Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-27 / 22. szám
\ Képernyő előtt A jámbor gyilkos és az őrült fotós Mielőtt a Soliöm bűne című tévéjáték részletesebb elemzésére térnénk, idézzük Lendvai György dramaturg előzetes magyarázatát a Rádió- és v Televízió Űjságból: .. Hiszén nem minden fotóművésznek adatik meg, hogy testközelből, számos élethelyzetben fényképezhessen egy igazi gyilkost... Innen, ebből a szituációból ered Soliom tragikus vétsége, vagy — mint a címben is áll: bűne —, amiért természetesen bűnhődés is jár. Soliom kamerája irgalmatlan munkaeszköz: pőrére vetkőzted, kiszolgáltatja, mondhatni: kizsákmányolja a meghajszolt embert, s így egy végeredményben antihu- mánus művészet eszköze. Makk Károly és Zimre Péter tévéjáték^ könyörtelen logikával tárja fel Soliom -művészetének belső ellentmondásait, amelyek végül is tragédiájához vezetnek.” Mindehhez azt is tudni illik, hogy Makk Károly érdemes művész, aki már Balázs Béla-díjat is kapott, nem egy kezdő rendező. Seregnyi filmet rendezett, közülük ismertebbek: A 39-es dandár, Megszállottak, Elveszett paradicsom, Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? Stb., stb. A rendező 51 éves érett, tetteiért felelősséggel tartozik. Ez utóbbi megjegyzés vonatkozik Zimre Péterre is, aki viszont forgatókönyvíróként vált ismertté, főleg Bacsó Péternek és Bacsó Péterrel együtt irt forgatókönyveket. Ezek között számos érdekes és politikus, úgynevezett „vonalas” akad, mint a Vörös Május, Jelenidő és így tovább. Mindezek után azt mondhatná valaki nagyvonalú könnyelműséggel, hogy „Enyf 20.05: KÉS, Angol film. A mozik műsorán már sikerrel játszott filmet sugároz a televízió. Melynek témája egy fiú és egy sólyomfióka barátsága. Billy, a tizenötéves fiatalember együtt ál anyja" v«i és goromba bátyjával, akinek brutalitása megkesenyi jó után rászolgáltak, hogy írjanak, készítsenek egy se füle, se farka filmet.” Ezzel azonban az' ország anyagi helyzetét és magyar filmgyártás béka testrésze alá süllyedt mélységét, vagyis kulturális helyzetünk szükségleteit komolyan vevő néző nem érthet egyet, még akkor sem, ha a zöldséget, amelynek belső rugóit még maga a dramaturg is antihu- mánusnak deklarálja, neves szerzők fémjelzik Már csak azért sem, mert a filmgyártás selejtjei, mint például a Soliom bűne is ezreket, tízezreket, százezreket, sőt, többnyire milliókat tékozolnak el. S ha már így van, inkább a tűzbe azzal a pénzzel, mintsem ilyen szégyenletes för- medvényekkel lopjuk a tévénézők drága, épületesebb szórakozásokra is fordítható idejét! Mert mi is történik tulajdonképpen ? Soliom, a fotós az újságban meglátja egy körözött gyilkos fényképét, s miközben az utcán fényképezget, fölfedezi a körözött gyilkost. A gyilkos ezek után jámbor pulikutyaként követi a fotóst, aki hálából úgy bánik vele, mint a rühes kutyával, s csak azért fürdeti meg, eteti és itatja, hogy ilyen szituációban is lefényképezhesse. Csakhogy Soliom igazi művész, akárcsak a róla készült film szerzői, őt nem érdekli, hogy a gyilkos szabadlábon van és újabb gyilkosságokat követhet el, az sem, hogy állam- polgári kötelessége feladni őt, de még az sem, amire húga is felhívja a figyelmet, hogy a riport kész, az őrültséget immár abha lehet hagyni. Nem. Soliom következetes őrült, ő a gyilkost kisajátítotríti a fiú napjait. A szere tétre vágyó; jobb sorsra érdemes Billy minden, érzelmét a sólyomfiókára pazarolja. A fló. kát egész apró korában maga szedte ki a fészkéből, s azóta féltő szeretettel gondozza, neveli, tanítgatja. De környezete ezt az örömöt is sokallja, s Billy és á sólyomfióka barátsága nem leihet tartós. ta magának, s fenntartotta a jogot ahhoz, hogy védencének ő legyen a következő áldozata. Csakhogy a gyilkos oly erkölcsös és jámbor lélek, hogy bái többször kerül olyan szituációba, amelyben újból ölhetne, meghátrál. Ez a gyilkos fél és irtózik a gyilkosságtól. , Nyilván ezért is meri Soliom magára hagyni a lakásban, értékcikkek és pénzt érő berendezések társaságában, s mi sem természetesebb, ő meg elmegy a bohém* természetű, vidám hangulatú sportladykkel, minthogy otthon már nem található szeszes ital. Végül megérkeznek a gyilkos telefonhívására vele egvenranvj'aTi egv- ügyű társai, akik addig keltik a közfeitünést a megoe- szélt helyen, amíg föl nem figyel rájuk a közelben tartózkodó jámbor rendőr. Mert ebben a filmben mindenki őrült, vagy együgyűen jámbor, akinek elsődleges köze van ahhoz a szálhoz, amit a szerzők kimesterkedtek maguknak. Az értelmetlen, mondani semmit sem tudó film még kivitelezésében is feltűnően gyenge. Harsányival olyan gyilkost játszatnak, akiről a néző soha fel nem tételezné, hogy ölni tudna. Ennél fogva hiányzik a feszültség azokból a jelenetekből is, amikor a magára maradt gyilkos a szomszéd szobában retteg, különböző látogatók jöttére. Hiába fog ollót, kést, tudjuk, hogy nem meri használni. Annyira féreg, hogy egy kisgyermek eltaposhatná. Szegény Soliomnak is mily kitartóan kell őt hergelnie készüléke géppuskaszerű puffogtatásával, hogy végre megkapja a kegyelemdöfést, s a tévénézők is megszabaduljanak egy pocsék magyar film lidércnyomásától. Ezért a nézők elleni merényletért mindenekelőtt Lendvai Györgyöt, a tévéjáték dramaturgját kell felelőssé tennünk. Neki illett, sőt, kellett volna megakadályoznia, hogy ez az esztétikumot, humánumot nélkülöző, tartalmatlan, művészet hiányában még 1’ art pour 1* art-nak sem mondható film elkészüljön. De ha már el is készült, legalább a levetítését kellett volna megakadályozni. Vagy ezzel is azt akartuk demonstrálni, hogy nálunk akkora a művészet szabadsága, hogy rfiég ezt is lehet?! (b. t.) Mai tévéajánlatunk Számadás és tervkészítés e két munka az elképzelések tisztázására, az erők mérlegelésére. önvizsgálatra késztető. A nagvbátonyi Bányász Művelődési Házban a közelmúltban egy folyamától vizsgáltak: azt, mi történt a közművelődési párthatározat végrehajtása érdekében, különös tekintettel az üzemekre és a bánvászlakta területekre. Sokoldalas jelentések — melyekben a dicséret, az elismerés természetesen bírálattal és továbblépési javaslatokkal váltakozik — elkészülte után ültünk le beszélgetni Kicsiny Miklós igazgatóval. Az időpont nem mentes, feszültségtől, de jó eszmecserét ígér. — Siker és kudarc mást és mást jelent a különböző művelődési intézményekben. Nálunk, ahol egy nap hét-nyolc rendezvény is folyik, nem itt kell keresni, hanem elsősorban az üzemi munka területén. Van példa mindkettőre... — A bányász kulturális ná- pok elmaradt rendezvényeire gondol például?... — Nem éppen... Mi 44 rendezvényt terveztünk — még a tavasz folvamán — ebből elmaradt nyolc, megtartottunk 47-et. . . A Hoíi-est, egy iro- olvasó találkozó, egy ankét nehezen fixálható programok, nem rajtunk múlott az elmaradása. En inkább azokra a problémákra gondoltam, melyek a munkások aktív művelődési formákba történő bevonását kísérik. Eddig nem találtuk meg a módját például annak, hogy a műszakváltás közötti rövid időt hogyan tudnánk erre felhasználni. Jogos volt a bírálat, hogy nem alakítottuk ki mindegyik üzemben az aktívahálózatot, nincs mindenütt olyan emberünk, aki propagálója lehetne a programoknak, közvetítené az igényeket, a kulturális vállalások idején és év közben is. Itt bent, a házban évek óta jól működő társadalmi aktívahálózatunk van — hasonló kellene a munkahelyeken is. Van már jó példa erre: az anyagraktárban érdekes, izgalmas tapasztalatokat gyűjt- hettem a jó hangulatú, sikerült művészeti ankétokon — Galgóczi Erzsébet egyik novellája, Bálványos Huba művészete került közel a szocialista brigádpk tagjaihoz, ök igényelték a megyei művelődési kirándulást is — de másutt az igényszint ennél sokkal alacsonyabb. A brigádértekezletekre eljárva talán sikerülne az igények jobb felmérése és felkeltése — ezt a munkái hogyan értékelik? A bányaüzemekben és kisegítő üzemekben 125 szocialista brigád dolgozik — a közvetlen kapcsolat .úgy nem alakítható ki mindegyikkel, ha ők is nem lépnek... Ev végén levelet írtunk mindegyik brigádnak, kérve, hogy jelöljék meg azt az időpontot, amikor a kulturális vállalások megfogalmazásának segítése érdekében összejöhetnénk. Mindössze 15—20 válasz érkezett. De az elmúlt évben tartottunk előadásokat a brigádvezetők képzésein a művelődési lehetőségekről és idén a korábban már említett aktívahálózat kiépítésével szeretnénk javítani a helyzeten. — A nagybátonyi szénmedence vonzáskörzetébe tartozó bányászok közel negyede, 890 fő bátonyi, A többiek viszont igen sok községből járnak be. Milyen terveik vannak az ő művelődésük érdekében? — Ez évben bázisokat jelöltünk ki, rendezvénytervet készítettünk. Kisterenye, Mátraverebély, Dorogháza, Tar, Mátramindszent, Szuha községekből van legtöbb dolgozónk — kiállítások vándoroltatásával, munkásakadémia előadássorozatokkal, ajándékműsorokkal szeretnénk támogatni az ő lakóhelyi művelődésüket, szórakozásukat. Általában ezeken a helyeken jól működő művelődési házak, klubkönyvtárak vannak, segítenek abban, hogy a kulturális vállalás ne valamilyen formális, tartalmatlan programmal legyen kipipálva, hanem élő, a valós érdeklődést kielégítő rendezvényekkel, klubfoglalkozásokkal kitöltve. Szeretnénk mindenhol néhány munkást megnyerni a szervező, propagáló munkának ezeken a kiemelt helyeken is. — A benti színes, gazdag program minden nagybátonyi- nak szól. Hogyan alakultak a kapcsolataik a többi művelődési intézménnyel, a nagyközség közművelődési bizottságával? — Van egy bizonyos munkamegosztás; az egyikünk az ismeretterjesztésben, a másik a népi hagyományok ápolásában, mi a munkásművelődésben kapunk nagyobb ftela- datokat. A módszertani segítés — véleményem szerint — nem a mi dolgunk, de f\a együtt tudunk működni, szír vesen segítünk. Most lehelj hogy az érzése, hogy arra várunk, ők jöjjenek. .. Hát, itt közrejátszik az is, hogy a mi intézményünk szak- szervezeti, a többi tanácsi kezelésű. A közművelődési bizottságnak nem is vagyunk a tagja — bár meghívót általában szoktak küldeni, és a nagyközségi művelődési tervet közösen készítettük el. — Az együttműködéssel kapcsolatos egy másik kérdésem, Mi az ön személyes véleménye a vezetői stílusát érintő kritikus észrevételekről? — Tudom, hogy sokan maximalistának tartanak... Sok körülmény miatt néha türelmetlenebb az ember, kibújik a bennem is lakó kisördög. Annyit hadd mondjak el: nagyon szeretem a hivatásomat, sok időt és energiát beleölök, hogy minél jobban csináljam. Tizennégy éve vagyok népművelő, ebből tizenkettőt itt töltöttem. A munka során sokszor adódnak súrlódások, keletkeznek sérelmek. De az intézményben dolgozók nagyobbik hányada szintén sok éve itt tevékenykedik, szerintem nem volt nagymérvű fluktuáció. Megnőttek az igények velünk szemben, szeretnénk eleget tenni, a jövőben tudatosabban támaszkodva az aktívahá- lozatra, a kulturális vállalásokat segítve. A beszélgetés végére toppan be Nagy Lajos, a társadalmi vezetőség irányítója, aki a szorospataki üzem szb- titkára. — Valóban, a kulturális vállalásokra nagyon oda kell figyelnünk A művelődési ház sokat ajánl — de bizonyos eltel tség, érdektelenség érez- hető.. A bányászat változásai, a lassú elöregedés, a bejárás és még sok tényező okozza ezt. Ha a magunk elé tűzött feladatoknak meg. akarunk felelni, meg kell találnunk az ellenszerét. A vállalat szakszervezeti bizottsága ehhez minden támogatást megad. .. Az 1975-ös év számadatai alapjan imponálóan jó évet zártak a nagybátonyi Bá- nvász Művelődési Házban Miért szóltunk akkor mégis elsősorban a problémákról es az aktuális feladatokról? ügy érezzük, az intézmény sokrétű munkájáról így tudtunk meg többet. Kiss G. Magdolna / KEREKES IMRE. EGY VAKÁCIÓ TÖRTÉI. „ (KISREGÉNY) A krapek kiszáll. A Bánicki rögtön megismeri, náluk szerelő a szervizben. Már mondja is, hogy tudomása szerint a srácnak rossz a káderlapja. Jön is a csaj, állnak a kukánál, mint Rómeó és Júlia az ócskavastelepen. A Gábriell, mint egy kanvarjú, krákog, megnyúlik az orra, a szárnyait lengeti. Magam a legnagyobb zavarban vagyok, nem szeretek turkálni mások magánéletében. Legszívesebben úgy tennék, hogy tulajdonképpen én már nem is vagyok jelen. Annyit érne, amit mondanék, mint egy háromhónapos tapasztalatcsere. Békés úton szeretném valahogy megvalósítani a rend helyre-"' állítását, bukósisak nélkül. Intek, hogy csend Tegyen. A sikerem kirobbanó. A hatás, ezt röviden mondom, mintha Luxemburg üzenne világháborút a Kanári-szigeteknek. Krákog és fütyül az egész banda. Bonyolult a világ. Csak azt nem tudom, hogy miért töri magát az állam az általános oktatással. Egyszóval, le vagyok törve, úgy festek ott, mint alkohol az elvonókúi'án. Csak állok ott hang nélkül és nem tehetek mást. mint rezonálok az eseményekre. A füttyszóra a park körül kinyílnak az ablakok, megjelenik a nép, mint műszak után az italboltban. A srácok még jobban begurulnak, általános a hülyülés, szóval egy pillanat műve és minden megváltozott. El lehet temetni eddigi életformánkat. Elég, ha váratlanul megjelenik egy kuka és máris felborult a világ egyensúlya. Attól tartok, ennek az egész ma esti történésnek még folytatása lesz. Véget ért a suli.. Jól zártam az évet, matekból kettes. Nepál nemzeti ünnepén felhúzom a lobogót. A pipi neve, aki a Bánickivel jár, Zubcsek Mária. Találkoztam Elvi Salamonnal is, a név tőlem. Legurítottunk egy korsó sört, elemezgettük az ügyeket. Salamon nem tagja a Klubnak, de havonta egyszer-kétszer pofafürdőt vesz nálunk. A srác tudósnak készül, * két nagy pofaszakállal most végzi a hatodik általánost. Ettől eltekintve Elvi Salamon minden ügyet tisztáz.' Hideg fej. nála mindig leesik a húszfillér. Ért a jelenséghez, a helyzethez, a fejlődéshez, anyanyelvi szinten beszéli a magyart, immár tizennyolcadik éve. Lastex és anorák szakértő. Mondom, nagy fej a krapek. A babák ragadnak rá, mint szeplő-tulajdonos a világon a leggazdagabb. Zakó, nadrág lötyög rajta. Előadom neki a helyzétet, szerinte nem lesz konfliktus a hatósággal, annak ellenére, hogy a végén még verekedés is volt. Sok állati ügy van, ez úgyszólván nem feltűnő. Lényeg az, hogy sziréna nem szólt, senki nem került kórházba, az ilyesmire pipa a rendőrség. Hitelesítjük a történeteket. nem ajánlja, hogy dramatizáljuk az ügyet, s óvakodjunk attól, hogy szabadtéren még egyszer bemutassuk ezt a műsort. Ezzel kapcsolatban Elvi Salamonnak érintettem az egzisztencializmust, úgy is mint filozófiát, de elhárította magától a felelősséget. Megittunk egy korsó sört a sarki sön- tésben, negyedosztályú áron, azt Is állva, de neki még annyi pénze se volt. hogy az állóhelyet ő fizesse. így ez is rám maradt. Javul az idő. A Livi papája, egy pléboy, biztos vagyok benneT hogy minden nő ott helyben be szeretné fűteni. Szóval egv világjelenség. Tudós fején a haja a homlokában. Nem hinném, hogy összekeveri a szubvenciót az invencióval. A lakás isteni, ez a tag valahol ártatlan bevágodhatott, hogy ilyen szép lakást kapott. Mi fiúk, szóval a társaság, már aki meghívót kapóit, együtt vonulunk fel a házibulira, mint valami parádéra. A Mandel nyakán szélesre kötött nyakkendő. Szétnézek, mert ugye mit tehet az ember mást, ott ahol először jár. Valahogy csak át keil jutni az ilyen kínos perceken is. £>e aztán látom, hogy nincs baj. A sarokban hidegkonyha, sütemény, hűsítő. A Vida tőlem kérdi, hol az ital. Még magángyűjteményben se találok ilyen hülyét. Odasúgom neki, nehogy ultizni hívja a Livi papáját. A Livi mutatja, melyik az ő heverő- je, pont erre vagyok most kíváncsi. Hogy a mamáról is szó essék, úgy látom ő is egy menő fej, bár minthogy kissé alacsony, ennek megfelelően a fejét is lenn hordia. Nem szeretem az ilyen vörös műfejet, de neki elmegy, (Folytatjuk) / \ H f
