Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-19 / 297. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP * O GR AD M EfiY'EI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LA XXXI. ÉVF. 297. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. DECEMBER 19., PÉNTEK Tanácskozik a Kubai KP kongresszusa <3. oldal) Folytatta munkáját as o rsságsty ülés Az ötödik ötéves terv vitája Csütörtökön délelőtt a Parlamentben foly­tatta munkáját az országgyűlés téli üléssza­ka. Az elfogadott napirendnek megfelelően folytatódott a vita a népgazdaság V. ötéves tervéről beterjesztett törvényjavaslat fölött. Készt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Bé­la, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár Ist­ván, Németh Károly és Sarlós István, MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, to­vábbá a Központi Bizottság titkárai, valamint A vitában elsőként dr. Szekér Gyula, Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Tisztelt országgyűlés! Kedves képi'iselő elvtársak! Az V. ötéves terv népgaz­daságunk további töretlen tünk el: jelentősen az Lengyelországgal, Csehszlo­vákiával, Romániával és Ju­goszláviával kötöttünk. El- a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai pá- sósorban a szovjet iparral ala­holyokban helyet foglalt a Budapesten akk- kítottunk ki pzen a területen reditált külképviseletek számos vezetője és is nemzetközi jelentőségű tagja. együttműködést: az autóbu­szok és a közúti járművek hátsó futóműveinek szállítá­sára, majd később a Zsiguli- egyezmény néven ismert meg­állapodás keletében --Személy­gépkocsi-alkatrész kooperáció­ra. E kooperáció kezdete óta 1980-ig a nagy sorozatban gyártott autóalkatrészekért majdnem 150 ezer darab sze­mélygépkocsit vásárolunk. A Szovjetunióval és az NDK-vai öt évre szerződés­ben rögzített szállítások ezen a területen példa nélküliek a világon: sehol nem szállíta­nak egyetlen megállapodás értékelésekor megállapította, dés keretében a jármű-, rész- keretében ilyen nagy mennyi­hogy az utóbbi öt esztendő- egység- és alkatrészgyártás ségű autóbuszt. Az idén már ben a gazdasági építőmun- ugyancsak jelentős, szétgyű- megközelítően 9000 autóbuszt kában jó eredményeket ér- rűző hatással van az egész küldünk a KGST tagországok­Szekér Gyük: A tervjavaslat legtöbb célja gazdaságunk fejlesztésének szolgálata Szekér Gyula a kőolaj-, a földgáz-, a vil­fejlödésének, népünk gazdasá gi és társadalmi felemelkedé­sének terve. Ezt a tervet nem elég'csak elfogadnunk, hanem üzem, számottevően nőtt a képviselni, támogatni is kell, társadalmi munka hatékony­jobban kell dolgozni azért, sága, folyamatosan emelke- hogy minden mutatóját tel- dett az életszínvonal. A kima- jesíthessük. Ugyanakkor ' azt gasló eredmények ellenére az is meg kell mondanunk: az új ötéves tervben mégis cél- V. ötéves tervjavaslat az elő- szerű szerényebb haladást ző időszak eredményeihez ké- terveznünk. Az utóbbi két pest valamelyest szerényebb évben a világgazdaságban be- fejlődést irányoz elő, hogy a következett és hazánkat érzé- fejlődés folyamatosságának és kényén érintő változásokat, az a népgazdasági egyensúly energiahordozók, a nyersanya- megszilárdításának kettős kö- gok, a korszerű gépek és be- vetelményét egyszerre teljesít- rendezések drágulását mind- hessük. eddig nem tudtuk még a sa­bővült a magyar gazdaságra. A jármű- ba. Az NDK-ban például lamosenergia- és a cellulóz népgazdaság teljesítőképes- ipari együttműködés ma már nemrégiben indult útjára a sége, termelésbe lépest csak- a különböző szakosítási és 20-ezredik magyar autóbusz, nem száz korszerű gyár és kooperációs egyezmények A Szovjetunióba pedig eddig egész körére épül, amelyeket több mint 30 ezer autóbuszt a Szovjetunióval, az NDK-val, szállítottunk. Tartós együttműködésen alapuló árucsere ellátásunkat biztosító beruhá­zások. Az együttműködés to­vábbi elmélyítése érdekében a következő években a KGST- ben hosszú távú, 1990-ig szó­ló együttműködési komplex célprogramokat dolgozunk ki a fejlesztés legfontosabb te­rületeire. Szekér Gyula ezután hang­súlyozta, hogy a szocialista gazdasági együttműködés új formáinak hatása nemcsak a gazdasági eredmények pozi­tív változásában merhető le, hanem ezek új, mozgósító, szervező erőt jelentenek a munkában, gazdaságunkban A magyar—szovjet petrol- Tisztelt országgyűlés! kémiai együttműködés a na- A tervegyeztetések során za1 korszerű petrolkémiai ipar mb(j nyílt kapcsolataink di­alapjamak lerakását segítette namikus fejlesztésére a többi elő, nagymértekben hozzájá- KGST-tagországgal is. ör­Az MSZMP Központi Bi- ját munkánkban létező tarta- 1 ylva tőkés műanyagimpor- vendetes, hogy a Szovjetunió és társadalmunkban — mon­zottsága legutóbbi ülésén a lékok kiaknázásával ellensú- tunk csökkentéséhez. Az mellett a többi szocialista IV. ötéves terv teljesítésének lyozni. együttműködés keretében tíz országgal is egyre nő a tar­éven át, évenként 130 ezer tós együttműködésen alapu­n _ _ ■ n * ■■ " tonna etilént és 80 ezer ton- ló árucsere-forgalom. Az V. mnamiKUSait I@|l@uO J}a ProPbbnf szállítunk a ötéves terv idején a szakosí­dotta, majd így folytatta: a járműipari, a számítástechni­kai és a petrolkémiai beruhá­zások határidőre elkészültek. A magyar—szovjet petrolké­kapcsolatok Hazánk adottságaiból nos értékben hatféle műanya got vásárolunk vissza. A petrolkémiai együttmű- kö- kedelmi forgalmunk egyhar- ködösben ma már a Szovjet­Szovjetunióba, ahonnan azo- tási és kooperációs egyezmé- miai együttműködésben a két vetkezően sohasem mulaszt- madát. Országaink között a hatjuk el a külgazdasági ha- következő öt évben a külke- tások figyelembevételét, a reskedelmi forgalom csaknem gazdasági építés belső és kül- ötvenszázalékos növekedését ső tényezőinek együttes vizs- tervezzük. Igen örvendetes, gálatát. Ezért vessünk egy rövid pillantást a világgazda­ság helyzetére! A KGST-or- szágok gazdaságát a lendüle­tes és tartós növekedés jel­lemzi. Ezzel szemben a fej- részben azzal alapoztuk meg; ubió mellett Lengyelország, Csehszlovákia és Románia is részt vesz. i A magyar—szovjet gazda­sági együttműködés keretében a legutóbbi évben számbs új egyezmény született. A meg- . kötött és előkészített egyez- mények és . megállapodások között — fontosságát és pers­hogy energiahordozó-impor­tunk — kalóriaalapon szá molva — több mint 60 szá energiaszállítások növelését nyék már a kölcsönös áru- ország területén együttesen szállítások 20—30—40 száza- körülbelül 15 milliárd forint lékára terjednek ki. összegű beruházás összehan­Új vonása tervünknek, hogy golását valósítottuk meg há- a szocialista kétoldalú kap- rom esztendő alatt. Kézzel- csolatok mellett a sokoldalú fogható bizonyítéka ez a szo- integrációs együttműködést is cialista gazdasági integráció magában foglalja. életrevalóságának, megérősí­Energia- és nyersanyag-ellá- ti annak további kiszélesíté:*;- tásunk biztosítása érdekében be vetett bizalmunkat. Pél- elengedhetetlenül szükséges, dának említem a több mint hogy a bennünket érdeklő 10 éves magyar—szovjet és a közös fejlesztésekben, szám magyar—lengyel tímföld-alu­lett tőkésországok gazdaságá­ban a viszonylag hosszú ideig tartott konjunktúra után gaz­dasági válság bontakozott ki. A fejlett tőkésországok ipari termelése a sok évi dinami­hogy különböző magyar szál­lításokkal részt veszünk a Szovjetunió területén a ki­termelőkapacitások bővítésé­ben. Igen örvendetes, hogy pektíváját tekintve — kiemel­kedik az olaj- és földgázve­zetékek műszer- és hírközlő rendszerének további közös fejlesztésére és gyárfáséra vonatkozó szerződés. Ezek a a berendezések a Szovjetunió­szerint 10 nagyobb egyezte­tett KGST-beruházásban szük­ségleteink és anyagi lehető­ségeinkhez mérten , részt ve­gyünk. Ezek között a legnagyobbak sza. minium együttműködést. Ed­dig hárommillió tonna tim­földet szállítottunk ki, és majdnem 1 millió tonna alu­míniumot vásároltunk visz­ma- ban a több ezer kilométeres kus fejlődés után tavaly már Szovjetunióba irányuló megtorpant és az idén előre- gyár gépexport csakneyn két- gáz- és olajvezetékek" távtíá- láthatólag 5—10 százalékkal harmada kooperációs és sza- nyitását végzik maid és ie .... A,. , , . .. . . - nyitását végzik majd, és je csökken. Mindezeket a tényé- kositasi megállapodásokon lentősen növelik a kőolaj- és zőket mérlegelni kell tehát öt- alapul. földgázszállítások üzembiz­eves tervünk jóváhagyása- A magyar-szovjet timföld- tonságát. or- alumínium egyezményt a Exportstruktúránk Az előirányzott gazdasági közelmúltban hosszabbítot- tése szempontjából Súlypontokat a tőkés kivitelre Tisztelt országgyűlés! V. ötéves terv alapo­tartós együttműködési fejlesz- Az V. ötéves terv egyik kon­___________ __________ jelentős, legnagyobb jelentőségű és leg- Megérett az ideje annak, n övekedés fontos forrásai — tuk meg 1985-ig, Ez az együtt- hoSy a következő 10—15 év- nehezebb feladata a nem szó- ho§y az eddiginél sokkal job­hazai erőfeszítéseinkre tá- működés adott 'módot a hat- ,fe kialakultak, illetve rész- cialista országokat érintő ex- ban súlypontokat képezzünk, maszkodva a dinamikusan vanas évek közepétől arra, ■ n még alakulóban van egy port-import terveink teljesi- ^ roegdiágúit energiahor- fejlődő külgazdasági kapcso- hogy hazánk egyik ielent.ős sor- a mezőgazdaságot és az tése dozók, nyersanyagok és be­látok. különösen ezek hatéko- ásványi kincsét a bauxitot ételmiszeripart érintő nagy E viszonylatban importun- rendezések' ellentételezésére nyabb es nagyobb biztonságot energiaszegénységünk ellené- horderejü megállapodás, el- kát 35—40, exportunkat leg- sokkal több árut kellene ki­nyújtó új formái. A tervja- re , gazdaságosan hasznosít- sosorban a Szovjetunióval, de alább 60—65. százalékkal kell termelnünk többletkiadásaink vaslat -ezért a következő öl hassuk mas KGST-országokkal is. A növelni. Ez a feladat azért fedezésére, vagy még nagyobb évre a külkereskedelmi for- v' 15 évre aláírt — számunkra is bonyolult, mert itt rém értékű, jobb minőségű, illető­galom 45—50 százalékos nö- . fnHaf el ^ a],íS t0bb mint 100 milliárd forint támaszkodhatunk a szociális- ,e§ úí termékek tömegét kel­vekedését irányozza elő úgy, Iom.os nel>et 10§ial el dlu" exportot lehetővé tevő — ta országok között szokásos lene exportálnunk. Nyilván­hogy ezen belül nagyobb mér- mimumipar Míg a magyar zöldség-gyümölcs egyezmény tervegyeztetés szilárd alapjai- val°- h°gy az utóbbiakra kell téliben emelkedjen a kivitel, külkereskedelmi forgalom a egy korábbi megállapodás ra. törekednünk. Jobb minőségű, különösen tőkésviszonylatban, világforgalom egy százalékát meghosszabbítása és kibőví- Termékeinknek csak egy í°bban értékesíthető, vala­Fejlődésünk szempontjából éri el, a hazai alumínium tése. Lehetőség mutatkozik ar- része felel meg a tőkéspiac kö- m*nt új termékek gyártásá­változatlanul a Szovjetunió- készáruk exportja az alumini- ra, hogy újabb- egyezménye- vetelményeinek. Tetézi gond- val kell a tőkéspiacokon meg­val kialakított kapcsolataink un? készáru viiagloigalom 4 két írjunk alá. amelyek ga- jainkat az is, hogy tőkésex- jelennünk._ a legfontosabbak, a legjelen- szazalekara becsülhető. bona- és húsexoortunk hosz- portunk néhány hagyományos Mindebből az a következte­tösebbek. A Szovjetunióval A KGST-tagországokkal ki- szu távú és előnyös kiviteli termékcsoport mellett eléggé fás vonható le, hogy ma még bonyolítjuk le teljes külkeres- épült járműipari együttműkö- feltételeit teremtik meg, szétaprózott és nem nyugszik nagyobb hangsúllyal vetődik fel belső tartalékaink feltárá­sának szükségessége. Ügv lát­juk, hogy exportfeladatunk nagyobb részel a je.emeg működő üzemekből, a megle­vő termelőeszközükkel és en- berállománnyal, tehát a már ma meglevő térmeiöeroKxei kell biztosítani. Említettem, hogy nem szo­cialista exportunkat 1972. évi változatlan árakon több mint 6Ü—65 százalékkal kell /nö­velni. Folyóárakon számúi va azonban nem szocialista ex­portunkat több mint kétszere­sére kell növelni öt év alatt. Azért említettem a folyóára­kat, mert vállalatainknak az évek során majd a mindenkor esedékes folyóáran kell ido­mulniuk a piac változó körül­ményeihez. Az élelmiszergaz­daságnak kétszeresére, a könnyűiparnak és a vegyipar­nak több mint kétszeresére, a gépiparnak csaknem há­romszorosára kell növelnie lö­késexportját. Ez rendkívül nagy feladat. Éppen ezért, az eddiginél is jobban kell töre­kedni arra, hogy tőkésexpor­tunk egyre növekvő hányada hosszabb időre megkötött, a műszaki fejlesztést és az érté­kesítést is felölelő kooperáci­ós és más együttműködési szerződések keretében jöjjön létre. Sajnos, ez évi tőkésex­portunk elmarad a múlt évi­től. Éppen ezért a lövő évi tőkésexport-előirányzataink teljesítése mind a termelő, mind a külkereskedelmi vál­lalatok előrelátóbb és aktí­vabb munkáját igényli. Szembe kell néznünk ugyanakkor azzal is, hogy a Közös Piac országaiban egyes termékeinket diszkrimináció sújtja. Ez is nehezíti helyze­tünket. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya szellemében is határozottan tovább harco­lunk a szocialista országokat, köztük a hazánkat is sújtó diszkrimináció megszünteté­séért. Tisztelt országgyűlés! Olyan helyzetben vagyunk, hogy a következő években — a fejlődés természetes követ­kezményeként — tovább nö­vekszik a nemzetközi környe­zet hatása gazdaságunkban. Tudatában kell lennünk an­nak, hogy külgazdasági kap­csolataink eredményes fej­lesztése nemcsak rajtunk mú­lik ugyan, de a mi kezünkben is van. Ügy kell alakítanunk, tökéletesítenünk gazdasá­gunk szerkezetét, hogy minél jobban alkalmazkodhassunk a világgazdaság változó kö­vetelményeihez. Olyan termé­kek kellenek tehát — a szo­cialista országokkal legújab­ban megkötött egyezménye­ink is ezt igazolják —, ame­lyek konstrukcióban és tech­nológiában egyaránt mg-ie- lelnek a mai nemzetközi szín­vonalnak, amelyek egyaránt megfelelnek a belső, a szocia­lista és a tőkéspiacra is. Nem rendezkedhetünk be arra, hogy a fejlesztésben különválasz- szuk a szocialista és a tökes- piac igényeit, ehhez nincs is elégséges anyagi és szellemi kapacitásunk. A nagy tömegű, szériában gyártott, hosszú tá­vú szocialista együttműködési egyezményekben rögzített ter­mékeinket és elsősorban gé­peinket és ; berendezéseinket kell tőkésexportra is alkal­massá tenni! A közepes tech- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents