Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
Ä z ötödik ötéves terv vitája (Folytatás az 1. oldalról) nikai színvonalat képviselő, gyenge vagy bizonytalan minőségű aruk sem a szocialista, sem a tőkéspiacokon nem kelendőek vagy csak alacsonyabb áron lesznek eladhatók. A feldolgozóipar szelektív fejlesztése során tehát az egyes ágazatok, illetve a vállalati profilok jövőjét aszerint kell megítélnünk, hogy milyen mértékben képesek lépést tartani az egyre szigorúbb műszaki és gazdasági követelményekkel. Hozzáteszem, hogy itt nemcsak egyes termékekről, termékcsoportokról van szó, hanem komplex termék- és szolgáltatásrendszerekről. Végezetül arra szeretnék még egyszer rámutatni, hogy a tervjavaslat legfőbb célkitűzésé népünk életszínvonalának, gazdaságunk megalapozott fejlesztésének szolgálata. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatának szellemében- kell még jobban dolgoznunk a fejlett szocialista társadalom építésén. A beterjesztett V. ötéves tervjavaslatot a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. győződését, hogy az áruszál- pedig azt jelenti, hogy 1976* lítási megállapodások teljes ban kielégítő, jó színvonalú egészében realizálódnak, ez lesz a lakosság áruellátása. 4—5 százalékhal magasabb fogyasztás Szurdi István: Javul az áruválaszték, kulturáltabbá válnak a kiszolgálási körülmények A miniszter a kiskereskedelmi forgalom alakulását elemezve elmondotta, hogy a lakosság áruvásárlásra fordított kiadásai a most befejeződő ötéves tervidőszakban évenként átlagosan 9.3 százalékkal, vagyis évente átlag 15—16 milliárd forinttal emelkedtek. Folyóárakon számolva az 1970. évi 140 miliiard- daí szemben 1975-ben előreláthatólag 218 milliárd forint ..értékű árut értékesít a kiskereskedelem. Importcikkekre öt évvel ezelőtt körülbelül 25 milliárd, az idén pedig már 37—38 milliárd forintot költött a lakosság, vagyis, az importáruk részaránya a kiskereskedelmi forgalomban 17—17,5 százalék Az, áruk választékára jellemző, hogy jelenleg körülbelül 70—80 ezer féle cikk van forgalomban, s a választék jelentős része kicserélődött az utóbbi öt évben. — Természetesen tudjuk — mondotta —, hogy a vásárlói közérzetet nemcsak az áruellátás népgazdasági adatokkal bizonyítható fejlődése határozza meg. A fogyasztók közérzetét befolyásolja, hogy vásárlási igényeit helyileg, napról napra hogyan és milyen körülmények között tudjuk kielégíteni. Kereskedelempolitikánk egyik fontos elve, hogy minden vásárló, minden időben megtalálja üzleteinkben az egyéni kívánSzurdi István ságainak megfelelő árukat, legyen az akár egy csekély értékű áramelosztó, vagy nagyobb értékű automata mosógép, sör, vagy valamilyen építőanyag. Az ilyen magas színvonalú stabil árukínálat megteremtése azonban nemcsak a kereskedelem elhatározásának a kérdése. A fogyasztási igény szerint Egy tízmillió lakosú ország képtelen arra, hogy saját termelőkapacitásaival a fogyasztási cikkeknek olyan széles választékát állítsa elő, amit lakosságunk — meglehetősen differenciálódott jövedelmi színvonala mellett — elvár. Ezért részben behozatalra kell támaszkodnunk. A szocialista országokból származó importunk évről évre dinamikusan nő. De ennek természetesen korlátái is vannak, hiszen saját országunk lakosságának növekvő igényeit is ki kell elégíteniök. Országunk gazdaságpolitikájába a tőkésországokkal folytatott külkereskedelem fejlesztése is beletartozik. 1970—1975 között a konvertibilis devizákkal kiegyenlített fogyasztási- cikk-importunk — beleértve az építőanyagokat is — 50 százalékkal emelkedett, és 1975-ben körülbelül 143 millió dollár értékű volt. A tőkésimportot 1976-ban sem csökkentjük, sőt némileg növeljük is. A tőkéspiacokról származó fogyasztási cikkeket illetően az árakkal vannak gondjaink, mivel azok a mi fogyasztói árainkkal összehasonlítva gyakran magasak, s — kivéve talán a textilipari termékeket — az utóbbi években jelentősen emelkedtek. Mindezekből következik, hogy bizonyos fogyasztási cikkekből — ez a termékeknek csupán egy töredékét jelenti — csak fokozatosan és bosz- szabb idő alatt tudjuk megteremteni a kínálat és a kereslet teljes egyensúlyát. Ezeknek az úgynevezett hiányzó termékeknek a körét is évről évre szűkítjük. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kereskedelempolitikában, az árukínálatban mindig számításba veszik azokat a társadalmi jelentőségű változásokat és társadalompolitikai intézkedéseket, amelyek közvetve a lakosság fogyasztási igényeit, összetételét is befolyásolják. Olyan változásokról van szó, amelyek például a népesség korösszetételében, jövedelmi viszonyaiban, az urbanizációban vagy éppen a népesedéspolitikai intézkedések eredményeként mentek és .mennek végbe. Kiemelten foglalkoznak például a fiatal korosztályok ruházati igényeinek kielégítésével; a csecsemőruházati cikkekre és a csecsemőbútorokra is nagy gondot fordít a kereskedelem. Figyelembe veszik a nyugdíjasok számának növekedését és a nyugdíjak emelkedését is, mert ezek a tényezők hatással vannak a nyugdíjasok által vásárolt árucikkek forgalmára és összetételére. A miniszter a továbbikban azzal foglalkozott, hogy az ország miiyen áruellátásra számíthat 1976. és 1980. között. Az V. ötéves terv szerint a lakosság jövedelmének növekedésével összhangban a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma — változatlan áron számolva — 27 százalékkal nő, s 1930-fcan folyóárakon számolva eléri a 330 milliárd forintot. A növekeNÓGRÁD - 1975. december 19., péntek dés mértéke szerényebb, mint az előző öt évben. Ez a szerényebb fejlődés mégis azt jelenti, hogy lakosságunk 1980-ban jövedelméből körülbelül 110 milliárd forinttal többet költhet el fogyasztási cikkek ' vásárlására mint 1975-ben. A miniszter hozzáfűzte, hogy javul az áruválaszték, kulturáltabbá válnak a kiszolgálási körülmények. Az iparcikkek forgalma a következő öt évben is gyorsabban emelkedik, mint az élelmiszereké. ami nemzetközileg elismert jellemzője az életszínvonal növekedésének. 1975-ben az összes árufogyasztáson belül az iparcikkek részaránya 53,5 százalék, az az arány 1980-ban előreláthatólag 55,5 százalékra emelkedik. Több lesz a korszerű és divatos ruházati cikk, tovább növekszik a háztartási munkát megkönnyítő gépek, eszközök, vegyi anyagok kínálata és választéka. Bővíteni fogják a biológiailag értékesebb élelmiszerek kínálatát is. Az V. ötéves terv lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi bolthálózatot tovább bővítsék, növeljék az értékesítő helyek számát. A miniszter kiemelte, hogy az V. ötéves terv számítási anyagai szerint a fogyasztási- cikk-kereskedelemben 45 000-rel kell növelni a létszámot. Az elkerülhetetlen létszámnöveléshez többféle in- tékedésre van szükség. Nem utosósorban el kell érni a kereskedelmi munka fokozottabb társadalmi elismerését. — Ügy érzem, nem vagyok elfogult, amikor azt állítom, hogy a kereskedelmi dolgozók többsége helytállásával rá is szolgált erre a megbecsülésre — mondotta a miniszter. Ezután a lakosság idei és jövőre várható áruellátásáról szólt Szurdi István. Elmondta, hogy ebben az évben a belkereskedelmi vállalatok a tervezettnél több árut értékesítenek, mivel a lakosság pénzjövedelme is magasabb a tervezettnél. A magasabb követelmények sem okoztak zavart az áruellátásban. Az idén örvendetesen tovább emelkedett a biológiailag értékes élelmiszerek forgalma. Az egv főre jutó húsfogyasztás, amely tavaly 69 kiló volt, az idén 70—74 kilogrammra emelkedett. Tejből és tejtermékekből tavaly 118. az idén 136 kilogrammot vásároltak egy lakosra számítva. Vitamindús gyümölcslevekböl az előző évben 680 vagon, az idén pedig már 760 vagonnyi kelt el. Viszont csökkent az egy főre jutó kenyér-, liszt- és zslrfcgyasztás. A miniszter elmondta, hogy a kereskedelmi vállalatok felkészültek a karácsonyi és az újévi forgalomra. Az árukészletek, a választék megfelelő. A kereskedelem nagy gonddal kezdte meg felkészülését a lakosság jijvő évi áruellátására. Az 1976. évi belkereskedelmi áruigények egyeztetésének első szakasza az érdekelt minisztériumokkal és részben a termelőüzemekkel eredményesen lezárult. Bár néhány fontos termék szállításáról még folynak a tárgyalások' kifejezte meg/ Baromfiból- halból, tojásból 10—11, tej és tejtermékekből 8—9, zöldség-gyümölcsből 4—5 százalékkal magasabb fogyasztásra készül fel a kereskedelem. Változatlan árakon számítva az ideinél 3—3,5 százalékkal nagyobb ruházati, és öt százalékkal nagyobb vegyesiparcikk-forga- lommal számolnak. Az idegenforgalomról és a turistaforgalomról szólva a miniszter elmondta- hogy az idén több mint hárommillió magyar állampolgár utazott külföldre. szemben az 1970. évi egymillióval. 1980-ban a tervek szerint 4 300 000 állampolgárunk kel útra. A Magyarországra látogató külföldiek száma, ami 1970‘ben 5 millió 600 ezer volt, az idén mintegy kilencmillió lesz, 1980-ra pedig mintegy 10— 10-5 millió külföldi érkezésével számolnak. A miniszter örvendetesnek mondotta, hogy az idén 60 000 magyar fiatal szervezett formában utazott külföldre és 70 000 külföldi fiatal érkezett turistaként hazánkba. Lassan önálló gazdasági ágazattá terebélyesedő nemzetközi idegenforgalmunk gazdasági fontosságát jelzi, hogy az idegenforgalomból származó bevételeink lényegesen emelkedtek. Rubelvi- szonylatú idegenforgalmi bevételeink részesedése a teljes rubel áruexportban az 1970. évi 2,7-ről, már tavaly 4-1 százalékra emelkedett, s nagyobb volt, mint a hús-- a baromfi- és a tejipari termékek szocialista exportjából származó bevételeink együttvéve. Dollárelszámolású idegenforgalmi bevételeink részaránya teljes tőkésáru-expor* tunkban tavaly 5.6 százalék volt, szemben az 1970. évi 4,4 százalékkal. A belkereskedelem feladatait összefoglalva a miniszter .hangsúlyozta: számolunk azokkal a szigorú feltételekkel, amelyeket a terv számunkra meghatároz. Biztosíthatom a tisztelt országgyűlést, — mondotta —, hogy a belkereskedelem dolgozói nagy felelősségtudattal látnak a növekvő feladatok teljesítéséhez. Mindent megtesznek azért, hogy az áruellátás az V. ötéves tervidőszakban a dolgozó milliók megelégedésére tovább javuljon. Tegnap szólalt fel Szomszéd Gy. István megyénk országgyűlési képviselője is. Szomszéd Gy. István felszólalása a bányászatról, az üveggyártás fejlesztéséről Megyénk országgyűlési képviselője hozzászólása első részében azzal foglalkozott, hogy a beterjesztett törvény- javaslat megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a párt XI. kongresszusa támaszt a fejlett szocializmus építésének továbbfolytatása során a központi és helyi állami, társadalmi szervekkel, a gazdasági egységekkel, egész dolgozó népünk munkájával szemben. A terv reális, bizonyítja, hogy alapos és konkrét elemzésekre épül. Kijelentette: egyet kell érteni azzal, hogy a célok elérésének elsődleges követelménye, fej* lődésünk alapja a gazdasági hatékonyság növelése, a meglevő eszközök jobb kihasználása, a termelési és gyártmányszerkezet további javítása. Elmondotta: egyetért azzal, hogy elsősorban nem új gyárak, üzemek létesítésével kell fejlődésünket megalapozni, hanem a már rendelkezésre álló termelőkapacitások hatékonyabb kihasználásával, bővítésével. Ebben igen nagyok a tartalékaink. Beszédét így folytatta: Bővültek a termelőalapok — A célok megvalósítása érdekében annak a szemléletnek kell érvényesülnie, hogy az előttünk álló feladatok szervezettebb, fegyelmezettebb munkát, nagyobb erőfeszítéseket igényelnek a központi és a helyi állami, társadalmi szervektől éppúgy, mint a gazdasági egységektől. Szomszéd Gy. István ezután arról szólt, hogy választókörzetében, de a megye fejlődésében is a negyedik ötéves terv számottevő- eredményeket hozott. Meggyorsult a gazdasági szerkezet korszerűsítése, bővültek termelőalapjaink, új üzemek letelepítésére került sor, a lakosság élet- színvonala fokozott ütemben emelkedett. ■ Mindez kedvezőbb feltételeket, jó politikai alapot biztosít az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek valóra váltásához is. Világos azonban számunkra is — hangsúlyozta, hogy a megye gazdaságának további töretlen fejlődése több területen igazodva a népgazdasági elképzelésekhez, a meglevő adottságokhoz, a kialakult új helyzethez, más jellegű feladatokat ró ránk, mint az előző tervidőszakban. Jobban kell koncentrálni erőinket azokra a területekre, ahol az átlagosnál nagyobb hatékonysággal dolgoznak, ahol a befektetett eszközök gyorsabban megtérülnek, ahol nagyobb lehetőségek mutatkoznak az export növelésére, az import csökkentésére. Megyénk képviselője hangsúlyozta, hogy fokozott figyelmet kell fordítani azokra a gazdasági egységekre, amelyek gyorsabban reagálnak az igények változására, azokat megfelelő szinten ki is tudják elégíteni, és nem utolsósorban, ahol adottak a feltételek, a már meglevő kapacitások — népgazdaságilag is hatékonyabb — hasznosításának fokozására. Ezért a gazdaság minden ágazatában az adottságok teljesebb kihasználására, a belső tartalékok intenzívebb mozgósítására kell törekedni. Elsődleges feladat az iparban a gyártmányszer- kezet korszerűsítése, a termelőberendezések és a munkaerő jobb hasznosítása. A rendelkezésre álló újabb fejlesztési forrásokat is az intenzívebb gazdálkodás eszközeként kell felhasználni. Beszédét így folytatta: Új feltárások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György miniszterelnök a Parlament üléstermében. Tisztelt országgyűlési A törvényjavaslat jelentőségének megfelelően foglalkozik az energiatermelés és -fel- használás feltételeinek javításával. Választókörzetemben, közvetlen munkaterületemen ez elsősorban a széntermelés szempontjából érint bennünket Örömmel adhatok számot arról, hogy a Nógrádi Szénbányák helyzete stabilizálódott. Azzal számolunk, hogy az évi egymillió tonnás széntermelés biztosítása hosszabb távú feladatunk. Ennek érdekében megkezdődtek az új feltárások,1 folyamatban van az aknák rekonstrukciója, nagyobb gondot fordítunk a műszaki fejlesztésre, a gépesítettség fokozására. A Nógrádi Szénbányák ehhez jelentős segítséget kapott, többek között 1975-ben mintegy 113 millió forint összegű fejlesztési támogatást. A rendelkezésre álló eszközöket ésszerű rangsorolással, tervszerűen kívánjuk felhasználni. Gondot okoznak azonban a gépbeszerzési lehetőségek, a tartalék- alkatrész-ellátás nehézségei, amelyek zavarják a gépek biztonságos üzemeltetését is. Az a véleményem, hogy a szénbányászati gépek, berendezések és a szükséges alkatrészek előállításában a hazai lehetőségek bővítésére nagyobb figyelmet kellene fordítani. Importtal kiegészítve A megyében mintegy 1800 fős olyan gépipari termelő- kapacitás áll rendelkezésre — közvetlenül a Nehézipari Minisztérium irányítása alatt , amelyet jobban lehetne hasznosítani a szénbányászat igényeinek kielégítése érdekében. Népgazdasági jelentősége van annak is, hogy a közvetlen szénbányászati igények kielégítése mellett jelentős importot takaríthatnánk meg, s hatékonyabb lenne a meglevő termelőkapacitások kihasználása is. Ezek az egységek szerintünk megfelelő°mű- szaki, szervezési intézkedésekkel, központi támogatással alkalmasak gyártmányszerkezetünk átalakítására, a szük(Folytalás a 3. oldalon)
