Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-22 / 18. szám

\ 3Iunhnprogram í 1 enziendőro (3.) Lá foga Ins Ha 1 a ssagvar mrfton AKI DIÓFÁT ültet, az a gyerekeire gondol, a beruhá­zás a jövő megelőlegezése. Az új ötéves terv időszakában összesen 870 milliárd forintot szánunk termelő- és nem ter­melő beruházásokra. Ez az összeg 25 százalékkal több mint az előző öt esztendőben. A növekedés ütemét mérsé­keljük: az előző öt évben 50 százalék volt. De a sze­mélyes fogyasztáshoz hason­lóan, a termelő- és kommuná­lis befektetések növelését is korlátozzák a világgazdasá­gi változások okozta veszte­ségek. így tehát nincs más választás.' minthogy a rendel­kezésre álló összegekkel él­jünk jobban, " okosabban. Az igények szigorú és ra­cionális rangsorolása a leg­fontosabb. A népgazdasági terv ebben példát mutat. Az idén csupán három nagybe­ruházás kivitelezését kezdik meg (a dunaújvárosi kon- verteres acélmű, a leninvárosi polipropiléngyár és a zala­egerszegi hűtőház építését), miközben üzembe helyeznek több , nagy létesítményt, s idei feladat az 1977-ben induló nagyberuházások (dunaújvá­rosi kokszolómű, szekszárdi húskombinát, Szikra Lap­nyomda, fővárosi szemétége­tő, új szénbánya-, illetve gáz- és ólajmezőfeltárás) jó előké­szítése. Az 1978-as kezdésre még nincs konkrét döntés, csupán a feladatokat jelzi a terv. Megkezdik például egy új, nagy széntüzelésű erőmű építését, gondoskodva már a VI. ötéves tervidőszak nö­vekvő villamosenergia-igé- nyének kielégítéséről. A ka­zánok szénfűtése — a bányá- nyitással együtt — 3—4-szer több beruházást igényel, mint az olajtüzelés, de üzemelte­tésük a magas kőolajárak miatt mégis kifizetődőbb. A BERUHÁZÁSOK hatá­rozott rangsorolása szemlélet­es módszerbeli változásokat feltételez mindenütt. Hány­szor hallottuk korábban, hogy „éppen a leggazdaságosabb befektetésre nem jut pénz”. Legyen ez a megjegyzés 1976- tól az ágazati, a vállalati rang­sorolás önkritikája. A fejlesz­tési alapok igaz 1976-ban még a régi szabályozás, az 1975- ös eredmények alapján kép­ződnek. Mégsem szabad úgy költekezni, mint eddig. Ahol a jövő szűk esztendőire is gondolnak, „újragombolják a mellényt”. Ügy, hogy meg­gyorsítják például a folya­matban levő invesztáció befe­jezését és úgy, hogy meg­érett fejlesztések elkezdését későbbre halasztják. Eseten­ként a már megkezdett be­ruházások leállítása is elke­rülhetetlenné válhat. Az új gazdasági szabályozás, a ter­melői árak emelése, a devi­zaszorzók változása, a mun- kabérterhek növelése ugyan­is a vállalatok fejlesztési forrásait érinti leginkább. Amíg a részesedési és szociá­lis alapok képződésére a ni­vellálódás, addig a fejlesz­tési alapokra az erőteljes dif­ferenciálódás lesz jellemző. De az eredményesen dolgo­zó vállalatok is csak hosszabb idő elteltével érhetik el sa­ját fejlesztési források ko­rábbi szintjét. A saját esz­közöket kiegészítő bankhite­lek ugyancsak az élenjáró üzemeknek kedveznek és a differenciálás irányába hat­nak. A bank a legjobb fej­lesztési javaslatok közül vá­lasztja ki azokat, amelyek megvalósításuk után gyorsan megtérülnek, s növelik a jól eladható árualapokat. Az öt évre előirányzott 100 milliárd forintos hitelkeretből 45 mil- liárdot a fizetési mérleget ja­vító fejlesztésekre kölcsön­zik azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek, amelyek sa­ját fejlesztési alapjaikat is az adott feladatra összpontosít­ják. , A beruházások jó előkészí­tése, gyors üzembe helyezé­se jelentős mértékben javít­hatja a meglevő eszközök hatékony hasznosítását. Ezért mind a központi, mind a he­lyi fejlesztéseknél növekszik a beruházók érdekeltsége és felelőssége. Megszűnnek az ingyenes költségvetési támo­gatások, a hitelek visszafize­tését pedig a beruházások ere­detileg tervezett üzembe he­lyezésétől, előre meghatáro­zott mértékben el ■kell kez­deni. Ha a tervekhez képest késik az üzembe helyezés, il­letve csökken az új vállalko­zás jövedelmezősége, az adós akkor is fizet egyéb nyeresé­ge terhére. A tervezett ha­táridők a jövedelmezőségi szint túlteljesítése viszont a vállalkozók hasznát növeli. AZ EREDMÉNYES beru­házási tevékenységtől sokban függ a következő, a VI. öt­éves terv megalapozása. A ma embere értelmes áldoza­tokat hoz a holnapért. Az ember diófákat ültetett, hogy termése gyermekeit, nemes fa­anyaga unokáit gyarapítsa. Előrelátását a „jó tündérek” jutalmazták, s a csemeték olyan gyorsan terebélyesed­tek, mint az erdei tölgyek. Korunk embere ismeri már az oltott diófát, amely ver­senyre kel az erdei, tölgy­gyei. Kovács József (Következik: Hogyan élünk 1980-ban?) MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁS, MUNKAERŐHELYZET Ai aktív keresők száminak növekedés 60 000 fő 130000-140 000 fő UOOO0-Í3OOOO fő Tények és adatok a népgazdaság V. ötéves ter­véből. 1 rr I ■ I rr r w jovonk jelzőszámai Gépeket vizsgáltait Évenként több száz gépet és berendezést vizsgál a gö­döllői Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet, ugyanakkor részt vesz a mezőgazdasági gépek fejlesztésének hazai programjában, valamint a nemzetközi gépvizsgálatok­ban. A mezőgazdasági gépesí­tés fejlesztése alapkérdései­nek kutatásán kívül feladata a gépkarbantartás és -javítás mezőgazdasági üzemi rend­szereinek fejlesztése, a gépesí­tés ökonómiai kérdéseinek kutatása, az új gépek munka- védelmi minősítő vizsgála­ta. A múlt évben egyik kiemelt kútatási témájuk volt az or­szágos agrokémiai közpon­tok kialakítását kezdemé­nyező tervtanulmány össze­állítása, mindenekelőtt a re­gionális központok elhelye­zésének megtervezése. Eh­hez sok egyéb mellett figye­lembe vették a kemikáliák felhasználásának távlati ala­kulását. Ballagunk az úton a nehéz­kes járású hízók után. Jó­kedvű az asszonyhad. Beszél­getnek nevetgélnek. Különö­sen a mellettem haladó, hun­cut nézésű fejkendős. — Eze­ket leölni? Ments isten! A hurkának-, szalonnánakvaló otthon röfög az ólban. Letáborozunk a harangláb­nál. Várjuk a kondást. Régen volt, hogy háromszáz disznót is terelgetett a legelőre. Most jó, ha 35—40 összejön. Dehát a Petőfi úton a lakók már fel sem akarják engedni a csapa­tot. Kicsinosították az utat, érthető, hogy óvják, féltik a házuk táját. A huncut nézésű fejkendős legyint egyet. — Régen és ma! Össze sem lehet hasonlítani. Nagyot változott a falu. Na­gyot az élet. Mindenki mo­dernizálódik. És Márton Gézáná, Erzsi néni pergeti az emlékeket, ömlik belőle a szó. Néha iga­zít egyet-egyet fejkendőjén. — Klub, meg kultúrház? ■Azt se hallottuk, hogy létezik Megőrizni; sőt fokozni A Finomkerámiaipari Mű­vek Kőbányai Porcelángyára balassagyarmati telepének hármas számú KlSZ-alapszer- vezete feladatokban gazdag évet zárt. A 22 tagból álló alapszervezet több mint 60 százaléka a környező falvak­ból jár az üzembe. Két mű­szakban dolgoznak, ami nehe­zíti az ifjúsági szervezet kö­zös feladatainak ütemezését. Tmk-, szerszámkészítő- és műszerészbrigádokban doh gozhak az alapszervezet tag­jai. Valamennyien szakmun­kások. A különleges gépek irányításához több fiatal megszerezte a gépkezelői vizs­gát. Jelenleg ketten tanulnak az alapszervezetből a techni­kusi képesítést, és ebben az évben hárman készülnek a műszaki főiskolai felvételire. Köztük Csikány István, az alapszervezet megbízott KISZ- titkára. Az 1974-ben meghirdetett kongresszusi és felszabadulási munkaverseny 1975. decembér 31-én ért véget. Az első. és második szakasz értékelésére és jutalmazására ez év máju­sában kerül sor. Méltán opti­misták az aianszervezet tag­jai. mert legfőbb politikai és KISZ-feladatuknak a brigádok munkáját tekintették. Társa­dalmi munkában az üzem te­rületén az új csarnok alapozá­sánál, építésénél és terület­rendezésénél tevékenykedtek. Kommunista műszakokban mindig teljes volt a létszám. A városban az úttörőtábor rendezésénél, takarításánál segédkeztek az alapszervezet fiataljai. A munkaverseny fontos ré­sze az újítások és ötletek száma, és jelentősége. Az el­múlt évben több javaslat kö­zül az üzem gazdasági vezeté­se hetet fogadott el. és ezeket alkalmazzák is. A szakmai képzés mellett az alapszervezet nagy figyel­met fordít a politikai ismere­tek gyarapítására. Marxista— leninista esti egyetemen né­gyen. középiskolában pedig ketten tanulnak. A vezetőségi tagok a KISZ-aktivisták fó­rumán vesznek részt. Az if­júsági vitakör előadásain a meghívott előadók aktüális politikai és közéleti témákkal foglalkoznak. A rendszeres politikai oktatáson a hazafi- sággal. a szocialista internaci­onalizmussal. valamint a fi­atalkori bűnözés problémái­val ismerkedhettek meg a fi­atalok. Az alapszervezet tuda­tosan és tervszerűen készíti fel az ifjakat a párttagságra. Ezzel párhuzamosan az úttö­rők^ segítése is folvamatos. G varlátogatások szervezé­sével. szemléltetőeszközök készítésével segítenek a fiata­loknak a pályaválasztásnál. Közös rendezvényeken, be­szélgetéseken es vetítése., is­mertetik az úttörőkkel a KISZ-es élet szépségéit. A munkásfiatalok kulturá­lis és műveltségi szintjének fejlesztésére szoros kapcsolat alakult ki az aiapszervezet es a Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központ között. Az iro­dalmi előadásokon rendszere­sen szerepel a Madách Imre irodalmi színpad. A különböző vetélkedőkön az ifjúsági szer­vezet tagjai jó felkészül‘ség- ről tettek tanúbizonyságot. Az edzett ifjúságért mozga­lom városi sportrendezvénye­in az alapszervezet fiataljai lelkesen küzdöttek. Az épí­tők napján rendezett bajnok­ságon a szerszámkészítő szo­cialista brigád az első helven végzett. De nem feledkeztek meg a holnapról sem. Az üzemi sportpálya építésé" él és rendezésénél teljes létszám­mal ’vett részt az alapszerve­zet A közös kirándulás. az érdekességek és szépségek mellett még jobban összeko­vácsolta a fiatalokat. Mint azt az aiapszervezet megbízott KISZ-titkára el­mondta: a gazdag program mellett ebben az ■ évben is szeretnék megőrizni, sőt fo­kozni^ a fiatalok cselekvési kedvét, a még hatékonvabb KISZ-munka érdekébe" b. zs. Rendelet a közhasználatú zöldterületek fenntartásáról és használatáról Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete, amelyben a közle­kedés- és postaügyi, vala­mint a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterrel egyet­értésben egységesen szabá­lyozta aj tanácsi kezelésű köz- használatú zöldterületek fenntartását és használatát. A gyakorlatban legjobban bevált módszerek alapján ez a rendelet foglalta össze elő­ször országosan és egysége^ sen a tanácsi közhasználatú zöldterületek gondozásának jogszabályait. Az egységes ér­telmezés szerint közhaszná­latú zöldterületnek minősül a városok és a községek bel­területén az állami tulajdon­ban álló és a tanácsi szer­vek kezelésében levő minden közpark, a pihenést, a szóra­kozást és a testedzést is szol­gáló véderdő, a közutat és a járdát szegélyező, vagy a közúti forgalmat elválasztó, növényzettel borított közte­rület. Ugyancsak e rendelet jogszabályait kell érvényesí­teni azoknál a játszó- és pi­henőkerteknél, amelyeket a lakóházak és üdülőépületek tömbtelkén alakítottak ki, s a fenntartásukról a tanács gon­doskodik, mert az épület tu­lajdonosa nem azonos a köz- kert tulajdonosával, kezelő­jével. A rendelet szerint a taná­csok — költségvetésük alap­ján — elsősorban aj parkosí­tási, a városi kertészeti mun­kát végző tanácsi vállalatot, s ezek hiányában más szer­vezetet, szövetkezetét bíz­hatnak meg a fenntartáshoz szükséges szolgáltatási mun­kákkal, tehát a növényzet és a talaj folyamatos ápolásá­val, gondozásával, védelmé­vel, a növények pótlásával, időszakos cseréjével, a sé- tautak, kerti építmények, be­rendezések és felszerelések gondozásával, tisztán tartá­sával, a közparkok őrzésével. A közutakon viszont a közle­kedés biztonsága miatt szük­séges növénygondozási mun­kálatokat az útfenntartó szer­vezetnek kell ellátnia. A rendelet kimondja, hogy a közhasználatú zöldterüle­teket és azok építményeit, fel­szereléseit rendeltetésszerűen mindenki ingyenesen hasz­nálhatja, s azok a szerveze­tek, vállalatok, amelyek kü­lön engedély alapján más célra használják, kötelesek a növényzet megfelelő védel­méről gondoskodni. így, ha engedély alapján megváltoz­tatják a zöldterületet. köte­lesek a tevékenységük befe­jezését követő 30 napon be­lül az eredeti állapotot — a szükséges mértékben — hely­reállítani. Amennyiben a nö­vényzetet pótolni kell. ak­kor egy éven belül gondos­kodni kell arról, hogy min­den fa helyett azonos törzs­vastagságú fát telepítsenek és minden cserje tyelyett leg­alább két cserjét ültessenek el. Az egyéb növényzet pót­lásáról az engedélyt kiadó ha­tóság előírásai szerint kell eljárni. A kihirdetéssel hatályba lépett új rendelet a felelő­sök. a feladatkörök és a ten­nivalók egységes meghatáro­zásával lehetőséget nyújt az épületrengeteg között élő embereknek pihenést. fel­üdülést nyújó zöldterületeink, parkjaink fokozottabb védel­mére, gondozására. Vasutak a Szovjetunióban A vasút továbbra is az alapvető szállítási és közlekedési eszköz marad a Szovjetunióban. A vas­úti áruforgalom az idén több mint hárommillió tonnakilométert tesz ki — közölte a Szovjetunió l.ejrfeisőbb Tanácsának közel­múltbeli ülésén Borisz Bescsev közlekedésügyi miniszter. A szovjet vasutak teheráru-for- galma az elmúlt ötéves tervidő­szakban (1971—1975) csaknem 30 százalékkal növekedett, ami meg­haladja a tervben elöiránvzr,<t feladatot. Ebben nagy szerepet játszott a munkatermelékenvség növekedése cs az új közlekedési technika bevezetése a gvakorla ba. A Szovjetunióban gyakorlatba befejeződött a vasúti vontatás á állítása a Diesel- és villar "üzen- re. Beszédében a miniszter fo?!» kozott a szibériai vasúti közír kedés előtt álló feladatokkal: i ugyanis hatalmas szén-, köol- es ércbányászati ipari komolcxn mok épülnek, ezenkívül cellulóv gyártó üzemek is. Az idén jelen tős mennyiségű munkát kell vr gezni azon az épülő vasútvona Ion. amely a szibériai Baikal tavat a Csendes-óceánnal kői majd össze. Változó falvak „Itt születtem...” ilyen. Falubéli lányok este mindig összementünk, hol az egyik háznál, hol a másiknál. A fonás volt a szórakozásunk. Bíbelődtünk a kenderrel. Meg- lúgoztuk, tél idején meg be­törtük a patak jegét, ott mos­tuk. áztattuk. Felnevet az asszonyhad. — Te Erzsi, mit beszéled ilyen részletesen? .— Miért, talán nem ..így volt? — nagy lélegzetet vesz, és folytatja a mesélést. — Huncutkodtunk, énekeltünk, hol isteneset, hol világit. Nyáron meg összekapaszkod- lunk, úgy ringáztuk magun­kat az úton. Körbehordja tekintetét a kishartyáni főutcán. Két ol­dalt az út mentén, a dombok hajlatában visszanéznek ránk a modern, nagyablakos csa­ládi házak. — Bizony újak nőttek a régi romjaiból. Leánykorom­ban, jól emlékszem, alacsony, kisablakos, zsúpos házak töl­tötték meg a falut. Az ablak csak arra volt jó, hogy be­jöjjön rajta a hideg. Úgy vé­dekeztünk, hogy rongyba szalmát raktunk, azzal tapasz­tottuk be a réseket. A mosta­ni portánkon emeletes ház áll. 1965-ben építette a 25 éves fiam. — Lakják is a nagy házat? — Hát hogyne, arra való! Ja, tudom mire gondol! Is­merem a „kis piszkos konyha” életet. Sokan csinálják ná­lunk is a faluban, hogy kí­méljék az újat. Nem, nekem elegem volt a szoroskodásból. Ami van, azért van, hogy az ember kényelmét szolgálja. Rámfér a pihenés. 59 évesen rokkantsági nyugdíjas va­gyok. Tudja, a tsz-ben dolgoz­tam a növénytermesztésben. Előjött a lábaimba a fájás, így aztán otthon töltöm a napjaimat a ház körül. Van négy unokám, azokat vigyá­zom, még az anyjuk dolgozik. Erzsi néni lassan belefárad a mesélésbe. Nagyot sóhajt. — Hej. de jó is lenne fiatal­nak lenni! Marlapság minden megvan a szórakozáshoz: klub, KISZ-szervezet, kultúrház, Dehát ebből nekünk már nem sok jut. Azért jóleső érzés, hogy a mi verejtékes mun­kánk is bennefekszik ebben, a mostani jóban. Megérkezik a kondás. Elte­reli a disznófalkát. Szélednek az emberek. Erzsi néni búcsú­zóul még odaszól. — Tudja, úgy vagyok én, mint ahogy a nóta mondja: „Itt születtem, Itt élem le talán egész éle­tem...” — vkm — NÓGRÁD — 1976. január 22., csütörtök Ü

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents