Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-07 / 287. szám
Moholy-Nagy László emlékkiállítása 1r rrAGULO Üzemek, iskolák és a pályaválasztás A fiatalok pályára nevelése fj.nos tá snd lm, ügy sikeresen csak az Iskola,: a család- a muvka elyek együttes- őszei hangút tevékenysége oldhatja m 'g. lís ne feledjük megsmli.eni a pálvaválakz’ást tanácsadó intézetek munkáját, amely ma már iúi'áp a sza*- mai. pedag giai ismeretterjesztő jellegen: :;z e óbb era- ített isko’R-csa’ '-J rrvmkrJrely hárma«át össze1: 'zj ■ t irsa ,'al - mi szálak erő1'tásén is egere több e e mén'yei dolgozik. Ugyanezt ntonáh ttjuk el a Nógrád megyei Pá' aválasztési Tan' c r. v o H n Inizetrji, Kompozíció A. 19. 1921. Napjaink hazai képzőművészete, építészete, tágabb értelemben a külső és belső terek formálására tett törekvések megvalósult produktumai szemszögéből is különös időszerűséggel bír Moholy- Nagy László emlékkiállítása, amely a napokban zárja kapuit a Budavári Palotában. A kiállítást a Kulturális Kapcsolatok Intézete és.a Magyar Nemzeti Galéria közösen rendezteA nagyszabású tárlat, természeteden, nemcsak azért volt esedékes, mert Moholy- Nagy Lászlót, a XX. század egyik legjelentősebb magyar művészét külföldön eddig jobban ismerték, mint Magyarországon. Ez részben a magyar történelem viszontagságaiból következett. Moholy- Nagy László 1895-ben látta meg a napvilágot Bácsborsó- don. A század elején, 1905- től 1913-ig a szegedi főgimnázium növendéke, ahol ekkor Babits Mihály és Horváth János is tanított. Joghallgatóként került az első világháborúban az orosz frontra, ahonnan sebesülten tért vissza. Csatlakozott a galileistákhoz és a Kassák- körhöz. A Tanácsköztársaság megdöntését követően októberben szegedi műtermében Kompozíció CH 6- 1941. még tárlatot rendezett, amelyről Juhász Gyula írt igen elismerően. A súlyosbodó politikai légkörből menekült, amikor Bécsbe ment, csatlakozott a MA folyóirathoz, majd Berlinbe emigrált. 1923-ban a Bauhaus tanára és vezető egyénisége lett Wei- marban, s Dessauban. 1928- ban vált meg a Bauhaustól. 1937-ben telepedett le Amerikában. Chicagóban nyitott új Bauhaus-iskolát. 1946-ban bekövetkezett haláláig intenzíven vett részt az amerikai művészeti életben. „School of Design” nevű saját iskoláia 1944-ben „Institute of Design” néven . nyert főiskolai rangot. Nevelési programját „Vision in Motion” című könyvében tette közzé- A New York-i Guggenheim Múzeumban 1947-ben volt emlékkiállítása. A_. hatvanas évektől számos európai konstruktivista tárlaton szerepeltek művei. Gyűjteményes kiállítása 1969-ben New Yorkban, s 1975-ben több európai múzeumban volt. A budapesti nemzeti galériabeli emlékkiállítás időszerűsége elsősorban abban van, hogy Moholy-Nagy László művei a napjaink magyar építészetében, művészeti életében zajló vitákhoz jelenteTcr modulátor, 1942. nek érvényes hozzászólást. Alkotásai mindenekelőtt azt sugallják, hogy az esztétikai hatás semmivel sem másod- rendűbb funkcionális formálásnál. S bárm'lyen anyagról. a térszervezés bármely technikai-technológiai lehetőségéről van szó, végső soron sohasem ez a leglényegesebb, hanem mindig az adott technikai-technológiai lehetőségekkel élő — vagy éppen rosszul gazdálkodó — ember és szelleme. Miért érvényes vitáinkhoz ez a kissé elkésett, de talán mégsem egészen későn érkező hozzászólás? Mert Moholy-Nagy a konstruktivizmust segítségül véve, egész életén át az anyag, a fény, a tér törvényszerűségeit kutatta, síkraszállt azért, hogy a művészek munkája szorosan kapcsolódjék a társadalmilag közvetlenül hasznos — és nélkülük nem teljes — formateremtő, térszervező tevékenységhez, amely szerinte — és szerintünk is — mindennapi életünktől elválaszthatatlan. Tudatosan kutatta mindebben a célszerűséget és a magas esztétikai minőséget egyaránt. Művein túl ez a felelősségteljes művészi magatartás is ösztönzött és ösztönöz a követésre. Moholy-Nagy László elméletileg rendkívül konzek vens magatartásának példája hosszabb ideig nem hathatott a magyar művészeti közéletben, a Budavári Palotában műveit szemlélve őszintés sajnálhatjuk. Ez a felelős emberi és művészi magatartás, elméleti következetességre való törekvés azonban nem avult el, napjaink ma gyár művészetében, építészetében, nagyon is szükségesnek tűnik. Moholy-Nagy László 130 festménye, grafikája, térplasztikája, fotografikája az élet- űtról ad képet. Tóth Elemér re elv a napov an a-» eiSot kö-ött — üzem'áto"atással, gya- k r'ati me b sz "é sT eg’ ;e- kö 'itt- kib.lye :e t ü'é e.i légióként — adót' számot az O"-7.3.-os Pá'y. v lasrtási Tanács üzemi szekciója e'őtt üzemi tevékenyégéről. Az intézet igazgatóját- Szabó Ferencet a beszámoló hátteréről, az izemi felelősök hálózatának kiéoüláséről. eredményeikről, módsze-eikröl kérdeztük me;. — Az intézetben hányán fo-lalkoznak ezzel a területtel? — A kilenc főfoglalkozású és nég/ részfoglalkozású dolgozónk közül ketten — két éve Borsos Gábor nyugdíjas részfoglalkozású- augusztustól Turóczi János főfoglalkozású üzemmérnök. ö|< az ,.üzemi esopor.” tagjai — bár a munka során nincs igazi elkülönülés. az iskolai, a pszichológiai és az üzemi csoport között. A szülök, a pedagógusok és a tanulók aktivizálása, érdeklődésének felkeltése nélkül az ütemek és iskolák kapcsolatait nem tudnánk erősíteni — ezt pedig csak közösen tudja csinálni a pedagógiai és üzemi csoport. A pszichológusaink pedig az egyéni képességek vizsgálata, a közvetlen pályairányítás mellett a felmérések értékelésével segítik az üzemi tevékenységért felelősöket. Van es.v — ma még betöltetlen — közgazdász! státusunk. Ügy érzem, szép és nagyon hasznos munka vár arra a szakemberre. aki ezt választja. — Milyen képzettségűek, milyen munkakört töltenek be általában az üzemi megbízottak? — A mezőgazdasági üzemeket is figyelembe véve 97 paiya választási meguizoltunK -an Egynegyedük rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a többség szakközép.skoíát, gimnáziumot végzett, egy kis hányaduknak csak általános iskolai végzettsége van. Legtöbben szemeiyzeti, illetve munkaügy > előadók, osztályvezetők, huszonnyolcán 1 a termelés területén, heten adminisztratív munkakörben uolgoznak- Jó, ha minél kvalifikáltabb a megbízott, de a legfontosabb, a pedagógiai érzék, a pályaválasztási ismeretek iránti érdek’ődés. a munkaerő-gazdálkodás céljainak, U’. >«u Hűlt auc'iv.iitése. jelent az is. ha támaszkodik az üzen társadalmi szerveire, aktív láncszeme tud lenni a fiatalokkal foglalkozók rendszerének. — Milyen módszerek .jellemzik az üzemi pályaválasztási tevékenységet? — Mielőtt válaszolnék, egy valamit feltétlenül tisztázni kell: mi is tartozik ebbe a tevékenységbe? Korábban, az extenzív fejlesztés idején, amikor a munkaerő-utánpótlást csaknem kizárólag az ifjúsági forrásból lehetett megvalósítani, elsősorban a pályairányítás. a beiskolázás, szakma- választás tartozott ide. Szélesíteni kell a kört: a pályakezdő fiatalok be'Ueszkedésé- nek segítésére, a felnőtt dolgozók szakmai' képzésére, továbbképzésére is gondolni kell. Az Üzemnek, mint pálya- választási tényezőnek, minden életkorban lehet szerepe és ma már egyre több példát is tudunk mondani erre. A gyárakban működő általános iskolai szakkörök, a nem kirakatként, hanem őszinte, igazi ismerkedésként kezelt „Nyitott kapuk napjai”, a szaoo- rodó üzemlátogatások, együttműködési szerződések az iskolák és üzemek között, a pályakezdők fogadása, támogatása, pályaválasztási kiállítások, ankétok — mind egy-egy lehetőséget hordoznak. Emellett érdemes szólni arról a kísérletről is. amelyben három üzem (egy régi, hagyományokban gazdag nagyüzem, az SKU, egy sajátos helyzetű, szétszórt telephelyekkel működő vállalat, az Álami Építőipar és e.gy telepített vidéki üzem a mátranováki Ganz-MÁVAG) — vesz részt. Ez 3 divatos szóval modellnek nevezett kísérleti forma a megye» oálvavá'?sztési tanács segítségévei azt szolgaija, hogy az ifjúsággal, a szakképzéssel, a beilleszkedés segítésével foglalkozók együttműködését erősítse, módszereket keressen továbbfejlesztésére. — Évente csak háromezer általános iskolás végez megyénkben. mégis ez évben sikerült túlteljesíteni a szakmunkás-beiskolázási tervet. Örvendetesen nőtt — 16 százalékról 3(l-ra a lányok iránya. Ön szerint m»nck köszönhetők ezek az eredmények? — Sok tényezői segítette ezt a munkát. Elsőként talán azt említeném, hogy megnőtt a bizalom a szakmunkáskén- ző intézetek irmf me"s*~ot a zsákutcajelleg. Egyre töb- hen jönnek rá arra. hogy érdemesebb szakmát tanulni és utána megszerezni a középiskolai végzetséget, mint fordítva: gyenge érettségi bizonyítvánnyal beiratkozni a a szakmunkáskéizőbe. Eme'- kedett az oktatás színvonala is. A fe'épülő új intézet es kollégium több lehetőséget nvüjt maid. A tán vök s—-mára edrbg kevesebb pályát, szakmái tudtunk aián'-in» — a go zd a sági változások segítettek e kör bővü’ésében. Persze, rn ruiez ebenere in»o- ze'ünk dolgozóinak is maradt feladata bőven. Kutatnunk kell a hiányszakmák kialakulásának okait, gyarapítani a szülők és a gyerekek ismereteit a választható szakmákról. Sok pedagógus csak azt érzi igazi eredménynek, ha középiskolába veszik fel tanítványait — a munkaerö-cent- rikusság, a képességek, érdeklődés és a társadalmi érdekek egyeztetésé hiányzik oá- lvairányítási szemléletükből. Ezért van szükség az eredményes üzemi pályaválasztási tevékenységhez nem csak a társadalomban, de itt nálunk az intézeten belül is összehangolt munkára, együttműködésre, hogy ezt a szemléletet megváltoztathassuk. Kiss G. Magdolna Mai tévéajánlatunk 16.00: Männdli majd megoldja... NSZK—Svájci fcévéfilmsorozat Wolf Dietrich rendezte a most induló fordulatokban bővelkedő tévéfilmsorozatot, amely némiképpen krimiparódia is. A címszereplő Männdli (Ruedi Walter játssza) magánnyomozó iroda egyetlen alkalmazottja. Nem is a nagy apparátus, hanem Männdli gyors kombinációs készsége és a bonyodalmak kibogozásában nagyszerű segítőtársa, Rosa sikerük titka. Tobler úr magánnyomozó irodájából csak a kedves öregurat, az egyáltalán nem tipikus detektívet ismerjük meg. Aki nen- elszántságával, rettenthetetlen bátorságával tűnik ki, hanem gyors észjárásával, ötleteivel derít fényt gyilkosságokra, rablásra, s egyéb bűnügyi történetekre. Ennél többet egy detek- tív-filmsorozatról elárulnunk már nem is szabad. Legfeljebb még annyit, a sorozat első része „A te szerető Karlod” címet viseli. Libanoni élmények (III.) A barikád két oldala A kommunista párt lapjának szerkesztőségében Tawi elvtárs, a főszerkesztő fogad. A Nida helyiségei nem pompásak, szerény szobák egy bérház eiső emeletén. Az egvikben csomagolják a lapot az aktivisták, a másikban tükröt rajzol egy szerkesztő. Van valami hősi korra emlékeztető a hangulatban. Tawi fiatalember. — Maga is hallotta a Belfast-teóriát9 Nos. tetszetős- mert valóban így is lehet osztályozni az erőket: keresztények—mohamedánok. De ma már nem ilyen egyszerű, és nem is igaz. Amikor a maroniták „lejöttek a hegyekből” — ahogy erre mondták a gazdasági szintre lépésüket — még többségben voltak a keresztények. Ma már megváltozott a tényleges helyzet. A kialakult politikai és társadalmi képlet konzerve az 1943-i íratlan alkotmány. Csakhogy ezen tú'vagvunk- És ami a fő: Karami kormánya is kénytelen volt elismerni, hogy a vallási hatalommegosztás a hadseregen belül nem tartható, hogy társadalmi reformok kellenek, hogy a palesztinokat is megilletik az állampolgári jogok, hogy új államhatalmi rendszer szükséges. És ez a felismerés egyben azt is mutatja; a mai küzdelem a vallási háttér mellett osztályharcos vonásokat is tartalmaz. S arra is választ kell adni: Libanon közösséget vállal-e az arab üggyel? A libanoni nagytőke és a vele szoros kapcsolatot tartó _ vagy éppen az azt iránvft ó — nyugati tőke számára kínos a színvallás. A titkos és néha nyílt szövetséges fa- langista előretolása mindig alkalmas arra, hogy kirobbantsa a belső harcot, hogy elterelje a figyelmet a valódi gondokról, kipróbált módszerekkel lehetetlenné tegye a palesztinokat és mindezzel egyidőben gyengíNOGRÁD - 1975. december 7., vasárnap ti a haladó erők kilátásait. . — Ma Dzsumblatt a legjobb alternatíva — mondja Tawi. — Ö áll a Haladó Erők Frontja élén, ez a mohamedán progresszió ereje. Ide tartozik a mi pártunk is. Nem véletlen, hogy velünk vannak azok. akik Nasszer iskoláján nőttek fel: Szadr imám is, aki Irakban vált a síiták vezetőjévé, támogatja ezt az erőt. A Haladó Erők Frontját nehéz lenne csak vallási formulának felfogni. Világos, hogy a jobboldal így nemcsak számbelileg, de eszmeileg is komoly ellenfelet kapott. Nem lehet véletlen, hogy az imperializmus erőfeszítései egyre agresszívab- bakká válnak. Ezért nem egyszerűen Belfast ma Bejrut. Rendezni kell a hallottakat. Egyre könnyebb, hiszen a tengerpart, a belváros, a villanegyed és a külvárosok képének puszta egymás mellé rakása segíti az eligazo- d'st- Bármennyire tetszetős is a keresztény—mohamedán megosztás, nem lehet neg- maradni mellette. Itt a rnélyA De Gaulle-sétány Bejrutban. (A szerző felvétele) ben osztálygyökerek rejlenek. Az a séma sem igaz, hogy minden keresztény gazdag és minden mohamedán szegény. \ Hármán. ezen a Váci utcaszerű nyüzs >ő forgatagban próbálok egy kávéház teraszán rendet teremteni a friss újságok hírei és a hallottak dzsungelében. A tűzszünet órái a teljes békét idézik errefelé. Zavartalan a bevásárlás, a taxik űzik egymást, szép barnara sült vátlak vonják el a szemet, új krimi és horror reklámját szerelik a mozi bejárata fölé. Az üdítőárus kínálja a leyeket, a pénzváltó egykedvűen, de szemében le- vantei ravaszsággal váltja be a csekket. A bankok előtt szorgos kis- katonák javítgatják a homokzsák-barikádokat. Acélsisakjuk alól folyik a veríték. Es, hogy teljes legyen a kép, egy arab kamasz lép mellém, és egy csomó újság közül kínálja tört franciasággal • — Libanoni pornó, uram. a legfrissebb. Csak Bejrutban kapja... Bürget Lajos Weimar szépítökűrán Régi, kultúrtörténetileg jelentős városokban gyakran vetődik fel a kérdés: hogyan lehet megoldani az ősi városkép megőrzését úgy. hogv az itt lakók modern szükségleteit, kényelmi követelményeit is kielégítsék? Hasonló problémával találkoznak napjainkban Weimar, az ezeréves város vezetői. Elvük, hogy a történelmi városmagnak „weimari”-nak kell maradnia, olyannak, mint amikor még Goethe, Schiller, Liszt itt éltek, alkottak. Ezért az új lakások továbbra is a város északi részén fekvő új lakótelepen épülnek (az elmúlt öt évben JÍ620 ú.i otthont adtak itt át), a város ódon-szép épületeit pedig eredeti alakjukban állítják helyre. Természetesen, ahol ezekben lakás van, ügyelnek arra. hogv korszerű körülmények között élhessenek az itl- iakók. Restaurálják a pályaudvart, a várat: a Belvedere-t. több légi utcát. A helyreállításnál az a cél. hogy az ajtókilincstől a_ tetőcserépig minden korhű legyen. Erre jelentős műemlékvédelmi szakembe- '■ek. a helybeli énílész főiskola tanárai, hallgatói ügyelnek. Az utóbbiak közül többen diplomamunkájukat is e témakörben készítik. A gyakorlati megvalósításban nemcsak Weimar, hanem az egész erfurti körzet építőmunkásai részt vesznek- A város lakói pedig, mihelyt egy mnem'ék- ház elkészült- azonnal nekilátnak a tisztogatásnak parkosításnak, az előkeltek yi-. ragjainak ültetéséhez.
