Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-22 / 18. szám
v -V V wvwvWWWWVWwWVV v\V\\W \WV i .’.WWWVv w...vv\\\V\\\Vv. V«j • ' V'.x- .WV. a\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ Diáklány loidítá.-a a Szovjetunió’ című lapban Miniszoknya, divatcsizma, óriási sál, hosszú leomló haj, határozott fellépés, csupa energia és akarat. — Mindenben a modernet kedvelem — mondja Zara Melinda, a balassagyarmati Balassi Btdint Gimnázium tanulója. — Irodalomban a mai írókat olvasom legszívesebben, hobbym az elsőf könyvesek gyűjtése. — Pályaválasztásod js modern ? — Riporter akarok lenni, vagy műfordító. De inkább rádiósriporter szeretnék lenni. Asperján György, a rádió ifjúsági osztályának vezetője is bátorított erre tavaly, amikor Balassagyarmaton járt az irodalmi színpadi napokon és meglátogatta az iskolánkat. — Apropó, iskola: fél év múlva érettségizel, hol folytatod tanulmányaidat? — Szegedre jelentkeztem ez egyetem bölcsészkarára, magyar—orosz szakra. — Beszélgessünk egy kicsit az „oroszról”, hiszen ez hozta neked a sikert. Az orosz nyelvű irodalmi pályázaton győztél. Fordításodat olvashattuk a Szovja.- unió című folyóiratban. — Nagyon örülök, hogy első kísérletem így sikerült, it XIX. század költészete érdekel, általában a magyar éh a világirodalom, amit magyar szakos tanárnőmnek, dr. Szabó Károlynénak köszön-, hetek. Amikor kikerültem. Nógrádszakálból a Balassi Bálint Gimnáziumba, ő szerettette meg velem a litera- túrát, akárcsak Nagybégá- nyi Enid tanárnő az orosz nyelvet, ö hívta fel a figyelmemet arra a műfordító-pályázatra, amit a Magyar Rádió és Televízió s a Szovjetunió című iap szerkesztősége közösen hirdetett meg 1975 szeptemberében. Havonta közölnek irodalmi szöveget a XIX. század költőitől a harmadik adásban, illetve a Kossuth rádióban. Ezek fordításával lehet pályázni egy éven át. A fordítás eredményét fordulónként értékelik, és a legsikerültebbeket „menet közben” a Szovjetunió című lap is közli. — Mi a jutalom? — Az év végén a 6-os stúdióba hívják meg azokat, akik valamely fordulóban jól szerepeltek. Részükre vetélkedőt rendeznek, és ezek közül kerül ki az abszolút győztes. — Te már az első fordulóban jól szerepeltél, Puskin: Szerettem önt című fordításoddal. Tanárnődnek is az volt a véleménye, hogy ügyes, jó munkát végeztél. — Nekem nagyon kedves nyelvi játékot jelentett a feladat, és azzal a tanulsággal szolgált, hogy egy műfordítónak, egy irodalmárnak nyelvésznek is kell lenni. — Hogyan és hol dolgozol, amikor fordítasz? — A nyersfordítással hamar elkészültem, és a jelenlegi feladattal is készen vagyok- Viszont az asszociáció, a ritmus, a forma, a hangulat átültetése nyelvünkre, a csiszolás művelete már több időt igényel és gondosságot. Nagyon szeretek könyvtárban dolgozni. Ott csend van és nyugtatom, és kéznél a segédletek — fejezte be a beszélgetést Zara Melinda, aki a tanulás mellett a műfordítás nehézségeit is vállalja. Az eredmény bizonyítja, hogy érdemes! E. É. Zenei produkciók a A rádió az idén folytatja magyar szerzők alkotásainak felújítását, bemutatását, hetenként több alkalommal sugároznak operát. Nemcsak a XIX. századnak, a műfaj nagy korszakának remekművei szólalnak meg, hanem rendszeresen felhangzanak a XVII— XVIII. század, valamint korunk operái is. Az idei évad kétségkívül legjelentősebb eseményének ígérkezik Erkel Ferenc Brankovics György című kétrészes operájának bemutatója Kókai Rezső és Romhányi József átdolgozásában. Ugyancsak új bemutató lesz Balassa Sándor: Az ajtón kívül című öttételes operájának premierje is. ■ A mű szövegét Wolfgang Bordiert drámája nyomán Fodor Géza írta. Ugyancsak új felvételek készülnek klasszikus operák híres és sűrűn játszott áriáiból is. Operahangversenyek közvetítését is tervezik. Élőadásban hallhatjuk Melis György áriaestjét a Csepel Művek Munkásotthonából. Ugyancsak itt szólal meg hangversenyszerű előadásban Verdi Rigolettája is. Három operaegyüttessel rendelkező vidéki színházunk — a szegedi, a debreceni, és a pécsi társulat — művészeivel egy- egy vasárnap délelőtt helyszíni operamatinét rögzítenek hangszalagra. Egyenes adásban hallhatjuk a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház valamennyi operabemutatóját, felújítását. Hasonlóképpen figyelmet fordítanak a vidéki zenés újdonságokra is. Részben hangfelvételről, részben egyenes adásban lehetünk tanúi világhírű külföldi előadásoknak, köztük a salzburgi, bayreuthi ünnepi játékok produkcióinak. Az operasorozatok közül bizonyára sokaknak szerez örömet a Verdi-ciklus. A főszerepben Nikola j Gjaurov címmel nyolc adásból álló sorozat indul, s nem feledkeznek meg a drámarovat munkatársai a baráti szocialista országok zenei termésének állandó bemutatásáról, megszólaltatásáról sem. Az idén ér véget az Operaéneklés a század elején című ciklus, és most kezdődik a Rossini összes nyitányai című sorozat. rádióban Havonta jelentkező új műsor lesz a Magyar operaénekesek, amely rövid bevezetőportré közbeiktatásával kronologikus sorrendben vonultatja fel az elmúlt 30—40 év kiemelkedő operaénekeseit. A fővárosi és a vidéki operatársulatok munkását, hétköznapjait állítja reflektorfénybe a Mi újság a magyarországi operaszínpadokon? című sorozat. A klasszikus operettfelvételeket gazdagítja többek között Offenbach: Kékszakáll legendája című nagyoperettjének és a Sóhajok hídja című operettjének felvétele. Kereszt- metszet készül Johann Strauss Bécsi vér című operettjéből is. Az új magyar zenés játékok között szerepel Hel- tai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka című darabjának változata és egy szovjet vígjáték hazai zenés adaptációja is. Johann Strauss születésének 150. évfordulója alkalmából öt részből álló ciklus kezdődik. Negyedévenként jelentkezik továbbra is a Páholyból című összeállítás köny- nyű, zenés színpadok híréivel, eseményeivel. A Déryné Színház terveiből Az Állami Déryné Szírr ház idei jubileumi évadja a szokásosnál is gazdagabb — nyilatkozta Sza- lay Vilmos igazgató. A hátralevő hónapokban löbb olyan, az ország számos színpadán nagy sikert elért dráma színre- vitelét tervezik, mint Illyés Gyula Testvérek_je. A Dózsa Györgyről szóló művet Petrik József rendezi, sajátos koncepcióban. »díszletek nélkül, vetített háttérrel, amelyhez a híres Derkovits-metsze- teket használják fel. A zenés műfaj kedvelőinek szerez örömet Flotow Márta című operájának bemutatója, Richmond! vásár címmel. A művet, amelynek bemutatóját márciusra tervezik. Kertész László, a színház főrendezője irányításával készítik elő a premierre. A klasszikus dráma világával ismerteti meg az ország nézőit Schiller: Stuart Mária című történelmi műve, amelyet március 12-én láthat először a közönség. A rendező Csongrádi Mária a játék két főszerepét Feleki Sárira és Várnagy Katira bízta. Ugyancsak klasz- szikus szerző műveként játsszák hamarosan Gogol Háztűznéző című művét. A Déryné Színház egyébként rendszeresen játssza a baráti szócialista országok szerzőinek alkotásait is. így az idén mutatják be Dimov bolgár író Elkárhozottak című drámáját. Láthatják még a Déryné Színház nézői Jókai Anna Tartozik, követel című drámáját is. Műsorra tűzik a Sár- mándi—Dénes szerzőpár Peti, vigyázz! című mulatságos játékát is, amely a helyes közlekedésre, a KRESZ_re oktatja a legfiatalabb nézőket. Egyébként eddig hat megyében köszöntötték díszelőadáson a jubiláló Állami ftéryné Színházat: Vas, Győr-Sopron, Pest, Szolnok, Komárom megye és Budapest emlékezett meg az alapítási évfordulóról nívódíjakkal, illetve kiállítással. Külön műsorral kívánja köszönteni az együttest a televízió,--'' illetve a Magyar Filmhíradó. KEREKES IMRE: EGY VAKÁCIÓ TÖRTÉNETE (KISREGÉNY) 8. Magam írom a nekrológot, a Weisz bácsi nincs többé, magával vitte a Klub címerét, saját halott. Gyászoljuk őt magunkban és ott a parkban, valamennyi aláírás. A Mezei fekete tust hozott, fehér lapon a keret, a padtámlához szegezem. Másra nincs idő, a halál gyorsabb mindennél, ha megérint. Ilyenkor persze ez olyan közérthető, mint a krónikus éhezés a fejlődő világban. Ülünk a pádon és körben a füvön, lapozunk emlékeinkben. Tapogatjuk a jövő homályát. Szöveg nincs, fülelünk a csendben. Küszöbön a következő ezredév. Hallgatunk. Gondolatainkat a jelen választja ki. Egyszer megírom a XX. század történetét. Ahogy én látom. A temetésen mindenki ott van, a rokonság, és mi is fiúk, talpig feketében. Egyenes derékkal megy a koporsó után a Weisz, most látjuk, hogy mennyire férfiak vagyunk. Az utóbbi héten jó jelek mutatkoznak a suliban, de elbizakodottságra semmi ok. Mindenki javított valamiből, legalábbis mi úgy hisszük. Pedig maga a suli már olyan fárasztó, mint a pihenést szolgáló intézményekről összehordott írások. Számolok az emberrel, milyen sors vár ránk. Néhány vonással felrajzolnám az emberiség fejlődésével foglalkozó jóslatom. Tartok a kínos következményekből. Az idő rövid, ettől most eltekintek. Csak nem ettem meszet! Kortársaim közül. a pillanatnyi statisztika alapján 740 millióan nem tudnak olvasni. írni még kevesebben. Mi lesz, ha ez így halad? Jobb, ha nem foglalkozom a jövőnkkel. Pedig már belőtték a XXI. századot. Saját tömegemet arrafelé cipelem, ha bírom cérnával. Ha nem, az se baj. Számomra ugyanis nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel. Ha most meg is húznak, nem a hintaszékben fogok ringatózni. hanem elmegvek segédmunkásnak , nyáron. egy télikertbe. Majdcsak ^cihúzom Valahogy. Magamon csodálkozom, hogy mit tud egy gyerek. Én például olvasom az atomkor enciklopédiáját a legfrissebb nőgyógyászati folyóiratot, a futurológiát, a pszichológiát, (nagy tudomány), az űrkutatást. Mindent olvasok, csak a tankönyv alma. így fordul elő, hogy van amit a tanár tud (szakbarbár), van amit én. Az utóbbit nem díjazzák. Ennek ellenére, valamit én is javítottam matekból, s ha kalkulálnak velem, mint a bérrel, legalább jó közepes vagyok. Nagy dolog. Mindenki elmegv a nyáron, én úgyis maradok. Klasszikus ügy. Vitám van ezzel a világgal. Most például a tanár rám bök, ha úgy tetszik neki. Feláljak, ne álljak? Mit tudom én, hátha nem is rámbök. Álljon fel! Nem mozdulok, nem szólok, hátha már nem is én vagyok én. Rámbökött. Ilyen az én papírformám. Addig magyarázott, hogy háború itt, háború ott, háború az egész Európában, míg én jutok eszébe. Álljon fel! Ügy állok ott, mint a nyugati megfigyelők a keleti fronton. Menjen ki és fésül» ködjön meg. Ennyi az egész? Mondom, menjen ki, és fé- sülködjön meg. Fésülködjek meg? Egyébként minden rendben van ezen a világon, csak a hajam nincs rendben? Kimegyek, mint akinek a világkupadöntőre van jegye és véletlenül a megyei bajnokságra érkezik. Szóval, vitázom a világgal, kapkodom a levegőt. Érthetői Minden rendben van ezen a világon, csak én nem vagyok rendben. Hát persze, fésillködiön meg. igazítsam magam g világhoz, a többi úsvse számít. Hazamegyek, az lesz az első, leszedem az ablakról a függönyöket. Nézzenek csak be nyugodtan, hogy az életem áttekinthetőbb legyen. Nézzenek meg jól, semmi probléma, ha találnak valami igazítaniva- lót. csak rajta. Behúzom magam mögött az ajtót. A tanár magyaráz tovább, itt húzódott a keleti front. Kimentem. Ügyis ki kellett mennem. Csőrepedés tőlem. Nem akarom feleslegesen borzolni az idegeket, de a magam részéről levágatom a hajam. Tud valaki jobbat? A Lakinger ötlete, minthogy az a rögeszméje, hogy hosszú a hajam. Egyszóval szakmai hiányosságaimat meg kel) szüntetni. El kell ismerni a Lakingernek erre van perspektívája. Mögöttem ül, három paddal. lát és hall engem, azt is például, amit a matektanárnak mondok. Ügy döntöttem, leszállók a lárváról, majd a nyáron, ilyenkor nem kockáztatunk. A baba itt húz el mindennap a park mögött, figyelem, fejlődik a mozgása. Ügy sincs esélyem nála, ha amputálni kell a hajamat. Más pedig rajtam nem segít, le vagyok sajnálva. Állok a pad előtt, a hivatalomban, lóg a fejem. Ilyen gázos már rég nem volt a helyzet. A Kelemen is javított. csak engem nyom az a tudat, hogy számomra időnként tisztázatlan helyzeteket teremt az egyszeregy. Mondom az öregnek otthon, én nem a matekra születtem. Ki tehet róla? A nyomor néha így jelentkezik. kis nép vagyunk. Ha már egyszer a tanárnőnek az a hobbyja, hoev a tanuló ne hordjon bohócfrizurát. (Folytatjuk) 4 NÓGRÁD - 1976. január 22., csütörtök Szerzői est a zeneiskola hangversenyén A Salgótarjáni Állami Zeneiskola első tanítási napjának huszadik évfordulóját hangversennyel ünnepelte. A műsort az iskola két volt tanára, Szánthó Lajos és Szüts Pál zeneszerzők műveiből állították össze. A hangverseny előtt Virág László, a zeneiskola igazgatója megemlékezett az évforduló jelentőségéről, bemutatta a két zeneszerző eddigi pályáját, fontosabb állomásait. Elemezte a két komponista közös vonásait, hisz’ mindkettőjük zenei anyanyelve a magyar népdal és a régi magyar muzsika. Rámutatott a zenei elemek felhasználásának különbözőségeire. megnyilvánulási formáik eltérő útjaira. A hangverseny első részében Szüts Pál művei szólaltak meg. Ezek zöme gyermekek számára írt darab, melyeket természetszerűleg tanulók mutattak be. Külön ki kell emelni a hangulatos és szép előadásért a Kis invenció (Fejes Katalin, Fekete Anita), a Három magyar népdal (Viszóczky Gabriella) és a Régi amerikai dalocska (Manga János, Morovszky Ágnes, Sándor Éva) előadását, de' a többi szereplő is sikerrel mutatta be Szüts Pál darabiait. Ebben a műsor- ! részben tanárok is felléptek. Laczkó Lajos (harsona) és Deák Pálma (zongora) a harsonára írt Rondinót iátszot- | ták, Guthy Éva Torják Vil- (mosné zongorakíséretével népdalfeldolgozásokat énekelt, sikerrel. Kétségtelen, hogy ennek a műsorrésznek leghangulatosabb momentuma a salgótarjáni pedagóguskórus fellépése volt. Az együttes Szüts Pál két feldolgozását, egy régi bányászdalt és egy nógrádi népdalokból álló, sok sikert megért művét, a Boros nótákat adta elő Virág Lászlóné zongorakíséretével. A Virág László vezényelte kórus a Boros nóták utolsó tételét ráadásként megismételte. Szánthó Lajos programjának első szakaszát a régi magyar muzsika modern, új köntösbe öltöztetett darabjai vezették be. A párostáncok sorozatából két ügyes hegedűsnövendék, Virág László és Ézsiás Edit mutatott be néhány tételt, majd a Régi magyar táncok négy hegedűre írt változata (Jármay Paula, Ézsiás Edit, Miklós Ágnes, Virág László előadásában) jelezte, hogy a szerző szívesen merít a XVII—XVIII. század zenei hagyományaiból. A következő művek arról győzték meg a hallgatóságot, hogy Szánthó Lajos eszköztárában a merészebb, modernebb hangzások is megtalálhatók. Erről a klarinét—hegedű- zongora trión (Pétervári Tamás, Sándor László. Deák Pálma), a csellóduókon (Szüts Pál, Farkas Erzsébet) és az Elégián (Torják Vilmos. Farkas Erzsébet, Torják Vilmos- nén) kívül talán a hegedű- duóktól (Sándor László. Torják Vilmos) és a virtuóz előadást követelő és bravúrosan előadott Miniatűr rondó (Vi— rálg Lászlóné. Torják Vilmos- né) négykezes zongoradarabból győződhettünk meg leg- kézzel foghatóbban. A hangverseny ulán n szépszámú. lelkes közönség meleg ünneplésben részesítette a két zeneszerzőt, kiknek művei még bizonyára sok örömet szereznek mind az előadóknak, mind a hangversenylátogató közönségnek. Végezetül Virág László ajándékokat adott át Szánthó Lajosnak és Szüts Pálnak a hangverseny emlékére. Mai tévéajánlatunk 20.05: Az acélt megedzik. Szovjet filmsorozat, I. rész. Az 1920-as években a fehérek elleni harcokban súlyosan megsebesült és megvakult Osztrovszkij első regénye, Az acélt megedzik. Az író életének történetét beszéli el benne. De, hogy nem önéletrajzi regényt írt. arról maga a szerző így vall: „Regényem mindenekelőtt művészi alkotás, és felhasználtam benne a képzelet jogát... Ez regény, nem pedig — mondjuk — Osztrovszkij komszomolista életrajza.” A regény — és a belőle készült film — főhőse Pavel Korcsagin. Gyermekkorától nehéz munkát végez, mosogat, majd segéd fűtő. Gyerek még, amikpr kitör a forradalom, s ekkor ismerkedik meg a kis Pavel Zsuhrajjal, a bolsevik matrózzal, s ez a barátság életreszólúan meghatározza Pavcl jellemének alakúlását. Pavel harcol az ellenforradalmárokkal és súlyosan megsebesül. Aztán hogy felgyógyul, az újjáépítésben vesz részt. Üzemben dolgozik, szervezi az Hiúsági mozgalmat, harcol a Szovjetunió határain a banditák ellen, leleplezi a pártba és a Komszomolba befurakodott bérenceket. S amikor újból súlyos beteg lesz, a mozdulatlanul, vakon fekvő Korcsagin tovább folytat ia a har-> cot az új társadalmi rend győzelméért, könyvet ír, amely eszmei fegyverré válik a nép kezében. Nyári egyetem Az esztergomi Duna-ka- nyar művészeti nyári egyetem. az Academia Istropoli- tana Nova titkársága szét- kiildte a mSghívókat a világ minden tájára az ez év júliusában megrendezésre kerülő 12. stúdiumára. Európa számos országán kívül tengerentúli országokba, többqk----------------1--------------------E sztergomban között az USA-ba. Janánha. Ausztráliába. Argentínába. Marokkóba, Ghánába, Egyiptomba, Algériába címezték a prospektusokat. Egyébként már számos országból érkezett előzetes érdeklődés. hiszen sok helyről évek óta rendszeresen ■ visszatérnek az egyetemre. * \
