Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-28 / 23. szám
Munha as alap fa as elismerésne A Pesti Barnabás KISZA Salgótarjáni Kohászati Üzemek tizenhat KlSZ-alap- szervezeténél befejeződtek a vezetiőségválasztások. A tag" gyűléseket forró hangulat és sok hozzászólás jellemezte. A titkárok az éves munkáról tartott beszámolókban részletesen értékelték a teljesítéseket. Többek között Szilágyi Dezső is, az üzemfenntartási gyárrészleg karbantartó üzem Pesti Barnabás KISZ-alap" szervezetének titkára. — Az 1975. áprilisában elfogadott kongresszusi akció- programunk fő feladataként határozta meg alapszei—eze- tünk tagságának: az 1974. áprilisi határozat szellemében fegyelmezett munkával készüljünk a KISZ IX. kongresszusára, tovább erősítsük az ifjúsági szervezet kommunista jellegét, valamint a párt XI. kongresszusának határozataiból adódó KISZ-es feladatok megvalósítását — mondta. A KISZ-tagok szocialista brigádokban dolgoznak. Eredményeivel kiemelkedik a háAz elmúlt tervidőszak eredményeit összegezte, az idei és az V. ötéves terv feladatait ismertette Szurdi István belkereskedelmi miniszter, az állami és a szövetkezeti kereskedelem vezetőinek kedden reggel kezdődött országos tanácskozásán a Magyar Tudományos Akadémián. A miniszter megállapította, hogy az elmúlt öt évben a kereskedelem nemcsak kielégítette a lakosság igényeit, hanem követte az árukereslet összetételének változásait is. A feladatokról szólva elmondotta, hogy bár az V. ötéves tervben a forgalom növekedési üteme a korábbihoz kérőm ifjúsági — egy arany- és két ezüstjelvényes — szocialista brigád. Fegyelmezett munkával, a tervek és vállalások teljesítésével, munkaszeretetükkel példát mutatnak. A kommunista műszakon a fiatalok teljes létszámmal és nagy aktivitással vettek részt. A Húszezer munkanapot Salgótarjánért mozgalomban kiemelkedő munkájukért kilencen kaptak arany-, ezüst", illetve ^bronzjelvényes kitüntetést. A hulladékgyűjtő akcióban terven felül két tonna színesfémet gyűjtöttek az alapszervezet tagjai. Több száz társadalmi munkaórát dolgoztak iskolában, óvodában és bölcsődében. A most megnyíló ifjúsági klubban a rejtett vi'ágító berendezéseket szerelték fel. A nagylétszámú alapszervezetben hat KISZ-csoport tevékenykedik. A csoportvezetők személyenként értékelték a vállalt feladatok végrehajtását, javaslatot adtak a KISZ"tagság megszüntetésére, illetve meghosszabbításápest valamivel alacsonyabb, fontos tennivaló a minél zavartalanabb áruellátás, a kiszolgálás kulturáltságának a javítása. A minszter részletesen szólt az idei ellátás feladatairól, a fogyasztói árpolitikáról, a fejlesztési elképzelésekről, elmondotta, hogy a kereskedelem az V. ötéves tervben 22 milliárd forintot — az előző tervidőszakhoz képest 60—65 százalékkal többet — fordíthat állóeszközfejlesztésre, elsősorban a vásárlási körülmények javítására, az üzlethálózat teljesítő- képességének növelésére, a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeinek javítására. alapszervezet az elmúlt évben végzett kiemelkedő munkájáért a KISZ kb dicsérő oklevelét kapta. A beszámolót kiegészítő hozzászólásokban az üzem ifjúságával kapcsolatos kérdésekről esett szó. Dicse András, az üzemfenntartási gyárrészleg vezetője az ifjúmunkások szakmai képzettségéről, a munkafegyelemről, valamint a fiatal és az idősebb munkások, kápcsola- táról beszélt. Az elmondottakat konkrét példákkal erősítette meg. Ferencz László, az alapszervezet termelésfelelőse az egyéni versenymozgalmakat értékelte. Nem hallgatta el a szervezési hibákat, és javaslatot tett a későbbi szakmunkás-vetélkedők megren- dezési fortnáira. Az alapszervezet és a társszervek jól összehangolt, őszinte és segítőkész kapcsolatáról szólt Kleibán Rezső üzemi párttitkár. Felhívta a fiatalok figyelmét a még hatékonyabb politizálásra, a politikai oktatások és előadások jelentőségére. A nagyüzemi KlSZ-bizott- ság volt titkára, Rudinszki László, a KISZ-tagok jogairól és kötelességeiről beszélt. Értékelte és minősítette az alapszervezetet. Hangsúlyozta: a munka az alapja az elismerésnek. Hozzászóláséban kitért a január végén megnyíló ifjúsági klub programjaira, a szabad idő eltöltésének kulturált lehetőségeire. A kiegészítések után a jelölő bizottság elnöke, Tolmá- csi József részletesen ismertette, valamint a munkahelyen és a .közéletben végzett munkájuk alapján jellemezte a javasolt vezetőségi tagokat és a küldötteket. A tagság titkos szavazással döntött. Az elmúlt évben elért kitűnő eredményeket az új vezetőség irányításával tovább kell erősíteni. Az alapszervezet feladata az 1976—77-es mozgalmi évben: még hatékonyabb politikai és termelő munkával, tanulással elősegíteni a KISZ IX. kongresszusának sikerességét, a szakmai és politikai tudás megszilárdítását. Az öreg nagyokat szuszogott, asztmájával. küszködve nekiveselkedet a kaptatónak. Meg-megállt, fiatal fa, su- háng után kapott. Pihent. Aztán újra a meredeknek lódult. A fiatal akácosba indult, az aljnövényzettel borított sűrűjét célozta meg. A kisfűrész és a kenderkötél minduntalan beleakadt a bozótba, kapkod- va-lihegve szabadította ki szerszamait. Sietett. — Már jó messzire járok a falutól, itt nemigen lát meg senki, — morfondírozott magában. Kutató szemei még az avar alját is végigpásztázták, aztán reszkető lábaival újból nekiiramodott. — Nyugodt, eldugott helyet kell keresnem. — cikázott körbe fáradt tekintete. Már-már megállapodott, de újra és újra beljebb vette magát az erdőbe. Egyetlen hely sem felelt meg. Itt nyiladék volt, amott meg egy szapora ..szavú" szarka csörgött áfán. Még a madártól is féltette titkát. Erőszakos csipkebokrok alaft bújt át. Lehuppant a nyirkos földre, lába közé eresztette a kötelet, s a kis- fűrészt. Pihegett egy darabig, aztán a zsebébe nyúlt. Kör- be-körbe pislogva gyűrött, szakadozott újságpapirköteget vett elő. — Asszony, asszony meg csaltál, kijátszottál, — mondogatta magának, s a titkot tartó bokroknak. miközben levette a csomagról a befőttes- yumit. Rétegenként hántolta le az ^ rr I ■ I rr r ■ Jovonk jelzőszámai ÉPÍTŐANYAG-IPAR 1976- 80 Cementtermelés í>,4-5,6 millió tonna c ÉPÍTŐIPAR I Évi átlaga ^ 5,5 - 6 0 t CH TfRRA-KS Építőanyagés építőipar ra. Országos tanácskozás a kereskedelem feladatairól A határozatok megvalósításáért Évzáró taggyűlés a sál őszinteség, nyíltság, felelősség egymásért, a kollektíváért. így lehetne összefogni egyetlen mondatban a salgótarjáni öblösüveggyár I-es alapszervezete évzáró taggyűlésének tapasztalatait. A vezetőség beszámolójából, a beszámolót követő élénk vitából egyformán az derült ki. hogy az alapszervezet munkája sokat fejlődött az elmúlt esztendő alatt. Ahogy Balogh Gyula, az alapszervezet mindössze /.esztendős” titkára mondotta, tervszerűbbé, rendszeresebbé vált a szervezeti élet. a mozgalmi munka. A párttagok tevékenyebben, eredményesebben vették ki részüket a központi határozatok, a helyi döntések végrehajtásából l Nem csupán a terv... Az I-es alapszervezet tagjak az A—B—C kemencénél dolgozó kommunisták. Itt ön- tik, fújják az üveget, hogy aztán láthatóivá csiszolják az üvegtervezók legmerészebb álmait, elképzeléseit. Munkájuk kézi munka, nagy szakértelmet, figyelmet, türelmet igényel. Meg fegyelmet, erős akaratot, hogy nap-nap után állják a kemence forróságát. Az itt készült üvegtermék exportra, kilencven százaléka tőkésexportra megy. Nem kevés pénzt hoz a gyárnak. Ezért az alapszervezet fontos politikai munkájángk tekintette, hogy segítsék a gazdasági feladatok hiánytalan teljesítését. A pártvezetőség törekvése az volt. hogy elsősorban a párttagok vegyék ki részüket példamutatóan a munkából, s példájukkal erre ösztönözzék környezetüket is. A kommunisták, a munkások döntő többsége megtette a magáét, becsülettel dolgozott. Aki csupán a terveket veti össze, a teljesítést jelző mutatók dolga — magyaráz- legnagyobb rendben talál. Az üzem teljesítette tervét. Csakhogy a munka nem csupán mutatók dolga — magyarázta Domonkos Zoltán üzemvezető. A mennyiségi mutatók meg egyébként sem elégségesek áz eredményes munka jelzésére. Az alapszervezet tagjai ezéyt elsősorban azt gófarjöm öblösüveggyár vizsgálták, hogyan dolgozhattak volna jobban, hatékonyabban. Mindenekelőtt úgy — állapította meg többek között Muflár Ferenc és Molnár József, —, hogy fegyelmezettebben teszik a dolgukat. Úgy, hogy nem hagynak elveszni a munkaidőből /értékes perceke;,: órákat, napokat, s a rendbontókat. legyen az párttag, vagy pártonkívüli, következetesebben felelősségre vonták. Ha a valóban beteg munkások érdekében „éberebben” figyelik a táppénzes állomány alakulását. Most ugyanis kiderült. hogy az üzemben mesha'adia a har- mine napot az egy dolgozóra eső „betegnapok” száma. Ez pedig pontosan annyit jelent. mintha egy egész hónapra megállna a munka. Kioltanák a kemencéket, bej zárnák a gyárkaput. A kommunisták példamutatása mellett ezért “ érthetően sokan szóltak a párttagok nevelő munkájáról, az okos szavak, a meggyőző érvek szemléletet, embereket formáló erejéről. S e tevékenységükhöz joggal kértek hatékonyabb segítséget, mindenekelőtt gyorsabb és pontosabb információt az alapszerj vezettől, a nagyüzemi párt- bizottságtól. Ki mennyit bír? A taggyűlésen megvitatták azt is, hogyan segítette a párttagok nevelését, a határozatok I következetesebb megvalósítását a pártmegbízatások rendszere. Az alapszervezetben tulajdonképpen minden párttag kapott valamilyen megbízatást a taggyűléstől. Van aki az agitációs, az információs munkabizottságban tevékenykedik, politikai irodalmat terjeszt. Tízen, tizen- ketten munkásőrök, mások pártcsoportot vezetnek, tanulnak, vagy egy kisebb kollektívát tanítanak. A párttagok többsége komolyan veszi megbízatását, s igyekszik jól elvégezni azt a munkát, amivel megbízták. Csakhogy a feladatok elosztása korántsem arányosan történt. Vannak — Andó László, Győri József bizonyították ezt igen szemlél-es alapszervezetében letesen —. akik vállát aránytalanul sok teher húzza, míg mások alig-alig tesznek valamit. Legfeljebb azt figyelik, mit cselekszik hasonlóan kényelmes társuk. S szigorúan tartják magukat álláspontjukhoz: „majd, lia te csinálsz valamit, akkor én is." A taggyűlésen többen is tanácsolták: az alapszervezet vezetősége vizsgálja felül a pártmegbízatások rendszerét. Mindenki olyan feladatot kapjon, es csak annyit, amennyit valóban el tud végezni. A pártcsoportok pedig év közben is értékeljék a párttagok munkáját. s az alapszervezet vezetősége. — tel te szóvá Molnár Sándor — segítse jobban a pártcsoport-vezetőket munkájuk ellátásában. így a párt- megbízatások a mostaninál jobban szolgálják majd a párttagok nevelését. segítik a pártmunka, az aktivitás javítását. Erősíteni az aiapszervlpzefet Am a pártmegbízatásokat más megközelítésből is szóvá tették az I-es alapszervezet kommunistái. A taggyűlésen ugyanis értékelték az alapszervezet tagnevelő tevékenységét, a tagfelvételi munka tapasztalatait. Az elmúlt évben mindössze két új taggal erősödött a kommunista kollektíva. Ahogy Vince Géza és Ménesi Józsefné mondották, az alapszervezet vezetőségének, de magának a kommunista kollektívának is a következetesebb munkára szükséges törekednie. A KISZ-szervezet — ahogy Kiss Gyula, az alapszervezet titkára ezt elmondotta — fontos feladatának tartja a fiatalok összefogását, kommunista nevelését. Munkájuk eredményét a KISZ kb elismerő oklevele jelzi, melyet tavaly kapott a KlSZ-szerve- zet. Nem kevés persze az a segítség sem, amelyet a párt- alapszervezet nyújt ehhez a tevékenységhez, a KISZ-ben dolgozó kommunistákon keresztül. A cél ugyanis nem más. mint hogy a lejobban felkészült, legtehetségesebb fiatalok eljussanak a pártba. Vincze Istvánná Tizenhét pálcika, meg háromszáz forint újságpapír kifakult foszlányait. ' Amint végzett, ölébe ejtette a köteg pénzt. Száz, kétszáz, háromszáz. .. Ezer, kétezer, háromezer... — Számolt. Egyszer, kétszer... tízszer. Belegabalyodott. Száraz pálcikákat tört, számolás közben sorban az ölébe rakosgatta. Tíz darab száz forintos vagy két ötszázas egy pálcikát „ért”. — Azt a nemjóját! — kiáltott fel szinte hangosan, amikor végzett. — Tizenhét pálcika, meg háromszáz forint! Jobban beleizzadt a számolásba, mint a hegymászásba. Gyöngyöző homlokát kabátujjába törölte, s az erőtlen téli napba nézett. Elgondolkodott. — Mennyi pénz, uram Isten! Egy vagyon. Három hízott disznó! Vagy négy, esetleg öt? Nem, nem. Egy tehén. Hány liter tej ára lehet? Nincs is annyi a világon! A pénzt nézve paraszti életének minden mozzanata elvonult előtte. A gyakori szűk- séd gondjának, s a néhana- pi „van" viszonylagos nyugalmának pillanatképe váltotta egymást.. Aztán az öregségi járadékára gondolt: — Mennyi is telne ki ebből a pénzből? Hány hónap alatt kapok ennyit? Nem jutott a végére. összecsomagolta a pénzt, a vaskos köteget visszaöltöztetle a kopott újságpapírruhába. Derékövnek ráhúzta a befőttéi gumit. Komótosan ballagott lefelé a lejtőn, s már az akácos szélében járt, amikor eszébe jutott: — No, no! Csak lassan. Vágnom kell egy fát. Mit mondok az embereknek, miért voltam az erdőn, ha üres kézzel megyek be a faluba? Csenevész egy akácot fűrészelt ki. Legallyazta, feldarabolta és bekötötte a kenderkötélbe. Otthon a fészerbe lökte a silány facsomót és beszólt a konyhába: — Elmegyek, asszony, a Janihoz. Megbeszélem vele, mikor tudná már azt a kis ga- najt kivinni aj kertek alá. Meg sem állt lánya faluszéli házáig. Az éppen csirkét kopasztott. s a vájdlingból alig felnézve, a tollal és forró vízzel foglalatoskodva köszöntötte a betoppanó vendéget. — Hozta Isten, apa! Mi járatban? — Ebben, ni! Azzal kivette a csomagból a pénz. s az asztalra lökte. Az asszony-lány még a kezét is a forró vízben felejtette. Aztán sebtében szoknyájába törölte. Csak úgy, nedves-tollas kézzel beletúrt a szétcsúszott pénzhalomba. — Jézus-Máriám! Mit csinált, apa? — Semmit, Maris, semmit. Csak éppen ennyit lopott el anyád a közös konyháról. A tejpénzböl, a kilózott cseresznye, szőlő árából. Ügyes egy asszony, mindig mondtam én. Közben leült egy hokedlire az öreg, megnyugodott áb- rázattal nyúlt a pohár bor után. Kortyolt egyet. — Tudod, lányom, azt mondja nekem ma reggel anyád: Te, ember, kiburítot- tam a szalmazsákot a szobából. Csalt ha' vendég jön, akkor alszik ott valaki, de már évek óta nem volt friss szalma az ágyban. Dobáld már fel a padlásra, jó lesz még az a kecske alá. Végzem a munkát, egyszer csak meglátok valami csomagot a szalmában. Hát ez volt, ni. Ez a. pénz. Már mosolygott az öregember. Üjból szájához emelte a poharat. — Elhoztam neked megmutatni, Tudd, hogy van. Hogy ennyivel több lesz, env- nyivel többre számíthattok, ha arra sor kerül. A sírba úgysem visszük magunkkal. — Apa! Tudjuk már, mi baja volt anyámnak, miért volt két nyáron is kórházban. Nem találta meg az eldugott pénzt, hát belebetegedett. Az öregember — most már különösebb csomagolás nélkül — zsebre gyűrte a pénzt. — Majd meggyógyul. ha hazaérek. Viszem neki a ..patikaszert.” Kelemen Gábor NÖGRÁD — 1976. január 28., szerda a
