Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-19 / 297. szám

Ä z ötödik ötéves terv vitája (Folytatás az 1. oldalról) nikai színvonalat képviselő, gyenge vagy bizonytalan mi­nőségű aruk sem a szocialis­ta, sem a tőkéspiacokon nem kelendőek vagy csak ala­csonyabb áron lesznek elad­hatók. A feldolgozóipar sze­lektív fejlesztése során tehát az egyes ágazatok, illetve a vállalati profilok jövőjét asze­rint kell megítélnünk, hogy milyen mértékben képesek lépést tartani az egyre szigo­rúbb műszaki és gazdasági követelményekkel. Hozzáte­szem, hogy itt nemcsak egyes termékekről, termékcsopor­tokról van szó, hanem komp­lex termék- és szolgáltatás­rendszerekről. Végezetül arra szeretnék még egyszer rámutatni, hogy a tervjavaslat legfőbb célkitűzé­sé népünk életszínvonalának, gazdaságunk megalapozott fej­lesztésének szolgálata. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa ha­tározatának szellemében- kell még jobban dolgoznunk a fej­lett szocialista társadalom építésén. A beterjesztett V. ötéves tervjavaslatot a tisztelt or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlom. győződését, hogy az áruszál- pedig azt jelenti, hogy 1976* lítási megállapodások teljes ban kielégítő, jó színvonalú egészében realizálódnak, ez lesz a lakosság áruellátása. 4—5 százalékhal magasabb fogyasztás Szurdi István: Javul az áruválaszték, kulturáltabbá válnak a kiszolgálási körülmények A miniszter a kiskereske­delmi forgalom alakulását elemezve elmondotta, hogy a lakosság áruvásárlásra fordí­tott kiadásai a most befeje­ződő ötéves tervidőszakban évenként átlagosan 9.3 szá­zalékkal, vagyis évente átlag 15—16 milliárd forinttal emel­kedtek. Folyóárakon számol­va az 1970. évi 140 miliiard- daí szemben 1975-ben előre­láthatólag 218 milliárd fo­rint ..értékű árut értékesít a kiskereskedelem. Importcik­kekre öt évvel ezelőtt körül­belül 25 milliárd, az idén pe­dig már 37—38 milliárd fo­rintot költött a lakosság, vagyis, az importáruk rész­aránya a kiskereskedelmi for­galomban 17—17,5 százalék Az, áruk választékára jellem­ző, hogy jelenleg körülbelül 70—80 ezer féle cikk van forgalomban, s a választék jelentős része kicserélődött az utóbbi öt évben. — Természetesen tudjuk — mondotta —, hogy a vásár­lói közérzetet nemcsak az áruellátás népgazdasági ada­tokkal bizonyítható fejlődése határozza meg. A fogyasztók közérzetét befolyásolja, hogy vásárlási igényeit helyileg, napról napra hogyan és mi­lyen körülmények között tud­juk kielégíteni. Kereskede­lempolitikánk egyik fontos el­ve, hogy minden vásárló, minden időben megtalálja üz­leteinkben az egyéni kíván­Szurdi István ságainak megfelelő árukat, legyen az akár egy csekély értékű áramelosztó, vagy na­gyobb értékű automata mosó­gép, sör, vagy valamilyen építőanyag. Az ilyen magas színvonalú stabil árukínálat megteremtése azonban nem­csak a kereskedelem elhatá­rozásának a kérdése. A fogyasztási igény szerint Egy tízmillió lakosú ország képtelen arra, hogy saját ter­melőkapacitásaival a fogyasz­tási cikkeknek olyan széles választékát állítsa elő, amit lakosságunk — meglehetősen differenciálódott jövedelmi színvonala mellett — elvár. Ezért részben behozatalra kell támaszkodnunk. A szo­cialista országokból szárma­zó importunk évről évre di­namikusan nő. De ennek ter­mészetesen korlátái is van­nak, hiszen saját országunk lakosságának növekvő igénye­it is ki kell elégíteniök. Or­szágunk gazdaságpolitikájába a tőkésországokkal folytatott külkereskedelem fejlesztése is beletartozik. 1970—1975 kö­zött a konvertibilis devizák­kal kiegyenlített fogyasztási- cikk-importunk — beleértve az építőanyagokat is — 50 százalékkal emelkedett, és 1975-ben körülbelül 143 mil­lió dollár értékű volt. A tő­késimportot 1976-ban sem csökkentjük, sőt némileg nö­veljük is. A tőkéspiacokról származó fogyasztási cikkeket illetően az árakkal vannak gondjaink, mivel azok a mi fogyasztói árainkkal összeha­sonlítva gyakran magasak, s — kivéve talán a textilipari termékeket — az utóbbi években jelentősen emelked­tek. Mindezekből következik, hogy bizonyos fogyasztási cik­kekből — ez a termékeknek csupán egy töredékét jelenti — csak fokozatosan és bosz- szabb idő alatt tudjuk meg­teremteni a kínálat és a ke­reslet teljes egyensúlyát. Ezeknek az úgynevezett hi­ányzó termékeknek a körét is évről évre szűkítjük. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kereskedelempolitiká­ban, az árukínálatban mindig számításba veszik azokat a társadalmi jelentőségű válto­zásokat és társadalompolitikai intézkedéseket, amelyek köz­vetve a lakosság fogyasztási igényeit, összetételét is befo­lyásolják. Olyan változások­ról van szó, amelyek például a népesség korösszetételében, jövedelmi viszonyaiban, az urbanizációban vagy éppen a népesedéspolitikai intézkedé­sek eredményeként mentek és .mennek végbe. Kiemelten foglalkoznak például a fiatal korosztályok ruházati igényei­nek kielégítésével; a csecse­mőruházati cikkekre és a csecsemőbútorokra is nagy gondot fordít a kereskedelem. Figyelembe veszik a nyug­díjasok számának növekedé­sét és a nyugdíjak emelkedé­sét is, mert ezek a tényezők hatással vannak a nyugdíja­sok által vásárolt árucikkek forgalmára és összetételére. A miniszter a továbbikban azzal foglalkozott, hogy az or­szág miiyen áruellátásra szá­míthat 1976. és 1980. között. Az V. ötéves terv szerint a lakosság jövedelmének növe­kedésével összhangban a fo­gyasztási cikkek kiskereske­delmi forgalma — változat­lan áron számolva — 27 szá­zalékkal nő, s 1930-fcan folyó­árakon számolva eléri a 330 milliárd forintot. A növeke­NÓGRÁD - 1975. december 19., péntek dés mértéke szerényebb, mint az előző öt évben. Ez a sze­rényebb fejlődés mégis azt jelenti, hogy lakosságunk 1980-ban jövedelméből kö­rülbelül 110 milliárd forinttal többet költhet el fogyasztási cikkek ' vásárlására mint 1975-ben. A miniszter hozzá­fűzte, hogy javul az áruvá­laszték, kulturáltabbá vál­nak a kiszolgálási körülmé­nyek. Az iparcikkek forgalma a kö­vetkező öt évben is gyorsab­ban emelkedik, mint az élel­miszereké. ami nemzetközileg elismert jellemzője az élet­színvonal növekedésének. 1975-ben az összes árufogyasz­táson belül az iparcikkek részaránya 53,5 százalék, az az arány 1980-ban előrelátha­tólag 55,5 százalékra emelke­dik. Több lesz a korszerű és divatos ruházati cikk, tovább növekszik a háztartási mun­kát megkönnyítő gépek, esz­közök, vegyi anyagok kínálata és választéka. Bővíteni fogják a biológiailag értékesebb élel­miszerek kínálatát is. Az V. ötéves terv lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi bolthálózatot tovább bővítsék, növeljék az értékesítő helyek számát. A miniszter kiemelte, hogy az V. ötéves terv számítási anyagai szerint a fogyasztási- cikk-kereskedelemben 45 000-rel kell növelni a létszá­mot. Az elkerülhetetlen lét­számnöveléshez többféle in- tékedésre van szükség. Nem utosósorban el kell érni a kereskedelmi munka fokozot­tabb társadalmi elismerését. — Ügy érzem, nem vagyok el­fogult, amikor azt állítom, hogy a kereskedelmi dolgozók többsége helytállásával rá is szolgált erre a megbecsülésre — mondotta a miniszter. Ezután a lakosság idei és jövőre várható áruellátásá­ról szólt Szurdi István. Elmondta, hogy ebben az évben a belkereskedelmi vál­lalatok a tervezettnél több árut értékesítenek, mivel a lakosság pénzjövedelme is magasabb a tervezettnél. A magasabb követelmények sem okoztak zavart az áru­ellátásban. Az idén örvende­tesen tovább emelkedett a biológiailag értékes élelmi­szerek forgalma. Az egv főre jutó húsfogyasztás, amely ta­valy 69 kiló volt, az idén 70—74 kilogrammra emelke­dett. Tejből és tejtermékek­ből tavaly 118. az idén 136 kilogrammot vásároltak egy lakosra számítva. Vitamin­dús gyümölcslevekböl az előző évben 680 vagon, az idén pedig már 760 vagonnyi kelt el. Viszont csökkent az egy főre jutó kenyér-, liszt- és zslrfcgyasztás. A miniszter elmondta, hogy a kereskedelmi vállalatok fel­készültek a karácsonyi és az újévi forgalomra. Az árukész­letek, a választék megfelelő. A kereskedelem nagy gond­dal kezdte meg felkészülését a lakosság jijvő évi áruellátá­sára. Az 1976. évi belkeres­kedelmi áruigények egyezte­tésének első szakasza az ér­dekelt minisztériumokkal és részben a termelőüzemek­kel eredményesen lezárult. Bár néhány fontos termék szállításáról még folynak a tárgyalások' kifejezte meg­/ Baromfiból- halból, tojás­ból 10—11, tej és tejtermé­kekből 8—9, zöldség-gyümölcs­ből 4—5 százalékkal maga­sabb fogyasztásra készül fel a kereskedelem. Változatlan árakon számítva az ideinél 3—3,5 százalékkal nagyobb ruházati, és öt százalékkal na­gyobb vegyesiparcikk-forga- lommal számolnak. Az idegenforgalomról és a turistaforgalomról szólva a miniszter elmondta- hogy az idén több mint hárommillió magyar állampolgár utazott külföldre. szemben az 1970. évi egymillióval. 1980-ban a tervek szerint 4 300 000 állam­polgárunk kel útra. A Ma­gyarországra látogató külföl­diek száma, ami 1970‘ben 5 millió 600 ezer volt, az idén mintegy kilencmillió lesz, 1980-ra pedig mintegy 10— 10-5 millió külföldi érkezésé­vel számolnak. A miniszter örvendetesnek mondotta, hogy az idén 60 000 magyar fiatal szervezett formában utazott külföldre és 70 000 külföldi fiatal érkezett turistaként ha­zánkba. Lassan önálló gazdasági ágazattá terebélyesedő nem­zetközi idegenforgalmunk gazdasági fontosságát jelzi, hogy az idegenforgalomból származó bevételeink lényege­sen emelkedtek. Rubelvi- szonylatú idegenforgalmi be­vételeink részesedése a teljes rubel áruexportban az 1970. évi 2,7-ről, már tavaly 4-1 százalékra emelkedett, s na­gyobb volt, mint a hús-- a baromfi- és a tejipari termé­kek szocialista exportjából származó bevételeink együtt­véve. Dollárelszámolású ide­genforgalmi bevételeink rész­aránya teljes tőkésáru-expor* tunkban tavaly 5.6 százalék volt, szemben az 1970. évi 4,4 százalékkal. A belkereskedelem feladatait összefoglalva a miniszter .hangsúlyozta: számolunk azokkal a szigorú feltételek­kel, amelyeket a terv szá­munkra meghatároz. Biztosít­hatom a tisztelt országgyűlést, — mondotta —, hogy a bel­kereskedelem dolgozói nagy felelősségtudattal látnak a növekvő feladatok teljesítésé­hez. Mindent megtesznek azért, hogy az áruellátás az V. ötéves tervidőszakban a dolgozó milliók megelégedé­sére tovább javuljon. Tegnap szólalt fel Szomszéd Gy. István megyénk ország­gyűlési képviselője is. Szomszéd Gy. István felszólalása a bányászatról, az üveggyártás fejlesztéséről Megyénk országgyűlési kép­viselője hozzászólása első ré­szében azzal foglalkozott, hogy a beterjesztett törvény- javaslat megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a párt XI. kongresszusa tá­maszt a fejlett szocializmus építésének továbbfolytatása során a központi és helyi ál­lami, társadalmi szervekkel, a gazdasági egységekkel, egész dolgozó népünk munká­jával szemben. A terv reális, bizonyítja, hogy alapos és konkrét elemzésekre épül. Kije­lentette: egyet kell érteni az­zal, hogy a célok elérésének elsődleges követelménye, fej* lődésünk alapja a gazdasági hatékonyság növelése, a meg­levő eszközök jobb kihaszná­lása, a termelési és gyárt­mányszerkezet további javítá­sa. Elmondotta: egyetért az­zal, hogy elsősorban nem új gyárak, üzemek létesítésével kell fejlődésünket megalapoz­ni, hanem a már rendelkezés­re álló termelőkapacitások hatékonyabb kihasználásá­val, bővítésével. Ebben igen nagyok a tartalékaink. Beszé­dét így folytatta: Bővültek a termelőalapok — A célok megvalósítása érdekében annak a szemlélet­nek kell érvényesülnie, hogy az előttünk álló feladatok szervezettebb, fegyelmezet­tebb munkát, nagyobb erőfe­szítéseket igényelnek a köz­ponti és a helyi állami, társa­dalmi szervektől éppúgy, mint a gazdasági egységektől. Szomszéd Gy. István ezután arról szólt, hogy választókör­zetében, de a megye fejlődé­sében is a negyedik ötéves terv számottevő- eredménye­ket hozott. Meggyorsult a gazdasági szerkezet korszerű­sítése, bővültek termelőalap­jaink, új üzemek letelepítésé­re került sor, a lakosság élet- színvonala fokozott ütemben emelkedett. ■ Mindez kedve­zőbb feltételeket, jó politikai alapot biztosít az ötödik öté­ves terv célkitűzéseinek való­ra váltásához is. Világos azon­ban számunkra is — hangsú­lyozta, hogy a megye gazda­ságának további töretlen fej­lődése több területen igazod­va a népgazdasági elképzelé­sekhez, a meglevő adottságok­hoz, a kialakult új helyzethez, más jellegű feladatokat ró ránk, mint az előző tervidő­szakban. Jobban kell kon­centrálni erőinket azokra a területekre, ahol az átlagos­nál nagyobb hatékonysággal dolgoznak, ahol a befektetett eszközök gyorsabban megté­rülnek, ahol nagyobb lehető­ségek mutatkoznak az export növelésére, az import csök­kentésére. Megyénk képviselője hang­súlyozta, hogy fokozott figyel­met kell fordítani azokra a gazdasági egységekre, ame­lyek gyorsabban reagálnak az igények változására, azokat megfelelő szinten ki is tudják elégíteni, és nem utolsósor­ban, ahol adottak a feltételek, a már meglevő kapacitások — népgazdaságilag is hatéko­nyabb — hasznosításának fo­kozására. Ezért a gazdaság minden ágazatában az adottsá­gok teljesebb kihasználására, a belső tartalékok intenzí­vebb mozgósítására kell törekedni. Elsődleges feladat az iparban a gyártmányszer- kezet korszerűsítése, a termelőberendezések és a munkaerő jobb hasznosítása. A rendelkezésre álló újabb fejlesztési forrásokat is az intenzívebb gazdálkodás esz­közeként kell felhasználni. Beszédét így folytatta: Új feltárások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György miniszterelnök a Parlament üléstermében. Tisztelt országgyűlési A törvényjavaslat jelentő­ségének megfelelően foglalko­zik az energiatermelés és -fel- használás feltételeinek javítá­sával. Választókörzetemben, közvetlen munkaterületemen ez elsősorban a széntermelés szempontjából érint bennün­ket Örömmel adhatok számot arról, hogy a Nógrádi Szénbá­nyák helyzete stabilizálódott. Azzal számolunk, hogy az évi egymillió tonnás szénter­melés biztosítása hosszabb tá­vú feladatunk. Ennek érde­kében megkezdődtek az új feltárások,1 folyamatban van az aknák rekonstrukciója, nagyobb gondot fordítunk a műszaki fejlesztésre, a gépe­sítettség fokozására. A Nóg­rádi Szénbányák ehhez jelen­tős segítséget kapott, többek között 1975-ben mintegy 113 millió forint összegű fejlesz­tési támogatást. A rendelke­zésre álló eszközöket ésszerű rangsorolással, tervszerűen kívánjuk felhasználni. Gondot okoznak azonban a gépbeszer­zési lehetőségek, a tartalék- alkatrész-ellátás nehézségei, amelyek zavarják a gépek biztonságos üzemeltetését is. Az a véleményem, hogy a szénbányászati gépek, beren­dezések és a szükséges alkat­részek előállításában a hazai lehetőségek bővítésére na­gyobb figyelmet kellene fordí­tani. Importtal kiegészítve A megyében mintegy 1800 fős olyan gépipari termelő- kapacitás áll rendelkezésre — közvetlenül a Nehézipari Mi­nisztérium irányítása alatt , amelyet jobban lehetne hasznosítani a szénbányászat igényeinek kielégítése érde­kében. Népgazdasági jelentősége van annak is, hogy a közvet­len szénbányászati igények kielégítése mellett jelentős importot takaríthatnánk meg, s hatékonyabb lenne a meg­levő termelőkapacitások ki­használása is. Ezek az egysé­gek szerintünk megfelelő°mű- szaki, szervezési intézkedések­kel, központi támogatással alkalmasak gyártmányszerke­zetünk átalakítására, a szük­(Folytalás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents