Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

......be '.vu ' ■■■• . '«M ai Á Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál jártunk... Sétálunk á modem üzem- csarnokbk között. Kemény az idő, fedél alá igyekszünk a mérnökkel. A beszélgetést ő kezdte az irodában, ahol kel­lemes meleg áradt és ahol a Nógrád magvei Fémipari Vál­lalat történetét kutattam, mert érdekelt, milyen utat tettek meg a balassagyarmati fém­munkások amíg itt kinn a nyugati városrészen, a modern üzemek szomszédságában kap­tak ők is helyet. Nagyon kevesen emlékez­nek má|r Klein József. Janák Endre, Szakács József és Vei- gel Géza nevére, akik tulaj­donképpen az alapítók voltak. A régi seprőgyár helyén 1951. áprilisában ktsz alakult — salgótarjáni központtal. Hány­szor változott a név? Bizony sokszor mígnem elnyerte mai nevét a vállalat. Legalább ilyen nagy utat tettek meg a termelésbén is a kezdeti vil­lanyszereléstől a mai alumíni­umgyártásig. Bizony sok min­denbe belefogtak, sok termé­ket készítettek — a kovácsolt díszműáruktól a rácsos vas­oszlopokig — a baromfietető­ket és a petróleum-gázfőzőket nem említve — mígnem elju­tottak a vas kábeldobokig, a védőfülkékig, az alumínium­öntvényekig. Azokhoz a ter­mékekhez. amelyek eljutottak aztán a város határain túlra, Debrecenibe, Győrbe, Miskolc­ra Budapestre Pécsre, és Sze­gedre. A vas kábeldobok pe­dig innen Balassagyarmatról hagyták el az országot, s ju­tottak el Lengyelországba. Csehszlovákiába, Jugoszláviá­ba, Ausztriába, és az NSZK- ba. Nagy utat tett meg a vál­lalat az „alapítás” óta és kü­lön fejezetet jelent a gyár történetében a „kiköltözés”, amikor 1969-ben a város szí­véből meglehetősen mostoha körülmények közül ide, a kot“ ^zerű telephelyre költöztek. Megváltoztak a körülmények Egy csapásra más lett min­den az új telephelyen, a mo­dern gyárban. A kamrák, zeg­zugos, hevenyészett munkahe­lyek után, ahová a piactérről és a környező utcákból is be lehetett látni, itt már egészen más kép fogadja a látogatót. Vasbeton szerkezetű csupa üveg falú munkacsarnokok. Központi energia- és szolgálta­tóüzem. Mozgó darupályák, tetőventillátoros legcsere, fénycsővilágítás. Az útvona­lak kifestve, vízöblítéses mel- lékhelyiségek és a biztonsági követelmények magas fokú biztosítása mindenütt. Amire sokat gondoltak az egykori törzsgárdisták most megvalósult. Komplett szociá­lis létesítmények, háromszáz adagos főzőkonyhával és ebéd­lővel. két műszakon át büfé­szolgálattal. A fémipariaknak városszer.e ismert ifjúsági klubjuk van, könyvtár műkö­dik a gyárban, orvosi rendelő üzemel és elsősegélynyújtó helyiséggel is rendelkeznek. A dolgozók közlekedésének za- varta'anságáról külön autó- buszjáratok gondoskodnak, míg a saját járművel érkező­ket fedett kerékpártároló, vagy autóparkoló, várja. Minden dicséret azoké a törzsgárdistáké, akik végig ki­tartottak, és akiknek jelentős részük van abban, hogy ma a város iparában előkelő he­lyet foglal el a vállalat. Ök voltak azok, akik önkéntes munkavállalásaikkal is min­dig segítettek, ha kellett. Itt az új helyen gondozták az Az alumínium öntvények keresett termékek a piacon­Hat éve A mezőgazdasági üzemek és tanácsok szolgálatában a Ludány halászi Szerelőipari Szövetkezeti Közös Vállalat Hat éve — pontosabban 197o. január elsejétől — mű­ködik a, megye talán legfiata­labb vállalata, a Ludányhalá- szj központtal irányított Sze­relőipari Szövetkezeti Közös Vállalat. Miként neve is mutatja, ter­melőszövetkezetek közös elha­tározásából született, s ezek érdekében végzi azóta is te­vékenységét. főként a közüle- tek megbízásából. Alakulásu­kat több tényező is indokolta, amelyek között is elsődlege­sen említhetnénk a kedvezőt­len körülmények között mű­ködő termelőszövetkezetek jövedelemkiegészítését. Mert bármennyire — ipari terme­lőüzemek szemszögéből vizs­gálva — is nem tűnik nagy összegnek a szövetkezeti vál­lalat éves bevétele, megalapí­tóinak mégis számottevő. De nemcsak a pénz volt az elsődleges, hanem a szolgálta­tás, a szerelőmunka, amelyet más vállalkozó hiányában, immáron hatodik éve ők vé­geznek. Fejlődnek, korszerű­södnek a termelőszövetkeze­tek; modern gabonatárolókat, sei'tástelepeket építenek, új meg új beruházások jelzik gazdagodásukat. És érezték már u szerelői kapacitás hiá­nyát öt évvel ezelőtt, is, az alapítók: a ludányhalászi, a litkei. az ipolytarnóci. az egy- házasgergei és a mihálygergei termelőszövetkezetek, meg tudták — népgazdasági szem­pontból is jelentős — munka­erő szabadul fel a szécsénvi gépállomás megszüntetésével. Szóval, a jövedelemkiegészítés meglett jelentősen esett a lat­ba az emberi gondok megol­dása is. És ezt is sikerült megolda- niok. ötvenen kezdték a munkát a vállalatnál, az 1970-es meg­alapításkor, s most nyolcvan főt számlálnak, javarészt munkásokat. Elenyésző az ad­minisztratív személyzet; csu­pán a legszükségesebb felada­tokat végzik, s céljuk tovább­ra sem a nem dolgozólétszám szaporításra, hanem a haté­kony, gyors, pontos munka. Ehhez pedig jói képzett, a sze­relések bármely területén jár­tas munkások kellenek. A vállalat fő profilja a sze­relőipari tevékenység. Villany- szerelő. központifűtés-szere­lő, lakatos és olajégő szere­lő-karbantartó részlegeket tartanak fenn, évről évre na­gyobb feladatok megoldására. Mar a kezdet kezdetén 1: jelentős eredményt értek el az új beruházásokon végzet szerelésből és felújítási mun kákból, mindjárt az indulás kor, 1970-ben, tizenhárom milliós bevétellel zárták a évet, s ez az összeg 1972-bei már meghaladta a tizenötmii lió forintot. Ez — az 1972-es — é’ egyébként fordulópontot is je lentett a fiatal vállalat életé ben: mind kevesebb lett mezőgazdasági beruházás, je lentősen visszaesett a terme lőszövetkezetekben végzet munka. A megoldás? Főleg tanácsi jellegű beruházáso kivitelezésében vállaltak szá mottevő szerepet, amelyet jc Kazánház a balassagyarmati sportcsarnokban got ültettek. Segítettek a kerí­tés építésénél, a klubhelyiség kialakításánál és sok más egyéb munkánál. A kezdetek­től szinte nem mérhető válto­záson ment át a munkáslét­szám is. Évekig a százat se ér­te el a kezdetekben, majd ké­sőbb 300 fölé emelkedett, ma pedig a 600-on is túl van. Erősödött a műszaki állomány és évről évre nőtt a termelési érték. Ágazati változás történt Ahogy mondani szokták „menet közben” módosult a negyedik ötéves terv a Balas­sagyarmati Fémipari Vállalat­nál. ugyanis, a gyár még 1972-ben a NIM-től átkerült a Magyar Alumíniumipari Tröszthöz. A változás nem kis gondot jelentett ős jelent ma is a vállalatnak, hiszen nem­csak a termékszerkezeten kel­lett változtatni, hanem ezen belül egy új termelési ágat is létre kellett hozni. (Ez az át­állás folytatódik majd az ötö­dik ötéves tervben is.) Éppen a változás miatt, illetve ezzel kapcsolatban történtek a be­ruházások is a negyedik öt­éves tervben, amikor is az alumínium megmunkálásá­hoz szükséges gépekkel gya­rapodott a gyér. Nézzünk néhány érdekes adatot. A vállalati átlagjöve­delem 1973-ban. 35 693 forint. 1974'ben 36 658 forint volt. Sok mindent elárulnak a bé­ren kívüli juttatások. Csak ta­valy üdültetésre 63 ezer forin­tot fordított a vállalat. Szociá­lis, kulturális célokra 81 ez­ret, étkeztetésre pedig 219 ezer forintot. Kedvezményes anyagvásárlást biztosított, ta­nulmányi ösztöndíjat adott és a piunkásszállításra több mint 320 ezer forintot biztosított. Talán a felsorolást a lakásépí­tési támogatással kellett vol­na kezdeni. Addig, amíg 1973- ban 63 ezer forintot tett ki a hozzájárulás, addig ez az ösz- szeg tavaly már megközelítő­en 760 ezer forint volt, az idén pedig 39 OTP-lakás meg­vásárlására 2 millió forintot kapott a tröszttől a vállalat, amit a munkások között osz­tott szét. (Egy igénylő 40 ezer forint támogatást kapott, amit tíz év alatt kell visszafizetnie kamatmentesen.) Ottjártunk- kor beszélgettünk arról is, hogy a vállalat szeretné a jö­vőben ..háztól házig” szállíta­ni dolgozóit, s ezért saját au­tóbuszt kíván vásárolni. Szakin un káso k „sa/át erőből” Az átállás a-z alumíniumra szakembereket követel. Elég annyit említeni, hogy már jö­vőre szeretnének létrehozni egy beruházási osztályt. Köz­gazdászok, pénzügyi szakem­berek kellenek. Építészeket és gépészmérnököket is várnak a fémipari vállalatnál. Szak­munkásaikat átképzik. is­mereteiket felfrissítik. Közbe- vetőleg jegyezzük meg, hogy többen itt a gyárban tanul­nak. fejezik be az általános iskola nyolcadik osztályát. Jö­vőre kívánják átadni az új tanműhelyt. Itt tanulnak majd a jövő szakmunkásai, akikről „saját erőből” kívánnak gon­doskodni. A gyár jó kapcsola­tot tart nemcsak a város, ha­nem a járás több községének általános iskolájával. Nemré­giben tért vissza vándorújá­ról az a kiállítás,, amely a já­rásban tett körutat, s a tab­lókról a bemutatott képekről bepillantást nyerhettünk a vállalat életébe. A fiatalok, a jövő szakmunkásai innen a környékről és a városból ke­rülnek majd ide a gyárba. A szakmunkásképző intézetben jövőre öntőosztály indul. Ugyancsak jövőre tervezik — érdeklődtünk a fejlesztés­ről is — az öntöde fejleszté­sét, amire 8,7 millió forintot fordítanak. Az említett ipari tanműhely 1,5 millió forintba kerül majd. Az -iparvágány- hálózat megépítésére 9 millió forintot fordítanak. A megin­duló új termék, a bányatám gyártására, 26.2 millió forintot terveznek, összesen 48.6 mil­lió forintot^ tesz ki a jövő évi fejlesztési terv. Nagy utat tett meg a kez­deti ktsz-től a mai napig a fémipari vállalat. Az első öt­éves terv 14 millió forintos termelési értékével szemben a negyedik ötéves tervet bezá­róan több mint ?00 millió fo­rint termelési értéket várnak a vállalatnál. Az exporttervet várhatóan 194 millió forintra teljesítik. Az alumíniumra tör­ténő átállás pedig azt jelenti: újabb fejezet kezdődött el a gyár történetében. (X) A balassagyarmati AFIT-szer viz belső szerelését végzik érzékelhetően mutat: a szinte száz százalékig mezőgazdasági szerelések aránya huszonöt százalékra csökkent, s egyidejűleg a hetvenöt százalékot is meghaladtai a tanácsi és egyéb tevékenység­ből származó bevétel aránya. A vállalatot azonban nem hozta zavarba a váltás: bevé­telük volumene tovább növe­kedett, s a közmegelégedésre végzett munka eredményeként jelentősen emelkedett az újabb és újabb megrendelések szá­ma is. 1974—75-ben tizenhét­ről huszonhárommillió forint­ra rúgott a termelési érték. És amit lényeges szempont­ként tartanak nyilván: a ner gyedik ötéves tervben elő­irányzott bevételüket előre­láthatólag még két-három millióval túlteljesítik, s ez alapot ad a következő öt évre; arra, hogy az időszak végére harmincmillióra futtassák fel tervüket. Mint említettük, tevékeny­ségük között elsőként szerepel a mezőgazdasági üzemek sze­relést tevékenységének végzé­se. A vállalat készítette el a litkei, a dimitrovpusztai és a magyarnándori korszerű ser­téstelepek gépészeti szerelését; a vízvezetékekkel, a vilanysze- relésekkel. a fűtéssel, a lég- cserélő-berendezésekkel kap­csolatos munkákat. De részt vettek a salgótarjáni, Mali- novszkij úti iskola, a megye- székhelyi gépipari technikum kollégiuma, balassagyarma­ti Bájcsy-Zsilinszky úti iskola és az óvoda, a szécsényi óvo­da, 'a salgóbányai KISZ-iskola és egyéb tömegszervezeti lé­tesítmények felújítási munká­lataiban. Mindezek mellett — mint fentebb már említettük — segítik a lakásépítéseket is. Immár évek óta segítik a ba­lassagyarmati. a rétsági Tö- VÁLL-ok munkáját; különö­sen jelentős tevékenységei — központi fűtés, víz, villany — és térvilágítási — munkákat fo'ytatnak a balassagyarmati KISZ-lakótelepen. a tanácsi jellegű beruházások közül részt vesznek a pásztói, a ba­lassagyarmati és a szécsényi AFIT-telepek építésében, de rendkívül jelentős a SZOT- igazgalóság megbízásából a mátrai üdülőkörzetben kifej­tett tevékenységük. A vállalat dolgozói ott vannak a SZOT galyatetői, mátrafüredi, mát­raházi, parádsasvári üdülői­nek korszerűsítési, felújítási munkálatainál, de segítik a megyei ipartelepítési program megvalósítását is. A rétsági TÖVÁLL'lal kö­zösen — határidő előtt — a tervezett költséghatáron belül — készítették el a Romhánvi Építési Kerámiagyár VIDEN- TA-csarnokát, de több új be­ruházás szerelési, munkájában is részt vettek. Mindezek mellett, a válla­latnál igen jelentősnek tartják a tüzeléstechnikai üzemegysé­get. amelynek dolgozói olaj- égők karbantartását, szerelé­sét, üzembe helyezését végzik. Ilyen célú munkák kivitelezé­sére megállapodást is kötöttek a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalattal és a Heves me­gyei Tanácsi Építőipari Válla­lattal, s jelentős számú olaj­égő fe'ett „bábáskodnak” már. Amíg 1973-ban még mindössze harminc égőt helyeztek üzem­be. addig ez év végére ez a szám — természetesen a kar­bantartással együtt — már el­éri a kettőszázat. Fejlődik, él, eredményeket ér el a Szerelőipari Szövetke­zeti Közös Vállalat. És a jö­vő? Néhány évig még igény mu­tatkozik az olajégők szerelésé­re; e részleget fejleszteni kí­vánják. Tovább növelik a munka hatékonyságát — ami­hez a kisgépesítés mellett je­lentősen hozzájárul majd a dolgozók szállításának megol­dása is. És a további célok: a munkaerő, a szakképzett szerelők megtartása, a mun­kafegyelem további szilárdí­tása, a föld- és .emelési mun­kák gépesítése. Mindezekkel az intézkedé­sekkel kívánják kitűzött el­képzeléseiket megvalósítani a Szerelőipari. Szövetkezeti Kö­zös Vállalat dolgozói, hogy ele­get tegyenek a velük szemben támasztott követelmények­nek, elvárásoknak, és segítsék mega’apító termelőszövetke­zeteik jobb boldogulását is. Ezzel az MSZMP XI. kong­resszusa által meghatározott feladatok rájuk eső részét is teljesíteni akarják. (X)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents