Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

Munkásklub Taron Sokan bizonyára hitetlen- kedve hallgatták a hírt, hogy munkásklub alakult Taron, a mintegy 2600 lakosú község­ben. Ugyan már, mivel lehet a sokféle munkahelyen dol­gozó, eljáró munkásokat be­csalogatni egy klubba? Hi­szen a nagyobb üzemeknek sem igen sikerül efféle műve­lődési formát kialakítani! Talán éppen „itt van a ku­tya elásva”. Mert gondoljuk végig: vajon kötetlen együtt- létre, újságolvasásra, sakkra, beszélgetésre. vitára, alkal­mankénti kötött rendezvé­nyekre hol találnak jobb al­kalmat, a százfelől bejáró munkások üzemi közösségé­ben, vagy otthon, ahol jól ismeri egymást a lakatos, a bányász, a harisnyagyári mun­kásnő? A mérleg serpenyője a lakóhely felé billen. És nem maradhat ki ebből a képzelet­beli serpenyőből az a plusz sem, amit a közvetlenségé­vel a „munkásművelődés for­malizmusából kiold” egy ilyen művelődési lehetőség. CSÍRÁJÁBAN MEGVOLT — A kányásiak hosszú évek óta itt tartottak bányász­szemináriumot, illetve párt- oktatást. Ügy gondolkodtak, több, mint negyven embert érint, nem érdemes „bentfog­ni” a munkásbuszt, hogy meg­várja őket, inkább a tanfolya­mot helyezik ki. Közülük szinte mindenki beiratkozott a munkásklubba. Megérezték a lehetőséget, hogy a párt­oktatáson túl is sok mindent kínál a művelődési ház, amit úgy tudnák összefoglalni: szocialista társasélet, tartal­mas együttszórakozás — fej­tegeti Takács Lajosné, a ta- ri Művelődési Ház igazgató­ja. Erzsiké a fiatalokat is megszégyenítő lelkesedéssel, tettvággyal szervez, agitál a művelődés ügyében, Amikor szóba hozom, fejét rázza. — Nem szerénységből mon­dom, hanem mert így igaz. Hogy sikerült elindítani a folyamatot — mert hosszú fo­lyamat* kell ahhoz, amíg iga­zi művelődési közösség válik a klub tagjaiból — abban so­kat jelentett az újfajta szem­lélet, a közművelődési párt- határozat céljainak jobb meg­értése, szellemének fokozatos „beérése”. A másik alapító, a nagy bátonyi gépüzem szak- szervezeti bizottsága csak ta- vaiy ősszel indított nálunk kihelyezett szakszervezeti ok­tatást. Amikor a kint járó vezetőknek említettem az el­képzeléseimet. támogatásuk­ról biztosítottak. Összehívták a szakszervezeti oktatás elő­adóit, nekik is továbbították az ötletet. Sőt, a körzetükhöz tartozó többi község művelő­dési házában is elmondták, mit tervezünk. TÖBB MINT SZÁZ JELENTKEZŐ — Hogyan, mivel indítot­tak? — Decemberben tartottuk az alakuló, „ vezetőségválasztó összejövetelünket. Akkor 70 tag iratkozott be. Ma már 107-nél tartunk. Mire az írás megjelenik, talán ezt is túl­lépjük, hiszen most készülök néhány helyre. Olyan női üze­mekbe, ahonnan elszórtan már van jelentkezőnk és olyan gyárakba is, melyekkíl ed­dig nem volt kapcsolatunk, de tudom, hogy többen jár­nak Tarról hozzájuk. A sík­üveggyárban Varga Imre kul- túros becslése szerint 80—90 tari dolgozik — megígérte, se­gítséget nyújt a szervezésben. Az első programok? Ügy dön­töttünk. nem valami „komoly- lyal” kezdünk. Inkább az ösz- szerázódást segítő, szórakoz­tató rendezvény legyen a nyi­tány. Néhány nappal ezelőtt le is zajlott a közös far­sangnyitó. Nem jött ugyan el minden meghívott, de nem si­került rosszul. Folyik a fog­lalkozások programjának ösz- szeállítása. Mai téréajánlaiunk 10.06; A FEKETE MACSKA. Tévéjáték. Asztalos István drámád a. a Fe­kete macska, a neevvenes évek­ben született. A romániai masvar irodalom meistere veretesen széo maisvar nyelven olyan általános emberi tragédiákat, olyan jelle­meket és összeütközéseket állít elénk, amelyek minden nemzet irodalmában megielenhetnének. minden nemzet irodalmának dí­szeként. A fekete macska — telkén. A ..kisleány”. Iduka számára iátek. az anvós el akaria ousztítaní. mert • balszerencsét hoz. Tda men enoen szerencséiét varia tőle. Jel­képek. előítéletek, babonák, szo­kások teszik nasvon emberivé a drámát, amelynek a baJVadai kö­zelítés mégis örökérvénvűsé^et ad. A szereposztásból néhánv név: Ida: Csomés Mari. Pál Lu­kács: Iglódi István. Katusáé, az anyja: Horváth Teri. Máriné: Pártos Erzsi. Krekuc bíró: Szir­tes Adám. Mihálv: Piróth Gv’i. A rendező: Harag Gvörev. a Ko­lozsvári Állami Magvar Színház főrendezője. Képünkön: jelenet a tévéjátékból. — Milyen lesz a kötetlen és a kötött programok ará­nya? — A munkásklub minden hétfőn, délután négytől este tízig „tart nyitva”. Több mint húsz újság és folyóirat jár hozzánk — ezeket böngészhe­tik, beszélgethetnek, sakkoz­hatnak a délutáni látogatók. A kányásiaknak minden má­sodik hétfőn közbeiktatódik a pártoktatás, a nagybáto­nyi gépüzem dolgozóinak a hónap első hétfőjén a szak- szervezeti oktatás. A „mara­dék” hétfőn lesznek a kötöt- tebb jellegű klubprogramok. Persze, ha vasárnapra, vagy más napra tud jönni egy elő­adóművész vagy vitavezető, akkoi rendkívüli klubfoglal­kozást tartunk Közösen ál­lítjuk össze a munkásakadé­mia tématervét. Szerepel ben­ne egészségügyi, jogi, irodal­mi, művészeti előadás (elő­adóművészekkel. vetítéssel és vitával gazdagítva). Terve­zünk fórumokat — a község vezetőivel falunk életéről, egy- egy érintett üzem képviselői­vel. Beiktatunk komplex elő­adásokat is Volt már ilyen Taron, A fiataloknak a szere­lem, házasság témakörében, a felnőtteknek az iszákosság- ról több terület szakembe­rei jöttek el, hogy sokoldalú­an megvilágítsák a témát. TÁMOGATÁSRA ÉRDEMES — A magas színvonalú elő­adások Több pénzbe kerül­nek. A művelődési háznak nem túl nagy összegből kell gazdálkodnia... — Erről-is esett már szó a két elsőként jelentkező üzem­nél. Tüzelővel, a keskeny- filmvetítő kölcsönzésével, eset­leges jármű biztosításával és nem utolsósorban később meg­határozott anyagi támogatás­sal járulnak hozzá a tervek valóraváltásához. Remélem, másutt is segítségünkre lesz­nek. Szeretnék magas szín­tű előadóestet, színházi elő­adást, filmvetítést is — in­gyenesen — nyújtani a klub tagjainak, sok-sok közös szó­rakozási, művelődési alkal­mat teremteni. A másik ol­dalát említettem, és felve­tem más üzemeknél is, hogy a klubban való aktív rész­vételt fogadják el művelődé­si vállalásnak a szocialista brigádversenyben. — Milyen mintát, példát látott maga előtt, amikor a klubot szervezte? — Különösebb „modell” nem állt előttem. Bányatelepen nőttem fel — a társasélet, az együttművelődés hasonló for­mái élőek voltak Baglyason. Falun még .nincs ennek ha­gyománya. Csoda nem törté­nik — tudom, hogy ami el­indult, az hosszú folyamat. De már megtanultam* a nép­művelőnek hosszú távra kell tervezni. Ha a végső célja a közösségteremtés, a tudat és íz'és formálása, akkor még- inkább így van. Kiss G. Magdolna KEKEKES IMIIÉ: (ki-rlihGÉNY) 13 Valahogy egés-'hen úgy fest, hogy mini nő, maxi reklám­mal. Kézcsók a Kun Vili ré­széről. Nem tudom honnan kop-'rozza a divatot. A Bánic- ki és a Lakinger már kajál­nak, magam szeretném kissé álcázni a helyzetet, nehogy hamar bemutatkozzunk, hogy kik vagyunk. Ezért mint fel­adatom melléktermékét, fel­vetettem a kérdéseket. Persze mondanom sem kell, nincs egv műszálas con'in’a tom. A Livi röhre gól, ez legalább mozgatja a levegőt. Van itt a házibulin még három baba, a Livi szervezte őket. úgy néznek ránk, ftiint akik ál­landóan azt akarják monda­ni: jó reggelt. Még szerencse, hogy i az öreg jobban táplálta be a mondanivalóját. Szeret­ném tőle megkérdezni. mi úiság a tudóspiacon, de hát­ha nem díjazza az absztrakt humort. Honnan tudhatnám én, milyenek ezek a nagy­vadak. Hogv magunkról is szóljak, a Bánicki úgy ül, mint egy íőstemplis a vágó" hídon, aki két ujjal tartja a lókolbászt. Szendvicset zabái. A Kelemen, a Weisz és a Táltos egyelőre hűsítővel táplálkozik. A három vendég csaj vihog. Mindenképpen ci­kls a helyzet, benn vagyunk a csődben. valahogy meg kellene indítani a dumát. Tu­lajdonképpen bírom, ahogy az öreg szövegel. Egyszer nem mondja: „a mi időnkben” Kelletik magukat a lányok, dehát ez most olyan idősze­rű, mint a szüret áprilisban. Ahelyett, hogy a társaság felmelegedne, a Mandel ki­szúrja, hogy jégkockák van­nak a zsúrasztalon. Hűti ma­gát. Kinyújtja a lábait, ak­kora cipőt hord, hogy lehet, nem is mind az övé. Miről is lehetne beszélni, mint ar­ról, ki hova megy a nyáron. Kínos. A magam részéről, mondom én, atom- és űr­kutatást vállalok. Látom, ve­szik a lapot, itt az ideje, hogy bővítsem a vevőköröm. Elen­gedek még egy-két albérleti marhaságot, úgy szórakoznak ezen. mint ágyúgyárosok a békekonferencián. A mama dicséri a hasonlataim, mon­dom, mindezt az újságokból veszem, minthogy hivatásos előfizető vagyok. Ha tudna egy állást fűtőnek, szívesen vállalnám kánikulában. Ettől eltekintve állandóan a né- némre gondolok, mert ponto­san tudom, mit szólna arra, ahogy most hülyülök. Pedig 4 NÓGRAD - 1976. január 28., szerda Megyei filmbemutatók Suksin-filmek, újabb Chaplin-premier Salgótarjánban és Balassa­gyarmaton egyaránt a követ" kező napokban kerül műsorra a filmszínházakban egy\ fur­csa premier-film. Címe: Egy király New Yorkban, alkotója Charles Chaplin, a mű elké­szítésének éve 1957. Ezt a fii" met 1973-ig nem mutatták be az EgvesüU Államokban — a McCarthykorszak politikai légköre nem volt alkalmas er­re. Ez is jelzi. az ismerős, megszokott Chanlin-stílustól eltérő alkotásról van szó. Nem a bő nadrágos, nagy cipős ke­ménykalapos, sétapálcás figu­ra jelenik meg ezúttal, a meg­változott kor megváltoztatta, élesebbé tette a társadalmi mondanivalót. Az ötvenes években a legégetőbb problé­ma a világbéke. az atomener­gia békés felhasználásának kérdése volt Erre reagált nagyszerű filmjében a maga eszközeivel Chaplin az a cso­dálatos művész, tiszta gon­dolkodású alkotó. Amiben a mű hasonlít a többihez: írta, rendezte, zenéjét szerezte, a főszerepet játssza: Charles Chaplin. Vaszilij Suksin, a kivételes tehetségű író, rendező, színész utolsó filmszerepe A hazáért harcoltak című kétrészes S'zov- jet film Lopahinja — a for­gatás utolsó jelenetei közben hunyt el. Mihail Solohov re­gényéből Szergej Bondarcsuk rendezte a filmet, aki maga is az egyik főszerepben látha­tó. a Magyarországon egyre népszerűbb Vjacseszlav Tyi- honov mellett. Az alkotók és közreműködő művészek ran­gos névsorából nem felejthet­jük ki az operatőrt, Vagyim Juszovot sem, aki Andrej Tarkovszkij emlékezetes filmjeit — Iván gyermekkora, Andrej Rubljov, Solaris — is fényképezte. A hazáért harcol­tak című film hősei egy kis katonai egység tagjai, min­dennapi emberek. Sorsuk, hő­sies helytállásuk a kitűnő művészek megformálásban, a művészi jelenetek őszinte­ségén keresztül igaz jelképpé válik. Szokatlan témát, mai prob­lémákat dolgoz fel a másik Suks in-film, melynek rende­zője és főszereplője egyaránt a nemrégiben elhunyt Vaszilij Suksin. Miről szól e film? Egy késői szerelemről? Egy bör­tönviselt ember társadalomba való beilleszkedésének ne­hézségeiről, a környezet elő­ítéletekkel, bizalmatlansággal terhes légköréről? A Rakéta úiságban A kányafa virága címmel megjelent kisregény és a film pszichológiailag gaz­dagon motivált cselekménye őszinte hangon közelíti meg « témákat, a műben összefonód­nak ezek a szálak. Balassagyarmaton felújít­ják a többszörös Oscar-díjas amerikai filmmusicalt, a Ka­barét. A legjobb angol nyelvű zenés film, a legjobb színész (Joel Grey), a legjobb színész­nő (Liza Minelli) és a legjobb rendező (Bob Fosse) díjakat összegyűjtő alkotás a harmin­cas évek Németországának társadalmi-politikai légkörét, a fasiszta hatalomátvételre készülődp ország embereinek lelkivilágát, torz célkitűzéseit jelenteti men egy klub műso­rán. szereplőinek, vendégeinek jellemén, viselkedésén keresz­tül. Lépéshátrány után - siker Mozgalmas, eredményes évet hagyott maga mögött a balassagyarmati kábelgyár. Év közben számos problémá­val kellett vezetőknek, mun­kásoknak egyaránt szembe­nézni, de a feladatok és az érdekek egyeztetésével, kö­zös fellépéssel sikerült va­lamennyit megoldani. Nem­csak gazdasági, hanem kul­turális téren is. Az üzemi közművelődésben a legnagyobb gondot az je­lentette, hogy a függetlenített népművelő év elején szülési szabadságra távozott, s egy ideig nem volt megfelelő gaz­dája a kulturális ügyek in­nem lenne hátrány bevágód­ni egy ilyen családba. Meleg­szik a hangulat, most már az öreg is bizalmaskodik, ar­ra kíváncsi, hogy mi a véle­ményünk a suliról. Tanárok­ról cikis dolgot én eddig sem szövegeltem, magam részéről már rég belenyugodtam, kül­detésük célja az ifjúság elle­ni merénylet. Ez a vélemé­nyem most így az év végén semmit nem romlott. -ízkor zárórát tartunk, az öreg min­denkivel lekezel, mielőtt vég­leg lekopunk. Rendes pacák, nem játssza meg magát, szó­val elismeri, ami létezik. Ott a helye a Tudományok Házá­ban. Itt az ideje, hogy elmond­jam, a bizonyítványommal semmi meglepetés. A matek erős kettes, a többi általában hármas, sőt még négyes is akad. Nem szeretem az egyhangúsá­got. Ahogy ügetek vele haza, kikalapálom a plópofát, volt jobb. Nem operálok időhúzás­sal, olyan ártatlan vagyok, az ügyben, mint egy tv-műsor a 18 éven felülieknek, Ki tehet a saját bizonyítványáról? Ta­lán én állítottam ki?, Megkér­dezik tőlem, mi a vélemé­nyem? (Folytatjuk) tézésének, lépéshátrányba ke­rültek önmagukkal szemben, A visszaesés elsősorban a rendezvények szervezés' inek megcsappanásában muta ko­zott. Ám nem sokáig. Rövi­desen találtak helyben egy fiatalembert, aki lelkes mun­kájával helyettesíteni tudta a népművelőt. Az eredmények, amelyről Imre István párttit­kár számot adott, azonban még több más, kedvező kö­rülménnyel magyarázhatók. Először lássuk az esemé­nyeket! — Ha végigtekintünk az elmúlt év munkáján — kezdi a párttitkár —, egyértelműen állapíthatjuk meg, hogy vál­tozott, kedvező irányba fej­lődött gyárunkban a közmű­velődési szemlélet. A brigá­dok nemcsak a termelési fe­ladatokban léptek fel kezde- ményezőleg, hanem a kultú­rában is. Anélkül azonban, hogy túlságosan derűs képet rajzolnék, elmondom, mi­lyen konkrét cselekedetekben nyilvánult meg. Egyik ilyen tény: a Kossuth Kiadó köny­veinek forgalma 30 százalék­kal emelkedett az előző évi­hez viszonyítva. A másik, hogy könyvtárlátogatóink szá­ma jóval kétszáz fölé emel­kedett, ami mintegy 20 szá­zalékos növekedést jelent. To­vábbá több szaktanfolyamot, (például a kábelipari gépke­zelő tanfolyamot, a műveze­tők' szakosítóját), eredménye­sen zártuk. Ugyanígy az ál­talános politikai tájékozottsá­pot segítő rendezvénveinket S nem feledkezhetünk meg az eredmények felvázolásánál arról sem, hogy tavaly bri­gádkirándulásaink nemcsak számban, hanem tartalomban is fejlődtek. Egy-egy ilyen közösségi megmozdulás ma már színház- és kiállítás-, múzeumlátogatással kapcso­lódik össze, s ezeket kedvelik és igénylik a brigádtagok. A közművelődési határozat hatása ilyen konkrétumokban jelentkezik, s arról tanúsko­dik. hogy az összehangolt tár­sadalmi agitáció és propagan­da kedvező fogadtatásra 'ta­lált. Elkezdődött egy egészsé­ges erjedési folyamat. Ha ennek okait keressük, nem hagyhatjuk ügyeimen kíyül azt a kultúrpolitikai te­vékenységet, melyet — ked­vező közművelődési, politikai légkörben — a helyi gazda­sági, politikai és tömeggzer- vezeli vezetés végzett, fel­használva és „meglovagolva” a sajátosan kínálkozó lehető­ségeket. A fluktuáció, amun- kaerővántíoriás továbbra is gond a kábelgyárban, s még mindig magasabb a vártnál és a kelleténél, de — a belső intézkedések hatására —mai- kialakult egy szilárd törzs­gárda, szocialista brigádmag, amelyre alapozhatok a fela­datok, kulturális, gazdasági egyaránt. A brigádvezetők, ál­talános, politikai és szakmai fejlődésünkkel összefüggésben, nagyobb önállóságot kaptak, s ez serkentőleg hatott' cse­lekvési készségükre, aktivitá-. sukra. És végül nem elha­nyagolható: a K ISZ-szervezet vezetőségének s ezzel egyenes arányban tevékenységének megerősödése sem. A KISZ- fiatalok számos közös kirán­dulást, mozilátogatást szer­veztek. — Egy jellemző példát, hadd mondjak el — szól Im­re István. — Tavalyelőtt! csak szakmai vetélkedőt tudtunk tartani a fiataloknak. most már politikait, az általános műveltséget fejlesztőt is. Eredményeink, tudjuk, sze­rények, de mindenképpen biztatóak. Stabilizálódott munkáslétszám mellett az idei esztendőben még jobban szeretnénk kihasználni kultu­rális lehetőségeinket, a szo­cialista brigádokat ösztönöz­ni, vállalásaikat igazi tarta­lommal megtölteni. (ok)

Next

/
Thumbnails
Contents