Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

Mii ten Fi * » az MP A Reuter hírügynökség je­lentése szerint az MPLA csa­patai minden fronton táma­dásba lendültek az FNLA és az UNITA csapatai ellen. Mint az angol hírügynökség hang­súlyozza, ezt a tényt megerő­sítik a szembenálló felek ösz- szes nyilatkozatai, illetve hely­zetjelentései. Az északi fronton az MPLA nehéztüzérséggel felszerelt egységei kiverték az FNLA csapatait; a fővárostól 55 ki­lométerre levő caxitoból, fő támaszpontjukból. A délkeleti fronton az An­golai Népi Köztársaság (azaz az MPLÁ) csapatai feltartóz­tatták az FNLA és az UNITA egyesült csapatainak támadá­sát. amely a stratégiai fontos­ságú Cambambe vízi erőmű birtokbavételére irányult. Luandától 460 kilométerrel délre az MPLA csapatai fel­tartóztatták a dél-afrikai zsol­dosok által támogatott UNI- TA-csapa.tok egy oszlopát, amely el akarta foglalni a főváros vízellátását biztosító Quifangondo vízi erőművet. A szembenálló felek hadi- jelentéseiből egyértelműen ki­tűnik: a fővárost már nem fe­nyegeti olyan veszély, hogy megbéníthatják életét. Az MPLA offenzívája ki­terjed az északkeleti frontra is. Rt a kormány csapatai biz­tosítják azokat a Maian je to­tós körü'i területeket, amelyek stratégiai fontosságúak az or­szág bélsp. gyémántlelőhelyek­ben gazdag területeivel való kapcsolat biztosítása szem­pontjából. E terület központ­ját, Henrique de Garvalhot a kormánycsapatok ellenőrzik. Az UNITA egy szóvivője Londonban nyilatkozva nem titkolta: szervezete türelmetle­nül várja, hogy megérkezze­nek csapataik számára az amerikai fegyverek, amelye­ket Zairén keresztül kapnak majd meg. A szóvivő több UNITA-nyi- latkozaltal ellentétben elis­merte. hogy dél-afrikaiak szol­gálnak soraikban és ezt azzal indokolta, hogy „a korszerű amerikai fegyverzetek kezelé­séhez nélkülözhetetlen a se­gítségük.” Ugyancsak a Reuter jelen­tése szerint dél-afrikai ka­tonai helikopterek fegyvere­ket. muníciót és élelmiszert szállítanak a namibiai határ­hoz közel eső angolai terüle tekre, amelyeket az UNITA és az FNLA ellenőriz. A dél-angolai Chitado vá­rosban közvetlenül a namibiai határ mellett az FNLA egy vezetője, egy volt portugál te­lepes, a Reuter tudósítójánál adott nyilatkozatában azért panaszkodott, hogy csapatai „nem kapnak elegendő nyu gáti támogatást”. A nyilatko­zatból kiderül, hogy a Nami­bia felől érkező dél-afrikai helikopterszállítmányok koc­kázatos körülmények között érkeznek meg rendeltetési he­lyükre. A SWAPO (délnyu gat-afrikai népi szervezet), amely Namibia függetlenségé­ért harcol a dél-afrikai csapa7 tok ellen, több ízben vészé lveztette ezt a Déi-Angolába irányuló .,légióidat”. Az FNLA-nak és az UNITA- nak nyújtandó dél-afrikai tá mogatást az érdekeltek már egyáltalán nem rejtik véka alá. Chitadoban például a külföldi sajtó képviselői előtt egy dél-afrikai tábornok min­den további nélkül megen­gedte. hogy az FNLA egy vezetőjével együtt lefényké pezzék. (MTI) Befejeződött a KGST közlekedési állandó bizottságának 50. ü'.ése December 1—6. között Bu­dapesten tartotta 50. ülését a KGST közlekedési állandó bizottsága. Az egyhetes ta­nácskozás munkájának ered­ményét Összefoglaló jegyző­könyvet szombaton a Gellért Szállóban ünnepélyesen írták alá a tagországok küldöttsé­geinek vezetői. Az ülésről kiadott közle­mény szerint az egyhetes tanácskozáson foglalkoztak a közlekedés valamennyi ága­zatának a KGST komplex programjából adódó feladatai­val, a szükségletek és a lehe­tőségek egybevetésével. Meg­határozták a tagállamok to­vábbi közlekedési együttmű­ködésének alapvető irányait és tennivalóit, megtárgyalták a nemzetközi szállítási igé­nyek várható alakulását, s összehangolták az egyes tag­országok , ezzel kapcsolatos tennivalóit, valamint a tag államok 1976—1990. évekre szóló közlekedésfejlesztési ter­veit. A KGST közlekedési állan­dó bizottsága legközelebbi ülését jövő nyáron Csehszlo­vákiában tartja. (MTI) Ismét lövöldözések Bejrútban Bej rút belvárosában szomba­ton ismét fegyveres összetű­zések robbantak ki a muzul­mán és keresztény vallási­politikai csoportok között. Az utcák, amelyek az elmúlt napok viszonylagos nyugal­mára való tekintettel tele­volt: k bevásárló emberek­kel. villámgyorsan kiürültek. Mégis, nyugati hírügynöksé­gek újabb tömeges emberrab­lásokról számolnak be, az áldozatok pontos száma még nem ismeretes. A külvárosban a rendőrség hat holttestet ta­lált- A bejrúti rádió ismét su­gározni kezdte azoknak az utcáknak névsorát, amelyeket a hatóságok veszélyesnek nyilvánítottak, elsősorban- a rejtőzködő orvlövészek miatt Magyar—román gazdasági tárgyalások December 5-én, 6-án Bu­karestben került sor a ma­gyar—román gazdasági együtt­működési; vegyes kormánybi­zottság elnökeinek találkozó­jára. Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Ilié Verdet, a Román Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága politikai végrehajtó bizottságának tagja, a KB titkára, a bizottság társelnökei áttekintették a kormánybi­zottság 11. ülésszakán kitűzött feladatok teljesítésének hely­zetét, és meghatározták a to­vábbi teendőket. Pozitívan értékelték az 1976—1980-as évekre szóló terv-egyeztetési jegyzőkönyv­ben foglaltakat- Megállapod­tak, hogy az elkövetkező idő­szakban az illetékés miniszté­riumoknak é6 az országos ha­táskörű szerveknek figyelmü­ket mindenekelőtt a terv­egyeztetési jegyzőkönyv elő­irányzatainak teljesítésére kell fordítaniuk, s különös súlyt helyeznek a gépipari és a vegyipari együttműködés további kibontakoztatására. Parancsnoki kinevezés Portugáliában Lisszabonban szombaton zérkar szolgálatait. Utalt ar- beiktatták tisztségébe a por- ra, hogy ez az átszervező mun- tugál szárazföldi erők új fő- ka már megkezdődött azzal, parancsnokát. Ramalho Eanes hogy felszámolták a Copcont. négycsillcjgos tábornokot. s új főparancsnokot állítottak A szárazföldi hadsereg fő- a haditengerészet élére- Go- hadiszállásán lezajlott cere- mes Eanes tábornoknak is mónián Costa Gomes elnök „új parancsnoki gárdát” ja- beszédet mondott- Ezúttal is vasolt. a /pluralista demokrácia” Eanes tábornok beszédében mellett szállt síkra és sür- állást foglalt olyan „pártatlan gette • a fegyveres erőknek a hadsereg” megszervezése politikai pártoktól, illetve a mellett, amely, mint mondot- tömegszervezetektől való ta „nemzeti presztízs” bir­függetlenítését a hadsereg tokában kellő operatív erővel ..hatékonyságának” megőrző- rendelkezik „a forradalom se érdekében. Közölte, hogy megvédéséhez”. Kijelentette ..mélyrehatóan átszervezik” még, hogy „a demokrácia és az egyes parancsnokságokat, a szocializmus” jegyében ki- mind az egységeknél. mind vánja átszervezni haderőne- felsőbb szinten, továbbá a ve- mét. ­2 NÓGRÁD — 1975. december 7., vasárnap Jelentős az enyhülés Jelentős eredmények szü­lettek a kelet—nyugati kap­csolatok eddigi alakulásában — vonta meg az enyhülési poli tika mérlegét Willy Brandt SPD-elnök a Nouvel Obser- vateur francia hetilapnak adott interjújában. A nyugatnémet keleti poli­tika — jegyezte meg — csak részét alkotja a világméretű enyhülési törekvéseknek. Eu- rópa szempontjából ezek a törekvések Helsinkiben jutot­tak el az „operatív szakasz­ba”. Most arra kell töreked­nünk, hogy a helsinki ered­mények né porosodjanak a minisztériumok irattárában”. A kétoldalú kapcsolatépítés példájaként Brandt kiemelte a legújabb lengyel—nyugat­német megállapodásokat. Bi­zakodóan szólt a két német állam kapcsolatainak távla­tairól is, emlékeztetett az egészségügyi megállapodás parlamenti jóváhagyására és a közlekedésügyi tárgyalások­A szociáldemokráciával kapcsolatban Brandt elmon­dotta, hogy a nyugat-európai szociáldemokraták keressék a kapcsolatot a hozzájuk közel­álló pártokhoz. A velük együttműködni kívánó politi­kai csoportosulásokhoz a har­madik világban. tgy látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: A palesztinok az ENSZ-bcn ÉLES KONTRASZTOT le­het felfedezni a között, hogy a hét elején Moszkvában bé­kés, alkotó légkörben a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága az ötéves tervről, a szovjet parlament a jövő év feladatairól tár­gyalt, s közben a fegyver­kezésre fordítandó összegek csökkentését határozta el, ugyanakkor Pekingben Teng Hsziao-ping a világháború kérlelhetetlen és elkerülhetet­len bekövetkeztéről szónokolt amerikai vendégeinek. A kínai vezetők minden meg­győző erejüket latba vetették, hogy eltérítsék az Egyesült Államok elnökét és külügy­miniszterét a Szovjetunióval való- megegyezés keresésétől. Gerald Ford és Henry Kis­singer természetesen nem mondhatott igent a vendéglá­tók igényére, e miatt aztán látványos eredmények nélkül ért véget a négynapos pekin­gi tárgyalássorozat. Hogy mi­ért volt erre szüksége mégis Washingtonnak, holott előre lehetett látni, hogy a kínfii fogadtatás hűvösebbnek ígér­kezik? Közeledik az amerikai el­nökválasztás. Ford az elnök­jelölt elnök nem mondhat le arról a korteselőnyről, amit egy kínai látogatás színes eseményeinek tévéközvetítése hozhat.. Az utazáson történ­tekről az amerikai tévé­nézők tíz- és tízmilliói élő adásban értesülhettek: lát­hatták Fordot, amint a kö­zépkori kínai templom falá­hoz hajol, odatapasztva fülét a legendás kövekhez, hogy meghallgassa, mit suttog a fe­lesége, és így tovább... Ford, aki köztudomás szerint bal­kezes, meg tudta mutatni, hogy ő is képes elsajátítani a pálcikával való evést, a bankettekről is készültek tévétudósítások. Természetesen ennél jóval többről is szó van: a „Viet­nam utáni korszakban” Ame­rikának egyeztetnie kell el­képzeléseit Kínával az ázsiai kérdésekben. Csak néhányat idézzünk ezek közül: mi tör­ténjék Thaifölddel, amely Amerika szövetségese és amelynek földjén maoista fegyveresek támadják a bang­koki kormány csapatait? Be­leegyezik-e Peking abba, hogy amerikai katonák tíz­ezrei maradjanak meg to­vábbra is Dél-Korea földjén? Nincs-e kifogásuk a kínaiak­nak, az ellen, hogy a Fülöp- szigeteken megerősítsék az amerikai bázisokat? És így tovább, egészen addig, hogy miként lehet Tajvan jövőjét közmegelégedésre kialakítani ? Nos, hivatalosan mit sem lehet tudni a pekingi kínai— amerikai tárgyalásokról, hoz­tak-e választ az ilyen kér­désekre. Nem adtak ki a lá­togatás végén záróközleményt sem, ami azonban nem feltét­len annak a jele, hogy egyet­len kérdésben sem tudtak vol­na megegyezni. Teng Hsziao- ping is, az amerikai szóvivő is „pozitívnak” mondta az eszmecserét. Az ázsiai kérdések közül egy megoldódott a héten, aligha úgy, ahogyan azt Washingtonban kívánták... Laosz, az indokínai félsziget e kis állama, ahol ép­pen huszonöt éve jött létre az intiimperialista nemzeti egységfront, s ahol e negyed­század alatt sokszor dúltak harcok az amerikaiak fmo- gatta királyi kormány csapa­tai és a Patet Lao egységei között, nos, ez a Laosz ma már népi demokratikus köz­társaság. Első elnöke az a Szufanuvong, aki 1950-ben az első imperialistaellenes lao­szi kormány vezetője volt, s aki azóta irányítja a laoszi nép harcát. A hárommilliós nép most a . szocialista utat választja. A Távol-Kelet után a Kö­zel-Kelet is az érdeklődés középpontjában állott ezen a héten. Előbb azzal, hogy egyes — általában jól értesült — amerikai hírmagazinok „kísérleti léggömböt” eresz­tettek fel: tudni vélték, hogy az USA tárgyalásokra készül a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel..., a „léggömböt” az izraeliek „lőtték le”, azok­kal a terrortámadásokkal, amelyek Libanonban a pa­lesztin menekülttáborokban száznál több halálos áldoza­tot követeltek. Libanon kor­mánya kénytelen volt az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulni. (Kényszerűségről be­szélhetünk, hiszen a bejrúti kabinet egyes jobboldali, Amerika-barát tagjai nyilván nem szívesen fordulnak Izra­el ellen). A Biztonsági Ta­nács vitája az első menet­ben, azzal a lényeges diplo­máciai eredménnyel zárult, hogy a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezetet meghívták az izraeli légitámadások el­leni panasz vitájára. Ez lesz a második menet... Első eset­ben juthat szóhoz a palesz­tin nép képviselője a Bizton­sági Tanácsban, oda eddig a washingtoni vétó következté­ben soha sem kerülhetett be. Most az amerikai küldött — kivonult, mert nem vétózha­tott, Izrael kormánya beje­lentette, hogy nem vesz részt a Biztonsági Tanács vitájá­ban. AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSE szintén a Közel-Kelettel fog­lalkozott a héten. Felszólalt Hollai Imre nagykövet, ha­zánk állandó ENSZ-képvise- lője is és leszögezte, hogy a békét a Közel-Keleten csak átfogó rendezéssel és nem részmegoldásokkal lehet elér­ni. Üdvözölte azt a tényt, hogy a Biztonsági Tanács ja­nuárban az egész közel-keleti témakört megvizsgálja. A heten terrorcselekmények egymás után irányították ' a figyelmet a világnak egy olyan térségére, amelyről még a külpolitikával foglalkozók sem hallottak sokat. Ez a Ma- luku-szigetcsoport, amely In­donéziához tartozik, miután három és fél évszázadon át holland gyarmat volt. Fűszer­szigetek — így hívták régen magyarul, mert szegfűszeg és bors, muskátdió meg kakaó került onnan az „anyaország” Hollandiába. Amikor harminc évvel ezelőtt az indonéz fel­szabadító mozgalom Szukarno vezetésével az első nagy sike­reket érte el, s amikor a gyar­matosítók látták, hogy ural­muk a végéhez közeledik, az „oszd meg és uralkodjál” ré­gi elve szerint az indonézek ellen fordították a Maluku- szigetcsoport lakóit. Nekik külön független államot akar­tak szervezni a két Hollandia nagyságú szigeteken. A há­romnegyed millió körüli la­kosságból ezrek és ezrek me­nekülni kényszerültek, ami­kor a Maluku-szigetcsöport Indonézia része* lett. s az egy­kori „anyaország” fogadta be a volt katonákat, akik Szü- Icarno népi egységei ellen har­coltak. Ma körülbelül 40.000 malukui él Hollandiában, sza­bályos fegyveres szervezeteket alakítottak ki és Dél-Maluku Köztársaság néven elképzelt államot is, amelynek „élére” egy tanítót állítottak. A ma­lukui fegyveresek már néhány terrorakciót végrehajtottak, a hágai Békepalotát éppúgy megrohanták, mint Indonézia nagykövetségét. Most Gronin­gen mellett a nyűt pályán egy vonatot tartóztattak fel, 35 utast túszul ejtettek, három embert meg is öltek, utána pedig Indonézia amszterdami főkonzulátusát szállták meg, ott 26 túszt szedtek, köztük 11 gyermeket... fő követelé­sük, hegy Hollandia támogas­sa Indonézia ellenében az ő követelésüket: legyen füg­getlen ország Dél-Maluku.. A túszszedő drámák gyökere tehát a gyarmati múltba nyú­lik vissza. CSAK RÖVIDEN Portugál íiárói: a héten tovább erősö­dött az az irányzat, amely az eiőző heti eseményekért — amelyeket a kormány és a jobboldal „zendülésnek” mi­nősít — nemcsak a balos cso­portokat, hanem általában a baloldali erAket teszi felelőssé. Most már hadbirósági eljárás indul a „zendülők” ellen, a hadsereg vezető szerveiből pe­dig mind egy szálig eltávolí­tották a baloldali katonatisz­teket. A baloldali sajtót szin­tén megpróbálják elhallgattat­ni, furcsa mód, épp az „álla­mosítás” révén. Ford elnök Djakarlából Mani Marcos Fiilöp-szigcti elnök tá lába érkezett. A képen: Ford rsaságában, megérkezésé után. Hétfőn kezdődik a LEMP Vii. kongresszusa Varsóban, a Kultúra és Tu­domány Palotájában hétfőn délután megkezdj tanácsko­zásait a LEMP VII. kong­resszusa, amelynek munkájá­ban mintegy 2,4 millió párttag képviseletében több mint 1800 választott küldött vesz részt. Jelen lesz a testvérpártok többségének küldöttsége, ame­lyek közül számosat a köz­ponti bizottság fő-, illetve el­ső titkára vezet. A vitaindító referátumot Edward Gierek, a párt KB első titkára terjeszti elő. . Az 1976—1980-as lengyel ötéves terv irányelveiről Piotr Jaro- szewicz, a párt PB tagja, mi­niszterelnök tart előadói be­szédet. A Szovjetunió Kommunista Pártjának delegációja élén Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, szom­baton Varsóba utazott. A kül­döttség a LEMP KB meghí­vására részt vesz a LEMP VII. kongresszusának munká­jában. Kína és az indonéz kapcsolatok Kína szombaton értésre adta, hogy Indonéziával — legalábbis egyelőre — nem normalizálja a kapcsolatait. A két ország között az 1965-ös indonéziai esemé­nyek után szakadt meg a kapcsolat, S máig sem állt helyre, noha Kína az elmúlt néhány év során meglehető­sen kímélte Indonéziát a saj­tótámadásoktól, sőt legutóbb, a „harmadik világ” országai­val szemben követett általá­nos (csak Indiát nem érintő) mosolypolitika jegyében még érdemes vonásokat is kész volt fölfedezni Indonézia kül­politikájában. Szombaton viszont az Üj Kína hírügynökség „Folytató­dik a Kelet-Timor elleni in­donéz fegyveres 'invázió” cím­mel közölt anyagot, jelezve, hogy Kína ellenzi az indonéz beavatkozást. Másfelől pedig kifejezésre juttatja — leg­alábbis a kínai sajtópolitika hagyományából ítélve —, hogy. ami Pekinget illeti, a’ kínai-indonéz diplomáciai kapcsolatok új rafelvétele még nem időszerű. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents