Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-23 / 300. szám

Városunk ll/jásziiletésiink napja Nem ismertem még akkor a várost... Várost? Annak nevezték ugyan már hosszú-hosszú ideje, de nagyfalunak látszott inkább, amelyet leszálló alkonyo­kon vastag fátyolba burkolt a felkiáltójelként magasodó gyárkémények füstje. Mert az volt: füstös, poros,'1 sáros; bár sokan azt mondják, akkor,- azon a napon kopogósra dermedtek a lábnyomok rajzolatai, s mesélik: hideg is volt, arcot pirosító. Mondom, nem ismertem még akkor a várost, biztos, járni sem jártam benne még; akkor, azon a napon meg tényleg nem. Türelmetlen mozdulatlanságra késztette az embereket a front. Persze, nem mindenkit, hiszen száz meg száz kéz fonódott kemény szorítással a géppisztoly és s puska hűvös agyára, s ezer, meg ezer tekintet fürkészte ti szürke hadsereg visszavonulását. A Moszkvánál, Sztá­lingrádnál, meg Kurszknál kezdődött „nagy futást”, ami attól a jeles naptól, amit gyakran újjászületésünk napja­ként is emlegetnek, már nem sokáig tartott. Bár igaz, a közel lel év kegyetlen napjai alatt gyakran festette még vörösre a tankok lánctalpai által keményre döngölt ha­vat az emberek vére. de Salgótarján felszabadultan lé­legzett már. Mindenki tudta; valami új, valami sosem volt kez­dődik, amit megfogalmazni sem lehet talán boldog bor­zongás nélkül, és dadogva formálták, ízlelgették az embe­rek a talán meglétük óta első ízben igaz tartalmat nyert szót: szabadság, béke. Igen. szabadság, béke lett. És harmincegy éve immár, hogy — paradox, de igaz jelkép — a szimbolikus olajág helyett fenyőággal repült áz ólmos-szürke nógrádi égre a békegalamb. Karácsony volt éppen. * Micsoda karácsony... Mondom, nem ismertem akkor a várost, mások sza­raiból tudom az áldott kenyér hiányát, a didergést. a nélkülözést, s mások meséltek az élet; az új, a bizakodó élet megindulásáról. A fogcsikorgató elszántsággal és ke­mény akarattal végzett munkáról ejtettek szót, a tizen­két, meg tizenhat órás műszakokról, amit zokszó nélkül végeztek: tudták, maguknak, magunknak, már csak ne­künk építenek, termelnek. Harmincegy éve ennek éppen; de hosszú idő is. Em- beröltőnyi. Ennyi fáradság, öröm. bánat és boldogság hal­mozódott össze ma egyetlen emlékezéssé, s a képzeletbeli tilmszalag másodpercek alatt vetíti le agyunkban a tör­ténések sorozatát. És a város. Salgótarján.. . Hogv peregtek is az események. Már ismertem, bele­vésődött agyamba az először meglátott Fő utca. A föld­höz lapuló házak, a múlt keserves éveit magukból árasz­tó kolóniák, amelyek szűkre szabott, vaksi ablakaiból azért már a jövőbe, a mába tekintettek az emberek. És halványan emlékszem még az akkori emberekre, akik át­élték, végigküzdötték a válságos éveket, és akik közül so­kan szemtanúi még, most a kemény vasbetonba álmodott, korszerű város megszületésének. A második újjászületésnek, ami szemünk előtt zajlik. Elcsodálkozna-e, aki — mondjuk — tíz, tizenöt év óta elkerülte Tarjánt? El. Csak nézne, nézne, próbálom ma­gamban megfogalmazni, én hogyan fordítanám körbe meg körbe a fejemet, felfedezve a toronyházak karcsú sziluett­jét. a város fölé emelkedő tízemeletes lakóházak kocka- tömbjeit. s csak bámulná a csillogó. ünnepre kivilágított kirakatok hosszú sorát, és figyelné az embereket, a jól öl­tözötteket, a megváltozottakat­Igen. meri nemcsak a város változott: mi is, ők is, mindannyian. Nem lehet ezt a két állapotot még csak egy lapon sem emlegetni, fiam — fogalmazott öreg isme­rősöm. Tudja, lehettem volna-e én valaha is ilyen bol­dog. mint most vagypk! Biztos, hogy nem. De jó is, hogy elmúlt az a világ... Csak becsüljék ám meg ezt a mos­tanit. fiam, nagyon! Mert ezt kell megbecsülni, s tenni érle sokat. Hogy maguknak még jobb legyen! Úgy mondják, lovas kozák felderítő poroszkált végig elsőnek a városon, az általuk talán nem is számolt fel­szabadítottak egyikén. Vajon, mire gondolt? Eszébe jut­hatott-e, hogy majdan, valaha, nem is sokára, újjászüle­tésünk napjaként emlegetik azt a téli.napot...? Amikor éppen karácsony volt, s talán a fenyőkön elő­ször gyulladtak ki az új életre fényt vető csillagok... Dinamikusan fejlődött Uj letesítmen« gazdagodott a A salgótarjániak mellett a városba érkező idegenek is arra a megállapításra jutnak, hogy a megyeszékhely rend­kívül dinamikusan fejlődött a IV. ötéves terv során. Szinte teljesen megváltozott a városközpont, olyan új lé­tesítményekkel gazdagodott a város, amelyek a dolgozó­kat, azok gyermekeit szol­gálják. Igaz, a legnagyobb beruházás az üzemekben ment végbe. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek rekonst­rukciója, vagy a IV. ötéves terv során a megye legna­gyobb beruházása a Zagyva III. üzembe helyezése kiemel­kedik a beruházások közül. Az, hogy ebben a tervidő­szakban ismét számos új munkahelyet lehetett te­remteni Salgótarjánban,. a tervszerű fejlesztésnek kö­szönhetjük. ELŐTÉRBEN A LAKÁS Most nem az a feladatunk, hogy azt vizsgáljuk: miképp változtak meg, a munkakö­rülmények az öblösüveg­gyárban. a BRG-ben, a ZIM salgótarjáni gyárában és más, ha kisebb is, de fontos üze­mekben, inkább arról szó­lunk, hogy a. IV. ötéves terv során milyen létesítmények gazdagították Salgótarjánt, s annak lakóit. Már a IV. ötéves terv ele­jén látható volt, hogy ebben a tervidőszakban is a beru­házási összeg nagyobb részét lakásépítésre fordítja a ta­nács. Szükséges volt ez azért is, mert a városban még ma is nagyon sok a korszerűtlen otthon. Az új lakások építé­se megkövetelte a szanáláso­kat. Salgótarjánban a la­kásállomány a IV. ötéves terv elején T3 ezer 156 volt. Szanálásra került ebben az időszakban 878 kolóniái és szociális követelményeknek meg nem felelő lakás. Ezek pótlására, s az új lakásigé­nyek kielégítésére a IV. öt­éves tervben 3060 lakás épült meg Salgótarjánban! Ebből célcsoportos beruházás­ból 1541, egyéb állami tá­mogatással 230. lakásépítési szövetkezet keretén belül 181, OTP-társasházként 746 és egyéni családi házként 362 lakás épült meg a megye- székhelyen Ezzel a lakás- állomány Salgótarjánban a IV. ötéves terv végére 15 ezer 338-ra növekedett. A lakásépítés mellett a városi tanács rendkívül nagy gondot fordított az orvosi rendelők, a bölcsődei és óvo­dai helyek számának növelé­sére. Míg az általános orvo­si rendelőkben a IV. ötéves terv elején összesen 12 mun­kahely állt a város lakói ren­delkezésére, az egészségügy javítása érdekében a terv­időszakban újabb hetet épí­tettek meg, s ezzel 19-re emelkedett az általános orvo­si rendelők munkahelyeinek száma. Megduplázódott a IV. ötéves tervben a gyermekren­delők száma, ami ma már hat a megyeszékhelyen. A GYEREKEKÉRT Salgótarján egész társadul-1 ma összefogott a IV. ötéves terv időszakában a város gyermekeinek ellátása érde­kében. Kommunista műsza­kok szervezésével, a társa­dalom más megnyilvánulásá­val arra törekedtek, hogy ja­vítsák a gyermekek óvodai ellátásának helyzetét. E té­ren igen jelentős eredményt ért el a város a tervidőszak­ban: 400 új óvadai helyet építettek meg tanácsi költ­ségvetésből az üzemek támo­gatásával, a dolgozók társa­dalmi munkájával. így vált lehetővé, hogy a IV., ötéves terv végére Salgótarjánban már 1397 gyermek ' óvodai elhelyezését lehet biztosíta­ni. Ha kisebb mértékben is, de tíz hp,,vel bővült a böl­csődei heh ek száma is. A bölcsődében elhelyezett gyer­mekek létszáma eléri a 224- et. A tervidőszak elején, de még ma is zsúfoltak a me­gyeszékhely általános iskolái­nak tantermei. A város társa­dalma e téren is összefogott. A tanácsi és nem tanácsi szervek összefogásának, a dolgozók társadalmi mun­kájának is köszönhető, hogy a IV. ötéves terv során 15 új tanterem épült meg Sal­gótarjánban. s így ma már 13? á’talános iskolai tante- embej) történhet a tanítás, is. törekedni kellett, wV,itsák az általános diákotthoni elhelye­zései Ez is eredménnyel járt. Több mint duplájára növe­kedhetett a diákotthonban el­helyezett tanulók száma, ami ma a 44 hetyes bővítéssel elé­ri a 80 főt. Salgótarján és vonzáskörze­te megkövetelte a középisko­lák bővítését. A tervidőszak előtt 41 tanterem már zsú­folttá tette a középiskolákat is. Ezért a tanács úgy dön­tött, hogy ebben az ötéves tervben újabb 8 tantermet épít meg, s ma már 49 általános iskolai tanteremben folyhat középiskolás fiatalja­ink továbbképzése. Ezt se­gíti elő a két új műhelyterem is, s így a megyeszékhelyen a 49 tanterem mellett 5 mű­helyteremben biztosítják kö­zépiskolásaink magasabb szin­tű elméleti és gyakorlati ok­tatását. Igaz. egyelőre még csak százszemélyes diákotthon­nal rendelkezik a város, ae a IV. öteves terv eredménye­ként a Pécskő-dombon mar épül az új középiskolái és a főiskolai' diákotthon. Ezek át­adásával rendkívül nagy mértékben megkönnyítjük középiskolás fiataljaink to- vábbtánulását 130.4 KILOMÉTER Az úgynevezett kommuná­lis beruházások közé tarto­zik a vízvezeték-hálózat, a szennyvíztisztító és a kiépí­tett belterületi utak hossza is. A vízvezeték-hálózat hosz- sza a IV. ötéves terv elején 119.6 kilométer volt. most ez eléri a 13Ö.4 kilométert. Míg a szennyvíztisztító napi telje­sítménye 1971. elején csak 3541 köbméter volt, ez a tel­jesítés ma . eléri a napi 12 ezer köbmétert. S talán még a kiépített belterületi útról annyit, hogy ebben a terv­időszakban 97 kilométerről 101.7 kilométerre bővült a megyeszékhelyen. A város gazdagodását, gya­rapodását mis tényekkel is bizonyítani lehet. A most említett adatok még csak elő­zetesek, a feladatok konkrét végrehajtásának felmérése most következik. Az viszont biztos, hogy a IV. ötéves terv­ben ismét sok millió forint állami támogatás segítette Salgótarján fejlődését, de hozzájárultak ehhez a város lakói, dolgozói a több mil­lió forintot kitevő társadalmi munkájukkal is r ÍJjabb felújított lakások Szíiz épület, 1200 lakás Ruhózkodunk Ruha is teszi az embert — vallják Salgótarjánban. A vá­ros és. környékének lakói egy­re többet költenek ruházko­dásra. A krónikus hiánycik­kek ellenére javult az ellátás, melynek magyarázata, hogy a kiskereskedelmi vállalatok több figyelmet fordítottak a közvetlen árubeszerzésre, emellett gyümölcsöző kap­csolatokat alakítottak k' a nagykereskedelmi vállalatok­kal. Míg 1965-ben 155 millió, 1970-ben már 213 millió, ta­valy pedig 271 millió forintot forgalmaztak a ruházati egy­ségek. A feladat: indok. lt a vá­laszték további bővítése, a hi­ánycikkek csökkentése i és a divatirányzatokra történő ru­galmasabb reagálás. Salgótarján lakásállomá­nyának megóvása érdekében az Ingatlankezelő Vállalat ebben az ötéves tervidő­szakban is tovább folytatta a lakások felújítását. A ne­gyedik ötéves tervben össze­sen 1295 lakás felújítására került sor a megyeszékhe­lyen. A ráfordított összeg meghaladja a 39 millió fo­rintot. Az Ingatlankezelő Válla­lat évenként egyre több lakást hozat rendbe 1971- oen, a tervidőszak elején a felújított lakások száma csak 185 volt, alig több mint 4,lj millió forint értékben ez a szám evről-évre javult. A ráfordított érték évenként, milliós nagyságrendben nö­vekedett. Ebben az évben a felújított lakások száma már eléri a 380-at. a tatarozásra költött összeg pedig jóval több mint 13,2 millió forint. Elkészült a felújítás üteme­zése a következő ötéves tervre is. 'Ügy számolnak, hogy ebben a tervidőszakban 109 épületben több mint 1200 lakás felújítását végzi el a vállalat Pótnévjegyzék az idei lakáskiutalásnál A lakásügyi társadalmi bi­zottság és az első fokú lakás­ügyi hatóság elkészítette u la­káskiutalási és vevőki jelűié-! pótnévjegyzéket. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén ezk a javaslatot jóváhagyta, es ennek alapján 1? lakást la­káskiutalást, 26-ot pedig a ve­vőkijelölési pótnévjegyzékbe felvett. A végrehajtó bizottság ál­lásfoglalása alapján társada­lompolitikai szempontok fi­gyelembevételével az összesen 43 igénylő közül munkás 29, fiatal 36, gyermekét egyedül nevelő anya pedig 4 kerüli a,z idei lakáskiutalási és vevő- kijelölési pótnévjegyzékbe. A .jelenlegi korszerűtlen piac helyett impo­záns vásárcsarnok készül, melynek átadását ki emel tea figyeli a városi tanács. A betegellátás javul ;sát eredményezi a kö­zeljövőben átadásra kerülő új SZTK Ren­delőintézet is. A város lakásénííési programjának része az Arany János úti lakótelep fejlesztése. / A távolsági járatok indítására és fogadására most új állomást építenek. Kulcsár József felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents