Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-09 / 288. szám
Tanácskozik a szakszervezetek kongresszusa (Folytatás az l. oldalról) fogadása előtt meg kell vizsgálni a munkaerő biztosításának lehetőségét is. Csak akkor szabad elkezdeni a beruházást, ha ennek folyamatos megvalósításához és az új létesítmény működéséhez a munkaerőt is biztosítani tudjuk. A gazdasági vezetők ma túlórákkal, a szabad idő mértéktelen igénybevételével igyekeznek áthidalni a munkaerő hiányából adódó zavarokat. Pedig ez csak pillanatnyi megoldás, és károkkal jár. Ezért ezt a törekvést erősen korlátok közé kell szorítani. A szakszervezetek segítik a kormányt e nagy és bonyolult kérdés rendezésében >s. Együtt keressük a lehető legjobb megoldásokat és segítjük a végrehajtást. Tisztelt kongresszus! A küldött elvtársak jól tudják, hogy a dolgozók többsége mindig szóvá tette a rossz munkaszervezést, a pazarlást, a gépek nem kellő kihasználását, mindazt. ami zavarja a termelést, a munkát. A munkásembertől, a dolgozó émbertől mindig idegen ■ volt a pazarlás, mindig idegen volt a bürokrácia, a túlbonyolítás. Nemcsak azért, mert a legtöbb dolgozó józanul gondolkodik, és észreveszi a legapróbb fogyatékosságot is, hanem azért is, mert a rossz munkaszervezés egyénileg is kárt okoz számára. A termelési kultúrának fegyelmező hatása van. Ahol korszerű gépeken, folyamatosan, jól szervezetten megy a munka. olt a dolgozik fegyelme, munkájuk összhangja is jó. Az elmúlt évek egyik vívmánya — amely ma már a dolgozók többségét érinti — a munkaidő-csökkentés, a 44 órás munkahét. Ám a 44 órás munkahét valójában nem is 44 órás. Sok helyen részben szervezési hiányosságok, részben a fegyelem lazasága miatt ezt a él és fél órát sem végig töltik el munkával. Ma még nagyon sok munkaóra marad kihasználatlanul, és egyre több becsületesen, tisztességesen dolgozó ember teszí fel a kérdést: miért nem teremtünk rendel? Miért nem lehet megkövetelni mindenkitől, hogy a munkabérért a törvényes munkaidőt becsületesen ledolgozza? Hiszen ez kötelessége mindenkinek! A gazdasági vezetők e tekintetben is teremtsenek rendet Ebben teljes mértékben támogatják őket a szakszervezetek és a szakszervezeti tagok, a tisztességesen , becsületesen dolgozó emberek milliói. Tisztelt kongresszus! Társadalmi és termelési feladataink megoldásában kulcsszerepe van a dolgozók termelési és közéleti aktivitásának. Ez természetes, mert a fejlett szocialista társadalom csak egész népünk együttes munkájával, közös erőfeszítésével valósulhat meg. A munkásosztály 1945 óta ismét és ismét — ahányszor csak szükség' volt rá. mindig — bebizonyította tenniakará- sát. Számunkra ez nemcsak azért értékes, mert gyorsítja gazdasági fejlődésünket és a közösség számára anyagi előnyökkel jár. Ennél sokkal többről van szó. Az alkotó kezdeményezésekben. az új munkasikerekben kifejezésre jut. hogy munkásosztályunk, dolgozó népünk magáénak érzi szocialista céljainkat .és kész azok megvalósítására. Ez a vezetőt is segíti. Ereiét megsokszorozza, csökkenti tévedések és hibák lehetőségét munkájában- Sőt, védelmet is nyújt neki, ha helyesen képviseli a társadalom érdekeit. és álláspontját képes elfogadtatni az üzem dolgozóival. Teljesen egyértelművé kell tenni- hogy a demokrácia fejlesztése nem öncél. Minder kis és nagy kérdést közüggyé kell tenniTámogatni kell az új formai kezdeményezéseket is De meg kell akadályozni hogy csak a formákkal kísérletezzenek. Az üzemi demokrácia elmélyítése elsősorban nem a fórumok számának a növelését, hanem a hatékonyság. a tartalom javítását igényei. Csakis azoknak az új formáknak a meghonosítását támogatjuk, amelyek valóbar a munkások közvetlenebb bevonását szolgálják a munkahelyek ügyeinek intézésébe. A. demokrácia és a fegyelem nem egymást kizáró, hanem egymást kölcsönösen feltételező fogalmak. Ahol a szocialista demokrácia erősödik. ott a fegyelem is javult. Tudjuk jól — hiszen már Lenin felhívta a figyelmet erre —, hogy a szocialista munkafegyelem megteremtése, és erősítése a legnehezebb feladatok egyike- Mégis meg kell ezt oldanunk, mert nemcsak mai problémáink megszüntetésének, hanem jövendő céljaink elérésének is kulcskérdése. Fegyelem nélkül, a kötelességek teljesítése nélkül a demokrácia csak üres szó, marad. Közösen gondolkozzunk Zöld út az alkotásnak A mi társadalmunk egyik leglényegesebb vonása, hogy szabadon kibontakozhat a dolgozók politikai, termelési- és társadalmi aktivitása. ,-Zöld Utat”- adunk minden alkotót' kezdeményezésnek. Egyre inkább támaszkodunk a tömegek tapasztalataira, véleményére a döntések kialakításakor- az üzemi demokrácia fórumain és a táriadal- mi élet valamennyi színterén. De még többre van lehetőségünk. Legutóbbi kongresszusunk óta megnövekedett a szocialista munkaverseny hatékonysága, társadalomformáló ereje. Különösen érezhető volt ez a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny során, amely napjainkban is folytatódik a IV. ötéves terv eredményes befejezéséért. Elismerésünket és köszöne- tünket fejezzük ki a versenyben részt vevő minden dolgozónak- munkahelyi kollektívának, szocialista brigádnak. Áldozatkész, hatékony munkájuk- újító-alkotó tevékenységük szocialista fejlődésünk semmi mással nem pótolható forrása. Meggyőződésünk azonban, hogy a szocialista munkaversenyben, a szocialista brigádmozgalomban és minden munkamozgalomban még számottevő tartalékok rejlenek, Ezek közül talán a legfontosabb az emberekben rejlő képességek- lehetőségek kiteljesedése. Ennek érdekében még jobban ki kell bontakoztatni a szocialista mun- kaversenv emberformáló, nevelő erejét. Váljék eszményképpé a jól dolgozó, a szakmailag- politikailag jól képzett. művelt ember. Arra kell ösztönöznünk a brigádokat, és a brigádtagokat, hogy önmaguk tegnapi és mai eredményeivel is keljenek versenyre. A szocialista munkaversenyt, a brigádmozgalmat, tovább kell fejleszteni. A pártszervezetek. szak-szervezetek. gazdasági vezetők segítsék a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom minőségi előrelendítését. A szocialista brigádmozgalom céljaink elérésének nemcsak gazdasági > de társadalmi. és politikai bázisa is. A dolgozók aktivitásának feltételei közé .tartozik általában a munka, különösen a fizikai munka fokozottabb megbecsülése. Rendet kell tehát teremteni. Helyre kell állítani a munka becsületét mindenütt, ahol erre szükség van. Érvényt kell szerezni annak az elvnek- hogy a ml társadalmunkban csak az boldogulhat, aki tisztességesen és becsületesen dolgozik. A mi társadalmunk a munka társadalma, és mindenütt gondoskodni kell arról- hogy ez ne csak jelszó legyen. Ha a jövőben a megnövekedett feladatoknak megfelelően több és jobb munkát kérünk a munkásosztálytól, a parasztságtól, az értelmiségtől- akkor a munka megbecsülésének még nagyobb a jelentősége. A végzett munkának értékmérőnek kell lennie. Politikánk alapkérdéseiben kristálytisztán jelenik meg a munka és a munkás. A társadalom fejlődésének és életünk javításának kulcsa, központi alakja a munkát tisztességesen végző dolgozó. A szakszervezetek tömegereje segíthet abban- hagy a munkát, a becsületesen dolgozó munkásembert az őt megillető rangra emeljük. Az a törekvésünk- hogy a jó munkás- a szakmáját értő. szerető. a kiváló eredményeket felmutató dolgozó, üzemében, szakmájában még nagyobb társadalmi elismerésben és megbecsülésben részesüljön. Tisztelt kongresszus! A szocialista demokrácia fejlesztésében az üzemi a munkahelyi demokrácia tartalmára kell a fő figyelmet fordítani. Ez fejezi ki ezer- színűen a dolgozók aktivitását, mindennapos részvételüket a hatalomban. Ez segíti hozzá a dolgozó embert ahhoz, hogy magáénak érezze a szocialista tulajdont. A munkahelyi demokrácia tartalmának megértésében azonban még nem sikerült elérni a döntő fordulatot. Most érkezett el az ideie annak- hogy a munkahelyeken az irányítást tovább erősítsük. gazdagítsuk a közvetlen demokrácia széles körű alkalmazásával. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy az üzemi demokráciának nemcsak egy-egy fórumon, nemcsak egy-egy alkalommal, hanem a vezetés é* a dolgozók mindennapi kapcsolatában kell érvényesülnie- Magától értetődően kell figyelni a dogozók véleményére. _ Közös gondolkodásra és cselekvésre van szükség. Arra kell törekedni, hogy a vezetés elgondolásait a dolgozók tapasztalatai egészítsék ki. Az így született elhatározásokat azután fegyelmezetten kell végrehajtani- mert e nélkül a döntést megelőző vitáknak, javaslatoknak sincs sok- értelme, De a végrehajtásból sem lehet száműzni a demokratikus elemeket. Ellenkezőleg! Ösztönözni. bátorítani kell a dolgozókat arra, hogy keresők- javasolják a végrehajtás legjobb módszereit. Menet közben jelezzék az előre nem látható nehézségeket. Azt is a végrehajtás közben szerzett t a p a szt a 1 a tokb ól, észrevételekből lehet és kell leszűrni, hogy jó volt-e a döntés, meg- feleít-e az előzetes elképzeléseknek. A szocialista demokratizmusnak át kell hatnia a dolgozók ügyeinek Intézését issem az üzemek- sem a tanácsok és más hatóságok ügyintézése nem halad még kellőképpen abba az irányba, hogy a dolgozók problémáit, társadalmi rendszerünkhöz méltóan kezeljék, s a fő cél a gyo-rs, egyszerű megoldás keresése legyen. Sok hivatalnok az állampolgárok fölött állónak képzeli magát- amit a munkások, a dolgozók joggal és okkal tesznek szóvá. Tisztelt kongresszus! A következő kérdés, amely- lyel foglalkozni kívánok: életszínvonal-politikánkA szakszervezetek mindig nagy figyelemmel foglalkoztak az életszínvonal alakulásával. Ez hivatásuk és rendeltetésük. Az életszínvonal fejlődése az elmúlt évtizedekben rendszeres volt- De a fejlődés módjai, útjai és főleg az ütem időről időre változott. Hiszen az életszínvonal alakulása mindenkor a gazdasági helyzetnek, gazdasági feladataink sikeres " végrehajtásának a függvénye. A mostani időszak jellemzője a rendszeres bérfejlesztés, a rövidebb munkaidő, a társadalmi juttatások növekvő színvonala, s a termelői és a fogyasztói árak egy részének bizonyos, összességében előre meghatározott arányban történő emelkedése. Ez az áremelés a mostani helyzetben szükségszerű. De beleilleszkedik az életszínvo- nal-polltikába. hiszen ennek megfelelően alakulnak a reálbérek. Ez megnyugtató dolgozó népünk és a szakszervezetek számára. Nálunk nincs és nem is lesz gazdasági válság. Gondjaink vannak,' de rendszerünk életerejét az is bizonyítja, hogy a nehézségek ellenére is biztosítani tudjuk az életszínvonal dinamikus fejlődését és erősítését. Tisztelt elvtársak! A szakszervezetek támogatják a kormány életszínvonal- politikáját, egyetértenek azzal. Arra törekszenek, hogy az életszínvonal emelését szolgáló eszközök jobb fel- használásával szocialista elosztási elveink a korábbinál is árnyaltabban, hatékonyabban érvényesüljenek. Ebben látjuk az életszínvonal emelésének belső tartalékait és igazságos vonásának erősítését. De ugyanilyen elemi fontosságúnak tartják, hogy a rendelkezésre álló bér- és jövedelemfejlesztési összegeket a lehető legmegfontoltabban használjuk fel. A dolgozók gyakran szóvá teszik, hogy ezt nem mindig tapasztalják. Igénylik, hogy a gazdasági és állami szervek döntései mögött e tekintetben is nagyobb felelősségérzet, mélyebb helyzet- és következményismeret legyen. Való igaz, hogy a bérek emelésére, a premizálásra és jutalmazásra rendelkezésre álló összegeket Is lehet fokozottabb gondossággal és a mainál jobb módszerekkel a dolgozók nagyobb megelégedésére szétosztani. A dolgozók nyíltabb bér- és jövedelemelosztási döntéseket várnak. Ügy véljük, hogy ennek a módját minden szinten meg lehet találni. i Hogy ez így legyen, abban nagy szerepük van a szak- szervezeteknek. Minden munkahelyen ott vannak. Szavukat. hallatják. Ök is felelősek azért, hogy mi történik az elosztásban, a legkisebb munkahelytől egészen az országos döntésekig. Tökéletesítenünk kell a jövedelemelosztás módszereit. Minél jobban meg kell valósítanunk a szocialista elosztás elvét. Tömegméretekben az alapigényeket kielégítettük. De még jórészt előttünk áll, hogy megfelelően differenciáljuk a jövedelmeket. Az kapjon többet a társadalomtól, aki valóban többet is ad a társadalomnak. Ehhez a feltételek ma már megérettek. A munka szerinti elosztás társadalmunk gyarapodásának fontos feltétele. Az emberek munkájukból élnek. Ha valaki értékesebb munkát ad, mert energiát, időt áldoz arra, hogy tanuljon, képezze magát, elsajátítsa a munkahelyén mindazt, aminek eredményeként többet, jobbat, értékesebbet tud termelni, azt anyagiakban is el kell ismerni a mainál lényegesen jobban és határozottabban. A nyereség a vállalati eredmények alapján differenciálja ugyan a jövedelmeket, de ez csak kollektív szabályozó. Ez jó dolog, de meg kell találnunk az egyénekre érvényes ösztönzőket és az eddiginél jobban kell használnunk. Nagyobb bért kell kapniuk a több műszakban, a nehezebb körülmények között, a folyamatos üzemi munkarendben foglalkoztatottaknak és azoknak is, akik kifogástalan minőségű munkát végeznek, akik nagyobb szakmai tudással, hozzáértéssel dolgoznak. Véget kell vetnünk annak, hogy ugyanazt a munkát másmás szakmában vagy iparágban másként díjazzák. Ez a munkaerő-csábítás egyik fő lehetőségét teremti meg. A végzett munka mennyisége és minősége legyen az egyetlen értékmérő. Ennek az elvnek a nők és a fiatalok bérezésében is érvényesülnie kell. Továbbra is mindent meg kell tennünk az előítéletekből származó béregyenlőtlenségek megszüntetéséért. Az egyes dolgozók bérének emelésére vonatkozó döntést 1968 óta kizárólag a gazdasági vezetőkre bíztuk. A szakszervezeti bizalmiak jogait e területen csökkentettük. A tapasztalat azt mutatja, hogy a végrehajtásnál sok a szubjektivitás. A gazdasági vezetők nem eléggé támaszkodnak a kollektíva véleményére és á szakszervezetek tapasztalataira. Ezért vissza kell állítanunk a szakszervezetek jogait az egyéni bérek alakításával kapcsolatban. De Vállalati és iparági, ágazati méretekben is több, nagyobb figyelmet kell fordítani az elosztás részleteire. Ebben is eleve jobb és folyamatos együttműködésre van szükség a szakszervezetek és a gazdasági, állami szervek között. Állandó figyelmet kell fordítani a nagyüzemekben dolgozók bérének és jövedelmének alakulására. Az egész társadalomnak alapvető érdeke, hogy az ipari, különösen a nagyipari munkásság élet- színvonala kielégítően alakuljon. Tisztelt kongresszus! Mindannyian jól tudjuk, hogy a szocialista társadalom nemcsak az anyagi jólét megteremtését tűzte célként maga elé. A szocialista életmód tartalmában, jellegében mesz- sze több mint a fogyasztási javak magas színvonala. Jól tudjuk. hogy az emberek gondolkodásának, magatartásának, egymáshoz való viszonyának formálásában a* életnek az anyagiakon kívüli területein is akad tenniva- ■ lónk bőven. Jól tudjuk, hogy a társadalom bizonyos rétegeiben megerősödött a mának élés. Sokan csak önmagukkal törődnek, és ez alól egyik-másik munkás, sem kivétel. A fejlett szocialista társadalom felépítése egész korszakot igényel. Minőségileg mást hoz az anyagi jólétben, a kultúrában, az emberi kapcsolatokban, s mindezek belső tartalmában. Még nem tartunk a célnál, de amit e vonatkozásban eddig is elértünk, arra joggal lehetünk büszkék. .Életünk sokszínűbb, tartalmasabb lett. Egyre inkább kirajzolódnak a szocialista emberi értékek, egyre erősödnek a szocialista emberre jellemző tulajdonságok. Az ember és a közösség Milyen életmódot akarunk, képzelünk el a szocialista társadalomban? Azt mondjuk: minden ember jövője a közösséggel, a társadaloméval együtt alakul. Azt akarjuk: mindenkinek a munkája legyen egyre értékesebb, mindenki lássa, érezze a munka, az alkotás örömét. Ne maradjon senki elmaradott, közömbös. Arra ösztönzünk mindenkit: művelődjön, közügyekkel, másokkal is töT NÓGRÁD — 1975. december 9., kedd Tanácskozik a kongresszus. rődjék, ne csak önmagával. Legyen aktív a tanulásban, a közéletben. Minél műveltebbek és politikailag minél érettebbek a dolgozók milliói, annál hasznosabb ez a szocialista társadalom számára, mert annál jobban értik céljainkat és annál tudatosabban azonosulna!: velük. Ez pedig kifejezésre jut az emberek munkájában, gondolkodásában, magatartásában életvitelében és életmódjában- egyaránt. ‘ Társadalmunkban megnőtl a tudás, a műveltség, a tanulás lényege. Még sokan neír végezték el az általános iskola 8 osztályát, de nagy s változás. Ezt mutatja az is hogy a dolgozók nagy tömegei tanulnak munka után Elvégzik az általános iskols 7—8. osztályát, a középiskolát, vagy a felsőoktatásban vesznek részt. Mi ösztönzi ezeket a dolgozókat, hogy s tanulásnak még a mi rendszerünkben sem könnyű útját járják? Csak az egészséges előbbre jutás, a magasabb pozícióba emelkedés vá gya? Akinek ilyen törekvés« van. az is érthető. De itt többről van szó. A szocialista elvek érvénvesüléséről, politikánk megértéséről, az emberek sokaságának arról m igényéről, hogy nagyobb műveltségre, nagyobb szakmai tudásra tegyenek szert. A politikailag érett és művelt emberek szebb, harmonikusabb életét akarják élni. (Folytatás a 3. oldalon) I
