Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

Bl!3í ujscag ca Scalgotar|cani IngcaCHcaaikezelö lffäBScaBcatnäl ? Tavaly, jelentős évfordulót, megalakulásának 25. évét ün­nepelte a Salgótarjáni Ingat­lankezelő Vállalat. Ma már talán el sem hisszük, hogy az alapítást követő évben, 1950-ben mindössze 20 épület, 150 bérleménnyel tartozott a válallathoz, 30 munkás és al­kalmazott, 10 házfelügyelő és járdatakarító jelentette az üzemet. A technikai felsze- r’ltség igen szegényes volt. A szállítás kézikocsival történt és bizony szakemberekben sem bővelkedett a vállalat. A tevékenység mindössze az • épületek fenntartására és ja­vítására korlátozódott. Később, 10 év múlva, 1960- bnn már 1397-re nőtt a vál­lalat kezelésében levő bérle­mények száma és javultak a feltételek is. Persze ami a járműállományt illeti, még mindig messze volt az In­gatlan a mától, amikor 13 különféle gépkocsival, motor­kerékpárokkal, több tucat kerékpárral rendelkezik. A megnőtt feladatok tették szükségessé egy új telephely építését, kialakítását. Jelen­tős dátum 1964. május 1-e, pipikor a jelenlegi Bajcsv- Ksilinszky úti teleohelv át- edásra került 1 millió 600 ezer forintos ráfordítással. Bővült n tevékenységi kör. a távhő- es melegvíz-szolgáltatás is a^ vállalat ..profilja” lett. Ug- ' ésszerűen megnőtt a kezelt őrlemények száma! Érthető, szén időközben a városre- onstrukció nagv méreteket ,itött. s ezzel párhuzamosan őtt a vállalat feladata. Je­lentős korszerűsödés követke­zett be az épületállományban — az épületvagyon értéke növekedett. A Salgótarjáni ír. 'atlankezelő Vállalat tevé- : ysége és szervezettsége ! ízhetően javult. Közös erő- ' sikerült a feladatokat esíteni. A jó munkát di- ■ri, hogy 1971-ben dicsérő f ’velet kapott a vállalat. A etkező esztendőben. 1972- - ■ pedig elnyerték a Kiváló lalat megtisztelő címet. A gazdasági, párt- és szakszer­vezeti vezetés, együtt a fiata­lokkal arra törekszik, hogy minél jobban megfeleljen a vállalat a követelményeknek, hogy teljesítse az elváráso­kat. Sikeres volt például a gáz­program megvalósítása, 1968- tól napjainkig — határidő előtt — 1600 bérleménybe ke­rült be a gáz, mintegy 42 millió forintos ráfordítással. A távfűtést saját erőből 200 bérleménybe vezették be, s a korszerűsítés közel 6 mil­lió forintba került, ezzel is növekedett a korszerűen, távfűtéssel ellátott lakások száma, A Salgótarjáni Ingat­lankezelő Vállalat tagja az Ingatlankezelő Vállalatok Társulásának. Ennek nagy előnye, hogy korszerű szak­mai és technológiai ajánlások állnak rendelkezésére, s így 1973 óta korszerűbb módsze­rekkel dolgoznak^ új anyago­kat alkalmaznak a lakóház- felújításom során. A jubileum évében fejlesztették a telep­helyet és már megkezdték a felkészülést az ötödik ötéves terv időszakára. Már a je­lennél tartunk. Az 1950-ben teljesített 1 176 000 forintos termelési terv tavaly több mint 62 millió forint volt. Ekkor több mint 5000 bérle- ménvt kezelt a vállalat, am elvnem bruttó értéke meg­haladja az 1 milliárd forin­tot. Jelenleg összesen 530 éoület több mint 5200 lakás­sal 1 milliárd 200 millió fo­rint értékben van a vállalat kezelésében. ehhez jön még az SKÜ-től átadásra kerülő épületállomány. Várják, kérik a véleményt Amikor a lakások felújítá­sáról beszélgettünk, többen a jelenlevő szakemberek közül megemlítették, bizony néhá- nyan extraigényekkel lép­nek fel. Például kék csempét kémek, importcsaptelepet, talpas mosdót és folytathat­nánk a felsorolást. Ezt nem tudják és nem is akarják ki­elégíteni ! Igénylik ugyanak­kor a vállalatnál, hogy a la­kosok nyilvánítsanak véle­ményt! Nagy segítséget jelen­tenek az észrevételek, legye­nek azok akár dicsérőek, vagy elmarasztalók. A „be­járásoknál” ott vannak a la­kóbizottságok képviselői, a tanácstagom és ott a helyszí­nen is meg lehet beszélni a vitás ügyeket. A vállalat aj­taja mindenki előtt nyitva áll — várják, kérik a véle­ményt. • A nemzeti vagyon jelentős része- a lakásállomány. A la­kások felújítása, karbantartá­sa nagyon komoly feladat. A városrekonstrukció kedvező­en alakította ki Salgótarján képét.^Eltűntek a jórészt kis­méretű, rossz állapotú épüle­tek. A felújításokkal jól ha­ladnak és az ötödik ötéves terv végére úgy tűnim „egye­nesben” lesz a vállalat, meg­közelítőleg behozza a felújí­tásoknál az elmaradást. Eh­hez kapcsolódik, hogy már a negyedik ötéves tervben is jelentős összegeket fordítot­tak gépesítésre — szállítóesz­közök vásárlására 2 millió forintot — s ezek az építő­iparig gépek mind-mind a felújításoknál nyújtanak majd nagy segítséget. Szólnunk kell a vállalat és a bérlők közti kapcsolatról, a szolgáltatásokról is. A mintegy 130 házfelügyelő és megbízott többsége ismeri a rendelkezéseket, szakkép­zett és jó kapcsolatot épí­tett ki a lakókkal. A baj ott kezdődik, amikor a lakók nem ismerik a rendelkezése­ket. Amikor például valaki elköltözik a lakásból — nincs még kijelölve az új bérlő és „megfeledkezik” arról, hogy a lakást ugyanúgy kell átad­nia, mint amikor először lé­pett be az ajtón. Egészségügyi festést kell végrehajtani, le kell mázolni a nyílászáró szerkezeteket és így tovább. Ha mindé* nem történne meg, akkor a vállalat kényte­len a helyreállítási munkára kötelezni azt a bérlőt, aki a karbantartást elmulasztotta. Együttélési szabályok Külön fejezetet érdemelne — itt csak röviden szólunk róluk — egyesek hogyan tartják be, illetve hogyan te­kintik semmisnek az együtt­élési szabályokat. Vannak la­kók, akik mit sem törődnek a szomszéddal. Hangoskod­nak, duhajkodnak, vagy ép­pen fapapuccsal okoznak „kellemes” perceket. Sok pa­nasz érkezik hasonló ügyben a vállalathoz és kevesen tud­ják, hogy szabálysértési eljá­rást is indíthat a renitenske- dők ellen az Ingatlankezelő Vállalat. Sokan megfeledkez­nek magukról akkor, amikor anyagilag is kárt okoznak a lakásokban. A liftrongálások­ra gondolunk! Figyelmet ér­demlő adat, hogy a szemétle- dobót sem úgy használják, ahogy elő. van írva. A válla­lat évenként 220—250 ezer forintot fizet ki a rágcsálók irtására. Melegágya utóbbiak­nak a pincerész is, amely na­gyon sok helyen tele van lommal, kacattal. A különbö­ző mellékhelyiségek hasz­nálata, gondatlan kezelése is jelentős összegbe kerül, mert Ka Saj van azonnal szőlnaS, jeleznek. Évente 180—200 esetben kell kiszállni a bérlő hibája, felületessége, csatorna- eldugulás elhárítása végett. Itt említjük meg, hogy sok helyen telefirkálják a lépcső- házak falát, a tévéerősítő­berendezéseket megrongál­ják. Ez sem kis pénz, ha hozzávesszük, hogy a közpon­ti tévéantennák felújítására közel 400 ezer forintot fordí­tott legutóbb a vállalat. Utoljára hagytuk azokat, akik rendelkezés ide vagy oda, fittyet hánynak a lakbér­befizetésekre, hátralékban vannak. November hónap vé­gén például több mint 110 ezer forint lakbérhátralékot mutat a mérleg és ez nem kis összeg. Az elmúlt évek során a fent említett dolgok­ra számos példa volt, de ez nem jellemző, mert a lakos­ság túlnyomó többsége be­tartja az egvüttélés szabálya­it és a rendeltetésszerű la­káshasználatot. Mit terveznek jövőre? Lakásfelújításra 13 millió forintot és más vállalatokkal együtt további 3,8 millió fo­rintot. A város központjában megkezdődnek a tévéantennák szerelései. Jól lehet majd fogni a szlovák adót és a második programot. Erre 800 ezer forintot fordít az Ingat­lankezelő. A gázszolgáltatás­sal kapcsolatos felújításokra 4,3 millió, a különböző táv­fűtő-berendezések felújítására 2,260 millió forintot szánnak. Mint azt már említettük, a vállalat is tagja az Ingat­lankezelő Vállalatok Közös Társulásának, s ez azt jelen­ti, hogy a felújításoknál kor­szerű anyagokat használ, mint a stologen homlokzati festék, vagy alumínium csa­tornát a korábbi horganyzot­tal szemben, de említhetjük a bituthene szigetelőanya­got. Az úgynevezett megelőző karbantartásra — már szól­tunk arról is, hogy ez is tervszerűen folyik a vállalat­nál — jövőre 4 millió forin­tot terveznek. Ugyancsak az új esztendő eseménye, hogy január 1-től a kohászati üze­mektől 49 épületet — 598 la­kást — mintegy 114 millió forint értékben vesz át az Ingatlankezelő Vállalat. Je­lenleg a leltárkészítés, a bér­leményellenőrzés folyik,' ezeknek az épületeknek a felújítását is jövőre végzi majd el a vállalat. Ismételten kéri a vállalat a lakosság támogatását, hogy jobb, hatékonyabb munkát tudjon végezni a felújítások­nál és a hibaelhárításoknál. (X) Bővítik a lakossági szolgáltatást A Karancsvölgyi Építőipari Szövetkezet elnökének nyilatkozata A Karancsvölgyi Építőipari Szövetkezet több mint 130 tagja hasznos munkát végez nemcsak a Karancs völgyé­ben, hanem a megyszékhelyen, Salgótarjánban is. Az év­ről évre növekvő termelési érték azt bizonyítja, hogy a lakossági szolgáltatás a legfontosabb számukra, de több üzem és gyár lakóházainak felújítását, az iskolák tatarozá­sát, tanműhelyek karbantartását is elvégzik. A szövetke­zet ez évi termelési értéke eléri a mintegy 20 millió fo­rintot. Ilyen évet régen zárt a szövetkezet. A fejlődésről, az eredményekről beszélgettünk Zsidai Zoltánnal, a szö­vetkezet elnökével. r — Tagságunk ebben az év­ben ünnepelte szövetkezetünk megalakulásának tizenötödik évfordulóját. Erre az idő­szakra esik, hogy befejezzük a negyedik ötéves terv idő­szakára cétal HWWIt fel­adatainkat, de felkészültünk az ötödik ötéves terv sikeres (átmenetére is. Ilyen időpontban, amikor számításba vesszük, mérlegre Itesszük munkánk másfél évti­zedes eredményeit és megter­vezzük a jövőt, szólni taeD a megoldásra váró feladataink­ról, azokról az új követel­ményekről, umdtyefc 1976-tól (érvényesülnek szövetkezetünk |é!et®>en is. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt öt év alatt, a ne­gyedik ötéves terv idején fejlődésünk töretlen volt Ter­melékenységünk — az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés értéke — 34,8 százalékkal nőtt, 10 százalékkal megha­ladva a tervezett növekedést. — Mivel bizonyítható a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban elért fejlődés? — Az utóbbi öt esztendő alatt szövetkezetünk tagsága SÍ millió forint értékű építő^, szak-, szerelőipari termelést állított elő, amelynek több mint kétharmad része fenn­tartási munka volt. Növeke­dett a lakossági szolgáltatás, ezen belül a lakáskarbantar­■ tási tevékenj'ségünk volume­ne, aminek értéke jelentő­sen meghaladja az előző öt év tényszámát. Csupán egy összeget említek. Ebben az évben több mint hárommil­lió forint értékű karbantartá­si, szolgáltatási tevékenysé­get fejtettünk ki. Pedig gon­dunk is akadt, hiszen nem tudtuk feltölteni létszámun­kat, sőt az ipari tanulók kép­zéséből történő utánpótlás sem biztosítható szövetkeze­tünknél. Ez utóbbit csak azért említem, hogy bizo­nyítsam: szövetkezetünk tag­sága mindent megtett a la­kossági igények, s általában a velünk szemben támasztott követelmények teljesítéséért. — Ebben az időszakban hogyan gyarapodott a szö­vetkezet vagyona? — Azzal kell kezdenem, hogy 1971 és 75 között ösz- szesen 2,7 millió forintot köl­töttünk beruházásokra, töb­bet, mint azt megelőzően 10 év alatt. A meglevő állóesz­közeink, gépi berendezéseink­nek 64 százaléka a negyedik ötéves terv időszaka alatt ke­rült beszerzésre. Ebben az időszakban alakítottuk ki Sal­gótarjánban is az új építés- vezetőségi területünket, mely­hez jelentős támogatást biz­tosított a megyei tanács. Az üzembe helyezett új gépek, berendezések révén csökkent a fizikai erőkifejtés és jelen­tős eredményeket hoztak a termelékenység területén is. A teljesség kedvéért azon­ban el kell mondani, hogy dolgozóink a gépek kezelését az első időben idegenül fo­gadták, s csak később jöttek rá, hogy a gép segítője a dolgozó embernek, s a gon­dos üzemeltetés idejében végzett ápolását, javítását meghálálja teljesítőképességé­ben, élettartamának meghosz- szabbodásában. — Milyen új vonások je­lentkeztek a szövetkezetnél a negyedik ötéves terv során? — Elöljáróban azt kell em­líteni, hogy az elmúlt öt év alatt erősödött szövetkeze­tünknél az üzemi demokrá­cia, kiszélesedett a szocialis­ta munkaverseny, stabilizá­lódott gazdasági helyzetünk, s emellett szervezetileg is vál­tozás állott be. A gazdaságta­lan üzemelés miatt megszün­tettük a fűtésszerelő-részle­get, de a múlt évben tovább bővítettük profilunkat a Bu­dapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységében vállalt bérmunkával, s meg­elégedéssel nyugtázhatjuk, hogy a hozzáfűzött gazdasá­gi eredményeket eddig meg­kaptuk. Bár csak szóban említet­tem az üzemi demokrácia fej­lődését, amellyel szemben öt évvel ezelőtt is hasonló vá­rakozás volt bennünk. Ma azt mondhatjuk, hogy dolgo­zóink ésszerű tanácsokkal se­gítették a vezetést abban, hogy nagyobb feladatok megoldására merjünk vál­lalkozni. Most a tervidőszak végén megállapíthatjuk, hogy szövetkezeti tagságunk bizo­nyított, célkitűzéseinknek ele­get tettünk, gazdaságilag megerősödve fejezzük be a tervidőszakot, s a jó kollek­tív szellemben úrrá tudtunk és tudunk lenni gondjainkon is. — Milyen elképzelésekkel kezdik a következő tervidő­szakot? — A január elsején életbe lépő új ötéves tervidőszakra is készítettünk már középtá­vú tervet. Biztosak vagyunk abban viszont, hogy egyes adatait az új szabályozók mi­att még módosítanunk kell. Tény, hogy a jövő évtől gaz­dálkodásunk, termelésünk minden szintjén, minden munkahelyen még fegyelme­zettebb, termelékenyebb, ta­karékosabb, ésszerűbb gaz­dálkodást kell megvalósítani. Ezt szolgálja már az is, hogy az 1976-os évre áthúzódó be­fejezetlen termelésünk lé­nyegesen kevesebb lesz, mint az idei év elején volt. De­cember második felében át­adásra kerültek a már ko­rábban megkezdett munkák, a termelési programunkban szerepeltetett munkák, s a vál­lalkozási szerződéseinknek csekély kivétellel eleget tet­tünk. Feltétlen el kell mon­dani azt is — éppen javuló munkánk bizonyításául —, hogy míg az első háromne­gyed évben termelési ter­vünkhöz viszonyítva egymil­lió forint, árbevételi tervünk­höz viszonyítva pedig 1,7 millió forint lemaradásunk volt, a negyedik negyedév­ben kifejtett munka alapján, dolgozóink munkaversenyének sikeréül árbevételünkből több mint 3 millió forint nyere­ség realizálódott, amelynek tömege több mint kétszer nagyobb az elmúlt év azo­nos időszakáénál. Arról is szólni kell, hogy bérgazdál­kodásunk kiegyensúlyozot­tabb volt, mint a múlt év­ben. A termeléssel, a terme­lékenység növelésével, a be-, fejezési határidők gyorsításá­val összefüggően alapbérükön kívül, prémium- és jutalom- jellegű kifizetésekben része­sültek az arra érdemes dol­gozóink az év második felé­ben, most már több alkalom­mal. — Milyen új szolgáltatást ígérnek a lakosságnak? — Az elképzeléseink sok­rétűek. Salgótarjánban, az úgynevezett pavilonsorban például a cipőipari szövetke­zet helyiségében úgynevezett lakossági szolgáltatási felve­vőhelyet létesítettünk. Itt szobafestő, és mázoló, bur­koló, üvegező, asztalos, bá­dogos, villanyszerelő, vízveze­tékszerelő, ács- és kőműves- munkákat vállalunk. Ügv gondoljuk, hogy ezzel a íel- vevőrészleggel biztosítjuk a megyeszékhely, de a környe­ző községek lakosságának szolgáltatását.' Mi most ilyen értelemben önmagunkat kí­náljuk. De azt akarjuk elér­ni, hogy egyetlen lakásból sem hiányozzék szükség ese­tén a szobafestő, mázoló, a burkoló, az üvegező, vagy más olyan szakmunkás, amit a Karancsvölgyi Építőipari Szövetkezet biztosítani tud. Mi azt kérjük, hogy Salgó­tarjánban hívják a 28-56-os telefonszámot, s ott jelent­sék be igényeiket. Ha ez a szolgáltatásunk beválik, ak­kor még többet tudunk nyúj­tani a lakosságnak, amiért végső soron szövetkezetünket éppen 15 évvel ezelőtt, mi alapító tagok létrehoztuk — fejezte be nyilatkozatát Zsi­dai Zoltán, a szövetkezet el­nöke. , (X) j

Next

/
Thumbnails
Contents