Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-27 / 22. szám

\ Jövőnk jelző PM (ezer t) 710-720 190 KJ £ C 'EL o Itafc V; .s­o A. 40 Feszített, de reális tervek 1980 TÉfiflA-KS Tények és adatok a népgazdaság ötödik ötéves tervéből. Vegyipar. Jogalkotási program öt esztendőre Az 1980-ig terjedő időszak­ra kidolgozott jogkodifikációs programban — a jogalkotás ötéves tervében — három na­gyobb témakörbe sorolhatók a feladatok: az államélet fej­lesztését, a gazdasági építő- anunka, valamint a szociális, a kulturális és az egészségügyi ellátás korszerű szabályozását szolgálják majd az újonnan megjelenő magas szintű jog­szabályok. Mindegyik téma­körben éves bontásban prog­ramozták a törvények, tör­vényerejű rendeletek' megal­kotását. Az államélet fejlesztéséhez kapcsolódik az új honvédelmi törvény előkészítése. Várha­tóan módosítják a kisajátí­tásról szóló törvényerejű ren­deletet. Korszerűsítik az államigazgatási eljárásról szóló (1957-től hatályos) tör­vényt. Üj törvényt hoznak a panaszok és a közérdekű be­jelentések elintézéséről. A ké­sőbbi feladatok közé tartozik a választójogi törvény módo­sítása, az állami ellenőrzési jogszabályok korszerűsítése, új büntető törvénykönyv ko­difikálása és külügyi törvény megalkotása. A gazdasági építőmunká­val kapcsolatos az élelmiszer- törvény, törvényerejű rendelet az ipari szolgáltatások .mi­nőségvédelmének szabályozá­sáról. 1976-ban esedékes az állami vállalatokról szóló új törvény. Ugyancsak az idén várható a polgári törvény- könyv' korszerűsítése, ezeri belül a tulajdoni formák, a jogi személyek, a minőségvé­delem, a gazdálkodó szerveze­tek közötti szerződéses kap­csolatok újra szabályozása, Ugyancsak 1976-ra időzítet­ték annak a két törvényerejű rendeletnek a megalkotását, amelyek közül az egyik a tár­sasházakról, a másik a lakás- szövetkezetekről , szóló pa­ragrafusokat tartalmazza. A szükségletekhez, az élet kö­vetelményeihez igazítják a gazdasági társulásokról ren­delkező jogszabályokat. Az 1977—1980 közötti időszakban várható új törvény az állam- háztartásról (az állami pénz­ügyekről), a belkereskedelem­ről és a városépítésről; s tör­vényerejű rendelet — egye­bek között — az atomenergi­áról, az állategészségügyről. A harmadik kodifikációs témakörben a várható új jog­szabályok közé tartozik a már társadalmi vitákkal is előké­szített törvény az emberi kör­nyezet védelméről, valamint az előzetesen közéleti fórumo­kon szintén széles körben megvitatott közművelődési törvény. A kodifikációs prog­ram — az említett három té­makörben együttesen — kö­rülbelül 40 magas szintű jog­szabály törvényerőre emelé­sét, illetve újjáalkotását vagy módosítását tartalmazza. A salgótarjáni %% pefÄeT te a számvetést az elmúlt öt évről. Joggal állapíthatták meg: ez a tervidőszak minden korábbinál sikeresebb volt. Stabilizálódott a szénbányászat helyzete. Műszaki fejlesztése az utóbbi években meggyorsult. Folytatódott az ipar szerkezeti alakulása. Üj gyártócsar­nokok épültek fel. Nagybátonyban a FÜTÖ- BER, a Budapesti Harisnyagyár, Matranová- kon a Ganz-MÁVAG új üzeme létesült. Bő­vült Kazáron a kötöttárüüzem. A gép- és könnyűipari üzemek termelése a járás te­rületén csaknem megnégyszereződött. Je­lentősen fejlődtek a mezőgazdasági üzemek. Nőtt a termelésük, javult á gazdálkodásuk színvonala. Javult a lakosság élet- és mun­kakörülménye. A tervezettnél több lakás épült fel, bővült a víz- és csatornahálózat, fejlődött a kereskedelmi hálózat, az ellátás színvonala. Lényegesen több óvodai férőhely létesült a tervezettnél. Mindez jó alapul szolgál a további előrelépést, fejlődést célzó új ötéves tervhez. Az eredmények nem önmaguktól születtek. A fejlődést sok gond nehezítette. Ezek elem­zését is fontosnak tartotta a járási pártbi­zottság, azért, "hogy kellő tanulságként szol­gáljon a jövőre. A szénbányás'zat csak a tervidőszak kö­zepére stabilizálódott. A bizonytalanság mi­att nem folyt tervszerű, átgondolt feltárás, ami még ma is hat. Nem kielégítő a gaz­dálkodás színvonala, a modern gépek elle­nére nem javult a munka termelékenysége. Problémás a műszakgazdálkodás. Nem meg­felelő a melléküzemek helyzete. Az új üzemekben anyagellátási gondok gá­tolták az ütemesebb termelésfelfutást. A helyzetet szervezési, vezetési hiányosságok súlyosbították. A termelőszövetkezetek eredményeit, ter­mésátlagát tekintve indokolatlanul nagy a szóródás. A különbség szembetűnő a veze­tési színvonal és a szakképzett vezetők szá­mát illetően is. A járási pártbizottság olyan gondokról sem feledkezett meg, hogy sok család él még egészségtelen, régi kolóniákban. Van­nak gondok az áruellátás, szolgáltatás terü­letén. Nem kielégjtő az orvosi ellátottság a járásban. Mindezekben előbbre kell és lehet lépni a következő tervidőszakban. A járás ötéves területfejlesztési irányel­vei megalapozottak, reálisai^ és ezt vala­mennyi felszólaló elmondta legutóbb a párt- bizottsági ülésen. További igen jelentős fej­lődésről van szó, de ennek elérése minden területen és mindenkitől jobb hozzáállást, fe­lelősségteljesebb munkát követel. Egységes szemléletet, és az egységes cselekvés bizto­sítását a vezetők és dolgozók részéről az élet minden területén. A termelőágazatokban az elmúlt tervidő­szakban még voltak lehetőségek a termelés nagyobb aránjjji extenzív bővítésére. Ebben az időszakban már csak az intenzív fej­lesztés lehetséges —, hisz a munkáslétszám bővítése helyett annak csökkenésével kell számolni. — A gazdálkddás hatékonyságá­nak fokozásához adottak a lehetőségek. Na­gyon sok a már ismert, de még hasznosí­tásra váró tartalék. Ezekkel egyébként igen részletesen foglalkoztak a pártbizottsági ülé­sen. Ilyen a gazdaságos termelés- és termék- szerkezet kialakítása. A fejlesztési lehetősé­gek, a korszerű termelési eszközök beszerzé­sére, korszerű gyártási eljárások meghonosí­tására való fordítása. A beruházások gaz­daságossága, tervezéstől a gyors megvalósí­tásig, a termelőberendezgsek mielőbbi hasz­nosításáig mind igen fontos feladat.« A meglevő berendezések jobb kihasználá­sa, a munkaerő célszerű átcsoportosítása, a sorozatgyártás kialakítása, a munka ió programozása, a kooperáció javítása segíthe­ti a hatékonyság növelését. Nagy tartalékok vannak még az élőmunka hatékonyságának növelésében is. Veszteségidők, kiesőidők csökkentésében. A teljesítménybérezés szé­lesebb körű alkalmazása, a normák folya­matos karbantartása, ugyancsak fontos do­log. Az ügyviteli munka egyszerűsítésével, szervezésével csökkenteni kell az adminiszt- rbtív létszámot. Javítani a műszaki munka színvonalát. Különösen szükséges a közve'- Ien termelésirányítók tevékénységének javí­tása. A munkafegyelem megszilárdítása is igen fontos követelmény ' Az öt évre szóló irányelvekben határozták meg az ipari, a mezőgazdasági üzemek, gaz­dálkodási egységek tennivalóit. Az elmúlt évi eredmények elemzésével párhuzamosan igen részletes cselekvési programot készítettek az 1976-os évre. Ebben az ipar számára 6—7 százalékos termelésnövekedést határoztak meg. az egy főre eső termelés 8—10 száza­lékos növelésével. Javuljon a minőség. Fo­kozódjék a gépi kapacitás kihasználása, az anyag- és energiatakarékosság. Fordítsanak nagyobb gondot a munkaerő-gazdálkodás javítására, a munkaszervezés fejlesztésére, a vezetési színvonal növelésére. A Nógrádi Szénbányáknál biztosítani kell az évi egymillió tonna szén kitermelését, a szén minőségének javítását. Fokozni a szén- vagyon feltárását, előkészítését, a gépek jobb kihasználását. A Nagybátonyi Géo- üzemnél a termékösszetétel módosításá­val, a bányagépek javítását, alkatrészgyártá­sát határozták meg. A termelékenység össz- üzemi teljesítmény 7—8 százalékos növeke­dését kell elérni a vállalatnál, és megvaló­sítani a melléküzemeknél a létszámzárlatot. A FÜTÖBER-nél a termelés, a munka- és üzemszervezés színvonalának növelését, a gyártmányszerkezet javítását, a darabbérben foglalkoztatottak arányának 15 százalékos növelését, a jobb munkaerő-gazdálkodást A Ganz-MÁVAG-nál a gyártókapacitás kihasz­nálását, a teljesítménybérezés kiszélesítését szabták feladatul. Itt a termeléstöbbletet teljes egészében a termelékenységből kell hozni. A könnyűipari üzemek számára ugyancsak feszített, de reális, elérhető feladatokat ha­tározott meg a cselekvési program. A me­zőgazdaságban elérendő célokat az adottsá- , goknak megfelelően szabták meg. A növény- termesztés terméshozamának növelése mel­lett a munkáskörzetek zöldségellátásának javításához is hozzá kell járulniuk. Az ál­lattenyésztési ágazatban a szarvasmarha- és juhállomány számszerű növelése mellett a hatékonyság, a tejtermelés fokozása a fel­adat. A cselekvési p;ogran? .. "emt'sate egyszerű ajanlas, ha­nem felelősökre szabott feladat. Folyamatos ellenőrzéssel biztosítani akarják a végrehaj­tást. Erre épülnek a még részletesebb, sze­mélyre szóló, üzemi gazdálkodó, egységen­kénti cselekvési programok. Megvalósításuk biztosíték arra, hogy már az idén időará­nyosan eleget teszünk 5az új ötéves tervben megszabott követelményeknek. Kétségtelen, nagyon sok a tennivaló, de ahogy a pártbi­zottsági ülés hangulatából következtetni le­hetett: a célok reálisak, teljesíthetők, késle­kedésre azonban nincs idő. Mester-szakmunkás továbbképzés a kohó- és gépiparban A kohó- és gépipari minisz­ter rendeletet addtt ki a mes- terszakmunkós továbbkép­zésről szóló korábbi kormányt határozat és munkaügyi mi­nisztériumi rendelet végre­hajtásáról. A rendelet a kohó- es gépipari ágazatok állami vállalataira, egyéb állami gazdálkodó szerveire, egyesü- léseire, szövetkezeteire, va­lamint a más ágazatokhoz tartozó kohászati és gépipari munkakörökben dolgozókra terjed ki. A minisztérium az elmúlt hónapokban mintegy 40 vál­lalatnál végzett széles körű felmérést, hogy mely szak­mákban szervezzek meg a következő években a legjobb szakmunkások részére a mes­ter-szakmunkás továbbkép­zést. A most kiadott rendelet szerint az idén öt szakmában: a hengerész és forrasztár. az öntő, a gépi forgácsoló, a gép­szerelő és az elektronikai mű­szerész szakmákban indítanak továbbképző tanfolyamokat. Később a szakmák köre to­vább bővül, 1977-ben már többek között a hegesztők és kovácsok. 1978-ban az orvosi- számítástechnikai és iroda­gépműszerészek. 1979-ben pe­dig az összes kohó- és gép­ipari szakmákban dolgozó szakmunkások részére meg­szervezik a továbbképzést. Az első tanfolyamok szep­temberben kezdődnek meg. A nagyobb vállalatok saját ma­guk is megszervezhetik a to­vábbképző tanfolyamokat, de a kisebb vállalatok részére a szakoktatási intézet készíti elő a továbbképzést. A szakmai el­mélet oktatására összesen mintegy 180 órát terveznek, s az elméleti vizsga előtt a szakmunkásoknak három hó­napig a gyakorlatban is bizo­nyítaniuk kell, hogy az átla­gosnál lényegesen nagyobb teljeístményre, jobb-minősé­gű munkára képesek. IGEN, EMBEREK vagyunk; ki ilyen, ki olyan. Néha bá­mulatos gyorsasággal reagá­lunk a legbonyolultabb dol­gokra is, esetenként meg a legközérthetőbb, leglogiku- sabb érveken is hosszan- hosszan meditálunk. Merthogy — magyarázzuk magunknak, nem értjük. Vagy nem akar­juk érteni? Ez is jogos feltételezés. Egyáltalán nem erőltetett, hi­szen az élet számtalan eset­ben szolgáltatott rá bizonyí­tékot. Lehet, sokszor — ma­radjunk a felszínen — csak a nemtetszész, a valamitől viszolygás, az ellenkezés vált­ja ki a belsőként induló, de aztán a külső környezet ál­tal is észrevehető, lemérhető tiltakozást. Ám, ha így is van, egyértelműen negatív je­lenségként könyvelhetjük el ezt a „nem értem meg, mert nem akarom” szemléletet, hi­szen... De további magvaráz- gatás helyett szolgáljunk in­kább néhány példával! A műhely sarkában meghú­zódva szemléltük a műveze­tővel az esztergályost, mint mondotta, az egyik legjobbat. Szépen, komótosan, bámula­tos pontossággal kiszámított mozdulatokkal dolgozott. So­ha egy felesleges mellényú­lás, gépkikapcsolás, méret- ellenőrzés. Lassan, szinte ele­gánsan forgott a gépen a megmunkálandó tengely: a norma szerinti forulattal, a technológiai utasítás által elő- írt előtolással, szóval, úgy, ahogy az a nagykönyvben meg vagyon írva. Mármint a régi nagykönyvben — és en­nek oka volt. Stopperral, fel­mérőlappal állt az esztergá­ü 4* V1 1 M WW létszámstop. Egyébként telje­EItIDEKEI% f MUTUnil sen indokolt volt már. mégis nem azt nézzük, hogy lehetne ténylegesen csökken­lyos mögött a normatechno- gott nagyüzemünk egyik rész- !eni az all?almazotti létszámot, lógus. Néztük a munkást, s legében. Kérdem tőlük, mi , J161? azop törjük a fejün- a művezető bosszankodott: a baj? Figyeljen ide! — lé- £et’. 'ehetne a rendel­ebből sem lesz új norma, pett hozzám egyikőjük. — kezeseket kijátszani. Szóval, Máskor, ennyi idő alatt már Ebben a hónapban már ez á kiskapuzunk, hogy így sport­méretezne, most meg csak harmadik munkahely, ahol nyelven fogalmazzak. De nem nagyol. Persze, nem akarja, dolgozunk. Azért már élné- ez az, egyetlen. Esküszöm, hogy az idén már kevesebb zést, de mi is csak emberek P-f1 kevésszer egy rendelet- percet adjanak a készre esz- vagyunk. Nem lehet ide-oda °° neiT1, az raSac* az tergáláshoz. Fifikásak ezek, dobálni! Aztán kitűnt, mert erfl 3ei ekben, ami a jó. had­nagyon... Találtam rá alkal- csak-csak elmondták az igaz- nerp. ‘eSeis°ként az, amiből mat, hogy a munkással be- ságot: nagyjavítják kettőjük gc! va”7 széljek. Azt válaszolta kér- gépét. Akkor jogos — bizony- !? 3“ hiúnkat kell ráfordítani, désemre: nézze, emberek va- gattan—. hogy addig a néhány Persze, kutatgatjuk, hogy gyünk. Itt állítólag én va- napig gttt kell dolgozniok, ahol ,eh „.ne eze, mellőzni, meg­gyok a légjobb drehus, s ha éppen a legnagyobb szükség ”erulm> kihagyni. Szóval, meghajtom, kétszáz százaié- van rá. Vagy elnéznék, hogy 1 yen ernt3elek vagyunk, kot is csinálhatok. De akkor tétlenül lóbázzák a lábukat, PERSZE TEGYÜK hozzá mi lesz a többiekkel? Akik miközben társaik hajtanak? akinek ne’m ing nem ve ( így is kínlódnak hogy nor- Mi szakemberek vagyunk, ke- magára. És végszóként hadd man belül gyártsák le mond- rém nem trogerok! - mór- írjuk le egy másik művezető juk ezt a tengelyt. Szóval, dúlt ram a másik. Szóval, érvelését. En abból indulok az en erdekem. meg az övé- nem értik, amit egyébként ki> , minden az em5ere_ ke is hogy ne vegyek le a könnyűszerrel megérthetne- ken múlik _ mondta. Tudonl normát. És a .vallalat. vagy nek! sokfélék, de higgye el. szén a népgazdaság, erdek? Értem Nagyyallalatunk osztalyve- szóval. keUŐ magyarázatta, és en azt is. de hat az en er- zeto-helyettese tartott szóval, felvilágosítással a legkénye- dekem, mefl a többieké - is- Furcsa emberek vagyunk mi, sebb témakat is tudom metelgette. Szóval, érti, de magyarok — mondta, s meg beszélni velük. És megértik ? mégsem. Mert nem akarja. sem kérdezhettem miért, már Persze' A keménvehh Imiié Vagy egy másik példa! A folytatta is. A lehető legrit- sabb munkát fsT^Szeretnek hatékony gazdálkodás egyik kabb esetben fogadunk eldolgozni, A normarendezést alappilléré u gépi kapacitás úgy dolgokat ahogy vannak, is? Hat azt már kevésbé. teljes kihasznalasa. Meg hó- vagy ahogy előírják őket. Pe- De hót emberek va«vunk napokkal ezelőtt is - lehet, dig az lenne a logikus, az Képzelje csak magát a he- sok esetben tényleg indokol- ertelemszeru, mert biztosan ivükbe! Lelkesedne tiszta tan — a legkezenfekvobb jók, a nagy cél megvalósítá- szívből érte? magyarázat volt az álló gé- sát szolgálják azok a rende­pekre a létszámhiány. Per- letek, vagy utasítások. Pél­dünlc?! Egyszer érdemes lenne azt sze, a dolgok hátulütője — dául? Elég friss, eleven bi- 's ^ufat^i, hogy vajon_ mi az, nem egy üzemben megtörtént zonyítékkal szolgálhatok. tiszta szívvel lelkese* —, hogy amíg az egyik mű- Ugye, alig egy hónapja, hogy helyben álltak a gépek, ad- életbe lépett az a bizonyos dig a másikban szakmunká­sok végeztek nem szakmun- "j " —— kát. Három munkás hábor- j NÓGRÁD — 1976. január 27., kedd íj Karácsony György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents