Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXI. ÉVF. 298. SZÁM ARA: 80 FILLÉR MEG Y E I TANÁCS LA PJ A 1975. DECEMBER 20., SZOMBAT Kádár János felszólalása Ha vannáh <2. oldal) Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Törvényerőre emelkedett új ötéves tervünk és az 1976. évi költségvetés Csütörtökön az országgyűlés a népgazda­ság ötödik ötéves tervről szóló törvényja­vaslatát részletekben és a megszavazott mó­dosításokkal egyhangúlag elfő gadta. Pénteken délelőtt a Parlamentben folytat­ta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Bé­la, Foek Jenő, Huszár István, Németh Ká­roly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bi­zottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Bu­dapesten akkreditált diplomáciai testület több vezetője és tagja. Az ülést Péter János, az országgyűlés al- elnöke nyitotta meg. Bejelentette: az elfo­gadott napirendnek megfelelően hozzálátnak a Magyar Népköztársaság 1976. évi állami költségvetéséről szóló törvénytervezet meg­vitatásához. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Faluwegí Lajos : Az életszínvonal növekedése szoros összhangban legyen a gazdasági fejlődéssel ' Tisztelt országgyűlés! Az 1976. évi költségvetési javaslat az ötéves és az éves népgazdasági terv céljaival összhangban, azokkal párhu­zamosan készült. Az előirány­zatok kialakításakor az idei év gazdálkodásának elemzé­séből indultunk ki. Az 1975. évben gazdaságunk a tervezett ütemben fejlődött, a társadalmi termelés vár­hatóan 5,5—6 százalékkal, a nemzeti jövedelem 5—5,5 szá­zalékkal nő. Ez a növekedés 6 százalékkal nagyobb álló­eszköz-állománnyal valósul meg, miközben az anyagi ter­melésben foglalkoztatottak száma csaknem változatlan. Az ipari termelés várako­zásaink szerint alakul, össze­sen 6 százalékkal bővül. Az építőipar • teljesítménye 5 szá­zalékkal növekszik, tervét azonban nem tudja maradék­talanul teljesíteni. Legdina­mikusabban a gépipar és a vegyipar fejlődik. A tervezett­nél jóval alacsonyabb a növe­kedési ütem a kohászatban és a könnyűiparban. Nőtt az ipari munka ter­melékenysége, korszerűsödött a gyártmányösszetétel, bár e téren a fejlődés a lehetséges­nél lassúbb volt. A vállalatok­nál megvalósult szervezési és takarékossági intézkedések nyomán némileg csökkentek a termelési költségek és nőtt a nyereség. A népgazdaság szigorúbb mércéjével mérve azonban a gazdasági haté­konyság gyorsabb javulására lett volna szükség. A mezőgazdaság termelése a kedvezőtlen nyári időjárás miatt csak 1 százalékkal haladta meg az előző évit. A lakosság élelmiszer-ellátása ki­egyensúlyozott volt, kivitel­re azonban mind növényi, mind állati termékekből ke­vesebb jutott, mint amennyi­re tavasszal, de még a nyár elején is számítottunk. Termelés és felhasználás összhangja Legfőbb népgazdasági gon­dunk az, hogy erőfeszítéseink ellenére sem sikerült számot­tevően javítani a nemzeti jö­vedelem termelésének és fel- használásának összhangját. A külkereskedelemben jelentős árveszteségek érték népgazda­ságunkat. A termelő- és a külkereskedelmi vállalatok nem tudták az eladható ter­mékek mennyiségét kellő mér­tékben növelni, a korszerűbb termékek körét bővíteni, nem tudtak vonzó vállalkozásokkal új piacokat szerezni, amelyek­kel ellensúlyozni lehetett vol­na a veszteségeket. A gazda­sági egyensúly javulását az is nehezítette, hogy a nemze­ti jövedelem belföldi elosztá­sát nem igazítottuk elég kö­vetkezetesen lehetőségeink­hez. A belföldi felhasználás — a felhalmozás és a fogyasz­tás folyó áron számítva — a nemzeti jövedelemnél gyor­sabban növekedett. A szocialista szektorban a tervezett 10 százalék helyett az előző évinél mintegy 13 százalékkal, körülbelül 16 mil­liárd forinttal több anyagi értéket adtunk beruházások­ra. A készletek az indokolt­nál nagyobb hányadát kötöt­ték le a társadalmi termék­nek. Ha lassan is, de javul a nagyberuházások kivitele­zése. Néhány fontos fejlesz­tés meggyorsítására hozott in­tézkedés nyomán ezekre a gazdaságirányítás minden te­rületén nagyobb figyelmet fordítottak. A beruházási mun­kában részt vevők egyre in­kább — bár még mindig nem eléggé — értik, hogy egyez­tetni kell a tervezők, a be­ruházók és a kivitelezők ér­dekeit, mert az összehangolt munka megsokszorozza erői­ket. A vállalatok beruházási kedve változatlanul bizakodó, örvendetes, hogy nőtt a gépek — ezen belül is a szocialista országokból származó gépek — vásárlása, mivel a vállala­tok jobban szívükön viselik a gyorsan megvalósítható és hamar megtérülő korszerűsí­téseket. Nemcsak az elmúlt évinél, hanem az előirányzott­nál is többet költöttünk a vegyipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság beruházá­saira. továbbá vasúti jármű­vek beszerzésére. Kereken 90 ezer lakás épült, 420 új böl­csőde, óvoda és iskola várta ősszel a legfiatalabb nemze­déket. ismerni. Nehézségeink is nyilvánvalóak, de mutatkoz­nak már a kedvezőtlen hatá­sok leküzdésének első jelei is. Elmondhatjuk, hogy az idei esztendő gazdasági eredmé­nyei teljessé tették, megerő­sítették a IV. ötéves terv elő­ző éveiben elért sikereket. Tisztelt országgyűlés! A népgazdaság erőforrásait 1976-ban,' a gazdaság kiegyen­súlyozott fejlődésének meg­alapozására, f társadalmi ter­melés hatékonyságának foko­zására, az export mennyiségé­nek növelésére, minőségének és szerkezetének, egyszóval gazdaságosságának javítására kell összpontosítanunk. Ennek kell alárendelni a különböző •érdekeket, ehhez kell szabni az igényeket. Céljaink az ez évivel csaknem azonos üte­mű gazdasági fejlődést, de a jövedelmek felhasználásában meg. A nemzeti jövedelem fel- ____________ h asználásának legnagyobb ré- változásokat kívánnak sze a lakosság fogyasztása, amely mintegy 5 milliárd fo- Az életszínvonal az ez évi- rinttal haladja meg a terve- nél szerényebben emelkedhet zettet. Az egy főre jutó reál- és a beruházások színyonala jövedelem az előirányzott 3,5 is csak alig lehet magasabb, százalékkal szemben körűibe- a készletnövekedésnek pedig lül 4,5 százalékkal nőtt. A költségvetés végrehajtásának adataiból szembetűnő, hogy a tervezettnél 1,6 milliárd fo­rinttal többet fizettünk ki társadalombiztosítási juttatá­sokra, nagyrészt táppénzré. Gazdaságunk változatlan lendülete, főleg a termelés mennyiségi eredményei meg­mutatkoznak a költségvetés gyarapodó bevételeiben. Az ál­lamháztartás helyzetét azon­ban meghatározza a tervezett­nél nagyobb belföldi felhasz­mérséklődnie kell. Ezt szolgálják a terv irány­számai és közvetlenül kije­Faluvégi Lajos társadalmi tiszta jövedelem az elmúlt két évben ennél jó­val lassabban, ennek alig egyharmadával nőtt. Ennek okai közül azt a kettőt eme­lem ki, amely nálunk a ter­melés hatékonyságával a leg­szorosabban összefügg. Az egyik: vállalataink nem fordítottak elég gondot a költ­ségek elemzésére és csökken­tésére, a takarékos anyag- és munkaerő-gazdálkodásra, a korszerű gépek (teljesebb ki­használására, egyszóval a jö­vedelmezőségre. Ez nem egy­szerűen gondatlanságra ve­zethető vissza — bár ez is elő­fordul. A vállalatok nem érez­ték a népgazdaságra háruló valóságos terheket, a terme­lési költségek nem tükrözték a tényleges ráfordításokat. Nem érvényesült a szükséges ösztönzés a takarékosabb és jövedelmezőbb gazdálkodás­ra. A pénzügyi szabályozók mostani változtatásának ép­pen egyik vállalt és vallott célja a gazdálkodást feltételek szigorítása, a népgazdasági érdekeknek megfelelő hatá­sok erősítése. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a népgazda­ságnak eddig is többe kerülő anyagok és energiahordozók órát felemeljük. Ennek hatá­lölt feladatai, valamint a ,,,, ]é t feiezik sara átlagosan 2—3 százalék­vállalati döntéseket befolyó- .nyelven ezt IeJezlK; ka] n5 a7 anyagköltség aránya soló közgazdasági szabályozók kl a koltsegvetes előirányzatai a termelési költségekben. Ez- módosításai. A pénzügyek is. által erősebb lesz az ösztönzés az olcsóbb, helyettesítő anya­gok alkalmazására, több előnyt jelent az ésszerűbb anyagfelhasználás, az anyag- készlet optimális szinten tar­tása, mert több megtakarítás termelés származhat belőle. A bérek járulékainak emelése, az ész­szerűbb munkaerő-gazdálko­dást hivatott elősegíteni, emel­lé, de a tervezettnél kisebb, jük el, ha az ipari termelés A nemzeti jövedelmen belül ianacsi Gazdálkodásunk eredményeit 6, az építőipari termelés 5—6, a társadalmi tiszta jövedelmet Jv° tse=ve ese tehát a költségvetési számada- a mezőgazdasági termelés igen jelentősen, 16—18 száza­tok tükrében nem nehéz fel- mintegy 4 százalékos emelke- lékkai szeretnénk emelni. A Hatékonyság és növekedési ütem A nemzeti jövedelem az dése együtt jár a nálás is, és ezért a kiadások ideivel azonos ütemben, mint- technikai felszereltségének ja­meghaladják a bevételeket, A egy 5,5 százalékkal nő a jövő vulásával, a munka termelé- hiány az 1974. évihez közelál- esztendőben. Ezt akkor érhet- kenységének növekedésével. bevételeit is növeli. (Folytatás a 3. oldalon) Ü(1 vözöljük a kongresszust! „Hősi harcokra, szocialista építőmunkára emlékezünk... Magyar—kubai barátsági munkás-gyűlés Salgótarjánban ?5 A első Kubai Kommunista Párt ményeiről, a várható elképze- szágos Tanácsának osztályve- valós kongresszusának esemé- lésekről, nyei világszerte nagy érdeklő- Délután két órai kezdettel dést váltanak kl — a haladó az üzem művelődési házának mozgalmak és országok törté- nagytermében munkásgyű- nelmi jelentőségűnek tart- lést tartottak. A magyar és a ják. De egyúttal emlékezünk kubai himnusz elhangzása a 17 esztendővel ezelőtti ku- után kubai forradalmi dalo- bai forradalomra is, a hősi kát és szavalatot hallhatott a harcokra, a kubai kommu- termet zsúfolásig1 megtöltő kö­eredményekről adhat zetője mondott ünnepi meg- számot. Mi pedig szívből kö- emlékezést. Szólott a magyar szöntjük testvérpártunk első —kubai barátságról, amely kongresszusát, hosszú évekre nyúlik vissza, Carlos Juan Perez megkö- majd arról beszélt, milyen szönte azt a kedves fogadta­óriási hatása van a kubai tást, amelyben Salgótai’jánban forradalomnak egész Latin- része volt, és elmondta, már Amerikában. szinte hagyománynak számít, A mai Kuba szocialista épí- hogy a Kubai Köztársaság nistók és dolgozók szocialista zönség. Ezt követően Herczeg tése több mint százéves harc képviselői évente ellátogatnak építőmunkájára. István, a gyár pártbizottságá- eredménye, indulása a függet- ide, a híres munkásvárosba nak titkára köszöntötte a lenségi háborúig nyúlik visz- és együtt emlékezünk a kubai Ez alkalommal kedves ven­vendéget. Emlékeztetett ár- sza. Kuba hosszú évtizedekig nép életének nagy eseményen déget fogadott Nógrád megye. ra> hogy a Mocanda kaszár- Amerika valóságos gyarmata röl. Tegnap Salgótarjánba érkezett nya emlékezetes 1953. július volt. A forradalom előtti Ha- A gyár dolgozóinak nevében Carlos Juan Perez, a Kubai 26-í ostroma új szakaszt nyi- vannában olyan területek is Bandur Gyula kért szót. A Köztársaság budapesti nagy- tott a kubai felszabadító moz- akadtak, ahová kubai be sem követségének ideiglenes ügyvi- galomban, majd 1959. január tehette a lábát. Kubában jö­vője. A vendéget a megyei elsején a felkelő hadsereg formán a semmiből teremtet- pártbizottság székházában győztesen vonult be Havanna- tek ipart, mezőgazdaságot, or- fogadta dr. Boros Sándor, a ha. A 17 évvel ezelőtti fegy- vosi ellátást, tanították meg megyei pártbizottság titkára, veres forradalmi harc gyö- majd rövid városnézés után zelme történelmi fordulatot gyárlátogatás következett a hozott Kubában. A munkások, Lampart ZIM salgótarjáni a parasztok és diákok fegyve- gyórában. Itt a vendégeket a rés erejére támaszkodó nem­gyár párt-, gazdasági és tár- zeti felszabadító mozgalom sadalmi vezetői fogadták, és megkezdte diadalútját. tájékoztatták a gyár dolgozói- Ezt követően Léderer Ró­nak életéről, az üzem ered- hert, a Hazafias Népfront Or­Irni, olvasni a lakosságot. Csődöt mondott az ameri­kaiak kezdeményezte kubai vállalat kiváló címet viselő, a megyei pártbizottság kong­resszusi oklevelével kitüntetett Ságvári Endre Szocialista Brigád nevében javasolta, hogy Kuba felszabadulásának 17. évfordulója és a Kubai Kommunista Párt első kong­blokád, a szocialista Kuba ma resszusa alkalmából küldje- virágzóbb, mint valaha. Befe- nek táviratot a kubai nagykö- jezésül arról szólott, hogy az vétségre. A magyar—kubai a több mint háromezer k ül - barátsági munkásgyűlés az dött, aki Kuba kommunistáit Internacionálé hangjaival ért képviseli a kongresszusban, véget.

Next

/
Thumbnails
Contents