Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-25 / 21. szám

Kényes hérdés? nek. Ugyanis az alkalmazotti munkában bekövetkező szigo­rítás előnyösen hat majd a munkamorál növekedésén túl arra is, hogy az itt dolgozók kerese­V olt, egészen addig, amíg olyan hivatkozási alapjuk, a kormányzati szervek hogy először fent kezdjék. A megunták a gyárak, üze- rendelet fent is. — miniszté- mek. vállalatok taktikázását, riumokban, főhatóságoknál tehetetlenkedését, s rendelet- stb. — is megtiltotta az író­ben kimondták: ez év január- asztalok számának szaporító- jobban megbecsüljék 1-től kezdve nem lehet senkit sát, mivel a felmérések sze- tűket, sem felvenni az alkalmazotti rint, a kelleténél sokkal töb- Ezt az utat kell választani állományba. Aki megszegi az ben vannak az irányítók, akik- a gazdasági vezetőknek, mert utasítást, szigorúan felelősség- re szükség van a kormányzati erre kényszeríti őket az alkal­munka helyes ellátásában, az mazotti létszám ésszerű ki­használása, valamint a beve­zetőben említett rendelet. Olyan kötelességet jelent, ami elől nem lehet kitérni, amit most már nem lehet megma­gyarázni, mivel számon kérik. A múlt év derekán az egyik kisebb üzem vezetője kifej­tette: ha az állam az alkal­mazotti létszám csökkentését az üzemekre bízzza, abból nem lesz semmi. Szerinte, ha hői­re vonják. Mielőtt napvilágot látott az ellenőrzésben. említett tilalom, az „élelme­sebb” üzemek, gyárak vezetői ,.fel töltötték” az üres státu­szokat. mondván: majd ké­sőbb lesz valahogy. Sajnos nem nagyon nézték meg, hogy akit felvesznek, mit tud, mihez ért. milyenek a képes­ségei. nem győződtek meg ar­ról. hogy nyertek-e vagy sem, az új kollégákkal. Az alkalmazottilétszám- gazdálkodás a hatékonyság útjainak, módjainak keresésé­ben eddig mindig tabu volt, pedig a központi elképzelések, irányelvek, párt- és állami ha­tározatok számtalanszor ki­mondták: ezen a területen is A túlzott alkalmazotti lét­szám miatt sokszor elvész a különböző bürokratikus út­vesztőkben az ügyek intézése. Nem ok nélkül született meg népünk ajkán az a bölcs szó­lásmondás: a sok bába közt elvész a gyerek. Az alkalmazotti létszám „megterhelését” ,,hajszol t- ságát", tapasztaltam nemrég az egyik üzemünkben. Az iro- nap rendeletben előírnák, hogy dában heten dolgoztak. Az mindenütt 50 százalékkal egyik a Fülest, a másik a na­pilapot, a harmadik a Képes Újságot, a negyedik a Nők Lapját, az ötödik egy képes kiadványt olvasott, a hatodik telefonon bonyolította le ma­ki nyitott szemmel jár, az úton-útfélen tapasz­seges tenni. Alig, hogy elhang- . ^ zottak az intelmek, máris ké­szen voltak a válaszok: az or­szágoshoz képest nálunk még elég alacsony, így is kevesen vagyunk, nálunk nincs mit tenni ezen a területén, benne vagyunk az átlagban stb. Sajnos, az indoklásánál többre nem futotta erejükből, pedig' a munkások számtalan# csökkentsék az itt dolgozók létszámát, akkor sem lenne fennakadás a munkában, sőt még gyorsabb, hatékonyabb lenne az ügyintézés. Ha nem is ilyen radikáli­san, de szigorúan intézkedett a munkaügyi miniszter, vál­lalva a népszerűtlenség szere^ pét, a gyárak, üzemek intéz­mények vezetői helyett. Ez vi­a A tankönyvesére—politikai munka szór felvetették: bürokratizá- kefe elfogyasztását. Ha mél- lódik a gyári ügymenet, nő az tatlankodik az ügyfél, meg- ügyintézők, előadók, aláírók, • utalványozók száma. Az érin­tettek fel is jegyezték a jogos kifogásokat, észrevételeket, egyetértőén bólogattak hozzá, ugyanakkor minden maradt a régiben, vagy alig . történt va­lami. A munkaügyi miniszter en talja, hogy az alkalma- szont nem jelenti azt, hogy zottak egy része enyhén szól- gazdálkodóegységek vezetői va furcsán értelmezi a mun- felfelé mutogatva a követke- kaidőt. A kezdés csak az ügy- zőket mondják: nem én tehe- félnek szól. Ha az pontosan tek róla, ott fenn döntöttek, megjelenik, akkkor meg van- ott nem engedélyezik. Az effaj- nak sértődve, mivel nem akar- ta népszerűséghajhászás, ti ja bejárni a lángos és a fe- szavirág-életű. mert a jelenle­gi munkaerőhelyzet paran- csolplag írja elő, az alkalma­a munkaügyi miniszter hatá- nek a Pató Pál-os, ráérünk rozott rendeletét megértik, még szemléletnek és gyakor- ennek birtokában megszület- latnak ygtett véget. Talán ez- nek azok az intézkedések, után a gyárak, amelyek az alkalmazotti ál­üzemek vezetői ezt a terüle- lományban dolgozókkal is érzé­tet is megvizsgálják, ugyan- keltetik, és elhitetik, hogy a úgy, mint a termelés egyéb munkaidő alatt valóban dol­területeit, mivel erre rá is gozni kell. Folyamatosan, úgy, vannak bizonyos mértékig mint a termelőegységekben, kényszerítve. Most már nincs ahol normában tevékenyked­kapja a magáét. zottí létszám ésszerű csökken­Az előbbi jelenségek is nyo- tését; gépesítéssel, az e terü- matékosan arra kényszerítik létén dolgozók szakképzettsé a vezetőket, hogy az alkalma- gének növelésével, az osztá- zottaknál is tegyék rendsze- lyok összevonásával, esetleg réssé a munkanap-fényképe- megszüntetésével, feladatkö- zést, tegyenek rendet portájuk rök kibővítésével, újabbak be- ezen részén is. Reméljük, hogy kapcsolásával. R rozott intézkedést követ­kezetes és eredményes végrehajtás követi, amely ki­húzza a talajt az esetleges to­vábbi Pató PáPos módszer alól, gátat vet olyasfajta tak­tikázásnak is, hogy később majd csak enyhül ez a „szi­gor”. V. K. Összefogás ' A Bakonyi Intéző Bizottság és a zirci Természettudomá­nyi Múzeum társadalmi össze­fogásra szólította fel a vidék iskoláit, az erdő- és mezőgaz­dasági üzemeket, a vadász­társaságokat, továbbá a ter­mészetbarátokat a Bakony madárvilágának szervezett vé­delmére. E célból programot dolgoztak ki. A Bakonyban — a megálla­pítások szerint — 64 fészkelő madárfajta szorul megkülön­böztetett védelemre. Közülük nyolcat már a közvetlen ki­pusztulás veszélye fenyeget. Fokozott védelemre szorul többek között a törpesas, a vöröshéja és a kerecsensó­lyom. Termálvíz hasznosítása A Szarvas város Holt-Körös gondoskodhatnak a városfej- menti területén kialakítandó lesztési tervek szerint építen- meleg vizű fürdőhöz és más dő mintegy 2 ezer lakásos la- létesítményekhez szükséges kótelep fűtéséről is. A meleg termálvíz többcélú hasznos:- víz többszöri hasznosítása tására meghirdetett pályázatot után lehűlt vizet még hal- értékelte a bíráló bizottság, tenyésztéshez is felhasználhat- összesen 34 tervet nyújtottak ják. be a pályázók, s számos ked­a vező megoldást javasoltak a A 80 ezer forintos első dí- sokoldalú hasznosításra. kü- jat Fiala István. Locsmándi lönböző lakás- és kommuná- Gábor, Völgyes István és Sal- lis létesítmények fűtésére, lay Gyula tervezői közössége melegvíz-ellátására, a mező- kapta. Ezen kívül három pá- gazóasági üzemek hőenergiái lyamű kapott 45 000, illetve ellátására és az üdülőterület 40 000—40 000 forint értékű fürdőjének és más épületei- díjat, s további 7 tervet pe- nek gyógyvíz- és melegvíz- dig megvásároltak 15 000— ellátására. így gazdaságosan 35 000 forintért. AZ MSZMP XI. kongresszusának döntése alapján elkezdődött a pártálapszervezetek- ben a párttagsági könyvek cseréjének szé­les körű politikai, szervezeti előkészítése. A most folyó évi beszámoló taggyűléseknek — ahol önálló napirendi pontként ismertetik a Központi Bizottságnak a tagkönyvcseré- vel kapcsolatos levelét, s a végrehajtásra vonatkozó alapszervezeti intézkedési terveket —, fontos szerepük van a politikai előké­szítésben. Tulajdonképpen ezzel kezdődik a tagkönyvcsere. A taggyűlés e napirendi pont­jának megtárgyalását valójában akkor te­kinthetjük eredményesnek, ha mindenki szá­mára világossá válik, hogy a párttagsági könyvek cseréje nem adminisztratív, hanem politikai feladat. Olyan akció, amelynek cél­ja egyfelől, hogy fokozzuk a párttagok álta­lános társadalmi aktivitását, másfelől pe­dig, hogy növeljük a párttagsággal járó sze­mélyes követelményeket. Ennek megfelelően a tagsági könyvek cseréje, bár természete­sen adminisztratív tevékenységgel is páro­sul, elsődlegesen politikai tartalmú eseménye a párt életének. A XI. pártkongresszus határozatai mind a párttagságban, mind a párton kívüli dolgo­zó tömegek körében kedvező fogadtatásra találtak. Egyértelműen elmondhatjuk, hogy a párt politikáját a közvélemény jónak íté­li. A párt elhatározásai egyeznek népünk ér­dekeivel és törekvéseivel. Ezért kap általá­nos támogatást a gyakorlat által igazolt és a kongresszuson megerősített politikai fő vo­nal, amelynek sikeres folytatása további nagy feladatot, munkát jelent. Az emberek a politikát naponta minősí­tik a gyakorlati végrehajtás alapján. Éppen azért, hogy továbbra is jó minősítést, meg­felelő támogatást kapjon, elengedhetetlen, hogy a megvalósításban a párttagok példa­mutatóan élen járjanak; az egész párttag­ság mind magasabb fokon aktivizálódjon. A tagkönyvcsere jó politikai előkészítése és le­bonyolítása azt jelenti, hogy a párt minden tagjának mind tudatosabban személyes ügyé­vé válik a politika végrehajtásában való fe­lelős, tevékeny részvétel. Ezért mór a mos­tani taggyűléseken arra kell a fő figyelmet fordítani, hogy a tagkönyvcserét ebben a szellemben készítsék elő és folytassák le. A taggyűléseket követően az alapszerveze­tekben megalakulnak a vezetőség tagjaiból a beszélgetőbizottságok, s márciustól folya­matosán hozzálátnak a párttagokkal való egyéni beszélgetéshez. A beszélgetések a közös feladatról folyja­nak, arról, hogyan teljesítsük kötelezettsé­geinket, milyen módon éljünk jogainkkal, s mit kell tennünk azért, hogy munkánk szín­vonalasabbá váljék, i hiányosságai megszűn­jenek. Ennek feltétele természetesen, hogy e beszélgetések nyílt, elvtársi légkörben tör­ténjenek. Hiszen . céljuk nem valamiféle tag­felülvizsgálat, nem is elsősorban a hibák keresése, kutatgatása és figyelmeztetések osztogatása, hanem a párt előtt álló felada­tok jobb végrehajtására, az időszerű teen­dők jó megoldására való mozgósítás. Az egyes párttagokkal szemben kialakított követelményrendszerben első helyen a pórt politikájának ismerete, vállalása és terjesz­tése, védelme és megvalósítása áll. Ez az alapvető, ezzel kell összhangban lennie a munkában tanúsított magatartásnak, és a magánéletnek is. Nagyon körültekintően é* differenciáltan kell számon kérni a követel­ményeket. óvakodva a szélsőségtől, ügyelve, hogy semmilyen túlzás ne kaphasson helyet a párttagok megítélésében. Nem szabad sajnálni az időt, az energiát a beszélgetésektől, hiszen akkor lesznek iga­zán eredményesek, ha körültekintően, egyé­nekre szabva tervezik meg azokat. Akik a beszélgetéseket vezetik, felelősségteljes mun­kái végeznek, de nem tarthatják magukat különb párttagnak annál, akivel beszélget­nek- -Mi'nden esetben egyenjogú párttagok kosótt folyik a véleménycsere. Csak így vár­hatjuk el, hogy a párttagok érdemben el­mondják, hogyan ítélik meg saját maguk és alapszervezetük munkáját. Mindebből következik, hogy a beszélgeté­sekre minden párttagnak készülnie kell. de nem kevésbé készülnie szükséges a vezető­ségnek is. A TAGKÖNYVCSERE tehát nem öncél, hanem politikai eszköz a pártalapszervezetek számára a XI. kongresszus által megjelölt feladatok működési területükön való sike­res megvalósításához. Eredményes lebonyo­lítása minden bizonnyal újabb lendületet visz a pártszervezetek munkájába, s ennek alapján a párt egésze is még sikeresebben felel meg a fejlett szocialista társadalom építése során támadt követelményeknek. Dr. Szabó Imre Korszerű hírszolgálat A Balatonalmádi Bauxit, kutató Vállaiatnál a posta rá­dió és televízió műszaki igaz­gatósággal együttműködve megkezdték a korszerű hír­szolgálat kiépítését. Az egy­mástól és a kutatóközpontok­tól gyakran 20—30 km-re lévő fúróberendezések között rá- diókapcsolatot teremtenek, adó-vevő készüléken gondos­kodnak a rendszeres infor­mációcseréről. A korszerű hír­közléssel meggyorsítják az intézkedéseket, hamarabb el­jut a kért pótalkatrész ren­deltetési helyére és a javító- szolgálat is késedelem nél­kül megérkezhet. A hírköz­lő készülékek segítségével a fúrások eredméoypiről, he­lyéről és méretéről napra­kész információval rendel­kezik a központ. Jövőnk jelzőszámai Lovasnemzet vagyunk. Il­letve, voltunk. Mert hol vannak már azok a régi idők, amikor egész Európa rettegett dinamikus, hosszan tartó — bár az augs- burgi és a merseburgi csata­mezőkön erősen megcsappant jelentőségű — lovaglásainktól. Szóval, megváltoztak azóta az idők. Békésebb mederbe tere­lődtek napjaink, és kénytelen kelletlen beismerjük: másab- bak lettünk mi magunk is. Meid az az igazság, hogy mos­tanában szelet kavaró, vad vágták helyett inkább csak galoppozunk, galoppozgatunk, sőt, elgaloppírozunk... Már­mint bizonyos dolgokat, hol itt. hol ott. De maradjunk témánknál, s ez alkalommal ne feszegessük olykor agyonhallgatott hi­báinkat. Beszéljünk inkább a testedzésről, mert azért űzzük mi a sportot! Sőt, mostanság szerfelett fontos, össztársa­dalmi érdek lett a testi tu­nyaságunk — a lelkiről ezút­tal nem szólva — elleni harc, amihez jelentős segítséget nyújt századunk áldatlan vív­mánya, a televízió is. Mert, ha jól tudom, néhány hónapja immár hogy a híradó első ki­adása után, nap mint nap fel­hangzik az Egy kicsi torna mindenkinek kell kezdetű nó­Hét nap... rr Űzzük a sportot ta, és férfitársastól megjele­nik a Müller Kati. Zene indul és ő csinálja. Kart húz előre- hátra, lábat nyújt, guggol, terpeszben áll, perdül-fordul úgy, hogy szinte követésébe is beleizzad az ember. Hogy milyen ügyes! És milyen alak, és milyen formák! Igen, ezt teszi a torna! így is kell — szusszantsunk, mert á vendég­látó ház ura újabb sültszelet elfogyasztására nógat, felesé­ge tejszínhabos feketekávét és finom süteményt kínál új­ra és újra, miközben csillogó szemmel nézzük, gusztáljuk a szép, kidolgozott alakú, har­monikus mozgású nőt. És mialatt a fotelben kényelme­sen hátradűlve, cigarettára gyújtunk, meggyőződéssel mondogatjuk: azért tényleg jó dolog ez a torna! Tényleg jó. De fordítsuk komolyabbra a szót, persze, nem eltérve eredeti témánk­tól. Mert azért űzzük mi a sportot — ki így, ki úgy. Nagyvállalatunk igazgatójá­val beszélgettem a minap. Majdnem csupa derű volt, mert sikerült túlteliesíteni a negyedik ötéves tervet, és közben bejött a számításokba ez is, az is. Kellemes dolog, valóban jó érzés lehet ilyen­kor igazgatónak lenni, s kér­dezve mondtam is neki: ugye, szép az élet?! Igaz, — hagyta jóvá. de még szebb is lehetne! És elkomorult az arca. Nem éppen lírai témáról, a munka­erőhiányról kezdte váltani a szót. s kellő komolysággal ecsetelte az ebből adódó ne­hézségeiket. Rendkívüli mó­don megnőtt a táppénzes ál­lományúak száma az utóbbi hónapokban. Úgy tűnik, egye­sek szinte sportot űznek a körzeti orvos „átveréséből”. Hallgattam, s magamban mondogattam: íme, egy másik sportolási lehetőség, ami még kikapcsolódással, az idegek kellő megnyugtatásával is jár, hiszen nem kellemesebb-e a fegyelem négyszögébe zárt, esetenként tényleg kiborító munka helyett a szabadban sétálgatni, ültetgetni, kapálni, gyümölcsöt szedni, vagy súlyt emelni. Mármint a falu leglá­togatottabb helyiségében, ahol csak a tizedik féldeci, s nem három másodperc után mond­ja ki a szót a kocsmáros: a gyakorlat érvényes, haza lehet menni! Szóval, elkomorodott az igazgató arca, s úgy láttam, mérges is lett, amikor a kö­vetkezőket mesélte. Az üzem­orvos szép. emberi szóval fo­galmazott levelében kérte meg — negyvennyolc főnyi — táp­pénzes állományban lévő dolgozót, hogy szíveskedjenek hozzá, a vállalathoz befárad­ni, mert ő is szeretné őket meghallgatózni, — kopogtat­ni, nyelvüket kinyújtatni. Ér­dekesen alakultak a vizsgá­latra kitűzött naD eseményei — folytatta az igazgató. He­ten meg sem jelentek, hanem jelezték, hogy aznaptól már dolgoznak. Tizenketten a kör­zeti orvos által aláírt papírt lobogtatták, mely szerint munkaképesek. S hogy teljes legyen a felsorolás: hetüket az üzemorvos nyilvánította egész­ségesnek. Tehette, mert kutya bajuk sem volt. Újra csak ismételni tudom, azért űzzük mi a sportot! Ha­bár olvasom, lovasnemzet már nem nagyon lehetünk, mert a megyében talán ezerötszáz ló sincs, azért ilyen-olyan formá­ban mindig megtaláljuk az- elgaloppozási lehetőségeket. No, de erről legközelebb! Karácsony György GÉPIPAR Au tóbutigy áriát: 13 000 db /év Emetted#* 1976-S0 Kd: uh jármű réfzegytégek: 55-60’/. Szerszámgépek; 60-657. Számítástechnikai eizközök: 60-707. Elekiromku* alkatréizek: 120-1307, Automahkai e«,ki*®|.f,55-607. Vákuumtechnikai termékek'­120-1307. Gördülőcta págy: 25 millió db/év TERRA-KS Tények és adatok a népgazdaság V. ötéves tervéből. í NÓGRÁD — 1976. január 25., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents