Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-18 / 15. szám
1 18-207. A lakosság fogyasztása Egy főre jutó fogyasztás 76-78 kg ii«. I , I:l3 Jo vünk jelzőszámai Az életszínvonal alakulása-M111111111111111111111111■ i• 1111•>1111111f1111111si*1111111111ummii minim mimiimimiiiiiiiiiiinmiiimmniiimn Hét nap Köszöntünk, köszönhetünk i~.i mii ’«mii'iiri! mi i i«ei ti mim min uiuiii mii iiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiimimimiiiiiiiiimiiiiimm. Miért rál/oitah 1c hét vasctőt? Rosszul végezték munkájukat ' BEMEGYEK az üzletbe, ahol majd’ mindennap vásárolok ezt, azt, persze, csupa hétköznapi szükségletet kielégítő árucikket és — most már tudom: itt nem a csodák csodája! — előre köszönnek. Igen, mert bár úgy érzem, eleddig semmi baj a reflexeimmel, nem én mondom ki először a kezitcsókolomot; minduntalan megelőznek egy- egy mosollyal kísért jónapot- tal, jóestéttel. Mondjam, hogy jólesik? Mondom, mert tényleg így igaz. Szóval, rendkívül örvendetes dolog az udvariasságnak ily’ irányba történő „elfajulása", már csak azért is, hogy a kivétel erősítse a szabályt. Mert ügye, ez kell, hiszen... No, mindegy, ' elmondom, hogy is jártam valamelyik nap abban az üzletben, ahová csak ritka alkalmakkor vet, kényszerít be a sors. Egyszál magam lépek be a vásárlókkal nem megtöltött helyiségbe — szép, új, modern egyébként, s a fiatalabb évjárathoz tartoznak alkalmazottai is —, és köszönök. Igen, ezt teszem, mert bármily’ hiányosak is a francia etikett terén elsajátított ismereteim, tudom, így illik. Rémnéznek. Aztán kapom a blokkot, s megköszönöm. Aztán előzékenyen aprópénzt kotorászok elő zsebeimből, s megköszönöm az öt fémtízforintost, amit visszakapok. Aztán kiadják az árut és megköszönöm. És elköszönök. Már kint járok, amikor eszembe jut: valami hiányzik. Gondolkodom rajta, mi lehet, mert amit akartam, itt lapul a bevásárlószatyorban. Aztán nagy nehezen rájövök, mi piszkálja hiányérzetemet: a visszaköszönés. És ha már itt tartunk, hadd meséljek el egy másik történetet is! Olvasásba el- mélyültségembőb zord , hang zökkent ki: Maga nem hallotta...? Felnézek; igen-igen kíváncsian, hogy miről maradhattam le, de rögvest meg is nyugszom: csak a kalauz robosztus termete tornyoso- dik fölém. Persze, észbekapok, s előzékenyen nyújtom a menetjegyet, s még mondom hozzá: Tessék! A „maga j nem hallotta” kilyukasztja szépen, komótosan, s elém löki. Köszönöm! — rebegem, és mintha megbántottam volna, továbbáll... Gondolkodom is rajta, mi bántó lehet ebben az egyetlen szóban', hogy — svő nélkül t,v ób'V'U*?! De komolyra fordítva a szót! Ismerősömmel beszélgettem a minap, aki ezzel fogadott: Köszönöm szépen, én az ilyen borzalmas nagy jelentőségűnek titulált határozatot, mint az alkalmazotti létszám befagyasztására, csökkentésére vonatkozó is! Mondom neki, ezért tényleg csak köszönet jár, bár nem tudom, személy szerint kinek címezzük, mert azért ez mégis csak tarthatatlan állapot. Hisz’ melyik nagy világcél bírta volna el, hogy összlétszámának csak kétharmada vegyen részt a javak megtermelésében... Ügy tűnik, ismerősöm lelkivilágát cseppet sem terelték kedélyesebb állapotba szavaim, mert így folytatta: Szóval, köszönöm az ilyen intézkedéseket, amiket már a kezdet kezdetén ki lehet játszani! Ejnye! — komolyodtam el, s kérdeztem, • miképp? Ügy mint régen, — hangzott a; válasz. A rendelet megjelenésének másnapján — mesélte tovább, s tett fel egy találós kérdést — vajon, hogy vehettek fel hozzánk a műhelybe egy adminisztrátort,, akire annyi szükség van, mint rám a Központi Fizikai Kutató Intézetben? Gondolkodni sem hagyott és megfejtette a dolgok nyitják: Bújtatják. Láttam, takarítónői besorolásban van. Szóval, bújj, bújj, zöld ág... APROPÓ: zöld á«... Erői jut eszembe, hogy még mindig nem tudnak zöldfáéra vergődni ezzel az új szabályzórendszerrel. Sok a találgatás, a tévhit, a mellébeszélés, s eddig egyetlen munkahelyen sem jártam, ahol kétséget kizáróan megválaszolták volna a várható fejleményeket. Nagyon sok helyen csak ezt ismételgették: Köszönjük szépen, hogy ennyivel csökkentették a nyereségrészesedésünket. Kollégám válaszolta nekik, egyszer kettesben dolgoztunk nagyüzemünkben', s összesodort a véletlen: Ilyen megnövekedett követelmények között az állam sem játszhatta a főúr szerepét, nekünk is át kell vállalni valamit belőle! Miért? A maga nyeresége is csökken? — kérdezték vissza tőle. Persze! Hát akkor, megértjük, majd " megértjük — rriondta egyikőjük. - Kikívánkozott belőlem: Isten bizony, így lesz? így! — bólintottak rá. Akkor, köszönjük... Mások nevében is! Karácsony György Elsőként tettek felajánlást A ZIM salgótarjáni gyárának 83 szocialista brigádja közül a legelsőként tette meg az idei évre vonatkozó vállalásait a Ságvári Endre nevét viselő brigád. Már a múlt évet is jól zárták: a tervezett 213 ezer forint helyett 298 ezer forint megtakarítást értek el, és 154-gyel teljesítették túl társadalmi munkaóra-vállaiasukat. A tizenhét évvel ezelőtt alakult brigád eddig mindvégig a legjobbak közé tartozott. A múlt évben, a kongresszusifelszabadulási munkaversenyben elért kimagasló teljesítményükért kongresszusi oklevelet kaptak, s eredményeik feljogosították őket, hogy megpályázzák a szakma kiváló szocialista brigádja címet. Erre az évre 255 ezer forint összegű megtakarítást vállaltak, s 1000 társadalmi munkaóra végzését is tervbe vették. Gazdasági vállalásaikat elsősorban az új gyártmányokhoz szükséges szerszámok határidő előtti elkészítésével kívánják elérni, de nagy figyelmet fordítanak az újítási feladatokra, a minőségi munka további javítására, s tevékenyen kiveszik részüket a Dolgozz Hibátlanul munkarendszerből is. A brigád társadalmi munkában egész sor jelentős feladat megoldását tervezi. Közöttük az égőcső pneumatikus széthúzógép, a pneumatikus csőhajlító célgép elkészítését, az újítások, kivitelezését. Mindezek nagyban hozzájárulnak a fizikai munka csökkentéséhez, a célgépek pedig lényegesen növelik a munka termelékenységét és a minőséget. A brigád a művelődés, a tanulás, a szakmai képzés területén is továbblép ebben az évben. Vállalásaikban; a többi között, helyet kapott TIT-előadások hallgatása, a szakmai-politikai oktatásban való részvétel, képzőművészeti kiállítások megtekintése. Tervezik, hogy a brigádtagok közül négyen végzik el szakközépiskolai tanulmányaikat. A Ságvári Endre Brigád a kongresszusi munkaverseny két szakaszában jó példával járt elöl, s cselekedte most is, elsőként közzétett vállalásával. 1 A határozat megvalósításáért Balassagyarmat az irodalmi és történelmi hagyományokkal rendelkező Ipoly-parti település ma már joggal viseli a munkásváros megtisztelő rangot. Tíz évvel ezelőtt az üzemekben mindössze ezer—ezerötszáz munkás dolgozott. A nők elhelyezkedése sok-sok gonddal, bajjal járt. Ma a korszerű, nem egyszer országos híriá gyárakban ötezer munkás lépi át nap mint nap az üzemek kapuját. A MUNKÁSSÁG KÉPVISELETE A Balassagyarmati városi Tanács titkára, dr. Petrik János rögtön úgy fogalmazott, hogy a tanács tevékenységének középpontjában a munkásság gépviselete áll. Méghozzá a munkás tanácstagok hathatós segítségével. Ebből következik, hogy a tanács osztályai — élve jogkörükkel- — rendszeresen ellenőrzik az üzemeknél, vállalatoknál, szövetkezeteknél a munkások munkakörülményeinek alakulását és a szociális ellátás színvonalát. Az így kapott adatok, tapasztalatok birtokában számolnak be a végrehajtó bizottságnak, amely rendszeres időközönként visszatér erre a nagyon fontos kérdésre. A tanács munkája szinte minden területen összefügg — közvetlenül vagy közvetve — a város munkásainak élet- és munkakörülményeinek alakulásával. a lakáselosztástól kezdve, a kommunális beruA vizsgálat végeredményéből ez olvasható ki: „A Pestvidéki Kőbánya Vállalat, amelynek székhelye Nógrád- kövesd, a negyedik ötéves tervben számára előírt feladatát nem teljesítette, mert nem kellő körültekintéssel, sem a lehetőségek gondos mérlegelésével készültek fel a munkára. Olyan termelés- bővítést tervezlek, amelyet sem pénzügyileg, sem műszakilag nem alapoztak meg, A hiányosságokért a felelősség Sáros Bálint igazgatót, és Szabó Ervin gazdasági igazgatóhelyettest terheli elsősorban. ..” A kőbánya vállalat éléről azóta leváltották az igazgatót és gazdasági helyettesét. Fe- tgyelmileg nem vonták felelősségre őket, kártérítésre sem ítélték, mert ami irányításuk alatt történt, azt nem szándékosan idézték elő, hanem abból eredt; hogy a megnövekedett feladatokkal megbirkózni képtelenek voltak. Mindketten más-más vállalatnál, alacsonyabb beosztásba kerültek. Helyükre viszont új, magasabb szaktudással ren- delkéző embereket neveztek ki. A több mint ezer dolgozót foglalkoztató kőbánya vállalatnál tehát folyik a munka. Erőfeszítéseket tesznek, hogy a hibákat kijavítsák és a vállalat munkája iránti egyre növekvő igényeknek eleget tehessenek. Az intézkedés azonban még nem teljes. A dolgozók jófor- már semmi egyebet nem tudnak az ügyről, mint azt, hogy sem az igazgató, sem helyettese nincs a vállalatnál. A több éves múlt viszont nyomokat hagyott vezetők és munkások között. Különböző találgatások keltek szárnyra, amelyek alaptalanok: az is, amely a leváltott vezetők teljes ártatlanságát hangoztatja, de az is, amely felnagyítja tettüket és bűntényt emleget cselekedetük mögött. Nem a teljesség igényével, de néhány részletet a történtekből bemutatunk. Ez semmi szín alatt nem jelentheti, hogy a vállalat mai vezetői az üzemi demokrácia fórumai keretében, a dolog minden részletéről ne tájékoztassák a dolgozókat. A Pestvidéki Kőbánya Vállalatnál az tette indokolttá a húzásokig, a korszerű ellátásig. a szolgáltatások javításáig egyformán. Fontos intézkedések láttak napvilágot— a megyei tanács három évvel ezelőtti, a munkások életkörülményeinek javítását szolgálód határozata alapján — amelyek meghatározták a tennivalókat. A LAKÁSOK DÖNTÖ TÖBBSÉGE A munkásság életkörülményeinek javítására leginkább a lakáselosztás adatai világítanak rá. Balassagyarmaton az épülő lakások hetven—hetvenöt százalékát kapják a munkáscsaládok. Sőt. az OTP* értékesítésű otthQnok kilencven százalékába költözött munkás. Az üzemek, gyárak hathatós segítségével és támogatásával vásárolták a lakásokat. Mivel a negyedik ötéves terv időszakában a városban ezerszázhetvenhárom lakás épült, ennek köszönhetően sok munkáscsálád költözött szép, korszerű otthonokba. A tanács sokat tesz a nagy- családosok érdekében. A Nógrádi Sándor lakótelepen a hét, nyolc, tizenhármas jelű épületet átterveztették. így — a nagycsaládosok elhelyezése érdekében — tizenkét háromszobás lakást alakítottak ki- Azok a három- vagy többgyermekes családok, melyek erre igényt tartottak, kényelmes lakáshoz jutottak. Volt olyan család, amely néhány hónap alatt — a sok minden részletre kiterjedő vizsgálatot, hogy egyenetlen volt a termelés. A tervet általában nem teljesítették! A megrendelők igényeit csak részben elégítették ki. A nyereségük olyan alacsony volt, hogy évekre visszamenőleg nem fizettek részesedést a dolgozóknak. A vállalathoz tartozó hat önelszámolású bányaüzemben a dolgozók körében elégedetlenség uralkodott. Sokan elhagyták a munkahelyüket, ezért ma is egy, esetleg két műszakban folyik a termelés. Ennek viszont a népgazdaságra káros következményei lettek. A különböző ( építkezések egyik láncszeme a kőbányászat, ha ez meglazul, befolyásolja az egész építkezési munka ütemét. Mindez már megtörtént. A vállalat a negyedik ötéves tervét két termék kivételével a még meglevő négy termék egyikéből ‘ sem teljesítette, sőt messze alatta maradtak a százszázaléknak. Egy példa: a zúzottkő-igény rendkívül nagy, mégis 75 százalékra teljesítették az ezzel kapcsolatos ötéves tervüket. Ennek oka: a nógrádkövesdi bánya évi . termelési tervét soha nem teljesítette, sőt 1975. évben 20 százalékkal kevesebbet termelt, mint ahogyan tervezték. A keszeg! mészkőbánya teljesítménye is annyira ingadozó volt, hogy a negyedik ötéves tervre előirányzott mészkőőrleményt mindössze 65 százalékra tudták teljesíteni. A termelés egyhelyben to- pogását az idézte elő például zúzott kőből, hogy kizárólag új beruházásokkal kívánták megoldani. Elhatározták a berceli kőbánya évi százezer' tonnával való termelésnövekedését. Az erre való felkészülést 1968-ban kezdték meg. De nem vizsgálták a bánya ásványvagyonát, és kiderült, a régi bánya erre képtelen. Űj szint nyitására volt szükség, ehhez viszont — miután beruházásról volt szó — jelentős pénzösszegre. Üjabb termelésemelést jelentettek be, pedig tudták, hogy az új szint megnyitásával sem képesek a százezer tonna követ kitermelni. Jellemző volt egyébként, hogy nem megfelelő alapossággal kutatták a megnyitásra kerülő bányákat, nem ismerték eléggé a geológyerekre való tekintettel — a lakáskiutalási névjegyzéktől függetlenül — megkapta a lakáskiutalást. Az ötödik ötéves tervben külön figyelemmel kíséri a tanács a nagy- családosok igényeit, és már eleve megfelelő alapterületű lakásokat terveztet. ELLÁTÁS ÉS SZOLGÁLTATÁS A közlekedésben a járatokat — a Volán Vállalattal egyetértésben —úgy alakították, hogy elsősorban az ipartelepeken dolgozó munkások igényeit vették számba. Nem mindegy, hogy a műszakba igyekvő, vagy onnan távozó munkások, munkásnők' mi- lyen gyorsan érnek a munkahelyükre, vagy az otthonukba. Lehetőleg tolakodás és bosz- szúság nélkül. A másik — a családokat nap mint nap érintő — alapvető tennivalót az ellátás és a szolgáltatások javítása jelentette . A munkásasszonyok otthoni „második műszak-1 ját” könnyíti meg. ha sorban állás nélkül vásárolhatnak. Űj élelmiszerboltokat adtak át. korszerűsítették a régieket. Ami a zöldség-, gyümölcsellátást illeti, a város külterületén négv zöldséges pavilon nyitott ki, várva a vevőket. Ettől eltekintve még mindig nem megoldott a zöldség- gvümö’cs ellátás. A szolgáltatásokat is elég gyakran szidgiai viszonyokat, melyek a termelés során derültek ki. Ezek sok pénzébe kerültek a vállalatnak! Befolyásolta a munka eredményességét az., elavult géppark, amire a szükségesnél lényegesebben kevesebb pénzösszeget fordíthattak — az előbb említett okok miatt — mint szükség lett volna. De a nyereségük is olyan alacsony volt az elmúlt öt évben, hogy a gépeken csupán a minimális, az úgynevezett szinttartó javításokat tudták ;elvégezni. Amikor a vezetők már nem tudnak úrrá lenni a bajokon, a gond esőstől jön. A legfontosabb szerepet játszók, az első számú vezetők, pedig már nem tudtak- mit csinálni. Ezt tükrözi a vállalat fejlesztésére hozott intézkedésük is. A mészkőtermelés iránt nagy az érdeklődés. A keszegi bánya fejlesztési terve 1973. első negyedében elkészült. A kivitelezés az elmúlt év elején fejeződött be. A mészkőőrlemény gyártásának fejlesztése nég^ évet vett igénybe. A nógrádkövesdi kőzúzó építése több mint egy évet késett. Ugyanebben a bányában a kötélpálya korszerűsítése, amely fontos része a kiegyensúlyozott termelésnek, 1973. óta húzódik, pedig jóváhagyták a felújítását. Csupán a munka előkészítésének szakaszában tartanak. A valóság: nem voltak felkészültek az egyidöben több helyen folyó munka végzésére a vállalat vezetői. Mint kiemelt vállalat a munkához szükséges pénzt megkapták, hiszen 424,6 millió forint állt rendelkezésükre az 1971—75- ös években. Nem tudták felhasználni! ' 1974-re a befejezetlen beruházások értéke már elérte az 52.2 millió forintot. Érthető, ha ilyen körülmények között a fizikai dolgozok menekültek a bányákból. Az nem segített semmit a munkaerőhelyzeten, hogy „vándormadarak” érkeztek, mert ideig-óráig dolgoztak és már menekültek is. A Pestvidéki Kőbánya Vállalat nehéz helyzetben van. Helyre kell hozni, amit évek során a hozzá nem értés következtében elrontottak. ják, legtöbbször nem oktalanul. .. FOGADÓNAPOK AZ ÜZEMEKBEN A tanács, az osztályok sok segítséget kapnak a munkás- tanácstagoktól, akik a tanácsban harminchét százalékban képviselik Balassagyarmat lakosságát. Rendszeresen fél- ,szólalnák, elmondják véleményüket, tapasztalataikat, javaslataikat. Közéleti tevékenységüket a tanács vezetői különösen támogatják, különféle fórumokat szerveznek részükre. Ez segít eligazodni a tanácsi tevékenység, a közösség ügyeinek sok-sok kérdésében. Ami talán a legdöntőbb, a tanács vezetői az üzemekben, gyárakban tartják a tanácsi fogadónapokat. A munkásoknak ott helyben rögtön válaszolnak. bármilyen • kérdés is merüljön fel. Így nem kell külön bemenniök a tanácsházára. Bevezették azt is, hogy a fogadóórákon két időpontot jelölnek meg, a műszakokhoz igazodva... Még hosszan sorolhatnánk a-z adatokat, adhatnánk számot a munkásság érdekében hozott intézkedésekről. De talán a legfontosabb, hogy a munkások élet- és munkakörülményeinek javítása ugyanolyan fontos marad a következő években is. min* eddig volt. Cs. E. NÓGRÁD — 1976. január 18., vasárnap Ü Bobál Gyula Balassagyarmat, a munkásváros \ 't
