Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

Jogi kérdésekre válaszolunk

Nyugdíjas termelőszövetkezeti tagok foglalkoztatásának szabályai 1976. január 1-től

M. Ferenc magyargéci olvasónk négy éve mint nyugdíjas termelőszövetkezeti tag korlátozás nélkül, egész évben dolgozik a szövetkezetben. Szeretné tudni, mi az igazság abból a híresztelésből, hogy 1976. január l-lől a termelő- szövetkezetben is csak addig dolgozhatnak nyugdíjuk elvonása nélkül a1 tsz-tagok, mint a munkaviszonyt létesítő nyugdíjasok?

Meggyőződésem, hogy olvasóink előtt ismeretes, miszerint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv. és a végrehajtására kiadott Mt.-rendelet, illetőleg SZOT-szabály- zat az eddig különböző jogszabályok által különbözőképpen szabályozott nyugdíjrendszereket egységesítette. Természetes tehát, hogy ezen egységes szabályok szerint kerültek megállapításra a nyugdíjasok foglalkoztatásának a keretei is.

Ezen egységes szabályoknak megfelelően mondja ki a rendelet 202. §-ában, hogy a munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban vagy bedolgozóként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év első napjától mindaddig folyósítani kell, amíg a foglalkoztatás ideje a naptári év folyamán a 840 órát, a SZOT által — a munkaügyi miniszterrel egyetértésben —, meghatározott munkakörben pedig a/. 1260 órát nem haladja meg.

Az R. 203. §-ában foglaltak értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását, teljes egészében szüneteltetni, a rokkantsági nyugdíj egyharmadát, a baleseti rokkantsági nyugdíjnak pedig felét kell folyósítani arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas foglalkoztatásának az ideje a naptári év folyamán a foglalkoztatási keretet bármilyen rövid időre is meghaladta.

Az R. 204. §-ának értelmében a munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban vagy bedolgozóként történő foglalkoztatás idejére és az ez alatt elért keresetre tekintet nélkül kell folyósítani az öregségi, rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, az öregségi és munkakéote'en- ségi, valamint a növelt összegű, öregségi és munkaképtelenségi járadékot annak, aki vak. akinek nyugdíja, járadéka a havi 1000 Ft-ot, az ezt követő években pedig ennek külön jogszabályok szerint évenként emelt összegét nem haladja meg, végül akikét egészségügyi, oktatási, gyermek- és szociális intézményeknél, valamint a közforgalmú gyógyszertáraknál takarító, a népgazdaság minden területén a portás, az éjjeliőr, a telepőr, az öltözőőr, a parkőr, a csatornaőr, a mezőőr, a hegyőr, a vadőr, a halőr és az egyéb rendészeti feladatokat ellátó, illetőleg fűtői munkakörben foglalkoztatnak.

Az eddig elmondottak lényegében az új társadalombiztosítási jogszabályok általános rendelkezéseit képezik. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben tagként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági és - baleseti rokkantsági nyugdíjasoki foglalkoztatásának a kérdésével azonban a jogszabályt hatályba léptető fejezet cím alatt az R. 349. §-ában külön is foglalkozik. E szabály szerint a mezőgazdasági szövetkezetben tagként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját 1975. december 3X-ig^ a korábbi rendelkezések szerint kell folyósítani, illetőleg korlátozni. A régi szabály alapján, mint ismeretes, a fizikai munkát végző nyugdíjas termelőszövetkezeti tag egész évben korlátozás nélkül, a szellemi munkát végző nyugdíjas termelőszövetkezeti tag pedig évenként 120 tízórás munkanapot dolgozhatott nyugdíjának korlátozása nélkül.

Az R. 349. §-áhan foglaltak további szabályai értelmében e rendelkezések szerint kell korlátozás nélkül folyósítani az 1976. január 1-ét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjat, ha a nyugdíjast mezőgazdasági szövetkezetben tagként fizikai munkakörben foglalkoztatják, ha pedig nem fizikai, hanem szellemi munkakörben foglalkoztatják, mindaddig, amíg foglalkoztatásának ideje a naptári év folyamán az 1260 órát nem haladja meg.

Világosan kitűnik tehát ebből, hogy az egész éven át korlátozás nélkül való foglalkoztatás kedvezményét a jogszabály 1976. január 1-től csak az 1976. január 1-ét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjasokra terjesztette ki. A rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjasok, illetőleg azok az öregségi nyugdíjasok, akiknek nyugdíját 1976. január 1-ét követően állapították meg, csak az általános szabályokban lefektetett órakeretben foglalkoztathatók.

Mindezekért vált szükségessé az Sz. 292. §-ában a szövetkezetek részére előírt az a kötelezettség, mely szerint a mezőgazdasági szövetkezetben tagként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasról, kivételes nyugellátásban részesülő személyről a szövetkezet 1976. január 1-től köteles nyugdíjasnyilvántartó-lapot vezetni. Dr. J. S.

Sí,' II

f

4ML, ^|.i

Fehér Balaton — sirályokkal (MTI fotó: Rózsás Sándor felv.)

A hidegártalomiól

TÉLEN, amikor hideg van, fúj a szél, esik a hó, — még fokozottabban kell ápolnunk arcbőrünket, mert ilyenkor gyorsabban ráncosodik. A reggeli tisztálkodás után kenjük be arcbőrünket jó minőségű krémmel, nagyon jó erre a célra a babakrém is.

Téli gondjaink közé tartozik a fagyás. A fagyásnak fokozatai vannak, ugyanúgy, mint az égésnek. Csak kz elsőfokú fagyást próbáljuk meg otthon kezelni. Súlyosabb esetben orvoshoz kell fordulnunk. Azért foglalkozunk ezzel a témával, mert, ha egyszer megfagy a bőrünk, azon a helyen továbbra is érzékeny marad és kikezelés után is többször kiújul a fagyás.

Az elsőfokú fagyártalmak már +2 —8 C-fokos időben is előfordulnak, ha a hideg huzamosabb ideig tart és egyénileg hajlamosak vagyunk rá. A fagyás elsősorban a test végein (kéz, láb, fül, orr)' fordul elő, különösen azoknál, akiknek rossz a vérkeringésük, vagy valamilyen betegségben szenvednek (szívpanaszok, vérszeSzínek a kozmetikában

Nemcsak az öltözködésben, a kikészítésben, a kozmetikázásban is igen fontos a színek harmóniája. Az, hogy a kendőzéshez használt festékek, porok, púderok színét egyéniségünkhöz, szemünk és hajunk színéhez illően válasz- szűk meg. De nem hanyagolhatjuk el a ruhánk, öltözékeink színéhez is jól illeszkedő választást.

Mindenekelőtt gondoljunk arra. hogy hiába divatos a bordó rúzs — ha narancs, ciklámen vagy rpás árnyalatú piros blúzt, ruhát viselünk. Ilyenkor legszebb, ha az arcunkhoz közel viselt ruhadarab színével azonos rúzst használunk. Ha erre nincs módunk, válasszuk el legalább ajkunk és ruhánk elütő pirosát sállal, gallérral, vagy ami még egyszerűbb, mellőzzük az ajkpirosítót.

Ugyanez a helyzet a szemfestéssel. Akkor szép, ha szemhéjunk színe ruhánk valamelyik színével harmonizál. Ha kék pulóverhez kék szemhéjfestéket használunk, ha zöld blúzunk színét zöld, a liláét lila szemfestékkel ismételjük. Fekete, fehér ruhadarabjainkat jól egészíti ki az ezüstös csillogásé szürke szemhéjfesték.

Alapszabály az is, hogy nappalra, munkahelyen, utcára ne fessük túl magunkat. Az erős színek, a sok festék, a vastagon kent alapozó, a sötét színű arcpúder öregít. S míg a diszkrét kendőzés eltünteti az apróbb szépséghibákat, ráncokat, a. túlkozmetikázás éppen felhívja a figyelmet e hibákra.

Az arcpúder színe lehetőleg alkalmazkodjék i az arcbőr eredeti színéhez. Tehát világos bőrűek világos púdert, sötét bőrűek sötétebb színű púdert használjanak. Nyáron, a lesült arcbőrre használhatunk sötétebb púdert is. Pú- derezés után ellenőrizzük arcunkat, nyakunkat, jól meg-, világított tükörben. Mert igen csúnya látvány, ha a púder feltűnő csomókban ül meg az orr, a halánték vagy a szem körül, vagy éles vonalban válik el az állunk, a nyakunk' festett arcbőrünktől.

(Az arcrúzst általában az arc1 kiemelkedő részein alkalmazzuk, mert vörös színárnyalataival az arcot mélyíti.

NÓGRÁD - 1976. január 28., szerda

Fontos, hogy a rúzsozás az arcszélek felé fokozatosan halványuljon és olvadjon ösz- sze a bőr természetes színével. Nevetséges az arcon egy- egy paprikajancsiszerű, éles hatású piros folt. A sovány, hosszúkás arcon a rúzst a járomcsont féléi majd kifelé, de főként a fülek felé terítsük szét. Széles, kerek arcon ne közelítsük meg a fület, inkább lefelé haladjunk.

Nappalra halványabb színeket, kevesebb festéket használjunk. Az esti kikészítéshez nyugodtan alkalmazhatunk merészebb színeket. De akkor is vigyáznunk kell az öltözékünk és alapszíneink összhangjára. Továbbá arra is, hogy kozmetikai szereink színben és illatban is harmonizáljanak egymással.

Estére sötétebb arcrúzst es púdert használhatunk, mint egyébként. Ha viszont ugyanazt a színárnyalatot alkalmazzuk, mint nappal, akkor erősebben festhetjük magunkat. De minden alkalommal ellenőrizzük arcunk kifestését, mesterséges fénnyel megvilágított tükörben, nehogy a hibás festés miatt nevetségessé váljunk.

(b. c.)

génység, reuma, gyomorbaj stb.).

Elősegítheti a végtagok megfagyasát az is, ha szűk cipőt, kesztyűt, szoros fűzőt, harisnyatartót viselünk, mert akadályozza a vérkeringést, de az is bajt okoz, ha nem az időjárásnak megfelelő meleg holmit viselünk.

Igen sok fiatalt látni, akik a legnagyobb hidegben sem veszik fel a kesztyűjüket — virtuskodásból —, s kezük li- lásvörös, dagadt a fagyástól, (fagydaganat). Ha nem kezelik megfelelően, kisebesedhet, melynek gyógykezelése igen hosszadalmas. Tudnunk kell, hogy serdülő- és öregkorban legérzékenyebb az ember a hideg időjárásra. A szülőknek nem parancsszóval, hanem meggyőző érvekkel kell elérniük, hogy gyermekük + 5 foknál hidegebb időben sapkát, sálat és kesztyűt, meleg fehérneműt és lábbelit viseljen.

SZERVEZETÜNK „hőszabályozó rendszerével” védekezik a hidegártalom ellen. Ez annyit jelent, hogy hidegben az apró erek összehúzódnak, csökken a szervezet hőleadása és, önmaga megteremti testühk működéséhez szükséges legelőnyösebb hőmérsékletét. Helyes öltözködéssel a hőszabályozás munkáját segítjük elő. Ne viseljünk béleletlen gumicsizmát, mert nem véd meg a hideg ellen, nyirkos lesz a lábunk tőle és hamarabb megfagy a bőrünk.

Milyen tünetekkel jár a fagyás? A bőrön vörös folt jelenik meg, viszket, előrehaladottabb állapotban fáj, hólyag is képződhet rajta. Kezelés - hiányában idült gyulladásos állapotban kerül az érintett bőrfelület.

A fagyást megelőzhetjük a helyes öltözködésen kívül, a

jó vérkeringés elősegítését célzó tornagyakorlatokkal, rendszeres masszázzsal. légfürdővel és edzéssel. Az edzésnek többféle formáját választhatjuk, alapteendő: a véredények' rugalmasságának fokozása. Legjobb erre a fokozatosan bevezetett hidegmeleg zuhanyozás. (Szív-, vérkeringési zavarok, reumás és egyéb betegségekben szenvedők kérjék ki erre vonatkozóan az orvosuk véleményét, tanácsát! (Sokat segíthetünk azzal is, ha váltakozva hideg, majd forró vízbe mártott frottír mosdókesztyűvel dörzsöljük végig a testet.

Ha már megtörtént a baj és jelentkeznek az elsőfokú fagyás tünetei, kézre és lábra alkalmazzunk hideg-meleg váltófürdőt, masszírozzuk meg szesszel, majd kamillás krémmel a fagyott bőrfelületet. Utána kenjük be gyógyszer- tárban kapható fagykenőcs- csel, vagy fagybalzsammal.

Ha az orrunk, fülünk vörös, fagyott, kezelése: hideg- meieg vízzel váltakozva mosakodjunk meg, utána krémezzük be és jól dörzsöljük, masszírozzuk meg. Fagyások gyógyítására kitűnő a kvarc- fénykezelés is.

Sokan élnek abban a tévhitben, hogy az alkohol jó a hideg ellen. Csak pillanatnyi hatás érhető el. Ugyanis az alkohol a szervezet hőszabályozó képességét károsan befolyásolja, tehát csökkenti a szervezet védekező erejét.

AZ AJKAK „kicserepesedését megakadályozhatjuk, ha szőlőzsírral bekenjük és’ Kinti hidegben nem nedvesítjük meg. Ha a hidegben könnyezünk, gyakran töröljük meg szemünket, mert a nedves bőr hamarabb megfagy.

Fási Katalin

T^É Fák

— .Ügyvéd úr, biztos benne, hogy megnyeri a peremet?

— Kérem, én minden peren nyerni szoktam.

A hangverseny előtt odalép a híres zongoraművészhez egy . zenekedvelő, aki nem tudott jegyet szerezni:

— Annyira szeretem a .iátékát, maestro — áradozik, — nem tudna bevinni a mai koncertre?

— Csak egy hely áll rendelkezésemre, uram — feleli a

művész, — de azt szívesen átengedem.

—.Hálásan köszönöm, maestro! Hol van az a hely?

— A zongora mellett!

X

Az ügyvéd kimondhatatlanul nagy honoráriumot köve-! tel egy gyilkos védelméért.;

— Ügyvéd úr. ön még a bőrömet is- lenyúzrjá!

— Még így is maga jár jól, mert az ügyész nem a maga bőrét kívánja, hanem a fejét!

Az alkohol és a család

A terhes és szoptatós anyáknak sokszor adnak nem rossz szándékú, de teljesen leves s az egészségre káros tanácsokat. Ezek közül talán a legveszélyesebb a különböző szeszes italoknak tulajdonított ..erősítő és gyógyító” hatás. Hányszor halljuk például, hogy a terhes anyát így biztatják: „Igvál meg naponta egy Dohárba pálinkát, szép lesz a baba bőre”, Vagy: „Igyál sok sört, attól erősödk a baba”.

Szájról szájra adják egymásnak az asszonyok a szoptatós anyáknak szóló „jó tanácsokat" is: „A sörtől lesz sok tejed”. Vagy: „Szülés után felerősít, ha naponta iszol egy pohár vörösbort”. És a terhes vagy szoptatós anya sokszor megfogadja ezeket a veszedelmes tanácsokat, abban ‘ a hiszem ben. hogy jót tesz gyermekének.1

Óva intünk mindenkit, hogy ezeket és az ehhez hasonló tanácsokat megfogadja. Az alkohol sejtméreg! A terhesség alatti szeszfogyasztás romboló hatásának szomorú bizonyítékai azok az esetek, amikor az italozó szülők gyermeke szellemileg-testileg sérülten jön a világra.

A terhes anyának valóban szüksége van arra. hogy saját és a magzat szervezetét erősítse, de ennek egyetlen módja a helyes. táplálkozás és életmód. Fogyasszon naponta tejet. tejtermékeket. nyers gyümölcsöt, salátát, halat, mézet. Tartózkodjon sokat a friss levegőn. Saját és születendő gyermeke érdekében pontosan tartsa be az orvosa utasításait!

A szoptatós anyáknak e mellett még szükségük van tartalmas, tápanyagokkal dúsított folyadékra is. Ez valóban elősegíti, hogv meg-felelő minőségű és mennyiségű anyatej képződjön, mely a csecsemő fejlődése szempontjából életfontosságú. Viszont a sör és minden alkoholos ital fogyasztása káros hatású! Az alkohol a tejjel a csecsemő szervezetébe kerül és fejlődését hátráltatja, szervezetét károsítja. Kivétel a Nektár gyógytápsör, amelyet terhes és szoptatós anyák is nyugodtan fogyaszthatnak.

Alkoholos állapotban bekövetkezett fogamzás fokozott előfeltételét teremti me» annak, hogy szellemileg sérült, torz, nyomorék, süketnéma vagy epilepsziás gyermek szülessen ! Az új élet létrehozásában szerepet játszó sejtek az alkohol hatására súlyosan károsodhatnak. és a magzat, az újszülött fejlődése során nem tudja kivédeni azt a károsodást, mely a petesejtben ment végbe. Az alkoholos mámor hangulatában fogant, szellemileg, vagy testileg’ sérült. szerencsétlen gyermek sorsa egész életén keresztül vádolja majd a szülőt...

Nem kisebb veszély a

gyermekkorban elfogyasztott alkohol. A fejlődő szervezetei, idegiendszert rombolja az a.- kohol — ez köztudott. Es mégis, a gyermek rendszerint a családi környezetben isme— kedik meg az alkohollal. Az sem riika eset. hogy a gyermek gyomorfájását, meghűlésé^ egykét korty itallal akarja „meggyógyítani” a

szülő, vagy nagyszülő, vagv téli hidegben ..melegítőnek'’ egy kis italt adnak az iskolába induló gyermeknek.

Ne tegyük! ! !

Minden szülő szeretné megvédeni gyermekét az élet- bí?n i’eá leselkedő veszélyek" tői. Ezek közül az, egyik legveszedelmesebb: az alkohol.

A gyermek és a fejlődésben levő fiatalok itala: a tej. üdítő. gyümölcslé, tejlurmix: stb.

Sokszor olvassuk, halljuk az alkohollal kapcsolatban: Gyermeknek egy cseppet se!” £n így egészíteném ki: „Gyermeknek, terhes és szoptatós anyáknak egy cseppet se!” És a köztudatban és lelkiismeretében nyomatékosan aláhúznám. ..

F. K.

I