Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-10 / 289. szám

Nőpolitika a Was «gyarmat: járásban (3.) § Türelem, figyelem, segítség AZ ELMÚLT években sok mindent tettek a nőpolitikái határozat eredményes végre­hajtásáért a balassagyarmati járásban. A járási pártbizott­ság, a népi ellenőrzési bizott­ság vizsgálódásai, a lányok, asszonyok tapasztalatai egé­szen egybehangzanak. A nők helyzetének, ' lehetőségeinek megítélésében jó irányú vál­tozás következett be. Mind­ez oly módon jelentkezik, hogy több megértés tapasz­talható, szaporábbak az in­tézkedések is, amelyek a nők kettős hivatásából adódó el­lentmondásokat próbálják ol­dani. A kérdés most már az, hogyan lehet gyorsabban ha­ladni a határozat végrehajtá­sában. A tapasztalatok ugyan­is jól mutatják: mennyi tü­relem, figyelem, segítség szükséges még ahhoz, hogy a nők ne csak az üzemi, a hi­vatali, az otthoni munkához kapjanak nagyobb lehetősé­get. Legyen szabads^bb az útjuk a tanuláshoz, a műve­lődéshez, a közéleti munká­hoz is. ^ Godó Györgyné, a megyei pártbizottság osztályvezetője magyarázta: — A járási pártbizottság öt évre szóló ellenőrzési terve a legfontosabb feladatokra, a rendszeres ellenőrzésre irá­nyítja a figyelmet... Jó ala­pot ad a további munkához. Mindenekelőtt azt teszi egé­szen egyértelművé, hogy a nőpolitikái határozat végre­hajtásában a párt-, az álla­mi, a társadalmi szervek ve­zetőinek jócskán akad még tennivalójuk... Nem csak úgy általában, hanem egészen konkrétan fo­galmazott az intézkedési terv: „A pártszervek és -alap­szervezetek elemezzék, rend­szeresen tűzzék napirendre a nőket érintő politikai, szoci­ális, kulturális kérdéseket... Valamennyi gazdasági egység, letelepült üzem mérje fel szakmunkásigényét, és ké­szítsen 1980-ig szóló szakmai képzési tervet... Biztosítani kell a bérpolitikai elvek jobb, differenciáltabb érvényesü­lését, elsősorban a fizikai munkát végző nőknél. A vá- lasztptt testületekben dolgozó nőket — különösen a fizikai munkásnőket — segíteni kell feladataik ellátásában, fel kell készíteni őket az aktí­vabb közéleti szereplésre... A pártszervezetekben, gazdasá­gi egységekben vizsgálják meg az iskoláztatási, a káder- fejlesztési terveket. Ahol szükséges, dolgozzák át azo­kat oly módon, hogy ki­emelt helyet biztosítsanak a nők továbbképzésének...” Ám, a nők fokozott bevo­nása a munkába, a közélet­be aligha sikerül a gyermek- nevelés, a második műszak terheinek enyhítése nélkül. Molnár Imre, az Érsekvad­kerti községi Tanács elnöke mindezekről így nyilatkozott: — NÁLUNK a végrehajtó bizottság évente legalább egy alkalommal megvitatja a nők helyzetét. Megállapodunk ab­ban is, hogy milyen intézke­dések szükségesek az élet- és munkakörülményeik javításá­ra. Évek hosszú során át egyik legnagyobb gond a dolgozó, családos anyák gyer­mekeinek elhelyezése volt. A községben két óvoda van, és volt időszak, hogy ez is ke­vésnek bizonyult. Ma viszont nincs olyan óvodás korú gyer­mek, akinek ne volna helye valamelyik intézményben... Az óvodákat kibővítettük, társa­dalmi segítséggel... Mindezzel aáonban még ko­rántsem oldódtak meg az érsekvadkerti asszonyok gond­jai. A • népesedéspolitikai ha­tározat jótékony hatása a községben is mérhető, örven­detes módon nő a gyermekek száma és a kismamák mun­kába állása, nem egészen za­vartalan. Van ugyan bölcső­de, de kicsi is, korszerűtlen is. A műemlék jellegű épüle­tet azonban bővíteni, alakíta­ni nem lehet. Az áruellátás, a szolgálta­tások körének bővítése ugyan­csak az asszonygondokat eny­hítené a járás községeiben. Mindezekről Tálas Mihály, a magyarnándori ÁFÉSZ elnö­ke a következőket mondotta: — Boltjainkban megfelelő ellátást igyekszünk biztosíta­ni élelmiszerből, ruhából és iparcikkből is... A háziasszo­nyok munkájának könnyítésé­re bevezettük a mélyhűtött gyümölcs, baromfi árusítását. Az idén gyümölcsből és ba­romfiból mintegy 50 ezer fo­rintot forgalmaztunk . .. Sza­bályoztuk a boltok nyitvatar- tását, jobban figyelembe vet­tük a dolgozó asszonyok mun­Kéf csengetés között Kicsengettek. Nagyszünef* ben érkeztem a pásztói Mík- száth Kálmán Gimnáziumba. Felszabadultan nevetgélő és beszélgető fiataloktól lett ham sós a folyosó. Az egyik aiak- csoport a következő órai íe~ lelésekről, a másik a rr.ár megkapott dolgozatokról vi­tázott. így nem volt könnyű megtalálnom Szivák Ilona IV. osztályos .tanulót. — Most osztották ki a ma- tekdolit —. kezdte a beszél­getést. Mint Mátrai Szilárdtól, gimnázium igazgatójától meg* tudtam, Szivák Ilona az is­kola legjobb tanulója- és a Kállai Éva KISZ-atapszervezet csúcstitkára. Már régen aktí­van dolgozik az ifjúsági moz­galomban amiről ő így mesélt. — Általános iskolában mint őrsvezető tevékenykedtem. Úttörőként jutottam fel elő­ször Budapestre a Parlament­be. A gimnáziumi felvétel után sem szakadt meg kap­csolatom a régi alma méter- ral. Az egyik osztály ifiveze­tője lettem. Csoportom a tár­sadalmi munkaakciókban és a szellemi vetélkedőkön mindig előkelő helyen vég­zett. Háromévi munkám el­ismeréséért Kiváló Ifivezető kitüntetést kaptam. A Kom­munista Ifjúsági Szövetség­nek 1972-től vagvok tagja. A gimnáziumban először mint szervező titkár dolgoztam. A harmadik év elején válasz­tottak meg az iskolai KISZ csúcstitkárának. — Milyen új feladatot je­lentett ez a megbízatás — kérdeztük. Rövid hallgatás után órájára nézett és foly­tatta a beszélgetést. — Az új vertikális rend­szer bevezetése elég sok gon­dot jelentett. Azelőtt csak a szűk vezetőség dolgozott, most teljes munkamegosztás­ra volt szükség, bizonyítani kellett. Ezt az első időben ne­hezen értették meg a ta­gok. Örömmel mondhatom, hogy terveinket megvalósítot­tuk. és ma már mindenki szí­vesen vállal munkát. Hogy ez sikerült abban na- gvon-nagv szerepe van a csúcs­titkárnak. Ezért 1974-ben ő képviselte a ginináziumot az V. országos diákoarlamerr ten. Kék iskolaköpenyének gallérján színes feliratú jel­vény csillog. Érdeklődő . pil­lantásomat észrevéve rögtön magyarázatot is adott. — Az elmúlt nyáron juta­lomból egyhónapos nyelvi tá­borban vettem részt a Szov­jetunióban. A jelvénvt kursz- ki diákoktól kaptuk. — Már itt van a félév vége, és lassan közeledik az érett­ségi is. További tervei? — érdeklődtem. — Számomra különösen rövid az idő. mert a Szovjet­unióba ’ felvételizem egyetem­re- diplomáciai szakra. Az írásbeli és a szóbeli vizsgák íonuárban kezdődnek. Addig át kell tanulmányozni az popsz éves anyagot. És leg­főbb KTSZ-munkámnak a ta­nulást tekintem. A szünet végét ielző csengő berregése fejezte be a beszél­getésünket. A folyosók el­csendesedtek. és megkezdőd­tek a foglalkozások. — B. Zs. — kaidejét. Az előzetes rendelés alapján megszerveztük a ház­hoz szállítást is... Csakhogy mindezzel az asz- szonyok korántsem elégedet­tek. A házhoz szállítás mit sem ér, ha nincs elegendő áru, vagy éppen azok hiányoznak — félkész ételek, konzervek, zöldség, gyümölcs — amelyek valóban egyszerűbbé tennék az otthoni munkát. A járási népi ellenőrzési bizottság vizs­gálata pedig azt is „kiderí­tette”, hogy néhány község­ben — Honion, Terényben, Szandán — esefenként még az alapvető élelmiszerekből — tejből, kenyérből — sincs elegendő, vagy éppen a mi­nőség az, ami erősen kifogá­solható. Miért nem küldik vissza a rossz kenyeret, a te­jet a boltvezetők? Volt, ame­lyik megpróbálta, de rajta­vesztett. Aznap már . nem kapott újabb szállítmányt. De mind több községben jelent­kezik az igény egy újfajta szolgáltatás, a közétkeztetés megszervezésére. Néhány iga­zán jó példa — Drégelypa- lánlcon, ÖrhalombaVi — van a fogyasztási szövetkezetek előtt. Megérné talán itt is továbblépni. A változás tehát egyre több területen érhető tetten. De hogy mindenütt határozott, egyértelmű legyen, ahhoz — a sokoldalú segítséget nem nélkülözve — maguknak az asszonyoknak is előrelátóbban kell gondolkodniuk. Pál Imre, a Hazafias Nép­front járási bizottságának tit­kára a következőkben össze­gezte véleményét: — A nőbizottságok igen sokat tehetnek a nők szem­léletének változásáért..., Ehhez azonban legalább a népfront- nőbizottságok felében terv­szerűbbé, szervezettebbé és folyamatosabbá kell tenni a munkát.,. MINT A BERCELI terme­lőszövetkezet nőbizottságában is tették. Az asszonyok nem csak a munkából veszik ki részüket. Ott vannak a szö­vetkezet vezetésében, s hal­latják szavukat a lányok, asz- szonyok ügyében. A járásban ■híre is van, hogy a berceli tsz-asszonyok sokféle kedvez­ményt — többek között mun­karuhát — kapnak. Ez is eredmény, s nem is kevés. Ám, ennél fontosabb, amire Bercelen az asszonyok már rá­jöttek: nekik maguknak is akarniuk kell sorsuk változá­sát. Alakítani rajta csakis így lehet. Vinczc Istvánné Szarvasgedén, Csorba And- ráséknál a nyári konyhában kellemes meleget áraszt a tűzhely. Az ablakkal szemben korszerű varrógép zümmög. A háziasszony ugyanis bedol­gozó a Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói telepére. — Női ruhákat, női köntö­söket készítek. Ez a bedol­gozói rendszer nagyon jó do­log, jobbat nem is lehetett volna kitalálni. Ha van anyag, akkor folyamatosan tudok- dolgozni, s megkeresem a két­ezer forintot is. Egyébként az átlagom havonta ezerhat-ezer- nyolcszáz forint körül mozog. Azért is jó dolog ez a be­dolgozói rendszer, mert nap­közben nyugodtan végezhe­tem a tanácstagsággal, illetve a végrehajtó bizottsági tag­sággal járó munkát, este pe­dig, ha kell éjfélig is ráhajt­hatok — önti ki a vélemé­nyét Csorba Andrásné. Az 53 éves asszony már több mint húsz éve — kár, hogy nem 25 — tagja a ta­nácsnak, s most nyolcadik esztendeje, hogy a Palotási közös községi Tanács végre­hajtó bizottságában is képvi­seli választókörzetének dol­gozóit. Salgótarján távfűtését a varastól néhány kilométernyire levő hőerőmű biztosítja. A a erőművet a megyeszékhellyel összekötő távvezeték mentén elkerülhetetlenek a hővesz­teségek, melyet a szigetelés esetleges hibái tovább növelhetnek. Ezeknek a helyét de­rítik fel a Magyar Villamos művek Tröszt dolgozói, speciális, hőre érzékeny műszereik­kel. A mérési eredmények a'apján — melyet a budapesti Műszaki Egyetem értékel ki — mód nyílik a veszteségek csökkentésére, és ezzel jelentős energia takarítható meg. —Marcsó felv.— Mi valósult meg és mi mar A TAVALY decemberi párthatározat szellemében év elején igen részletes komplex intézkedési terv ké­szült a Nógrádi Szénbányák­nál. A határidőkhöz, felelő­sökhöz kötött feladatok nagy része megvalósult, vagy fo­lyamatban van. Rendszeres az értékelés, és így fény de­rül a .helyenkénti elmara­dásra is. A szervezetfejlesztés, üzem- szervezés területén általában folyamatos a végrehajtás. El­készült a tanulmányterv a bányai gépek karbantartá­sának korszerűsítéséré. A szükséges szervezési intéz­kedések már folyamatban vannak. Továbbra sem sike­rült viszont megvalósítani az építési munkáknál az élő­munkával történő gyakorlati elszámoltatást. Ennek egyéb­ként július 1. volt a határ­ideje. A termelés, termelékeny­ség növelését célzó intézkedé­sek sem valósultak meg ma­radéktalanul. pzt bizonyít­ja a széntermelés elmara­dása. A tervezettnél több' frontátállásra volt szükség. A geológiai zavarok miatt a gépek kihasználása sem volt megfelelő.. A gépi jövesztés tervezett arányát nem érték el. A gondok ellenére a fron­ti teljesítmények kedvezően alakultak. A feltáró-elővájó mun­káknál nagy szerepet szán­tak az F6—HK típusú gé­peknek. A tervezett 18,3 szá­zalékos aránynak azonban az említett okok miatt alig felét érték el a gépi vágathaj­tásban Októberben még a ménkesi és szorospataki gé­pek túlteljesítették a havi 200 méteres vágathajtási célt. A fúró-robbantó munká­val történő vágathajtásnál a folyamatos szállítóberende­zések alkalmazásával jelen­tős eredményt értek el. A korszerű fejtésbiztosító anyagok veszteségszintjének csökkentését is célul tűzték, amit Kányás kivételével si­került megvalósítaniuk az aknaüzemeknek. A kányási nagyarányú veszteség miatt válalati szinten a megenge­dett 0,8 százalék helyett több mint egyszázalékos a veszte­ség. Dicséretes viszont, hogy a korszerű vágatbiztosító szer­kezetekkel javult a gazdál­kodás. A vágatbiztosításnál csaknem 63 százalékban már visszarabolt, használt, illet­ve kijavított anyagot építet­tek be. A LEGFONTOSABB ter­melékenységi mutató, az összüzemi műszakteljesít­mény sem érte el a várt szintet: 40 kilogrammal alat­ta maradt a tervezettnek az első háromnegyedévben. Eh­hez hozzájárult a nagy kieső- létszám, ami miatt nem tud­ták optimálisan telepíteni a munkahelyeket. A sorozatos vagenhiány miatt a ki- és belapátolás is munkaerőt kö­tött le. A sok írontátállás, vágatátépítés ugyancsak za­varta a műszakgazdáikodást. Több improduktív műszakot használtak fel a produktív rovására. Az igen részletes, szinte minden kérdésre kitérő in­tézkedési terv nagy része időarányosan megvalósult. Az utóbbi ellenőrzés egyéb­ként arra is figyelmeztet, hogy sok még a tennivaló a Nógrádi Szénbányáknál. Egyes esetekben talán a ter­vezés sem volt eléggé meg­alapozott, más esetedben vi­szont a végrehajtásra nem fordítottak elég gondot a fe­lelősök. A teljesség igénye nélkül tö'oo olyan példát fel lehet sorolni, amelyek ezt bizo­nyítják. Uj technológiák be­vezetésével 3353 kilogramm robbanóanyagot tudtak meg­takarítani. A fajlagos bánya- ía-felhaszr.alást csökkentet­téit:. Határidőre elkészültek a benzin- és gázolaj-takarékos- sagot elősegítő intézkedé­sek. Folyamatos az ellenőr­zés. Ebből az is kiderül, hogy például a gépüzemnél nem készült el a tervezett időre a melegvizes mosóberendezés, és emiatt 3779 liter fűtőolajjal többet kellett felhasználni. A benzinfogyasztási tervet is túllépték 17 tonnával, de a gázolaj-felhasználást 252 ton­nával csökkenteni tudták. A komplex Intézkedési tervben szereplő néhány do­log megvalósulása különböző okok mialt késik. Az még ért­hető, ha Kányáson az import- transzforrnátorok beérkezésé­től függ az 500 voltos fe­szültségre való áttérés. Nem lehet viszont, ilyen egyér­telmű választ' találni , arra, hegy a ládaüzemnél a hősu­gárzós fűtésről miért nem le­hetett határidőre áttérni a fűrészporos fűtésre. A KOMPLEX intézkedési terv megvalósulásáról év vé­gén kell számot adniuk a fe­lelősöknek. Lesz-e elegendő és elfogadható magyarázat minden elmaradásra? A ta­nulságokat is le kell szűrni, éppen a jövő érdekében. Még megfontoltabb tervkészítés­re és következetesebb végre­hajtásra lesz szükség. B. J. Mai arcok — mai emberek Nem jönnek, mezt nincs probléma — Huszonöt család tartozik a" választókörzetemhez. Na­gyon rendes emberek. Ha me­gyünk valamit kérni, társa­dalmi munkát szervezni, nem ismerik azt a szót, hogy nem. Legutóbb például a játszótér rendbehozatalához, a kerítés festéséhez kértük a támoga­tást. Szinte mindenki jött egy emberként. Kisebb gond je­lentkezett, az elmúlt hetek­ben. A palotási művelődési otthon építésének támogatásá­hoz kértük a választópolgárok segítségét. Agitáltunk, be­szélgettünk az emberekkel, kisebb-nagyobb sikerrel. Még nem jártunk a végére, de ed­dig csak öt család tett fel­ajánlást. Hárman háromszáz­háromszáz, ketten száz-száz forint készpénzt ajánlottak feh s húsz-húsz óra társadal­mi munkát vállaltak vala­mennyien. E téren még van tennivalónk. Ugyanis többen feltették a kérdést: miért Pa­lotáson épül az a kultúrház? Mi ped^g tudjuk, s nem is vi­tatjuk, hogy a központi köz­ségnek igen-igen nagy szük­sége van erre a kulturális lé­tesítményre. Mi is hasznát vesszük majd... Milyen gondokkal, örömök­kel keresik fél Csorba András­né tanácstagot a választók? Érdekes a kérdésre kapott válasz. — Míg korábban az volt a baj, hogy sokszor a késő esti órákban is felkerestek itthon az emberek ügyes-bajos dol­gaikkal, most nem jönnek. Nem jönnek, de csak azért, mert nincs probléma. Mi egyáltalán nem érezzük, hogy társközségek lettünk. Korsze­rű a kereskedelmünk, ven­déglátásunk. Teljes felújítás­ra került a kultúrterem. Er­re nagy szükségünk volt. Vég­re éppen egészségügyi okok miatt megoldottuk a ravata­lozó gondját. Gyarapodunk legalább úgy, ha nem jobban, mint amikor még önállóak voltunk... A húsz év tanácstagság sok tapasztalatot is adott már Csorba Andrásnénak. Szinte minden testületi ülésen hallat­ja hangját. Véleményt mond, bírál és dicsér. — Legtöbbször természete­sen akkor, ha a végrehajtó bizottsági ülésen Szarvasgedé- ről, a tanácsülésen pedig a választókörzetemről van szó. Jobban ismerem a kis közös­séget, értük mindig érdemes szót emelni... Most is például van egy nevesincs új utcánk. A házhelyeket már kiosztot­ták, az Idén a felépült há­rom házba bevezették a vil­lanyt is. Ez jó dolog. De kel­lene az út is — ezt kérik a választópolgárok. Esős, havas időben bizony még a mentő sem tudná megközelíteni a házakat. Aztán nagy segítsé­get nyújtana az építtetőknek is, 'mert ebben az állapotban az építési anyagot nincs'olyan kocsi, amelyik bevinné. Én hiszem, hogy ezt is megold­juk. .. Csendes, szerény asszony Csorba Andrásné. De olyan ember, aki ha kell sokat tesz a közösségért. Igaz, már húsz éve gyakorolja. —somogyvári—

Next

/
Thumbnails
Contents