Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-04 / 284. szám

Lxpor!, invorfolom ős a jövő (III.) egyWejfí feladat Előző két cikkünkben nyo­mon kísértük a Salgótarjáni Kohászati Üzemek export- tevékenységének tapasztala­tait. Elsősorban a piaci igé­nyek változását, a termelés átszervezésének, a korszerű termékszerkezet szükségsze­rűségét, a vállalati kollektí­vára háruló nagyobb , felada­tokat és a megoldás módsze­reit vizsgáltuk. Alábbiakban megyénk legnagyobb exportot lebonyolító üzemének tapasz­talatait más példákkal szeret­nénk kiegészíteni, általánosít­ható következtetésekre tö­rekszünk. FELÜLVIZSGÁLNI és IGAZODNI A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben jelentős exportsi­kereket értek el, amikor. a kereslet nőtt. De amikor a nyugati piacokon pangás kö­vetkezett, amikor a dekon­junktúra tartóssá vált, egyre nehezebb helyzetbe kerültek. Mintegy 40 országba expor­tálnak. Nem közvetlenül, ha­nem külkereskedelmi válla­latok közbeiktatásával. A ter­mékszerkezet változtatásá­hoz, az ésszerű profiltisztítás­hoz már korábban hozzákezd­tek. Ennek feltételeit a fonto­sabb üzemek és berendezé­sek korszerűsítésével megte­remtették. Mégis a tények azt igazolják, hogy a vállalati in­tézkedések nem voltak elég hatékonyak, sem elég gyor­sak. Az exportra szánt termé­kek többsége még ma is túl­zottan anyagigényes, viszony­lag alacsony minőségű, fel­dolgozatlan termékek részará­nya jellemzi. Az alapanyag-beszerzési gondok fokozottabb mérték­ben sújtják az anyagigényes termékeket előállító üzeme­ket. Közismert, hogy a beho­zatalunk zömét k'tevő anya­gok ára lényegesebben, gyor­sabban nőtt, mint az általunk exportált feldolgozott termé­keké. Ezáltal főleg a népgaz­daságot érte nagy veszteség. Korábban ennek kisebb ré­szét hárították át a vállala­tokra. De bekövetkezett a devizaszorzók változtatása, a nyersanyagárakat a Szovjet­unió is kénytelen a világpiaci árakhoz igazítani. Üj szabályo­zórendszerünk egyre jobban érvényesíti a népgazdasági érdekeket. A fejlesztés, az exporttámogatás állami alap­jai egyre inkább elapadnak, mindinkább a vállalati tarta­lékokra, a saját forrásokra kell támaszkodni. HATÉKONYSÁG, VERSENYKÉPESSÉG Ma már nem elegendő a termelés és az export meny- nyiségi növelésére töreked­ni, hanem a rendelkezésre ál­ló munkaerő, gépek és beren­dezések, az anyag és energia leggazdaságosabb felhaszná­lására kell törekedni. Vagyis mindenekelőtt a hatékonysá­got kell fokozni. De ez a kö­vetelmény is új módon merül fel. A népgazdasági, az ága­zati és a vállalati fejleszté­sek irányát a kialakulóban levő és tartósnak ígérkező úi, nemzetközi érték- és csereará­nyokhoz, az élesebb piaci fel­tételekhez szükséges igazítani. Sokan azt mondják, hogy könnyű az öblösüveggyárnak, mert nyereségüket nem fölözi le a tökéspiac, termékeiket most is könnyebben és pieg- feielő nyereséggel el tudják adni. Mennyi igazság akad ebben a megállapításban, mi a dolog lényege? Az öblös- üveggyárban szükséges anya­gok is lényegesen drágultak, energia- és munkaerőgondja­ik is akadnak, de termékeik­ben ez sokkal kisebb hánya­dot jelent, mint a kohászati üzemeknél. Sokkal inkább a meglevő hazai nyersanyagra és a lehetséges importra ala­pozták fejlesztésüket, export­jukat. Főleg nem nagy érté­ket képviselő anyagot, hanem magas képzettséget, nagy gyakorlatot igénylő munkát exportálnak. Az sem titok, hogy sok aprólékos munkát ésszerűen, jól gépesítettek. Vagyis ideiében és jól éltek a termelés szerkezeti átala­kításának lehetőségeivel. Ugyanez elmondható — a sa­játságok figyelembevételével — a FIM Romhányi Építési Kerámiagyáráról. LEHETŐSÉGEK ÉS FELADATOK Túlteljesíti negyedik ötéves tervét a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Várhatóan kimagasló siker­rel zárja a negyedik ötéves tervet a Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinát: a most el­készült számadások alapján eredeti 6,2 milliárd forintos termelési tervét előrelátható­an 7,4 milliárd forintra tel­jesíti. A tervezett 647 mil­lió forint helyett 818 millió forintos nyereséggel számol­nak a tervszakasz végére. A jelentős, túlteljesítéseket úgy érték el, hogy saját elhatáro­zásukból évről évre emelték eredeti tervüket. Már 1973- ban elérték az 1975-re elő­irányzott 1,4 milliárd forin­tos értéket. Míg a kombinát termelési értéke az öt év alatt csaknem megkétszerező­dött, a dolgozók létszáma mindössze 12 százalékkal emelkedett. Túlteljesítésük értékét je­lentősen növeli, hogy a ter­melésükben legnagyobb volu­ment,képviselő Tetra barom­fi tenyészetükből az öt év alatt — sőt, a megelőző öt esztendőben is — változatlan áron értékesítették a napos­csibét. Miközben a kombinát a hazai mezőgazdasági tudomá­nyos kutatás egyik bázisává vált, olyan fontos állatte­nyésztő központtá alakult, amely sokrétű integráló mun­kájával nagymértékben hoz­zájárul az egész hazai mező- gazdasági termelés növelésé­hez. Tetra baromfi tenyészete ennek az ötéves tervnek a során vált világhírűvé, és került a világ legelső cégei közé. Termékei számos nem­zetközi tesztversenyből kerül­tek ki győztesen. Közben olyan szelekciós bázist alakí­tott ki, ahonnan már évente 500—600 millió végterméket — tojást vagy naposcsibét — tud kibocsátani. Ez ad alapot ahhoz, hogy a kombinát a hazai igények kielégítése mellett évről évre jelentősen növelje exportját. Exportirodája, az Agrária Magyarország egyik legna­gyobb mezőgazdasági export­őrévé vált. A kombinát az idén már több mint 20 or­szágba szállít termékeiből, és a távoli helyekre mintegy 600 különjáratú repülőgéppel juttatja el a baromfit, a to­jást. A közel-keleti és az af­rikai országokba irányuló exportját az utóbbi két év alatt megnégyszerezte. Legújabb exporttermékei közé tartoznak a komplett tojótelepek. A Szovjetunió­ban, Ungvár mellett építet­ték fel az első bábolnai rend­szerű tojótelepet. A jövő év­ben fejezik be Irakban annak a 10 nagy, egyenként évi 70 millió tojást adó bábolnai te­lepnek az építését, amelyhez az istállókat és a berendezé­seket NSZK-beli közös válla­latával együtt szállított a kombinát. Kiküldte már Szí­riába is azokat az istállóele­meket, amelyekből évi 50 millió tojást adó bábolnai, te­lepet állítanak fel. Nyilvánvaló, hogy a ter­mékszerkezet változtatása, a kedvezőtlen világpiaci hatá­sok kivédése nem könnyű és nem rövid távra szóló feladat. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a párthatározatok szellemében több irányú, alapjában helyes intézkedése­ket tettek a feladatok megol­dására. Fokozták a munka­versenyt, javult a munkafe­gyelem, egyre többen a ma­gukénak érzik a közös gon­dokat, jó munkával, példa- mutatással és felvilágosítással segítik a feladatok megoldá­sát. A munkások és a vezetés összefogásának eredménye­ként bizonyára teljesítik az idei nyereségtervet, de több fontos termékkel adósak ma­radnak, nem teljesítik az ex­porttervet. Baj van az ex­porttal több vállalatnál. A megyei példák bizonyít­ják, hogy több piacon ver­senyképes, jó minőségű, jöve­delmező termékeket kell gyártani. Arra van szükség, hogy ipari és mezőgazdasági üzemeink gazdaságoson elé­gítsék ki a hazai és a külföl­di igényeket, csökkentsék a drága tőkésimportot. Minden üzemre érvénye^ a hármas követelmény: dinamikus gaz­dasági növekedés, a haté­konyság javítása és a gazda­sági egyensúly szilárdítása. Ennek a hármas feladatnak a szolgálatába kell állítani a fejlesztés központi és a helyi forrásait. i A megváltozott feltételek között előrehaladásunk leg-i fontosabb feltétele a haté­konyság javítása. Legnagyobb tartalékokkal a termelési szerkezet korszerűsítésében rendelkezünk. Az is szüksé­ges, hogy szellemi és anyagi erőinket a fontosabb felada­tokra összpontosítsuk. Az elmúlt évben az ország külkereskedelmi forgalmá­nak 62 százalékát a szocialis­ta országokkal bonyolítottuk le. Ezen belül a Szovjetunió­val 30 százalékos volt a for­galom. Eddig is és a jövőben •is a KGST-ben megvalósuló együttműködés nyújtja ha­zai építőmunkánk szilárd nemzetközi támaszát. A köl­csönös előny alapján, elvi en­gedmények nélkül törekszünk a tőkéskapcsolatok fejleszté­sére. De akár a hazai ellátás­ról, akár külföldi megrende­lések teljesítéséről van szó, a legtöbb a dolgozó embertől függ. A tervkészítés és a na­pi termelőmunka sikerének záloga a tudatformálás, vala­mint az üzemi demokrácia és a munkafegyelem erősítésének kettős és egyidejű megvaló­sítása. (Vége) (F. L.) A jövőre készül a brigád SERÉNY MUNKA FOLYIK a műhelyben, Serceg a he­gesztő, alakul a vasszerkezet. Oláh Sándor a 14 tagú Jego- rov Szocialista Brigád, vezető­je a nagybátonyi gépüzem- ben a szükséges papírmunkát végzi. Munkalapokat tölt ki, amikor megkeressük. — Ezt is el kell végezni — mondja és összecsomagolja a kimutatásokat. — Mi a feladatuk? Hogy állnak az éves tervvel, a fel­ajánlás teljesítésével? — A bányászokat szolgál­juk ki, a szükséges gépjavítá­sokkal. Rázócsúzdák, vitlák, kaparóteknők, Slask-kaparó- hajtóművek javítása mellett aknakas-felújítást is végez­tünk. Rabolóvitlákat is javí­tunk. Szorospatakon a föld alatti szivattyúkhoz a csőháló­zatot mi készítettük el az idén. A brigádból hatan fél­éven keresztül ott dolgoztak. Ami jön, azt csináljuk. Elő­fordul, hogy maróhenger-al- katrészt kapunk Szorospatak­ról. Ménkesről- amit sürgősen javítani kell. Ilyenkor szabad szombat. vagy vasárnap is dolgozunk. Várják vissza a gépet, sürgős a munka — mondja a nagybátonyi gép­üzem brigádvezetője. A vorsenyértékelésből tu­dom, hogy háromnegyed év alatt 115 százalék tervtel­jesítést értek el. Októberben 120 százalékot. Már teljesí­tették az éves tervet, több mint másfél hónapos előnnyel. A felajánlás valamennyi rész­letét így teljesítették. A tanu­lást is. • — Valamennyien részt veszünk valamilyen oktatás­ban. Van, aki középiskolába jár. Egyébként a! nyolc általá­nos már mindenkinek meg­van. Én is itt végeztem el — mondja a brigádvezető, s így folytatja: — A szakmát itt tanultam. Hatan elvégezték az általánost, négyen, akik itt dolgoztak, közben befejezték a technikumot. Azóta felelő- sebb helyein dolgoznak. Há­rom fiatalt nemrég vettük fel brigádtagnak. Egy éve let­tek szakmunkások. Nyolc ta­nulónk van. harmadévesek, akik a heti három napot köz­tünk dolgozzák le. Mindig foglalkoztunk fiatalokkal, akik az utánpótlást jelentik. — A TÁRSADALMI MUN­KÁT is elvégeztük. Legutóbb kerítést, tetőszerkezetet ké­szítettünk, Vasgyüjtésben is részt vettünk. Egyébként több társadalmi funkciósunk ,ván. Munkásőrök, al-apszervi párt- titkár, vezetőségi tag- párt- és szakszervezeti bizalmi. Aki ott hegeszt, Bereez Ferenc, régóta munkavédelmi őr. Jól látja el a feladatát. Rögtön szól. ha valaki megfeledkezik a biztonságról, vagv nem hasz­nálja a szemüveget. Ezt az évet megúsztuk baleset nél­kül. — Ügy hallottam, hogy több újítása van a brigádnak. — Az olajhidraulikáknál például új ékoályát alkalmaz­tunk. Ezzel sok. már selejte­zésre szánt tengelyt megmen­tettünk. A Slask-kaparók- haj­tóműházánál a selejtezéstől mentettük meg újításunk segítségévei a berendezéseket. — Mikor ül össze legköze­lebb a brigád, és miről tár* gyalnak? — December elején tar­tunk brigádértekezletet. Ez negyedévenként rendszeres nálunk, a felajánlást is egész évre tesszük. Ilyenkor a fel­adatok ismeretében módosít­juk, pontosítjuk. Most az éves felajánlást értékeljük és a jövő évit beszéljük meg. Tő­lünk kicsivel mindig többet várnak, tehát nagyobb igé­nyességgel kell készülnünk. — Mit vár az új évtől a brigád? — E'sősorban azt, hogy a javító-karbantartó munka tervszerűbbé. válik. Erről egyébként már brigádon be­lül többször beszélgettünk. Ügy tudom, központi szerve­zési intézkedések is lesznek. Ettől azt várjuk.’ hogv a terv­szerű javításokra jobban fel tudunk készülni. Több lesz az úgynevezett cseregépes javí­tás. folyamatosabb a munka* és anyag-, alkatrészellátás, kevesebb a kapkodás. Ez jó alap lenne ahhoz, hogy m-g többet adhasson a brigád. Ha meglesz és időben megismer­jük a tervünket-akkor tudunk felajánlást tenni és a ne-'-obb igényeknek is másfele’n — A MŰVELŐDÉSI HÁZ­ZAL isimét szerződést kötünk. Mi is segítünk és az-intéz­mény is a kulturális felaján­lások teljesítésében. Mindez persze részleteiben még ez után alakul ki. Kevesebb mint egy hónap van hátra ebből az évből, és tennivalónk akad bőven — fejezte be Oláh Sándor. ' Bodó János Kiszolgálj á k, bedől goznak Mire költötték a milliókat ? A pásztói Szerszám és Ké­szülékgyárban Mustó Miklós főmérnökkel arról váltunk szót, hogy az ebben a terv- ciklusban befejezett beruházá­sok milyen célokat szolgálnak. Egy év alatt Mivel folyamatról van szó, ezért az egyik fejlesztés elő­segíti a következőt. Ugyanis a pásztóiak elsősorban kiszolgál­ják az ország üveggyárait. Gé­peket és berendezéseket állí­tanak elő. Ugyanakkor be­dolgoznak különböző beruhá­zási, fejlesztési programokba, miközben rriagukat is egyre alkalmasabbá teszik nagyobb feladatok elvégzésére. — Az első beruházást, az új lakatoscsarnokot és a hoz­zá csatlakozó szociális és iro­dahelyiségeket 1972-ben vet­tük birtokunkba. Az új lé­tesítmény termelőrészében la­katosmunkát végzünk, Acél- szerkezeteket, üvegfeldolgozó berendezéseket, hűtőszalago­kat, vágógépeket, görgősoro­kat, csiszológépeket és fólia­zsugorító berendezéseket állí­tunk elő — mondja Mustó Miklós főmérnök. — Ugyanennyi idő alatt mint másutt*? — Nem. A dokumentáció és a rajz kézhezvételétől szá­mítva egy éven belül elké­szítjük a kért munkát. Innen került ki az orosházi sík­üveggyár feldolgozósora, mi szállítottuk és szereltük össze a salgótarjáni síküveggyár Zagyva III. üzemének vas- szerkezetét. Ennél a munká­nál 600 tonna vasat használ­tunk fel. A háromsoros épí­tészeti üveget előállító gép is tőlünk került a Miskolci Üveggyárba — sorolja a je­lentősebb munkákat. E beruházás után. amely 13 millió forintba került, kezd­tek hozzá az új öntöde épí­téséhez, amely 22,6 millió forintba került. Speciális igények — Kettős célt valósítottunk meg. Az öntödében a folya­matos termelés során kielé­gítjük az üveggyárak szürke öntvényforma-szükségletei t, sőt, egy idő után speciális mi­nőségi követelmények kielé­gítésére is vállalkozunk. Az új létesítmény azzal az előny­nyel is járt, hogy megszűnt a sokszor bizonytalan kooperá­ció. Nekünk kell garantálni a határidőt, és a jó minőséget — mondja a főmérnök. — Hol tartanak? — Az új öntöde kapacitása évenként ezer tonna. Első­sorban tömegárú előállítására hozták létre. Szeretnénk el­KlSZ-élet „Nehéz itt a fiatalokat ösz- szefogni. Két műszakban dol­gozunk az üzemben, aki dél- utános. arra nemigen számít­hatunk a rendezvényeinken!” — így vélekedett Bagi Irén. amikor kérdésünkre válaszolt Bujákon, a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat részlegénél. A fiatal kislány a közelmúltban KISZ-tanfolyamon vett részt, szervezési, módszertani segít­séget kapott, hogyan lehetne glapszervezetükben eredmé­nyesebbé tenni az ifjúsági életet. Ambíciói azonban meg­csappantak hazatértekor, hisz’ nehézségekbe ütközött. Most, a KISZ közelgő kongresszusa alkalmából újabb feladatokat tűztek maguk elé, jó lenne, ha közös összefogással előbb­re vinnék a szervezeti életet. érni a napi kettő tonna jó áru termelését, hogy a beru­házás költsége mielőbb meg­térüljön. A termelésnöveke­dés fokozatos. Munkaszerve­zési intézkedésekkel, lépcső­zetes munkakezdéssel oldjuk meg a drága berendezések ka­pacitásának kihasználását. Pillanatnyilag másfél mű­szakban négy—öt olvasztás történik. Kidolgozzuk a két műszakos termelésre való át­állás feltételeit, az ezzel kap­csolatos tennivalókat — állít­ja határozottan Mustó Miklós. A beszélgetés során olyan benyomásom támadt, hogy na­gyon megfontoltan és meg­gondoltan fogalmaz. Ügy néz ki, hogy van rá oka! Ugyanis az öntödéhez tartozó labora­tóriumban csak a legszüksé­gesebb felszerelések vannak meg. Hiányzik az összetételt vizsgáló — homok, vas — be­rendezés, amelynek segítségé­vel a jelenleginél jóval hatáso­sabban tudnának közbeavat­kozni a selejt csökkentése ér­dekében. I — A gyorsvizsgáló beren­dezés több millió forintba ke­rül. Most nincs rá pénz. De nem mondhatunk le róla, ha hatékonyan és gazdaságosan akarunk termelni az öntödé­ben is — vélekedik a fő­mérnök. _> Készen, megmunkálva Az öntödéből kikerülő tor- maöntvények zömét még mindig az üveggyárak tmk- ban dolgozó szakemberei hoz­zák termelésre alkalmai ál­lapotba. A kisebb részét itt munkálják meg. Ezen a pon­ton kapcsolódott, illetve kap­csolódik az öntöde a csoma­golóüveg-gyártás fejlesztési programhoz, amelyet a köz­ponti vezetés Orosházára és Sajószentpéterre koncentrált. Ennek a jelentős összeget fel­emésztő programnak az- első része már megvalósult. Amennyiben sor kerül a má­sodikra, akkor Pásztó ismét iép egyet a fejlesztésben. A tervek szerint az öntödében gyártott formaöntvényeket itt munkálnák meg, s mint kész­árut szállítanák az üveggyá­rakba. Ennek az elképzelés­nek a megvalósítása azzal jár. hogy Pásztón tovább kell fej­leszteni a forgácsoló részle­get. De erről még korai be­szélni. —V. K.— NÓGRÁD — 1975. december 4., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents