Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-10 / 289. szám

I % A szakszervezeti kongresszus második napja Lázár György látogatása (Folytatás az 1, oldalról) Külön szeretném hangsú­lyozni, hogy a jövő évi terv sikeres megvalósitasanak mi­lyen döntő jelentősége van. Nemcsak azért van szükség nagy erőfeszítésekre, mert ez az ötéves, tervünk első esz­tendeje és mint tudjuk, a •6 keidet igen fontos. Hanem elsősorban azért, mert nagy részt ebben az evben megállítanunk mindazoka a kedvezőtlen folyamatokat amelyek negatívan befolyá­solják gazdasági epitomun- kánkat. Ettől függ, hogy a következő években e.erjuk céljainkat a népgazdaság fej­lesztésében, dolgozó _ népünk életkörülményeinek javitasa- ban. Elvtársak! A tervfeladatok eredmé­nyes végrehajtásának fon­tos feltétele, hogy lényeges javulást érjünk el a mu" a erő-gazdálkodásban. Tud­nunk kell, hogy az öteves terv időszakában teljes lesz a foglalkoztatottság, létszámbő­vítésre lényegében nj,nca le­hetőség. Mégis elérhető, és el is kell érnünk a korszerűen, hatékonyan termelő, gazda­ságosan exportáló és dir.a- mikusan fejlődő vállalatok munkaerő-szükségletének ki­elégítését, mégpedig a mun­kaerő tervszerű átcsoportosí­tásával. Határozottan gátat kell vetni a munkaerő szük­ségtelen lekötésének. Példá­ul változtatni kell azon, hogy túlzottan sok. gépesíthető fi­zikai munkát kézi erővel vé­geznek, ezért az iparban dol­gozó fizikai munkásoknak mintegy 25 százaléka főként anyagmozgatással foglalkozó segédmunkás. Számos helyen megengedhetetlen pazarlás folyik a munkaerővel. Keresett terméket A munkaerő-gazdálkodás témájához is kapcsolódik ha­ladásunk másik alapvető fel­tétele: a gazdaságos termék- szerkezet kialakítása. Ezzel el kell érnünk, hogy vállala­taink külföldön és belföldön egyaránt keresett, jól értéke­síthető termékeket gyártsa­nak. A gazdaságtalan terme­lés visszaszorítása révén is sok munkaerő felszabadítható és átcsoportosítható a korsze­rű, jól értékesíthető termé­kek gyártásához. Közismert, hogy túlságosan felduzzadt az adminisztratív létszám: ennek a folyamatnak a meg­állítására, majd a túlzott lét­szám fokozatos csökkentésé­re intézkedések szükségesek. A következő időszakban a munkaerő-gazdálkodás fel­adatait is meg kell oldanunk, mégpedig tervszerűen, kö­rültekintően, bérezési esz­közökkel, a továbbképzési és az átképzési rendszer fej­lesztésével egybekapcsolva. Az ötéves terv hiánytalan megvalósítása, új és igénye­sebb feladataink jó megoldá­sa megköveteli a népgaz­daság valamennyi tartalé­kának következetesebb és gvorsabb hasznosítását. így például a céltudatosabb mun­ka- és üzemszervezést, a ta­karékosság következetes ér­vényesítését, mindenekelőtt Tanácskozik a kongresszus a nyersanyag- es az energia- gazdálkodásban, és nem utol­sósorban a munkaidőalapok jobb kihasználásában. A becsületesen dolgozó több­ségre támaszkodva meg kell szilárdítani a munkafegyel­met is. A dolgozók nagy többsége azt kívánja: ne néz­zük tétlenül, hogy időnként egy hanyag, fegyelmezetlen kisebbség hangja, befolyása érvényesüljön a túlnyomó többség becsületes igyeke­zetével szemben. A szabad munkavállalás joga a jövő­ben is fennmarad, de véget kell vetni annak, hogy egye­sek indokolatlan munka­hely-változtatással anyagi elő­nyökhöz jussanak. Fegyelmezett munkát Nagy feladataink vannak a gazdaságirányító és -szerve­ző munká színvonalának emelésében is. A vezetés min­den szintjén, az irányításban, a végrehajtásban és az ellen­őrzésben egyaránt következe­tes, határozott és kezdemé­nyező magatartásra, az egy­személyi felelősség erősítésé­re, fegyelmezett munkára van szükség. A XI. pártkongresszus meg­erősítette gazdaságirányítási rendszerünk alapelveit. Al- lástfoglalt abban, hogy a népgazdasági tervek telje­sítése érdekében az állam központi irányító munkáját meg kell erősíteni, gazdasági szervező munkáját fejleszteni kell, a vállalatok önállósá­gával, kezdeményezőkészségé­vel összhangban. Tisztelt elvtársak! A szakszervezetek —, amint az köztudott — a párt ideológiai és politikai irányí­tásával dolgoznak, de ugyan­akkor szervezetileg önállóak, és öntevékenyen végzik fele­lős munkájukat. teljesítik megtisztelő hivatásukat. A párt eddig is bizton számí­tott és szilárdan támaszkodott a szakszervezetek segítségé­re a munkásosztály, a szocia­lista társadalom alapvető ér­dekeit szolgáló politikájának megvalósításában. Most, ami­kor új feltételek között kell gondoskodnunk a szocialista építőmunka következetes folytatásáról és hosszú távon biztosítanunk kell jövőnket, a párt azt kéri és várja a szakszervezetektől, hogy ezek­re a feladatokra összponto­sítsák figyelmüket és erejü­ket. Jelenleg az a legfontosabb, hogy a szakszervezetek akti­vistái és tagjai, az ő segítsé­gükkel pedig a dolgozók vi­lágosan lássák helyzetünket, jól megértsék mai problémá­inkat és tennivalóinkat. Vagyis azt, hogy az eddiginél jobban kell dolgozni többet kell nyújtani mindenkinek, minden szinten. Ez a felis­merés eredményezi, hogy a dolgozó emberek jól értik alapvető érdeküket és » meg­győződéssel látnak felada­taik megoldásához. Az érve­lő, felvilágosító, meggyőző szó elősegíti az emberek tisz­tánlátását és fokozott köte- lességérzelre, tettekre ösz­tönzi őket. Ugyanakkor az is fontos, hogy a szakszervezeti testületek és aktivisták is lépjenek fel a hanyag, rossz munka, a szervezetlenség, a tegyelmezetlenség, a pazar­lás, a nemtörődömség ellen, mert mindez a dolgozók ér­deke ellen hat és keresztezi az utunkat. Meg kell értenünk és értetnünk, hogy az élet- színvonal biztosított emelése és a jobb munka között meg­bonthatatlan az összefüggés. Világítsák meg, hogy további tervszerű, szocialista haladá­sunk érdekében most elke­rülhetetlenül szükség van olyan intézkedésekre, mint amilyen például az ár- és jö- ved elemszabály ozás, vagy a gazdaságos termékszerke­zet kialakításával és a mun­kaerő-átcsoportosítással járó feladatok. . A szakszervezetek döntő részt vállalnak a szocialista munkaverseny-mozgalom, a szocialista brigádmozgalom, az újítómozgalom szervezé­séből. Azt kérjük, gondoskod­janak róla, hogy a szocialista munkamozgalmak még szoro­sabban kapcsolódjanak az időszerű követelményekhez, és a terveinkben megjelölt célok hiánytalan megvalósu­lását segítsek. Különösen fontos, hogy a szakszervezetek még energi­kusakban dolgozzanak a szo­cialista demokrácia érvénye­süléséért a különböző mun­kahelyeken és hozzáteszem, a tanácsokkal együttműködve a lakóterületen. Erről a fel­adatról a kongresszusi doku­mentumok és Gáspár eivtárs is részletesen szólt. Felada­taink megoldásához nélkülöz­hetetlen, hogy szabad utat kapjon a dolgozók minden hasznos kezdeményezése, sza­badon érvényesüljön a véle­ményük és tapasztalataik be­épüljenek a vállalati dönté­sekbe. Meggyőződésünk, hogy a dolgozók ezzel a segítő­készséggel is hozzá akarnak járulni feladataink, teljesíté­séhez. Ennek a segítőkész­ségnek a szocialista demok­rácia nyit széles utat, amely biztosítja, hogy a dolgozó emberek még hatékonyabban vegyenek részt a saját ügyeik és a közügyek intézésében. A szakszervezetek is tegyenek meg mindent azért, hogy a gazdasági vezetők értsék meg: nem tudnak jól dolgozni, ha nem támaszkodnak a dolgozó kollektíva erejére, tettrekész- ségére. mégpedig nem alkal­milag és nem formálisan, ha­nem a mindennapi munka menetében. Ez az egyszemé­lyi felelősség érvényesítésé­nek is nélkülözhetetlen felté­tele. Az időszerű feladatok jó megoldásával egyengetjük a jövő útját, a szocialista de­mokrácia fejlesztésével jól szolgáljuk távlati céljainkat. A szakszervezetekben dol­gozó kommunisták példamu­tató munkával,- aktív szerve­ző tevékenységgel segítsék céljaink megvalósulását. Min­dig a tervek célkitűzéseivel összhangban cselekedjenek, elhatározásaikban és munká­jukban érvényesítsék gazda­ságpolitikai elveinket, mozgó­sítsák a szakszervezeti tagsá­got a feladatok megvalósítá­sára. Fokozzák a felvilágosí­tó, nevelő munkát egész kör­nyezetükben. Gondoskodja­nak róla hogy az üzemi agi- tációban és propagandában nagyobb teret kapjanak a munkahelyi feladatok és ta­pasztalatok. Népszerűsítsék jobban a helyes kezdeménye­zéseket, a kiemelkedő mun­kát. e Közös érdekek A szakszervezetek tevékeny­ségének egyik legfontosabb része a dolgozók érdekeinek védelme. Szakszervezeteink érdekvédelmi munkája folya­matosan fejlődik, jól oldják meg ezeket a feladatokat. Fontos szempont, hogy a szakmai érdekeket a továb­biakban is mindig a szocia­lista építőmunka, az egész dolgozó nép érdekeivel össz­hangban kezeljék. Kedves elvtársak! A magyar szakszervezetek a nemzetközi munkásmozga­lom harci osztaga is, amely az internacionalizmus szelle­mében teljesíti hivatását. Munkájának nemzetközi szempontból is megvan a maga jelentősége. Szakszer­vezeteink az utóbbi években több eredményes kezdemé­nyezést tettek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egy­ségének a megszilárdításáért. Ezekben az években kedve­ző változások következtek be a magyar szakszervezetek és több európai tőkésország szakszervezeteinek a viszo­nyában. A magyar szakszer­vezetek továbbra is elsősor­ban azzal tesznek eleget a nemzetközi munkásmozga­lom irántü kötelezettségeik­nek, ha itthon jól dolgoznak és eredményesen segítik a szocialista építőmunkát, a párt politikájának a megva­lósulását. Megtorpanás nélkül Befejezésül szeretném még egyszer kifejezni azt a meg­győződésemet, hogy a gondok, a nehézségek, a nehezebbé vált feltételek ellenére min­den okunk megvan a biza­kodásra. Belső fejlődésünk határozott iránya a megvaló­suló szocializmus és a követ­kező években is megtorpanás nélkül haladunk tovább ezen az úton. A párt vezetésével, a szakszervezet, az ifjúsági szövetség, a szocialista állam hatékonyabb munkájával, munkásosztályunk, paraszt­ságunk, értelmiségünk, a szo­cializmus minden odaadó hí­vének összefogott munkájával megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Ez a, kongresszus egész szakszervezeti mozgalmunk­nak programot és friss len­dületet ad a ránk váró nagy munkához, a XI. pártkong­resszus határozatának követ­kezetes végrehajtásához. En­nek a gondolatnak a jegyé­ben, a Központi Bizottság ne­vében még egyszer jó mun­kát és teljes sikert kívánok mind a kongresszus tanács­kozásának folytatásához, mind a meghozandó határozatok végreha j tásához. A délutáni tanácskozáson szót kért még Pálfi István, az Országos Kőolajipari és Gáz­ipari Tröszt szakszervezeti trösztbizottságának titkára, Duschek Lajosné SZOT-tit- kár. Számos hazai felszólalás hangzott még el. Szót kap­tak a külföldi testvérszak­szervezetek képviselői is. A tanácskozás ma folytatja munkáját. ★ A SZOT Elnöksége a ma­gyar szakszervezeti kongresz- szus alkalmából kedden spa­nyol szolidaritási estet ren­dezett, amelyen megjelent Angel Rozas, a spanyol munkabizottság hazánkban tartózkodó képviselője. Eszmecsere a tanácskozás szünetében NÓGRÁD — 1975. december 10., szerda A keddi tanácskozás szüne­tében Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára találkozott az MSZMP buda­pesti és megyei bizottságai­nak első titkáraival. A be­szélgetésen megjelent Bisz!:u Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a KB titkára és Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára is. az V. kerületben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke — Katona Imrének, a buda­pesti pártbizottság első tit­kárának társaságában — ked­den eggsz napos látogatást tett az V. kerületben. Elő­ször a kerületi pártbizottságot kereste föl a kormány elnö­ke, ahol dr. Seres László tit­kár és dr. Bernáth István ta­nácselnök adott tájékoztatást a kerületi pártmunkáról, a városrész életéről. A Minisztertanács elnöke ezután a pártbizottság épüle­tében a kerület több építő­ipari és szállítási vállalatának vezetőivel találkozott. A miniszterelnök ezt köve­tően a Kossuth Nyomdába látogatott el, ahol Monori István vezérigazgató és Szé­kely Péter, a pártszervezet titkára fogadta. A Minisztertanács elnök« ezután a Vörösmarty téri kulturális centrumot kereste fel, ahol Keszler Pál, az Or­szágos Rendező Iroda igazga­tója adott tájékoztatót a Cor­vina Könyvkiadó, a Magvetői a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Zeneműkiadó, az Országos Filharmónia, az ŐRI, a Nem­zetközi Koncertigazgatóság és a Vígadó Üzemigazgatóság te­vékenységéről. Lázár György a program befejezéseként a Kereskedelmi Kamara szék­házában aktívaülésen találko­zott a kerületi építőipari válJ lalatok dolgozóinak képvise­lőivel, szocialista brigádveze­tőkkel, s időszerű bel- és gazdaságpolitikai kérdé­sekről adott tájékoztatást. (MTI) Koszorúzás a George Macovescu, román külügyminiszter és kísérete kedden megkoszorúzta a Hő­sök terén a magyar hősi em-, lékművet. A koszorúzáson je­len volt Roska István, kü­lügyminiszter-helyettes, dr. Biczó György, hazánk buka­resti nagykövete, Farkasinsz* ky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Bíró Károly Hősök terén alezredes, a budapesti hely őrség helyettes parancsnoka, valamint a külügyminiszté­rium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt loan Co* tot. a Román Szocialista Köz* társaság budapesti nagyköve­te, valamint a budapesti ro­mán nagykövetség képvise­lői. Ünnepi tanácsülés Balassagyarmat felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából Ünnepi díszt öltött a Ba­lassagyarmati városi Tanács székháza. Kedden a város felszabadulásának 31. évfor­dulója alkalmából ünnepi tanácsülésre került sor. Dr. Petrik János, a városi ta­nács végrehajtó bizottsága titkára ünnepi köszöntőjében a többi között kijelentette: — Az 1975-ös évben jelen­tős évfordulókat ünnepeltünk Balassagyarmat lakossága számára kiemelkedő, az évfor­dulók között meghatározó jelentőségű 1975. december 9. városunk felszabadulásának évfordulója. Harmincegy éve a hajnali órákban nagyerejű harcászati események tanúi voltak Balassagyarmat lakói. A II. Ukrán Front csapatai közül a negyedik gárda gépe­sített hadtest dandárai, a negyedik gárda-lovashadtest- tel rohamra indultak és meg­feszített harc eredményeként reggel hat órára elfoglalták a várost. Balassagyarmat fel­szabadult! Megteremtődött egy új élet kialakításának, a nép hatalmának ' feltétele. Balassagyarmat felszabadítá­sának ünnepén hálate’t szív­vel gondolunk azokra a szov­jet hősökre, akik hazájuktól távol életüket áldozták a magyar nép. ígv a mi váro­sunk felszabadításáért. A végrehajtó bizottság tit­kára ünnepi köszöntőjében ez- * után Balassagyarmat újjáépí­téséről, a felszabadulást kö­vető választási eredmények­ről és Balassagyarmat mai helyzetéről szólt. Az ünnepi tanácsülésen Lombos Márton, a városi ta­nács elnöke méltatása kö­zött ezeket mondotta: — Városunk legjelentősebb ünnepén eredményeink és sikereink birtokában tisz­telettel és hálával gondolunk azokra a szovjet hősökre, akik kiharcolták számunkra a szocializmus útját, életüket áldozták a mai jelenünkért és a jövőnkért. Erről a helyről mondjunk köszönetét szovjet barátainknak, felszabadító­inknak, de szóljon a köszön­tés és köszönet a szorgalms, városát szerető balassagyar­matiaknak is, akik kitartó szorgalommal építik a várost egy még szebb, gazdagabb Balassagyarmatot. Az ünnepi tanácsülésen ki­tüntetések átadására is sor került. Balassagyarmat város Ta­nácsa ezután megvitta és el­fogadta a - város középtávú művelődési tervét, jóváhagy­ta a munkások élet- és mun­kakörülményeiről szóló je­lentést. s az egészségügyi és szociáloolitikai bizottság munkájáról szóló beszámolót. Az ünnepi tanácsülés ta­nácsrendeleteket fogadott el. Ülésezett a Hollókő-bizottság Idei — és a negyedik öt* éves terv — utolsó ülését tar­totta a Hollókő-bizottság ked­den a műemlék falu tanácshá­zán. ahol elmondták: öt esz­tendő múlva, 1980-ra be kell fejezni Hollókő valamennyi közösségi rendeltetésű műem­léki épületének restaurálását. Az Országos Műemléki Felü­gyelőség szándéka, hogy a már üzemelő négy, s a léte­sülő ötödik turistaszállás, az el­készült orvosi rendelő, szol­gáltatóház. posta, tanácsháza, falumúzeum, étterem után 1980-ig létesüljön még két turistaszálló, valamint tiszta­sági fürdő, öregek napközi otthona- ifjúsági klubkönyv* tár, két népművészeti alkotó* ház, tanácsi továbbképző épü- let, idegenforgalmi kirendelt* ség, és egy 25 személyes óvo­da. Helyreállítják a község műemlék templomát, vala­mint a hollókői vár romjait,1 Az ötödik ötéves terv idő­szakában, mintegy tízmillió forint költségből a falut csa­tornázzák. szennyvíztisztító teleppel látják el. megoldják a csapadékvíz elvezetését; a közvilágítás korszerűsítése érdekében pedig föld alatti kábeleket fektetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents