Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-12 / 291. szám
Közlemény George Macovescunak, a Komán Szocialista Köztársaság; külügyminiszterének magyarországi látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar ják kapcsolataik javulását a Népköztársaság külügyminisz- tőkés rendszerű országokkal tervnek meghívására George is. Macovescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere 1975. december 8—11. között hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköz- társaságban. A látogatás során a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterét fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Biszku MSZMP Politikai nak tagja, a KB titkára. A miniszterek tájékoztatták egymást országaik szociaA nemzetközi helyzetről folytatott 'eszmecsere során a miniszterek üdvözölték az enyhülés terén elért jelentős eredményeket. Hangsúlyozták a további erőfeszítések szükségességét az enyhülési folyamat erősítése és visszafordíthatatlanná tétele ^ érdekében. A miniszterek különös je- Béla, az ientőséget tulajdonítottak az Bizottságé- európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezésének. Hangsúlyozzák annak szükségességét, lista építésének eredményei- bogy minden részt vevő állam röl. A kölcsönös tisztelet lég körében őszinte és nyílt véleménycserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatainak jelenlegi helyzetéről, azok fejlesztésének távlatairól, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A miniszterek kiemelték azokat az eredményeket, amelyeket a magyar párt- és kormányküldöttség 1972. februárjában a Román Szocialista Köztársaságban tett látogatása alkalmával Kádár János és Nicolae Ceausescu tárgyalásain rögzített feladatok, továbbá a két ország miniszterelnökei között 1974-ben létrejött megállapodások végrehajtásában elértek, összhangban az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel. A felek pozitívan értékelték az árucsere-forgalom, a termelési együttműködés és a szakosítás eddigi eredményeit. Aláhúzták: kölcsönös erőfeszítéseket kell tenni, hogy a gazdasági kapcsolatokban a termelési együttműködés a jelenleginél nagyobb részarányban legyen képviselve. A felek szükségesnek tartják. hogy a vízügyi együttműködés problémái új rendezést nyerjenek a két ország érdekeinek megfelelően. A miniszterek elégedettségüket fejezték ki a tudományos és kulturális együttműtéljes egészében alkalmazza a záróokmány elveit és rendelkezéseit. Kiemelték annak fontosságát, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés egészítse ki, A felek aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Újból megerősítették, hogy igazságos és tartós béke csak úgy érhető el, ha Izrael kivonja csapatait az 1967-ben elfoglalt összes arab területekről, ha biztosítják a palesztin nép törvényes jogait, beleértve saját független állama létrehozására való jogát és garantálják e térség összes államainak és népeinek jogát a létezésre és a független fejlődésre. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság határozottan támogatja a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, állástfoglal amellett, hogy a ciprusiaknak adják meg a lehetőséget belső problémáik békés úton történő rendezésére. — A felek üdvözölték Indokína népeinek történelmi győzelmét. amely kedvező feltételeket teremt független társadalmi, gazdasági fejlődésükhöz, új távlatokat nyit a délkelet-ázsiai 'enyhülés számára és kedvezően befolyásolja a világhelyzetet. A miniszterek méltatták az ENSZ jelentőségét a nemzetközi béke és biztonság megködés előrehaladása felett, de erősítésében. Szükségesnek szükségesnek tartják ennek tartják, hogy növekedjék műtovábbi fejlesztését, a fennál- ködéséneik hatékonysága és lo problémák megoldását. szerepe a béke és a nemzet- A felek újból hangsúlyoz- közi biztonság érdekében, az ták közös elhatározásukat, ENSZ alapokmánya elveinek hogy fejlesztik és erősítik megfelelően, együttműködésüket az élet Magyarország és Románia minden területén, a két nép, továbbra is aktívan támogatja a népek igazságos harcát az imperializmus, a kolonia- lizmus és neokolonializmus ellen, a szabadságért, a függetlenségért. a társadalmi a szocializmus és a béke ügye érdekében. A miniszterek hangsúlyozták országaik eltökéltségét, hogy a szocialista internacio- nalizmus elve alapján fejlesz- haladásért, tik kapcsolataikat a szociális- ^ hét miniszter űgv értéta országokkal, erősítik ba- ke!te; hogy a látogatás új rútságukat a Varsói Szerző- hozzálánűást ielent a Ma- dés tagállamaival, növelik pvar Népköztársaság és a együttműködésüket a KGST R°mán Szocialista Kö-yársa- keretében, a komplex prog- sa- sokoldalú egvüttműköd»- ram megvalósításában. séneh feil°«ztéséhez. orszáMagyarország és Románia SÍ£4£h£álának Jobb úgyszintén fejleszti kapcsola- ' tait a feilődő óriásokkal Geo-ge Macovescu. a HíernÄÄü sä krä Vadaim?'’Stadás éT. vi- SVÍK"?'? T* lásbéke érdekében. ’f"™ ! a S™' , nansta Köztársaságba. am^. A békés egymás mellett Ivet 3 mp«var miniszter kö- élés elvei alapján előmozdít- szonettel elfogadott. Elutazott hazánkból ' a román külügyminiszter Csütörtökön elutazott fele- munkatársa. Jelen volt loan ségével Budapestről George Cotot, Románia budapesti Macovescu, a Román Szocia- nagykövete, lista Köztársaság külügyminisztere. aki Púja Frigye- külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott hazánkban. George Macovescu és kísérete búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Roska István külügyminiszter- hélyettes, Tóth Elek külügy- minisztériumi csoportfőnök, dr. Biczó György, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, valamint a Külügyminisztérium több vezető Tanácskozik a magyar szakszervezetek kongresszusa (Folytatás a 1. oldalról) Tisztelt kongresszus! Tudnunk kell azonban, hogy gazdasági előrehaladásunknak sokkal inkább, mint eddig, döntő feltétele az, hogy erőteljesen meggyorsítsuk a társadalmi termelés hatékonyságának növelését, és ezzel együtt fokozatosan helyreállítsuk a népgazdaság biztonságos egyensúlyát. Ehhez az szükséges, hogy a gazdálkodás minden szintjén, minden munkahelyen fegyelmezettebb, termelékenyebb, takarékosabb, ésszerűbb gazdálkodást valósítsunk meg. Kedves elvtársak!' A kormány, a Központi Bizottság határozatai alapján kidolgozta és az országgyűlésnek benyújtotta az ötödik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A törvény tervezete kellő módon figyelembe veszi a negyedik ötéves tervidőszakban elért eredményeket, számol a megváltozott külgazdasági és a nehezebbé váló belső feltételekkel, ugyanakkor épít arra, hogy az eddiginél jobban kihasználjuk gazdasági erőforrásainkat és tartalékainkat. Növeli tervünk megalapozottságát és biztonságát, hogy a tervező szervek a Szovjetunióval és a többi KGST-országokkal lefolytatták és eredményesen befejezték a tervkoordinálást és már megkezdődött a terv- koordinációra alapozott hosz- szú lejáratú szerződések megkötése. Az ötéves terv kidolgozásával párhuzamosan, annak szerves részeként — megtartva az irányítási rendszerünk bevált alapelveit — kidolgoztuk azokat a szükséges módosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a változó követelményekhez igazítsuk a szabályozó rendszer mindazon elemeit, amelyek összekapcsolva a társadalmi és a vállalati érdekeket, javítják, fokozzák a hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodás ösztönzését. Tisztelt kongresszusi A kormány számít a szak- szervezetek állandó és folyamatos támogatására a gazdasági tervek végrehajtásában. Állami szervek és szakszervezetek kapcsolatáról A kormány magas követelményeket támaszt a gazdasági vezetőkkel szemben, határozottabban kíván érvényt szerezni a központi döntéseknek. De nem célunk a túlszabályozás, nagy szükség van az önálló kezdeményezésre. A szakszervezetek akkor támogatják legjobban a vállalati, a gazdasági vezetést, ha segítenek kibontakoztatni a helyi kezdeményezést, és azt a társadalmi érdekek teljesebb érvényesülése érdekében helyes mederbe terelik. Az üzemi kollektívák öntudatos magatartásának jó kovácsai lehetnek az embereket nemcsak dolgozni tanító, hanem a műveltséget, a politikai, szakmai, az általános tudást gyarapító, a kommunista világnézetet erősítő szocialista brigádok. Népszerű és okos jelszavuk van: dolgozzunk, tanuljunk, éljünk szocialista módon. Sok múlik a szak- szervezeti munkán, hogy ezt a jelszót valóra is váltsák az üzemi kollektívák. A parlament őszi ülésén a kormány munkaprogramjában hangsúlyoztuk az országgyűlés színe előtt, hogy most és a következő években a szocialista demokrácián belül különös jelentőséget tulajdonítunk az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztésének. Meggyőződésünk, hogy a munkahelyi demokrácia növeli a dolgozók felelősségérzetét, megteremti a _ széles körű lehetőséget arra, hogy a munkások, az alkalmazottak, a dolgozók aktívan bekapcsolódjanak a közügyek, a vállalati ügyek intézésébe. A munkahelyi, üzemi demokrácia fejlesztése olyan társadalmi feladat, amely tartós folyamatban valósul meg. Sokat kell még fejlődnie a vezetők, munkások, alkalmazottak szemléletének tudatának. Kedves glvtársak! Az előttünk álló politikai, társadalmi, gazdasági tennivalók szükségessé teszik az állami szervek és a szak- szervezetek kapcsolatának erősítését. „Az együttműködés elvi alapja az, hogy a munkásosztály államát és a szakszervezeteket munkájukban, álás- íoglalásaikban azonos politikai elvek, azonos osztálycélok vezérlik, a maguk eszközeivel egyaránt a dolgozó nép hatalmát, az egész dolgozó népet szolgálják. A párt útmutatásai alapján létrejött szervezett együttműködésnek már sok éves múltja van. A Minisztertanács és a SZOT vezetői rendszeres véleménycserét folytatnak az időszerű kérdésekről. Hasonlóképpen gyakori a minisztériumok vezetőinek és az ágazati, iparági, szakszervezetek vezetőinek tanácskozása is. Mindez hasznosnak bizonyult, és eredményeket hozott. Mégis egyetértek a kongresszus dokumentumainak azzal a megállapításával, hogy még nem használtuk ki mindazokat a lehetőségeket, amelyek az együttműködés továbbfejlesztése érdekében rendelkezésünkre állnak, ezért egyetértek azzal a javaslattal is, hogy vizsgáljuk meg és dolgozzuk ki a magasabb követelményeknek megfelelő kapcsolati és munkamódszereket. Amikor terveink készítésekor számba vesszük mozgósítható erőinket, ma jobban érzékelhetjük, mint bármikor korábban, azt az óriási erőt, amelyet hazánknak a világban elfoglalt helye, a szocialista világrendszerhez tartozásunk jelent. Teret hódít az enyhülés Számba véve szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeinek alakulását azt is megállapíthatjuk, hogy a fejlődés olyan szakaszába érkeztünk, amikor az enyhülés a világpolitika fő irányzatává vált, s a nemzetközi viszonyokat a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének térhódítása, kapcsolatainak jelentős javulása jellemzi. A kedvező nemzetközi változások • legfontosabb tényezője a Szovjetunió, a szocialista közösség növekvő gazdasági, katonai ereje, nemzetközi tekintélye, befolyása, egyeztetett külpolitikája. Mi megtanultuk és valljuk, hogy a nemzetközi enyhülés térhódításának zálo*ga a szocialista országok, a haladó erők egysége, összeforrottsága. Bízhatunk abban, hogy népünk a szocialista világrend- szer tagjaként békés viszonyok között élhet és dolgozhat a jelenért, a holnapért. Tudását és erejét teljes mértékben a szocializmus építésének szolgálatába állíthatja. A kormány elsőrendű feladatának tekinti, hogy megfeleljen a nép bizalmának, s hogy a gyakorlatban kipróbált politika következetes állami végrehajtásával elősegítse nagyszerű terveink végrehajtását. E törekvésünkhöz kérem a magyar szakszervezeteket, a szervezett dolgozók millióinak aktív támogatását. Timmer József felszólalása Timmer József, a SZOT titkára a magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatainak fejlődéséről számolt be. Hangsúlyozta’ hogy ennek az internacionalizmus szellemében végzett munkának megfelelő hátteréül szolgálnak szocializmust építő népünk és a magyar szakszervezetek sikerei. A világban végbement kedvező változások jótékonyan befolyásolták nemzetközi kapcsolataik fejlesztését. Világszerte erősödtek a dolgozók és szakszervezetik nemzeti és nemzetközi egységtörekvései. Az akcióegység útját kereső erők kezdeményezően léptek fel. s a munkásérdekek képviselésének kölcsönös elismerése alapján párbeszéd kezdődött a korábban szembenálló szak- szervezetek között is, ami tanúsítja, hogy lehetséges a közeledés. Túlzás nélkül megállapítható. hogy a béke megőrzése. a társadalmi haladás világszerte az emberiség közös ügye. amit — érthetően — elsősorban a dolgozók és a munkásszervezetek vallanak magukénak. A nemzetközi szakszervezeti mozgalomban erősödik az a felismerés, hogy a dolgozók alapvető érdekei a különböző társadalmi rendszerű országokban is azonosak. Az együttes fellépés tehát valóban közös feladatot és felelősséget ró a nemzetközi szakszervezeti mozgalomra. E közös munkásérdekek szolgálatában és internacionalista elkötelezettségük tudatában munkálkodtak az elmúlt négy évben a magyar szakszervezetek is. A magyar szakszervezetek a nemzetközi kapcsolatokban elsődleges feladatuknak tekintik a szocialista országok testvérszervezeteivel és mindenekelőtt a nagy tapasztalatokkal rendelkező szovjet szakszervezetekkel folytatott baráti együttműködés erősítését. A magyar szakszervezetek az utóbbi években újabb erőfeszítéseket tettek azért, hogy szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a fejlődő országok szakszervezeteivel. A magyar szakszervezetek nagv figye'met fordítottak arra. hogv megfelelő kapcsolatokat alakítsanak ki a fejlett tőkésországok szociáldemokrata. keresztény és autonóm irányzatú szakszervezeteivel Magyar — osztrá k adóügyi egyezmény A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság képviselői egyezményt kötöttek a kettős adózás elkerüléséről, a jövedelem-, a hozadéki és vagyonadó, valamint NÓGRÁD — 1975. december 12., péntek a hagyatéki és az öröklési adók területén. Nagy János külügyminiszter-helyettes és dr. Friedrich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete csütörtökön a Külügyminisztériumban cserélte ki az egyezmények megerősítő okiratait. Szov; el-—jugoszláv közlemény 'Csütörtökön Moszkvában közös közleményt adtak ki Milos Minies, a JKSZ elnökségi tagja, a szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese, jugoszláv külügyminiszter szovjetunióbeli hivatalos és baráti látogatásáról. A jugoszláv vendéget látogatása során fogadta Alekszej Koszigin a Minisztertanács elnöke, továbbá a jugoszláv külügymiiniss’iter -tárgyalásokat folytatott szovjet kollégájával, Andrej Gromikóval. A közlemény szerint a Kosziginnel tartott megbeszélés és a Gromikóval folytatott tárgyalások a barátság, a kölcsönös megértés és az őszinteség légkörében zajlottak le. is. Az egyetértés alapján megvalósítható közös fellépés és cselekvés lehetőségeinek felkutatása, az együjtmüködés, az akcióegység lehetséges útijainak keresése volt a cél. Ezért a SZOT és a szakmai szakszervezetek a kétoldalú kapcsolatok létrehozása során kezdeményezték a párbeszédet. a véleménycserét, a köj- ’ csönösen elfogadható álláspontok kialakítását. A magyar szakszervezetek megelégedéssel tapasztalják, hogy földrészünkön mindinkább kialakulnak a közeledés feltételei a különböző hova- tartozású szakszervezetek között. Megítélésük szerint azonban a bizalmatlanság még nem oldódott fel teljesen. Az akadályokat azonban közös akarattal el lehet és el is kell távolítani. Az európai biztonsági ■ és együttműködési konferenciának Helsinkiben aláírt záróokmánya kedvező feltételeket nyújt a nemzetközi szakszervezeti kapcsolatok fejlesztéséhez. A magyar szakszervezeti mozgalom a testvéri szocialista országok szakszervezeteivel vállvetve és az együttműködésre hajlandó valamennyi szak- szervezettel közösen munkálkodni az egyetemes munkásérdekekért, a tartós békéért,-. a nemzetközi biztonságért és együttműködésért’ a szabadságért, a függetleségért és a társadalmi haladásért. Simon Antal felszólal ása Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a szakszervezetek termelést segítő munkájának továbbfejlesztésével összefüggő feladatokról. szólt hangsúllyozta, hogy szocializmust építő társadalmunkban dialektikus összefüggés érvényesül a termelést segítő- és az érdekvédelmi munka között. Ennélfogva a termelékenyebb, gazdaságosabb munka, hazánk gazdasági bázisának növelése 'teremti meg a lehetőséget a dolgozók igényeinek. érdekeihek, kielégítésére és ugyanakkor az elégedett, a vágyainak teljesülését látó dolgozó, még aktívabban- tudatosabban válik az országépítő, a társadalomformáló munka részesévéi A termelés támogatása és az érdekvédelem megfelelő arányainak kialakítása fontos feladat, különösen akkor, ha gazdasági nehézségek is vannak. Ezt példázza a bányaipar. amely nehéz éveket élt át. és ezekben a gondterhes időszakokban volt a legnagyobb szükség érdekvédelmi tevékenységére. A dolgozók érdekeinek messzemenő figyelembevétele adott lehetőséget arra- hogv érvényt szerezzen a népgazdasági céloknak és ugyanakkor a dolgozókra támnszkodva tanúsította. hogy lét jogosultsága van a magyar bányászatnak. A nehézségek leküzdésében tehát a dolgozók alkotó ten- niakarására kell építeni. A fontos népgazdasági célok elérésének gazdag forrása a szocialista munkaverseny, az újítómozgalom. A ■ pártkongresszusi , és felszabadulási munkaverseny méreteiben és eredményeiben minden eddigit túlszárnyalt, színesebbé, sokrétűbbé vált a szocialís'a brigádmozgalom, s túlzás nélkül megállapítható, hogy előnyösen változott a versenyszervező- és irányító munka is. Azonban önkritikusan kell negjegyezni azt is. hogy most bizonyos Visszaesés tapasztalható az aktivitásban, artiit nem írhatunk a szocialista brigádok rovására, javítani kell az irányítást, széleskörűen tájékoztatni a feladatokról a szocialista brigádokat, kollektívákat. A délutáni ülésszakon még több hazai és külföldi küldött kapott szót. A kongresz- szus ma tovább folytatja munkáját. (Interjú Lipták Józseffel, az SZMT vezető titkárával a 3. oldalon.)
