Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-09 / 288. szám
Többre vállalkozunk — többre törekszünk Megkezdődött a magyar szakszervezetek XX1I1. kongresszusa ^ílóq proletárjai, egyesüljetek! NŐGRÁD XXXI. ÉVF., 288. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. DECEMBER 9„ KEDD Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házá- l)an hétfő délután 2 órakor megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A négymillió magyar szervezett dolgozót képviselő 789 küldött, valamint a hazai és külföldi meghívott vendégek részvételével a kongresszus az elmúlt négy év eredményeit, gondjait elemzi, s meghatározza a további fejlődést elősegítő feladatokat. A tanácskozáson részt vesznek a termelő- munkában élenjáró dolgozók, szocialista brigádvezetők, a művészeti és tudományos élet neves személyiségei, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselői, veteránjai. A kongresz- szuson képviselteti magát mintegy' félszáz külföldi szakszervezet és öt nemzetközi szervezet, köztük a Szakszervezeti Világszövetség. A ’ kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Bejelentette, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszönettel elfogadta a kongresszusra való meghívást, mivel azonban a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusán vesz részt, a szakszervezeti tanácskozáson nem tud személyesen jelen lenni. Az elnök jó munkát kívánt Kádár Jánosnak felelősségteljes küldetéséhez. A kongresszus megválasztotta az elnökséget, amelyben helyet foglalt Biszku Béla. az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fock Jenő, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Az elnökségben számos élenjáró dolgozó mellett foglaltak helyet a külföldi küldöttségek vezetői. Ezután egyhangúlag megválasztották a kongresszus titkárságát, továbbá a munka- bizottságok vezetőit és tagjait. A titkárságot Gáspár Sándor, a jelölő bizottságot Gyöngyösi István, a mandátumvizsgáló bizottságot Vass Imre, a szavazatszedő bizottságot Fa bók Zoltán, a határozatszövegező bizottságot Herczeg Károly, az alapszabály-szövegező bizottságot Gál László vezeti. A résztvevők ezután egyperces néma felállással megemlékeztek a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. A megnyitó után a kongresszus a napirendről döntött. Az egyhangúlag elfogadott javaslat szerint a napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXII. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatai; 2. a számvizsgáló bizottság jelentése; 3. a magyar szakszervezetek alapszabá^ Kanak módosítása; 4. a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Az elnök ezután javaslatot tett a megválasztandó Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a számvizsgáló bizottság létszámára. A javaslatot egyhangúlag elfogadva a kongresszus úgy határozott, hogy a Szak- szervezetek Országos Tanácsába 207. a szám- vizsgáló bizottságba 25 tagot választanak majd meg. Ezután a kongresszus rátért az első napirendi pont tárgyalására. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját a XXII. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. Megnyílt a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa Varsóban, a Kultúra és Tudomány Palotájában 'hétfő délután megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa. A tanácskozáson mintegy ezernyolcszáz választott küldött vesz részt, akik csaknem két és fél millió tagot képviselnek. Meghívott vendégként 53 kommunista és munkáspárt, valamint 16 szocialista párt és nemzeti felszabadító mozgalom delegációja van jelen. A kongresszusi küldöttek hosszan tartó tapssal fogadták Leonyid BrezsnyeveJ, az SZKP küldöttségének vezetőjét. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét Kádár János, a KB első titkára, a Bolgár Kommunista Pártét Todor Zsivkov, a KB első titkára, Csehszlovákia Kommunista Pártjáét Gustáv Husák, a KB főtitkára, a lyiongol Népi Forradalmi Pártét Jumzsa- gijn Cedenbal, a KB első titkára. a Német Szocialista Egységpártét Erich Honecker, a KB első titkára vezeti. A román, jugoszláv, kubai, Vietnami és a koreai párt küldöttsége élén központi bizottsági titkár áll. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára pontosan 16 órakor lépett a szónoki emelvényre, hogy az Internacioná- lé eléneklése után megnyissa a kongresszust.. Rövid beszédében hangoztatta a LEMP-nek a marxizmus—leninizmus eszméihez való hűségét. Javaslatára a delegátusok egyperces néma felállással adóztak a párt 1971 óta elhuúyt harcosai emlékének. Edward Gierek meleg szavakkal üdvözölte ' Leonyid Brezsnyevet. a lengyel nép igaz barátját. A delegációk forrón ünnepelték, az SZKP KB főtitkárát. Hosszas taps köszöntötte Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát. A kongresszus megválasztotta elnökségét, titkárságát és munkabizottságait. Ezután V. Grudzien, a ka- towicei vajdasági pártbizottság első titkára vette át az elnöki tisztet. Megszavazták, hogy a kongresszus szerdán 17 munkabizottságban folytatja a beszámolók vitáját. A kongresszus napirendje a következő: — a politikai bizottság prop- ramreferátuma, előadó: Edward Gierek; — az 1976—1980-as lengyel ötéves terv irányelvei, előadó: Piotr Jaroszewicz miniszterelnök; — a beszámolók vitája: — a párt vezető szerveinek megválasztása, határozat- hozatal. A központi . bizottságnak a két kongresszus közötti időszakában végzett munkájáról szóló jelentését már előzetesen írásban kézhez kapták a delegátusok. EcLward Gierek 17 órakor kezdte meg előadói beszédét, mely mintegy négy órán ct tartott. A kongresszus kedden reggel folytatja munkáját. Edward Gierek beszéde Gáspár Sándor beszámolója Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársnók es elvtársak! Kedves vendégeink! Munkánk sajátossága és egyben szépsége is, hogy ai szakszervezeti mozgalom napról napra nyilvánosan vizsgázik saját tagsága és az egész dolgozó nép előtt. A szakszervezeti választások folyamatában a csoport- értekezletektől az iparági- agazati kongresszusokig a szervezett dolgozók százezrei mérlegelték, értékelték eddigi tevékenységünket és további feladatainkat. Véleményüket a szakszervezeti mozgalomban bekövetkezett fejlődés elismerése és tevékenységünk további javítására irányuló bátorítás jellemezte. Ezzel új erőt, további buzdítást adtak munkánkhoz, amely aligha lesz kevesebb, könnyebb, mint az eddigi. Hosszú lenne még csak felsorolni is mindazt, amivel az elmúlt években foglalkoztunk. A szakszervezetek jelen voltak és vannak a szocialista építés minden területén. Minden erőnkkel segítettük hazánk nagy társadalmi céljainak elérését. A több mint négymilliós szakszervezeti tagság és a több százezer szakszervezeti tisztségviselő tenniakarása biztosíték arra, hogy a szak- szervezetek élhetnek is lehetőségeikkel és a jövőben még többet tehetnek a munkásfiatalom erősítéséért, a dolgozók érdekeinek védelméért. A szakszervezetek feladatainak meghatározásakor kedvező helyzetben vagyunk. A XI. pártkongresszus elvégezte a társadalmi fejlődés elemzését, kijelölte a közeli és távlati feladatokat,, népünk boldogulásának, a fejlett szocialista társadalom építésének tennivalóit. A pártkongresszus által elfogadott irányvonallal, ame- lyet a kongresszus határozata és a programnyilatkozat tartalmaz, a szakszervezetek te’ies mértékben egyetértenek és megvalósításának cselekvő .részesei kívánnak len- ni. \ XXi'II. kongresszus doku- m-r’t.,maiban foglaltak közit’ kívánok röviden érinteni n 'u ^ pv Az első. Hímről szó1 ni kell. népgazdaságunk • helyzete és a szakszervezeteknek gazdaságpolitikánk megvalósulását, a termelést segítő tevékenysége. A szakszervezetek a mi rendszerünkben mindig ■ részesei voltak a népgazdasági programok kialakításának és mindig segítették a tervek megvalósítását. Népgazdaságunkban az elmúlt 30 esztendőben páratlan arányú fejlődés következett be. Ez a dinamikus fejlődés jellemezte az elmúlt éveket, és ma is ez jellemzi népgazdaságunkat. A ÍV. ötéves tervet lényegében teljesítettük. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme meghaladta az előirányzatot- Az ipari termelés növekedésének túlnyomó része a termelékenység növekedéséből származott. A reálbér. a reáljövedelem, a lakásépítés terén ugyancsak el-, értük céljainkat. Természetes, hogy a fejlődés során ellentmondások ■ jelentkeznek- s váratlan események is bekövetkezhetnek- így történt ez az utóbbi években is. Feladataink megoldásában bizton támaszkodhatunk, saz ját erőnk mellett — mint eddig is — a szocialista oi■szagokra, elsősorban a Szóvijét- unióra. Célunk ma a népgazdaságnak -,a korábbinál szerényebb, de egyenletes, dinamikus fejlődése- Ennek útjait és módjait á népgazdaság új ötéves terve tartalmazza. Kimunkálásában a szakszervezetek is részt vettek. Az V- ötéves tervet, amely ma még csak tervezet- de hamarosan törvényerőre emelkedik, reálisnak tartjuk, elsősorban azért, mert választ ad a népgazdaságunk továbbfejlődésének legfontosabb kérdéseire. Ugyanakkor lehetőséget teremt a gazdálkodásunkat fékező belső fogyatékosságok csökkentésére, megszüntetésére is. Reálisnak tartjuk az V- ötéves tervet azért is. mert a gazdasági fejlődéssel összhangban kijelöli .az életszínvonal, az életkörülmények további javulásának céljait és útjait is. Az V. ötéves terv olyan célokat tartalmaz, amelyekért a szocializmus minden hívének, minden tisztességes.és becsületes állampolgárnak még fegyelmezettebben, még nagyobb odaadással kell és ébdernes dolgoznia. mint eddigA feladatok nagyok. Megkövetelik. hogy mindenki, akitől valamilyen mértékben függ a termelés és a minőség, minden vezető, aki iránvít az eddiginél nagyobb odaadással dolgozzékMeggyőződésünk. hogy a dolgozók, akárcsak az elmúlt években, évtizedekben. ezután is megteszik a magukét. Éppen ezért joggal várják el. hogv mindazok- akiktől munkájuk zavartalansága függ. megtegyék, amit kell. Ne fullasszák a felelősség áthárításába. n döntések huzavonájába lelkesedésüket- odaadásukat- A dolgozók joggal elítélik azokat, akik a munkahelyi légkört megrontják. A szocialista gazdálkodásnak fontos erőforrása a nép- gazdasági terv. a gazdaság központi tervszerű irányítása. Ha ezzel együttjár — a közérdekkel összhangban levő — vállalati önállóság, akkor hatékonyan folytathatjuk erőforrásaink felhasználását és- a termelőerők fejlesztését. A magyar népgazdaság lényeAz ünnepélyes megnyitó után Edward Gierek lépett a szónoki emelvényre, és tartotta meg a LEMP Politikai Bizottságának -,A szocialista építés további gyos ütemű fejlesztéséért, a munka• és az életszínvonal minőségének emeléséért” című programbeszámolóját. — Csaknem öt évvel ezelőtt pártunk igen nehéz helyzetben dolgozta ki és fogadta el társadalom- és gazdaságfejlesztési politikájának alapelveit, amelyek két fő célt jelöltek meg: a társadalom jólétének és Lengyelország erőinek növelését. Ezt a politikát pártunk továbbfejlesztette és határozataiba foglalta. Azóta következetésen dolgoztunk végrehajtásán és minden területen jó eredményeket értünk el,- számottevően túlszárnyaltuk az eredeti előirányzatokat. Mostani kongresszusunk a népi Lengyelország három évtizedes történetének legeredményesebb ötéves időszakáról adhat számot — mondotta bevezetőben Edward Gierek. — Lengyelország társadalma most sokkal jobban él, mint öt évvel ezelőtt. A reálbérek évi átlagban 7 százalékkal növekedtek, vagyis négyszerié gyorsabban,. mint a megelőző két ötéves terv éveiben. A szocialista szektor dolgozóinak havi átlag- keresete 1970-ben 2235 zloty volt, most elérte a 3500 zlotyt. 1971 , óta a szocialista szektor Valamennyi dolgozója, vpgyis mintegy 11 millió “mber kapott bér-, illetve fizetésemelést. Majdnem ehJiez hasonló ütemben növekedett a parasztok jövedelme. A dolgozók és családjuk helyzetének javulását jelentősen elősegítette a foglalkoztatottság növelése, a rokkantsági és öregségi nyugdíjak. valamint a táppénz emelése. A bér- és jövedelemgyara- podást a fogyasztási cikkek termelésének fokozása és a piaci ellátás javítása kísérte — folytatta a LEMP KB első titkára. Kétszer annyi áru került a kiskereskedelmi forgalomba. mint ahogy négv évvel ezelőtt terveztük. A létfenntartási költségek színvonalát — komoly nehézségeket leküzdve — határozottan igyekeztünk változatta-, nul tartani. Az alapvető élelmiszercikkek ára 1971 óta változatlan maradt. — A bérek és a jövedelmek rendkívül gvors növekedése következtében jelentősen megnövekedett a lakosság árukéreslete. Ezért a (Folytatás a 4. oldalon) gében jól, él ezekkel az eszközökkel, de jócskán vannak még kellően ki nem használt lehetőségeink is. Ezek egyike a határozottabb központi irányítás, amely nagyobb biztonságot adhat minden ágazatnak, vállalatnak, kollektívának. Ahol tehát centralizálni kell, ott azt mielőbb ’meg kell tennünk. Ugyanakkor az eddiginél jobban kell számolnunk a vállalatok, gazdálkodási egységek önállóságával, kezdeményezőkészségével, és fokozottan segíteni kell abban, hogy a változó körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. A tervszerű és arányos fejlődés érdekében a szakszervezetek a jövőben is a terv- gazdálkodás, a központi irányítás erősítését, a fő folyamatok kézbentartását és ezzel egyidejűleg a helyi önállóság kibontakoztatását szorgalmazzák. Senki sem akarja ismét előírni minden vállalatnak, hogy mit, mikor, hogyan cselekedjék. Ha akarnánk, sem tudnánk ezt megtenni. De azt alapvetőnek tartjuk, hogy világosak legyenek a népgazdaság előtt álló feladatok, és a vállalatok tennivalóit is hosszabb időre ki lehessen alakítani. A gazdasági egységek vezetői pedig a mainál nagyobb mértékben legyenek felelősek a feladatok teljesítéséért. A gazdaságirányítás mai í’endszere bevált. De szüntelenül tökéletesíteni kell, mert az élet mindig újabb és újabb lemben vettek részt annak gor.dok, feladatok elé állít idején á gazdaságirányítási bennünket. Az irányítási rend- rendszer kidolgozásában, ilyen szernek pedig mindig az adott szellemben támogatták eddig viszonyokhoz kell igazodnia, és támogatják ezután is ér- A szakszervezetek ilyen szel- vényre juttatását. Hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást Gazdasági építőmunkánk egyik kulcskérdése a rendelkezésre álló munkaerő észszerű, okos felhasználása. Tudjuk. hogy gazdaságunkban gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság. Nincs számottevő munkaerő-tartalék. Ez a múlthoz képest nagy eredmény, ugyanakkor sok gondot, zavart is okoz. Az országos munkaerőhiány ugyanis nem jelent mindenütt valóban hiányt. A kép változó. Nagyon sok vállalatnál, üzemben, hivatalban a szükségesnél több a munkaerő. Másutt viszont a hiány szinte megbénítja a termelést. A megváltozott munkaerőhelyzetből tehát le kell vonni a kellő következtetéseket. Határozott intézkedésre van szükség. Meg kell teremteni a hatékony központi és hplyi munkaerő-gazdálkodás feltételeit. Az alkalmazottak és az adminisztratív dolgozok létszáma túl nagy. Arányik állandóan növekszik. Indokolatlanul szaporodnak a munkaterületek és bonyolódik a vállalati szervezet. 1 Ezért szükséges a munkaerő-takarékosság átfogó, ösztönző rendszerének kialakítása. Számba kell vennünk, hogy hol, milyen munkahelyeket lehet megszüntetni. Valószínűleg ez is sokat segít majd a munkaerőhiány csökkentésében. Jól ismert, hogy a legfőbb' termelőerő a dolgozó. Nagyon jól képzett szakmunkásgárdával, jó műszaki káderekkel és kutatókkal rendelkezünk. Ezt a szellemi kapacitást tervszerűen és jól kell kihasználnunk. Közérdek is, egyéni érdek , is, hogy a munkaerőt ott foglalkoztassák, ahol a társadalom számára a leghasznosabb és ahol lehető legjobban tudja kifejteni képességeit. Természetesen vigyáznunk kell arra, hogy ne teremtsük ■ újjá azokat az okokat, amelyek a mai munkaerőhiányhoz vezettek. Ennek érdekében minden új beruházás el(Folytatás a 2. oldalon)
