Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-04 / 3. szám
MUNK A SARCUK Amit adtam,azt NEM AZÉRT DICSÉRIK főnökeikké}, akik másként kezhet. vezetői, mert nem keltemet- gondolkodnak és cselekednek — Megmondaná, miben tétlenkedik, nincsenek Örökösen min* ön ? ja munkájának értelmét és olyan problémái, amelyeknek — Ez* nem mondanám, szépségét? megoldása a vezetőknek is Embere válogatja. Én csak Abban, hogy abból az út- f ej törést okozna, hanem sze- az én példámat mondtam el. építő anyagból, amit a teher- rénysége, nyíltsága, szorgalma Valószínű nem egyedülálló, kocsira raknak, olyan utak és becsületessége miatt. Va- Nem tartom magamban a lesznek, amelyét megyénk laki azt is mondhatná: ideá- véleményemet. De mindig úgy minden dolgozója, köztük én lis munkás. Lehet, hogy mondom el, hogy ne sértsek is használok. Abban, hogy igaza van. Ennek kialakulása vele senkit, közelebb vigyem munkánk nyomán egyre késők mindentől függ. A szülői a közös célhoz Nem tartozik vesebb lesz az olyan út. amiháztól kapott jó indítástól ide, de az a véleményem, ért neheztelnek ránk. Abban, kezdve a gyermekkori bará- hogy az útmesti'rségek össze- hogy minél többen gondolja- tokon keresztül’, a becsüle- vonása okos dolog volt. Az- nak ránk megbecsüléssel és tesség igényéig sok minden óta jobban, termelékenyebben említsék vállalatunkat szíves közrejátszik dolgozunk. szóval. Nyikon Tibor, a KPM Köz- KÉSŐBB, AMIKOR Tim- Nem csak a munkáját, ba- úti Igazgatóság 2. számú ba- mer Zoltánnak, az igazgató- nem a családját is nagyon lassagyarmati üzemmérnök- ság főmérnökének megemlí- szereti. Van egy Warszawájuk. ségén dolgozik, mint nehéz- tem nevét, a következőket Ebbe egy év alatt több mint gépkezelő. De csak most, mert mondja: 30 ezer kilométert tettek. 15 évvel ezelőtt segédmunkás — Mindegyik brigád szeret Szabad idejében feleségével volt. A különböző gépkezelői vele dolgozni. — aki gyermekgondozási szatanfolyamok sikeres elvégzése — Mi a titka ennek? badságon van — öt- és háután került jelenlegi beosztá- — Szeretek az emberek kö- roméves kisfiával bejárják az Sába. Munkájáról így vall: zött lenni. Kivétel nélkül országot. Nincs előre megha— Nagyon szeretem amire mindegyikkel jól együtt tu- tározott programjuk. Ahol vállalkoztam, amit végzek, dók dolgozni. jólesik, ott megállnak, körülMegbecsülöm a gépemet, ami Az elmondottak valóban néznek, megpihennek. aztán drága, termelékeny, amivel sok jó emberi tulajdonságot tovább indulnak. Nagyobbik keresem a kenyerem. Rend- sejtetnek. Ez a magatartás fia a televíziós adásokat néz- ben tartom, mert csak ennek előnyös neki is, mert ennek ve gyakran így szól hozzá: — ellenében várhatom, hogy ne megfelelően értékelik és be- Apu, nézd csak. itt is jártunk, hagyjon cserben. Jelenleg a csülik dolgozótársai és veze- emlékszel? Balassagyarmaton épülő új tői. A jutalmazottak listáján Az országjáráson kívül szaténunkon, a sószóró kocsi- mindig olvashatjuk a nevek kit időt szakmai ismeretékat rakom „meg a síkosságot A kollektíva érdemesnek „«i, bővítésére i feloldó anyaggal. találta a kiváló dolgozó cím is. A fiatalember azért nem viselésére. Amire nagyon NEM MOST. HANEM vágyakozott máshová, mert büszke, hogy jutalomképpen néhány év múlva szeretnék e ahogy mondja, jövője van a a Szovjetunióban járt. tekintetben is tovább lépni, szakmájának, s az itt eltöltött Amikor mindezek szóba ke- Olyan szakközépiskolát aka- idő alatt nem csalódott. Sem rülnek, a rá jellemző sze- rok elvégezni, amelyik közel elképzeléseiben, sem pedig a rénységgel mondja: — Csak a mostani szakmámhoz, vezetőiben. akkor várhatok elismerést, ha Azért, döntöttem így, hogy — Jó a kapcsolat velük, én is azt adom, amire vállal- mire megnőnek a gyerekek, Nem voltak kellemetlensége- koztam. Amit joggal elvárnak segíteni tudjak nekik, im, mert mindig megadtam a tőlem. Ha hívnak, rögtön jö- Valószínű, az előrelátó szü- tiszteletet. Ugyanezt kajJtará vök. Megtehetem, mert a la- lői gondolkodást is édesapjá- viszonzásul. Munkámat elvé- kásomon van telefon. Ugyan- tói örökölte, aki több mint geztem becsületesen. Így nem is ügyeletet vállalok. Különb- 30 évet töltött ebben a szakvolt semmi ok az összeütkö- sen télen van nagy szükség a mában. Ö is az első vonalzésre. gyors munkára, mert a hirte- ban kezdte, akárcsak fia. Az elmondottakat érthe+em len síkossá váló utakon még a Ütőr volt, szakasztechnikus- úgy is, hogy csak azoknak a legnagyobb elővigyázatosság ként rpent nyugdíjba, munkásoknak van vitájuk mellett is könnyen Baj kelet- v. k. Tss-sárssá in a ti fis okra k éss iiln ek Országszerte és megyénk- vékenység hozzávetőleg há- és tartalékolnak a kölcsönös ben is készülnek a termelő- romnegyed részét kitevő me- támogatási alap céljaira, szövetkezeti zárszámadások, zőgazdasagi termelés 1975-ben A közgyűlés a zárszám- Az év végi leltározások, ősz- az előző évinél 2,6 százalék- adásról — mint ismeretes, — szesítések után a szakembe- kai volt több. Ez arról tanús- az ellenőrző bizottság jelennek értékelő elemzést készíte- kodik, hogy a téeszek jól él- tése nélkül nem határozhat, nek a tsz-ek gazdálkodásáról tek a fokozódó anyagi-mű- A tsz vezetősége köteles gon- a január első felében kéz- szaki lehetőségekkel. Erősíteni az együttműködést Beszélgetés Szilágyi Dezsővel, a Saigótar/ám Kohászati Üzemek nagyüzemi pártbizottsága titkárával Nincs még két esztendeje, teik bővítéséért sokat tesz a gítségóvel. Egyetlen párttagot hogy az MSZMP salgótarjáni Kohász Művelődési Központ, sem vesznek fel alapszei've- városi és járási bizottsága TIT-előadások egész sorát zeteink anélkül, hogy ne kér- együttműködési tervet dolgo- szervezte azokban a közsé- nének megfelelő információt zott ki, hagyott jóvá a legfon- gekben, ahol viszonylag sok a községi pártszervezetektől, tosabb gazdasági, politikai, munkásunk él. Az utóbbi idő- De az információcsere a párt- társadalmi tennivalók össze- ben a „kihelyezett” előadá- tagok közéleti tevékenységé* hangolására. Az állásfoglalás sok helyett az üzemi isme- re, pártmegbízatására is kitöbbek között meghatározta retterjesztő munkára fordí- terjed. A munkásőrök tevé- az üzemi pártbizottságok, tottak nagyobb gondot, ered- kenységét például rendszere- pártalapszervezetek feladatait ményesen. De a művelődési sen figyelemmel kíséri a is. Az MSZMP Salgótarjáni központ részt vállal a közsé- nagyüzemi pártbizottság, és a városi párt-végrehajtóbizott- gek művelődési igénveinek szolgálatban élenjárók anyasága nemrégiben a Salgótar- kielégítéséből is. Többek kö- gi és erkölcsi elismerésben jáni Kohászati Üzemek párt- zött Somoskőú'faluban. Ka- részesülnek. Ez az elismerés bizottságától kérte számon: rancslapujtőn. Taron és Pász- természetesen kijár a v'dé'mo mit tettek — az együttműkö- főn szerveztek sikeres műso- tevékenykedő munkásőreink- dési megállapodásnak megfe- ros esteket. lelően — a bejáró dolgozók körülményeinek javításáért. Erről beszélgettünk Szilágyi Dezsővel, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek nagyüzemi pártbizottsága titkárával. — A Salgótarjáni Kohászati üzemek dolgozóinak egyharmada — ezerhat- száz ember — vidéken él, — Hogyan alakultak a nagyüzemi pártbizottság, az alapszervezetek kapcsolatai a községekben tevékenykedő pártszervekkel, alapszervezetekkel? Milyen eredményei mutatkoznak az együttműködésnek? — A bejáró munkások kőnek is. — Melyek azrT a megvalósítandó feladatok, amelyek a jövőben még eredményesebbé tehetik az együttműködést a községi tanácsokkal. pártszenekkel, alapszervezetekkel" — Az együttműködés edd'g sem volt eredménytelen, ezért a kapcsolatok további erősizött 200 párttag van, s ez vidékről jár Salgótarjánba e]eve meghatározza kapcsola- tésén fáradozunk. A megyé- dolgozni. Milyen jelentő- tainkat a községi alapszerve- ben elsőként (támogattuk seggel bír ez a vállalat zetekkel, pártvezetőségekkel, gazdálkodásában, életében? Szeretnénk, ha a bejáró mun- — Ezerhatszáz ember ön- kások közül többen is eljut- magában sem kevés. Ha eh- nának a párthoz, és a párttá a kommunista műszakok bérének egy részével — a közr ségi közművetődési intézmények fejlesztését. Néhány tahez még hozzáteszem, hogy gok még aktívabban vennének nács elnökét már elhívtuk; a ...................................... • • gyárba. Ismerjék meg jobban, d ődő zárszámadó közgyűlésekre. Az 1975. évi zárszámadások jelentőségét növeli, hogy a IV. ötéves tervidőszak uto"- só évéről adnak mérleget és egyúttal megalapozzák az idén induló V. ötéves tervet is. Ez még fontosabbá teszi, hogy minden esetben körül- zárszámA zárszámadás-készítés üzemi célja — az év gazdálkodásáról készített könyvviteli feljegyzések teljessé, tédoskotíni arról, hogy a zárszámadást az ellenőrző bizottság megvizsgálja. Egyre több gazdaság tagjai írásos tájékoztatót kapnak a tsz eiőző évi gazdálkodásátele és a reális következtéié- ról, így lehetőség van árra, sek levonása mellett —la köz- hogy előzetesen megismerjék gyűlések demokratikus jőve- az üzem egész tevékenységét, delem-felhasználási döntései- és ennek ismeretében hallatnék számszaki megalapozása, tassák véleményüket a köz- A jövedelem-felhasználási ja- gyűlésen. Javaslataikat, ész- .vasiatok kialakításánál és a revételeiket ily módon az 1976. döntéseknél az üzemek álla- évi tervek összeállításánál is Iában a korábbi helyes gya- figyelembe veheti a vezető- A közös gazdaságokban — korlatot követik; törekednek ség. A terveket a legtöbb herz előzetes tájékozódó fel- a többirányú biztonságra, no-' lyen külön tervtárgyaló kozni rés szerint —- az összes te- vélik a biztonsági alapjaikat gyűlésen tárgyalják meg majd. Emellett természetesen változatlanul gondot fordítunk a bejáró dolgozók szakmai és politikai képzésére. K'emelten foglalkozunk a vidékről bejáró dolgozó nők és fiatalok helyzetének vizsgyári kollektívába. Hogy mindezt mennyire vesszük komolyan? Ügy gondolom, az edtekmfő és reá’is ásói-.al tárgyaljanak meg tg ' ő! esőken. többségük fizikai munkás, részt a pártmunkában, közvetlenül a termelésben pártélet irányításában. Most milyen körülmények között dolgozik, akkor az is kiderül, három üzemi alapszervezet élnek a községek lakói, ho- hogy gazdasági, társadalmi, titkára vidékről bejáró dől- gEan találják meg helyüket politikai tevékenységüket nem gozó, és hat szakszervezeti az üzemben. Ezt a kapcsola- nélkülözheti a vállalat. Ezért műhelytitkárunk van. De több főt szeretnénk a következő a pártbizottságnak, a párt- vidéki munkás dolgozik a párt- évben^továbbfejleszteni alapszervezeteknek folyamatos alapszervezetek és KlSZ-szer- munkát ad a jövőben is a vezetek vezetőségében, vala- bejáró dolgozók helyzetének mint a műhelybizottságokban, komplex elemzése, szociális, _ jói együtt dolgozunk a kulturális helyzetük, politi- községi pártszervekkel a pártkai tájékozottságuk, folyama-^0|-^atás megszervezésében. A tos szakmai képzésük és to- bejáró dolgozók döntő több- vábbképzésük lehetőségeinek S(jge ecjdig itt az üzemben ta- gálatával. Segítjük őket. hogy megteremtése — kezdte a be- nup- Most jogos igényként mielőbb beilleszkedjenek a szélgetést a nagyüzemi pár*- vetik fel a lakóhelyi” pártok- ---------b izottság titkára. tatás megszervezését. A köz— A gyár gazdasági, po- ségi pártszervezetek /ugyan- litikai vezetése mit tesz csak egyetértenek ezzel. Ügy diai eredmények bizonvi+p- azért, liogy a bejáró dől- gondolom, hogy e tekintetben nak. Egy év múlva ped'g a gozók érdemben láthassák a nagyüzemi pártbizottság nagyüzemi oárt-végreba ’főéi feladataikat? Azért, hogy bátrabban, határozottabban ke- bizottság ismételten ellenőrzi valóban tevékeny részesei reshetné a javaslat megoldá- az együttműködési terv meglegyenek a gyár gazdasági, sának útját, módját, A párt- valósítását — feierte be_ a politikai, társadalmi életé- építő munkában is számolunk beszélgetést Rzilágvi Dezső, nck? a' községi alapszervezetek se- Vincze Istvánné — A városi végrehajtó bi-___________ _________________________________-— -----------------------—z ottság ülését sokoldalú vizsgálódás, gondos elemző munka előzte meg az üzemben. Tapasztalataink egyértelműen igazolják, hogy a vidékről bejáró munkások helyzetének javításáért még mindig van mit tennünk. Az elmúlt években jelentős számú fizikai munkás fejezte be sikeresen az általános iskolát, .tanult tovább középiskolában. Ám, a vizsgálódás tapasztalatai azt mutatják, hogy a bejáró dolgozók iskolai végzettsége, szakmai felkészültsége általában elmarad a városban élő munkások mögött. — A fizikai munkások, közöttük vidékről bejáró dolgozók általános, szakmai és politikai képzése tehát folyamatos munkát jelent a következő években is. IsmereTíz éve formálódik Szegedi Attila munkája nyomán az izzó vas a salgótarjáni Bány agépgyártó Vállalat kovácsüzemében. Tanulóként került ide. megszerette nehéz munkáját, és úgy érzi, megtalálja számítását. Alapszervezetében négy éve agitációs propagandista. 1972-ben a KISZ javaslatára vették fel a pártba, ahol jelenleg műhelye pártcsoport- vezetője. Jövőre tanulni szeretne a dolgozók szakközépiskolájában. Képünkön kovácsoláshoz felhevített alkatrészt vesz ki a kemencéb öl. —Marcsó felv.— ll/lai kommentárunk A tsz-alkalmazottak véleményalkotása A termelőszövetkezetekben dolgozó minden ember véleményére szükség van ahhoz, hogy a közös gazdaságban egységes szemlélettel minél magasabb eredményeket erének el a munkában. A mezőgazdaságban a szövetkezeti rigókon kívül sokan alkalmazottakként dolgoznak, akik figyelemre méltó szerepet töltenek be a termelő munkáján. A traktor- és gépjárművezetők, a gépszerelők többségé például mint alkalmazott végzi munkáját. Számuk a szövetkezeti tagság egyharmadát jelenti. Tevékenységük — nem túlzás — sorsdöntő a termelő munkában. Ezeknek az embereknek a véleményére is szüksége van a közös gazdaságnak, a termelő munkájuk mellett. A termelőszövetkezeti törvény szabályozza, hogy a szövetkezet legmagasabb szintű fórumán, a zárszámadó közgyűlésén a tagok véleményalkotása és szavazata ami eldönti a közös gazdaság ügyeit. Mindez viszont nem jelentheti azt, amit korábbi időben Karancskesziben tapasztaltunk: az alkalmazottak száma magasabb volt a tagokénál, a tagoá többségének magasabb kora miatt munkájuk is jelentősebb, mégis amikor a közgyűlésen a gazdaság egész életét meghatározó döntésre került a sor, véleményüket teljesen figyelmen kívül hagyva döntöttek! Ez rossz hatást váltott ki az emberekből, amelynek kihatását a munkában is megérezte a közös gazdaság. Az alkalmazottaknak munkájuk jelentőségéhez mérten igenis legyen szavuk, amikor a közös gazdaság dolgairól van szó. Az elkövetkező napokban a zárszámadó közgyűlést megelőző tárgyalások kezdődnek a termelőszövetkezetekben. Az egész esztendő munkáját vitatják meg, kisebb munkakollektívákban. A tsz-vezetők ismertetik a zárszámadásra készülő beszámoló alapvető kérdéseit. Az eddigi gyakorlat azt igazolja, hogy széles körű eszmecsere bontakozik ki ezeken a megbeszéléseken, ahol teret kap az alkalmazottak véleménye is. Az elmúlt évben a zárszámadást megelőző brigádértekezlet után több fsz-ben a vezetőség átdolgozta a beszámolót, és helyet adtak azoknak a véleményeknek, melyeket a különböző kollektívák tanácskozásán mondtak, többek között a gépek megőrzésére vonatkozólag. Mert ki tudhatja jobban mint a gépszerelő, hogyan bánnak a tsz vagyonát képező gépekkel? A tsz-tagoké mellett tehát, éppen a közös gazdaság érdekében, helyet kell biztosítani a termelő munkában résztvevő alkalmazottaknak is. A közgyűlésen természetesen az alkalmazottak zavartalanul elmondhatják a véleményüket, hiszen a szövetkezeti demokrácia szélesítését is jelenti. De más az, amikor az alkalmazott a közgyűlést megelőző tanácskozáson elmondott hasznos állásfoglalását a vezetőség jelentéséből is visszahallja. Magáénak vallja a beszámolót, és dolgozik azért, hogy az abban meghatározott feladatok valóra is váljanak. Jelentősége van tehát annak, hogy az alkalmazotti réteg is véleményt alkothasson a termelőszövetkezeti közösség munkájáról. — B — | NÓGRÁD — 1976. január 4.( vasárnap o
