Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-07 / 287. szám
Vi Icq proletárjai, egyesüljetek! nógrAd XXXI. ÉVF. 287. SZÁM ARA: 1 FORINT 1975. DECEMBER 7., VASÁRNAP A szakszervezetek hivatása December 8-án kezdi meg munkáját a Magyar Szak- szervezetek XXIII. kongresszusa. A dolgozók legszéleseob körű tömegszervezeteinek, a négymillió szervezett munkást és alkalmazottat magába foglaló szakszervezeti mozgalomnak legfontosabb kérdéseivel foglalkoznak majd a kongresszus küldöttei. Melyek ezek a kérdések? Nem titok, hiszen a Magyar Szakszervezetek központi lapjában, a Népszavában nyilvánosságra hozták a SZOT kongresszusi jelentését és a XXIII. kongresszus határozatainak tervezetét. Történelmi tapasztalat, hogy a szakszervezetek szerepének helyes meghatározása szorosan összefügg a munkás- osztály vezető erejének érvényesítésével. Az MSZMP nél- külözh^vcdennek tartja, hogy a szakszervezetekbe tömörült dolgozókat megnyerje politikája gyakorlati végrehajtására, eszmei irányítása pedig akkor hatékony, ha a szakszervezetek önállóan, sajátos mozgalmi módszereikkel dolgoznak. Azt szoktuk mondani, hogy a mi társadalmunkban kettős hivatást töltenek be a szakszervezetek. Egyrészről fontos feladatuknak tekintik az ország gazdasági erőinek nevelését. a munkáshatalom politikai és gazdasági erősítését. Miközben követelményeket támasztanak a szocialista állam apparátusának munkájával szemben és társadalmi ellenőrzést gyakorolnak működésük felett. Másrészről a szakszervezetek képviselik a dolgozók érdekeit, hivatásuk szerint gondoskodnak a munkások és alkalmazottak különféle csoportjainak, rétegeinek, illetve a szakszervezet minden eg>e. tagjának érdekvédelméről. November elején Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára interjút adott a Népszabadságnak, a párt központi lapjának. Ebben hangsúlyozza: a szakszervezetek ma már össze tudják egyeztetni a társadalmi fejlődésből rájuk háruló feladatokat a tagság érdekeinek képviseletével, védelmével, erősödnek a szakszervezetek szocialista vonásai. Mit jelent ez? Elsősorban azt, hogy elsődleges feladatuknak tekintik az össztársadalmi érdekek képviseletét. Amitől elválaszthatatlan a népünk további fejlődését megalapozó termelő- munka. A szakszervezetek termelést segítő tevékenysége kezdődik a tervezésben való részvétellel, folytatódik a munka racionális megszervezésére tett erőfeszítésekkel, a minőség javítására, a tartalékok kiaknázására, a hatékony gazdálkodásra való mozgósítással és befejeződik a technológiái és a munkafegyelem megkövetelésével. (Ezek a követelmények természetesen, egyaránt érvényesek beosztottakra és vezetőkre, munkásokra és alkalmazottakra minden szinten.) Mindebben eddig is sok kiemelkedő eredményt vallhat magánaic a szakszervezeti mozgalom. Gondoljunk csak a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eddigi teljesítményeire, a szocialista brigádmozgalom fejlődésére, a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer terjedésére. Érdemben persze csak akkor tudnak hozzájárulni a munkások, a doigozók az üzemük, vállalatuk problémáinak megoldásához, ha erre szervezett lehetőségük van. Ezért valószínű, hogy a kongresszus vitájában nagy hangsúllyal kerül majd szóba az üzemi, munkahelyi demokrácia továbbfejlesztése. Ez fontos eszköz a munkásosztály hatalmának, vezető szerepének gyakorlati — ha úgy tetszik, mindennapi — érvényesítésére egyszersmind hozzájárul, hogy akár a helyi, akár az országos tennivaló, azaz minden kisebb és nagyobb kérdés egyre inkább közüggyé váljon. Amikor a Magyar Szakszervezetek XXIII. kongresszusának küszöbén eredményes munkát kívánunk a négymillió szervezett dolgozó küldötteinek, jól tudjuk, ez a közéleti hivatástudat, a saját munkahelyük, városuk, megyéjük lokális és az egész szocialista társadalom általános érdekében vállalt felelősségük vezérli mindannyiukat. Általános szavazásra készül Spanyolország Emelkedett a bérük I A társadalom megbecsülése jelentkezik a Minisztertanács legutóbbi döntésében, melynek értelmében 1976. január 1-vel jelentősen emelkedik az óvónők, a bölcsődei és csecsemőotthoni gondozónők, val imint az óvodai kisegítő dolgozók bére. Nógrád megyében a fizetésemelés — a rendelet értelmében, akik közvetlenül foglalkoznak a gyerekekkel, átlagban 300 forint — 4-15’ óvónőt, 290 dajkát és 280 technikai dolgozót érint. A megye 19 bölcsődéjében ugyancsak nagy örömet okozott a hír. Mintegy 175 cscese- mőgondozónő és 145 egyéb bölcsődei dolgozó fizetése emelkedik január 1-ével. Képünk a bánki nemzetiségi óvodát ábrázolja. (Kulcsár József felvétele) Es évben adták át Lakások, orvosi rendelők, óvodák Spanyolországban január 11—18-ig megtartják a polgár- háború óta az első, általános választójogon alapuló országos méretű szavazást. A minisztertanács pénteken elrendelte, hogy a helyi kormányzati. törvény alapján, amelyet a cortes mindössze két nappal Franco halála előtt hagyott jóvá, ekkor bonyolítsák le a városi, községi és tartományi választásokat. A tartományi képviseletek elnökeit és a polgármestereket eddig a polgári kormányzók vagy a falangista mozgalom helyi képviselői jelölték ki. ezentúl viszont a nép által választott tanácsosok és küldöttek közül kerülnek ki. A két legnagyobb város, Madrid és Barcelona esetében az új törvény még most sem érvényesül: a polgár- mestert és a képviseletek elnökét változatlanul felülről jelölik ki. Miközben I. János Károly király kormányzata nagyon mérsékelt, óvatos lépésekkel próbálja némileg feloldani a fasiszta rendszer politikai merevségét, a rendőrség továbbra is lecsap a szabad véleménynyilvánítás minden megnyilvánulásása. Pénteken este a madridi egyetem politikai tudományi karán a rendőrök erőszakkal kergettek szét egy betiltott politikai gyűlést. Több diák megsérült, másokat letartóztattak. Nem messze, a fizikai tudományok karán kétezren jöttek össze, hogy meghallgassák Joaquim Ruiz-Gimenez kereszténydemokrata vezetőt es Marcetino Camacho-t, a nemrég szabadult szakszervezeti vezetőt. A rendőrök itt is pillanatok alatt megjelentek és kiürítették a termet. Valladolidban több százan tüntettek az utcákon a kormány által elrendelt bérbe- fagyasztás- ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért. A rendőrség sok tüntetőt letartóztatott. Hétfőn ül össze a szakszervezetek kongresszusa Hétszáznyolcvankilenc küldött, valamint a hazai és külföldi meghívott vendégek részvételével hétfő délután 2 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában kezdi meg tanácskozását a Magyar Szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A kongresszus napirendje: — a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXII. kongresszus óta végzett munkáról és a Magyar Szakszervezetek soron következő feladatai. Előadó: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára: — a számvizsgáló bizottság jelentése. Előadó: Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke; — a Magyar Szakszervezetek alapszabályának módosítása. Előadó: Gál László, a SZOT titkára; — a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjá választása. Megemlékezés a magyar sajtó napjáról 57 évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első mágyar legális kommunista lap, a Vörös Üjság. Az évfordulón, ameljr egyben a magyar sajtó napja, szombaton délelőtt koszorúzasi ünnepséget tartottak a Magyar Sajtó Házában. Az ünnepségen Nagy liichárd, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Televízió elnöke, a MUOSZ elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet. Utalt többek között arra, hogy a magyar forradalmi újságírás előtti tisztelgés egyben fogadalom is, elkötelezettség a kommunista újságírás, a ma feladatainak vállalása mellett. Ezután a Magyar Szocialista1 Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Katona István és dr. Várkonyi Péter, a Központi Bizottság tagjai, valamint Fodor László,. a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese; a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala nevében Lakatos Ernő elnök- helyettes és többen mások. Elhelyezték a megemlékezés virágait a Vörös Üjság márvány-emléktábláján az újságíróiskola hallgatóinak képviselői is. A kormány Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a sajtó napja alkalmából ' ezután fogadást adott a Magyar Sajtó Házában. Tegnap — elsőként a megyében — befejezték az őszi munkálatokat az ecsegi Béke Termelőszövetkezetben. A közös gazdaságban tervszerűen, jól dolgoztak egész esztendőn át. Az aratás után késedelem nélkül csoportosították át a gépeket, a kézierőt, és hozzáláttak a talajelőkészítéshez, a vetéshez. A jól szervezett, folyamatos munka eredménye volt, hogy október utolsó napjaiban befejezték az őszi kalászosok vetését. Búza, a tervezettnél nagyobb területen — mintegy hétszáz hektáron — került a földbe. A vetéssel párhuzamosan haladt az őszi termények be- „akarítása és a mélyszántás is. Alig néhány hét válását el bennünket az esztendő végétől. Ma már elmondhatjuk, hogy 1975 sokat jelentett Nógrád megye és lakóinak életében. Sok új létesítménnyel gazdagodott a megye. Dr. Szitt- ner András, a megyei tanács tervosztályának vezetője a legjelentősebb építkezésekről szoltElsőként említsük meg Salgótarjánban az oly régóta várt korszerű, ötszáz férőhelyes filmszínházat, amelyet tavasszal adtak át. Az építkezés huszonnégymillió forintba került. Az új November 7- Filmszínház azóta a megyeszékhely egyik színfoltjává vált. sok ezren tekintették meg az. előadásokat, gyönyörködve a korszerű építkezésben és belső elrendezésben. Ami a forintösszeget jelenei, rögtön ezután a balassagyarmati szociális otthon következik. A kórházzal saemAz ecsegi határban 126 hektár föld nevelt kukoricát. Nem kevesebb, mint 614 tonna termést takarítottak be, hektáronként majd ötven mázsát. Cukorrépából hatvan hektár hozott termést. Tegnap pedig 710 hektáron befejezték a késő ősz utolsó nagy munkáját, a mélyszántást is. De a szántótraktorokat mindenütt megelőzték a szövetkezet szállítóeszközei. Mintegy 900 vagon szerves trágyát hordtak szét, forgattak be a földbe. Az ecsegi traktorosok azonban nem pihennek. Most, hogy a termelőszövetkezetben befejezték a munkát —, ahogy azt korábban is lettek ben készült el a száznyolcvan Idős embernek otthont adó intézmény- Az építkezés több mint tizenhatmillió forintba került. A benne lakók dicsérik elrendezését, száliodasze- rű kiképzését. De sok látogató érkezik Magyarország más városaiból is, hogy megtekintsék az otthont és az itteni tapasztalatokat felhasználjákNógrád megyében eddig mintegy kétezer új lakásba költöztek be a családok. Salgótarjánban ötszázötven, Balassagyarmaton kétszáznyolcvan a nagy- és kisebb községekben mintegy nyoicszázhet' ven új lakást építettek. Azt is érdemes megemlíteni, hogy idén Nagybátonyban a bányakolónia elavult, régi lakásaiból százharmincöten költöztek korszerű otthonba. A Salgótarjánban épített lakásokból pedig mintegy nyolcvanat használtak fel a Pécs- kő-domb felszámolása során a költöztetésresegítenek a munkák gyorsításában. Az alsótoldi, a búj aki és a pásztói termelőszövetkezetekben az ecsegiek segítségével fejezték be a kukorica betakarítását és a termény szárítását. A következő napokban pedig a szurdokpüspöki és az alsótoldi határban „siettetik” a mélyszántás befejezését. A szurdokpüspöki termelőszövetkezetben teljes egészében az ecsegi traktorosok készítik elő a talajt 100 hektár cukorrépavetésnek. Ecsegen, hogy maguk mögött tudják az őszi munkát, most már teljes erővel folyik a januári zárszámadó közgyűlés előkészítése.' A napokban befejezték a leltározást is. Két új orvosi rendelőt adtak át- Szécsényben több mint két és fél millió forintos költséggel építették meg a két munkahelyes rendelőt, valamint a hozzátartozó bárom szolgálati lakást. Taron ugyancsak -szép intézménnyel gyarapodott a kö.aég. A költségek itt is meghaladták az egymillió forintotBánkon egymillió-egyszáz- ezer forintos költséggel, a község lakóinak társadalmi munkájával építették meg az ötvenféröhelyes szép, modern óvodát. A bánki gyermekintézménynek külön jelentőséget ad, hogy nemzetiségi községben létesült. Szendén művelődés; otthont avattak, itt is sokat segítettek a községbeliek. Az építkezés hét- száznegyvenezer forintba került. Sportlétesítményekkel is gazdagodott a megye- Rétsá- gon új sportöltözőt hoztak létre több mint félmillió forint értékben. Bánkon pedig öt különféle kispálya segíti a fiatalok és idősebbek mozgásigényének kielégítését- Mindez ötszázötvenhatezer forintba került. Még három komoly naav létesítmény épül Salgótarjánban. melyeknek átadása csak a következő évben lesz. Ezek közül a legnagyobb a salgótarjáni megyei rendelőintézet, amely több mint negyvenkétmillió forintos költséggel épül- Ugyancsak nagv szükség van a nyolcvanférőhelyes bölcsődére, és a százötven férőhelyes óvodára, amely az Arany János úti lakótelep gyermekeinek elhelyezését segíti, ugyancsak a következő év elején. A tervek szerint végre elkészül , a sportcsarnok is, melynek építési költsége eddig harminc* egymillió forint. Befejezték az őszi munkákat Ecsegen Zárszámadásra készül a termelőszövetkezet — a környező gazdaságoknak
