Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

Képzőművészeti életünkről

A

miívÁCToti ágak közül Nógrád me- lliuvei/cll gyében hosszabb idő

óta a képzőművészet a legerősebb. Néhány alkotóművész sikerei túlnyúlnak a megyehatáron, műveik országos szinten ismertek, s szerepelnek a külföldre küldött kiállítások anyagában. Igaz, a képzőművészek anyagi és erkölcsi támogatása — bár nem kifogástalan, s természetesen nem gondok nélkül valósul meg — szintén erőteljesebb, mint a többi művészeti ágak művelőié. A mecenatúra helyi eszközrendszere szintén lényegesen kidolgozottabb, s a kisebb- nagyobb zökkenők ellenére működtetése is folyamatos.

Sok-e a képzőművész Nógrádban? Alap- és szövetségi tagsággal a megye méreteihez képest sokan rendelkeznek, a szabadiskolák, stúdiók — a korábbi évek* tapasztalatai szerint — ugyancsak népesek. Mindezt figyelembe véye azonban kevés azoknak a művészeknek a száma, akik valójában országosan is ismertek az érdeklődő közönség körében. Bár az elmúlt időszakban mások is megjelentek országos jellegű kiállítóhelyeken, valójában csak idős Szabó István Kossuth-díjas érdemes művész, Czinke Ferenc, Munkácsy-díjas festőművész szerepel ez az arány a többi megyében is. Nem ártana azonban, ha a Nógrádban élő tehetséges alkotók közül a jövőben mind többen igyekeznének kihasználni az országos jellegű pályázatokban, kiállításokra való meghívásokban rejlő lehetőséget, s gyakrabban lépnének műveikkel az ország színe elé. (Természetesen, tudjuk, hogy mindebben például a zsürizési gyakorlatnak is szerepe van, véleményük szerint azonban a művészek aktivitását lehetne fokozni e szempontból.)

Más szempontból is.

Lóránt Jánossal, a Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-magyarorszá gi Területi Szervezete Nógrád megyei csoportja titkárával beszélgettünk a megye képzőművészeti életéről. Terjedelmi okból sem érinthetünk most minden kérdést, csupán néhány jellemzőről szálunk, a teljesség igénye nélkül.

• A képzőművészek aktivitásával összefüggésben például a megyei titkár is említi, hogy aránytalanságok mutatkoznak a közművelődési feladatvállalásban. Mindenképpen örvendetes, hogy a közművelődési határozat kapcsán megélénkült közművelődési gyakorlatban mind több igény jelentkezik a képzőművészek közvetlen részvétele iránt az esztétikai nevelést szolgáló közművelődési formákban. A csoport tagjai közül jelenleg azonban .csak néhányan aktivizálhatók e tevékenységre, s ezek aránytalanul sok ilyen jellegű munkát végeznek, már-már az alkotótevékenység rovására. Ezen változtatni kellene.

Megyénkben sok művész dolgozik üzemben szocialista szerződéssel. Az üzemi szerződések gyakorlata ilyen arányban másutt az országban nem ismert. Ez a kapcsolat egyaránt hasznos az üzemnek és a művésznek. Pontosabban: hasznos lehet. Ideje volna ugyanis felmérni a ' szerződések mostani rendszerét, megvizsgálni a tapasztalatokat, nehogy formálissá váljon ez a rendszer, illetve, hogy valóban haszonnal járjon mind az üzemnek, mind a művésznek.

Joggal lehettünk büszkék sok évvel ezelőtt arra, hogy megyénk az elsők között tett erőfeszítést a műteremgondok megoldására. Azóta szinte az ország valamennyi megyéjében nagyobb igényekkel indult meg s folyik a műteremlakások építése. Ez természetesen azt is jelenti, 'hogy ezek a megyék országosan jelentősebb erőket tudnak — letelepítéssel — a képzőművészeti kultúra szolgálatába állítani. Megyénkben e téren stagnálás van, s ez hovatovább gátló tényezővé válik az alkotólehetőségek kihasználásában. Balassagyarmatot itt most példaként említjük arra, hogy enyhít a műterep- gondokon, szobrászművészt telepít le.

Köztudott, a megye még nem rendelkezik reprezentatív kiállítóhellyel! A megyeszékhelynek nincs jelenleg bemutatott műgyöjte- ménye. Balassagyarmaton — bár ma még kis méretű — városi képtár már van, s hasznos szerepet tölt be az esztétikai nevelésben a Horváth Endre Galéria. Salgótarjánban az új múzeum és galéria felépülte után lehetővé válik egy megyei gyűjtemény bemutatása. A megyei csoport titkára is hangsúlyozza: jó lenne, ha a megyei tanács illetékesei már most azzal a tudattal vásárolnának, hogy ezek a művek az új gyűjteménybe kerülnek. Tegyük hozzá: a korábbi évek vásárlási gyakorlata nem volt megfelelő, nem volt kellően átgondolt. Ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy felelősségteljesebb vásárlásra van szükség.

Még néhány dologról röviden. A képzőművészeti kiállítási program általában gazdag, kihasználjuk a rendelkezésre álló kiállítási termeket, üzemekben, iskolákban, múzeumban stb. gyakran nyílnak tárlatok, örvendetes az üzemi kiállítások szaporodása, s az hogy a községekben is mind gyakrabban kerül élő képzőművészeti anyag. A jelentősebb kiállításokat a salgótarjáni megyei Józsfet Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában rendezik meg (salgótarjáni tavaszi tárlat, zománcművészeti biennálé, szabadtéri szoborkiállítás és így tovább). Bár a zon- máncművészeti biennálé tavalyi sikertelensége okainak vizsgálatára még visszatérünk más alkalommal, itt is megjegyezzük, hogy lényegesen körültekintőbb munkára van szükség a biennálé előkészítésére. Természetesen, nem csupán, s nem is elsősorban a megyei művelődési központra gondolunk, hanem az illetékes megyei szervekre, a megyei tanácsra, s a képzóművész-szövetségr^ is. Ez utóbbi például a műfaji tisztázás“érdekében tehetne az ediginél többet.

A salgótarjáni nemzetközi Symposion, a szabadtéri szoborkiállítás, a megyei alkotói ösztöndíj, a középszlovákiai kapcsolatok, a murális megbízatások stb. körüli kérdéseket ezúttal nem részletezzük (más alkalommal még szót ejtünk külön-külön is róluk).

R<afAi«s7^Ciil a me§yében él° iPar- művészekről, röviden, örvendetes, hogy megyénkben ma már kilenc iparművész él, tevékenykedik az üzemekben, a megye kerámia- és üveggyáraiban Számuk a jövőben még emelkedik. Ez a megye képzőművészeti arculatát is alakítja, s az iparművészek tevékenysége az üzemi dolgozók esztétikai nevelésében is rendkívül nagy szereppel bír. Nem beszélve arról, hogy munkájuk kapcsán a megyei ipari termékek esztétikai színvonala nő, értéke emelkedik. Megfontolandó volna, amint ezt a megyei csoport titkára is említette, hogy rendszeres iparművészeti bemutatók sorát lehetne megindítani Salgótarjánban, illetve a megye üzemeiben. Több gondot kellene fordítani az iparban dolgozó iparművészek alkotói lehetőségeinek segítésére is.

Tóth Elemér

Hermann István:

Gyulai Pál

Gyulai tehát a magyar liberális nemességnek, az irodalmi Deák-párt politikájának volt a szószólója. Amíg ennek a pártnak voltak érintkezési pontjai a nemzeti haladás járható útjával, addig Gyulai esztétikája egyre gazdagodott, addig dolgozta ki legértékesebb tanulmányait. Bár mynkásságában már ekkor is sok az ellentmondás, és bár esztétikai elmélete egy sok tekintetben helytelen politika alátámasztása, mégis ekkor még sok ellenzéki irányú megállapítása, elmélete,' megjegyzése akad. 60-62 után kritikájában egyre inkább szóhoz jutnak a reakciós elméletek, 67-73 után ezek hatalmasodnak el munkásságában. Ennek megíelelő(íanulmányrészlet)

en a realizmus .elmélete egy lépést jelentett előre, de ugyanakkor kemény regényeire való konkretizálásában két lépést tett hátra A népnemzeti irodalom elveinek kidolgozása és a fejlődés élvonalába állítása nagy vívmány volt, azonban a népnemzeti irodalom elszakítása a forradalmi demokratizmustól epi- gonizmust szült. A tragédiaelmélet gazdag és sokoldalú elmélet volt. kezdetben több, később kevesebb haladó tartalommal, a magyar tragédiairodalom fejlesztésére való törelavés haladást jelentett, de' a tragikum liberális megfogalmazása a valóságban lehetetlenné tette, hogy ezt a 1 Ar*vó«f A

latból visszatekintve. Gyulai Pált, a magyar irodalomnak ezt a szorgalmas és elmélyült, sok szempontból kiváló munkását meg kell becsülnünk. Becsülnünk kell feddhetetlenségét, következetességét. de különösen harcosságát, és kritikájának hazafias tartalmát. Gyulai kritikai munkássága, de szép- irodalmi működése is bizonyítja, hogy népünk nagy mozgalmai felszínre hozták a magyar néoben meglevő tehetségeké* bizonyítja azt is, hogy ilyen nagy

tehetség sít tévútra,

korlátoz Holt meg a

nemzeti, ■ : lakni, s a politikai elnyomás évszázadokon át tartó szörnyű Jegköre.

Mai tévéajánlatunk

A vasárnap műsorából a költői szépségű NDK kisfil- met, a 17.3Ö perckor kezdődő Feldbergi fantáziát ajánl" juk nézőinknek. A német tó- vidék festői váfosáról, Freid- bergről. természeti szépségeiről, csatomaszerű, mély tavairól szól a film — szavak nélkül, csak képpel és zenével.

Bizonyára szívesen nézik meg a 16.20-kor kezdődő műkorcsolya Európa-bajnokság parádés gálaműsorát, amelyet Géniből közvetít a televízió.

Ismét eredeti formájában jelentkezik az Önök kérték főműsoridőben 20.10-kor. A győri vagongyár dolgozóinak, majd a nők kívánságainak szentelt Önök kérték után ezúttal újból a nézők levelei alapján állították össze az adást. Amelyben lesz komoly zene és vidám jelenet, részlet tévéjátékokból és tudományos műsorból. riportból és zenés összeállításból.

21.25. a Kaliforniai kaleidoszkóp című műsor kezdési időpontja.

GYULAI PÁL:

Az igazság és hamisbág

Allegória

Elindul az Igazság,

Vele megy a Hamisság, Édes testvér mindkettő, Miért, tudj’ a teremtő.

Anyjok varrt két tarisznyát. Sütött nekik pogácsát. Mindenkinek húszat szánt,

S betarisznyált egyaránt.

Ehetnék a Hamisság: „Hallod-e te Igazság,

A tiedből ennék tán.

Az enyémből azután?”

„Jó lesz, jó lesz, együnk hát!", Megkezdik a pogácsát,

S míg benne tart. egy hétig, Morzsolgalják mindétig

Ehetnék az Igazság:

„Hallod-e te Hamisság,

Amint mondád rendre jár,

A tiedből együnk már?”

Efrész nap híjába kér.

Nem ad neki a testvér;

„Mégis adok jó áron,

Ha a füled’ levágom.”

Le is vágja a fülét,

Másnap ismét a kezét.

Azután meg a lábát.

S úgy ád egy-egy pogácsát,

Végre szemé; szúrja ki,

Vakon, bénán vezeti:

Az Igazság rááUott — így járják a világot.

1861.

Gyárainkban nő a munkáskönyvtárak száma. Egyre több üzemrésznek, brigádnak van saját fiókkönyvtára...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

5

.

Tegnap az asztalnál az öreg hangosan felolvassa a mozistatisztikát, tíz év alatt mennyivel esett a mozinézők száma. Az öregnek már régebben is volt olyan dilije, miszerint ő hivatott arra, hogy megjavítsa a rossz statisztikákat. Ahogy az ajtón belépek, még szét se néztem, a néném lekever egyet. Elrontottam a táskarádióját.. Magam részéről szeretek harc nélkül győzni, úgy csinálok, mintha nem venném észre a történteket, odaülök a tv-hez. A képernyőt nézve egy ide:g gyötörnek a gondo'atok. Agresszió esetén minden világszervezet töksüket. Később mégis szóba állt velem és elmondta, hogy anyám szülői értekezleten volt. összehaverkodott a matek tanárnővel, legalább

negyedórát tárgyaltak. A néném szerint bizonyára a nemzetközi helyzetet vitatták meg, rólam szó se esett. Ez a szöveg kiborított. Szíves figyelembe .ajánlón, a baj nem ’jár egyedül. Decemberben még nem olyan cikisek ezek a szülői értekezletek. De így május közelében eltörölném ezt a szokást. Egyes befolyásolható szülők hajlamosak ilyenkor komolyan venni a szöveget, amit a tanerők nyomnak.

Az élet nem népünnepély. Balhéra balhé. Ez megy mindenütt. Üzennek értem, menjek azonnal a Ramazuri- ba, a Lakinger fejlövést kapott. Szedem a lábam, mint titkárnak vállalnom kell a felelősséget. A srá" e1 ázott Ha nem is a dicsőség, de valami a fejébe szállt, a karja lóg a székről.' Díjazom az ilyen nőket, mint ez a Nelli, a srácnak a harmadik gint

4 NÓGRÁD - 1976. január 18., vasárnap

. is kivitte. Nelli azt mondja csak kettőt ivott, de én jobban hiszek a szememnek. Nekem ez a Nelli olyan gyanús, mint egy luftballon jövője. A Lakingernek lelóg a karja, a szöveg amit nyom fényes tanúbizonysága született tehetségének. Tejet hozok a KÖZÉRT-ből, a mellékhelyiségben' itatom vele, ráültetem a deszkára, ettől frankón kijózanodik. Próbasétát - teszünk, fogom a hónalját, mint a másnapos operáltnak. Elengedem, de úgy kóvályog az oszlop körül, mint kémballon a laktanya fölött: Ha pályaválasztási tanácsot kérnek tőlem, most azt mondom, menjen a Lakinger éjszakai ápolónak a kijózanítóba. Ezt játszottuk, míg csak irányt nem vett az egyenesre. A többi már az ő dolga. Szólhattam volna a srácoknak, hogy kalauzolják haza, de mire jó az. Lebeszélik az anyját az adminisztratív rendszabályokról.

Mielőtt végleg elalszom, még van egy jó olvasnivalóm. Átböngésztem a telefonkönyvet h-tól k-ig. Annyi a Kovács, hogy a Lajosnál mélyen elalszom.

Nem szándékozom a Lakin- ger-balhéval terheli a társaságot, a srác ilyenkor meghúzza magát, ül a vaskorláton. A Weisz menti ki a szó- aréból. kimutatja, hogy a fiú a napfoltnak esett áldozatul. Jó fej ez a Lakinger, mondja, vele is csak az történt, ami másokkal, mindannyian áldozatok vagyunk. A Gábriel csak legyint nem lát ebben fantáziát, pedig ő annyira képzett az ilyen homályos bulikban, mint egy angliai vonatrabló.

Engem csak az vigasztal, hogy van két mozijegyem, itt mellettünk működik egy 150 személyes filmszínház. Menetközben vettem, hogy jobb legyen az áruellátásom. Hátha vállalkozik az egyik lány, ég velem jön, senkinek nem árt, ha megnézik a Méhkirálynőt. Hiába a kínálat, ha kereslet nincs, ezért mégsem csődíthetem össze a kereskedelmi világkonferenciát. , Belátom, nem vagyok versenyképes, gondoskodásom a tagságról annyit ér, mint a mezőgazdasági légiflotta az atomháborúban. Aktualizálom a helyzetet, egyébként jól kezelem a váltót a fejemben, a 'Mandel már egy hete unja a csajt, elfekvő áru, most is itt ül a nyakán. Nálam viszont ez a baba is jó, gondoltam átmenetileg megszerzem magamnak. A Mandel csak úgy mellékesen int a szivarral, hogy mehet. Van még egy tizes hazai valutám. Ha a dolgok nagyon rosszra fordulnának és éjfélig felmennek az árak, ez akkor is két dupla. One borravaló. A többiek még maradnak, ezektői a napfoltoktól, vagy feltámad az ember, vagy Ielombozódik.

A Bánicki, a Mazura, a Táltos nem járnak semmiféle suliba. N'em esetük. A Vida már átverekedett az érettségin. Ilyenkor május

környékén mi is inkább eljárhatnánk falat bontani. Szép mesterség. Volt már arról szó, hogy május egy menő hónap. Jó fej lehetett, aki ezt kezdte terjeszteni, megvonnám tőle a prémesit. Idegroncs az egész banda, nem látunk a pipától. Két fronton folyik a harc, a suliban meg otthon. Ilyen helyzetben csak elbukni lehet, az biztos. Ránk is ez a sors

vár. Volt már erre példa, néhányan közülünk be is kerültek a történelembe, rólunk csak otthon emlékeznek meg, családi körben, Könyv nélkül fújják minden évben a május végi szöveget. A Ißänicki is szövegel, mit ültök itt, ennyi idő alatt meg lehet fejteni egy tízismeretlenes egyenletet. Szép ügy. Állandóan szövegel. Pont ő. Négykor lelép másnap reggelig semmi meló. En lelépek négykor, ötkor kezdhetem ' elölről. Nem kell számológépet importálni ahhoz, hogy kiszámítsam, mennyi idő alatt nyíffan ki az ember. Szép a május. Közben senki . nem veszi észre a sulikban kikészül az egész krapek társadalom. Nem is baj. Majd megbánjátok még. Bírom azt a humoristát, jó fej lehetett, aki azt írta. röhög az osztály. Nálunk kérem, senki nem röhög. A tanár röhög. Feljegyzem fiam ezt a marhaságot. Megírom valamelyik lapnak, ezen röhög majd az egész ország. Hát csak röhögjenek. Itt a parkban ösz- szejött srácok közül nem röhög senki. Otthon megy a szöveg, miért nem eszel. Ez se nem eszik, se nem i#- nul, csak bámul. Mi volt az iskolában? Nincs ezen mit röhögni. A Lakinger már bejelentette: az idén legalább kettőből meghúzzák. Megnyugtató, mint tájékoztatás az influenzajárványról. Ügy ül a vaskorláton, mintha választania kellene a Nobel-díj. és a' Lenin-rend között. Viszont nagy igazság, hogy ami a felvilágosítást illeti, a suli alappsan lemaradt;

Az egésznek az a háttere, hogy nálunk a suliban általában szemléletesen oktatnak. Már amit, kivéve azt a bizonyos felvilágosítást. Ért engem? Amit a tanár mond, nálunk csak akkor hétszentség, ha mutatja is. Láthatatlan ügyekben, csodákban, régi históriákban nem hiszünk. Itt van például a fizika, már az a része, amit a modern fejek találtak ki. Ebből kidé- fül, hogy cikis ügy az egész buli, mégis jóformán csak azt tanítják. Azon túl, hogy nem vagyunk maradiak, 'minek ennyire visszamenni, mikor az újat se értjük? Történelemből is elég lenne azuío'- só 30-40 év. Épp elég tö:*- tént ez alatt a 30-40 év alatt, sokan még ebből se tanultak. Mindegy. A lényeg, ezt legalább szemlé'etesen .mutatják, van fénykép, itt- ott egy film.

(Folytatjuk)

i

/

■»

*