és szakszervezeti taggyűléseken, bizalmi értekezleteken is mindig lehetőségünk van a feladatok megbeszélésére. — Legnagyobb gondunk, hogy az alig néhány száz dolgozónk 28 helyről, településről jár be a munkahelyre, Így egészen speciális módon kellett megszervezni például a dolgozók differenciált felkészítését. Ezt a helyzetet csak nehezíti, hogy úgynevezett négv műszakos gyár vagyunk. Ezért gyakran egészen kis csoportoknak is lefolytattuk az oktatást, több alkalommal leadtuk ugyanazt az anyagot, hogy ilven módon is biztosítani tudjuk dolgozóink felkészítését. Az alegységek mindinkább törekszenek a gyakorlatok élet- hű végrehajtására. Ezzel feltétlen növelik felkészültségüket. Továbbra is feladat a lakosság felkészítése 1975. végén befejeződött a polgári védelem ötéves kiképzési időszaka. Az. állomány valamennyi tagja, parancsnokai és beosztottai egyaránt a negyedik ötéves terv időszakában nehéz, felelősségteljes feladatokat oldottak meg. A kiképzések végrehajtásáról, a szervezeti életről, valamint a polgári védelem 25 éves fennállásáról rendezett ünnepségek sikeréről beszélgettünk Mag Zoltán századossal, Salgótarján járás polgári védelmi törzsparancsnokával. — A közelmúltban ünnepeltük — mondotta Mag Zoltán — fennállásunk 25 éves jubileumát. A jubileum tiszteletére rendezett szakszolgálati versenyeken a résztvevők politikai öntudatukat és szakmai ismereteiket bizonyították. Ezek fémjelzik azt a tényt, hogy járásunk területén is megerősödtek a polgári védelem szervezetei. A párt-, az állami és a társadalmi szervezetek segítségével valamennyiünk ügyévé vált a haza védelmének fejlesztése, a polgári védelem feladatainak kiterjesztése a lakosság széles tömegeire. A járás alegységei rendszeresen részt vettek a megye által szervezett nagygyakorlatokon. Ezek közül legjelentősebb volt a „Karancs” fedőnevű, amelyen a nagybátonyi egészségügyi alakulatunk kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Segíti munkánkat, hogy területünkön az 1975. évben létrejött egy oktatási központ, amely a parancsnoki összevont továbbképzések megtartásához elsőrendű segítséget nyújt. A dolgozók differenciált felkészítéséhez járásunk területén igen nagy segítséget nyújtottak az üzemi párt- és gazdasági vezetők. Elsőrendű feladatunk volt az üzemek területén kiválasztani azokat a jól felkészült aktivistákat, akik levezették a poigári védelmi foglalkozásokat. Ügy gondolom, jól választottunk, mert járásunkban ezen a téren alig történt elmaradás. Kiképzési feladatainkat több mint C0 százalékra teljesítettük. Tudjuk, hogy az elkövetkezendő időben sem szűnik meg a polgári védelmi alegységek felkészítése. Számolunk ezzel a ténnyel azért is, mert néhány helyen ezekre az alegységekre korszerűsítési feladatok várnak, amelyek maguk után hozzák a felkészítési feladatokat is. Komoly feladatot szánunk az elkövetkezendő időben a politikai megbízottaknak. Elsősorban a politikai mozgósítás feladatát, de ezt nemcsak az alegységek,' hanem, a járás teljes lakossága irányában. A lakosság felkészítésében nagy szerepe van a tömegkommunikációs eszközöknek, nálunk elsősorban a sajtónak. A járás területén járva a dolgozókkal történt beszélgetésünk alkalmával mindenkor felmerül a „Nógrádi’ napilapban megjelent polgári védelmi témájú cikkek értékelése. Ebből is látjuk, hogy a lakosság várja a tájékoztatást A járás területén a továbbiakban is elsőrendű feladatunk a lakosság felkészítése, élet- és vagyonvédelmének korszerűsítése. Feladatunk továbbá, hogy az ötödik ötéves terv végére olyan alegységeket hozzunk létre, mind a szervezettség, mind a felkészítés és felszerelés terén, amelyek komoly ütőerőt jelentenek a védelem megerősítésében. összességében — zárta be Mag Zoltán százados a Beszélgetést —. el kell mondanom, hogy a fent említettek eredményes végrehajtása érdekében a járás valamennyi lakosának megvan a maga feladata. Parancsnokoknak, törzsnek, beosztottaknak teljes összefogásra van szükség ahhoz, hogy a polgári védelem hatékonyságát kellőképpen növelni tudjuk. Katasztrófavédelem ken biztosítani kell a visszamaradt értékek őrzését. mulasztásból vagy gyújtogatásból. Aránylag gyorsan elterjedhet. Kedvező szélviszonyok, földön fekvő száraz gallyak elősegítik a kiterjedését. Lomb- vagy koronatü- zek rendszerint talajtűzből vagy természeti eseményekből (például villámcsapás) keletkeznek. Gyakran tomboló tűz okai lehetnek. Az állandóan továbbterjedő tűz Utolérheti a bevetett erőket, vagy más személyeket és körülzárja őket. Az érintett erdőterületen fekvő épületek és objektumok közvetlenül veszélyeztetettek MEGELŐZÉS, LEKÜZDÉS A katasztrófák megelőzésére intézkedéseket kel! hozni, és biztosítani kell a különböző, érintett szervek közötti kölcsönös tájékoztatást. A katasztrófák gyors és hatásos leküzdésére, a vezetés jó megszervezése az egyik biztosíték. Ide tartozik az intézkedések gyors kiádása, a tervek pontosítása, gyakorlati kivitelezése. Ugyancsak intézkedni kell a polgári védelmi erők és eszközök alkalmazásáról, egyeztetni kell a feladatokat, gondoskodni a megfelelő információkról és azok értékeléséről. Katasztrófák idején meg kell oldani a személy- és va- gyohvédelmet,, ami gyakran a közrend fenntartásával jár együtt. Ugyancsak gondoskodni kell a rendről, a fegyelemről a kitelepített lakosság befogadási helyein. A katasztrófa sújtotta területeNÓGRÁD - 1976. ii A következmények felszámolásakor nagy figyelmet kell helyezni az előkészítésre, a vezetés folyamatos biztosítására. Gondoskodni kell róla, hogy a megye területén a felhasználható erők, eszközök, technikák a szükséges helyre jussanak. Biztosítani kell az egészségügyi ellátást, az élelmezést, meg kell előzni a járványokat. Ahol erre szükség van, szigorú karantént kell megszervezni, majd ki kell adni a helyreállítási intézkedéseket, A katasztrófavédelem, feladatait és rendszabályait az élet minden területén a ooi- gári fedelem feladatainak és rendszabályainak alkotórészeként. a lakosság tevékeny közreműködésével kell megoldani. ár 28., szerda 5
