Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

Tanácskozik az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Az ipar fejlődését öt év alatt összesen 340—350 milli­árd forint beruházással se­gítjük elő. Tovább folytatjuk a termelési szerkezet korsze­rűsítésében fontos szerepet játszó központi fejlesztési píogramok megvalósítását. Terveinkben központi he­lyet foglal el az energiater­melés és -ellátás. A villamos- energia-ipar termelése a kö­vetkező öt évben erőteljes ütemben, évenként közel 7 százalékkal nő majd. A tervjavaslat szerint to­vábbra is — bár az eddigi­nél lassabban — folytatjuk az energiaszerkezet korszerűsí­tését. 1980-ra az energiafel­használásban a szénhidrogé­nek arányát az 1975. évi 57 százalékról 64—66 százalékra növeljük. 1980-ban a népgazdaság vil- lamosenergia-igénye mintegy 35 milliárd kWó lesz, az idei 25 milliárd kWó-val szembon. A növekvő import mellett te­hát az erőművi kapacitások mintegy 1500 mW-os bővíté­sére is szükség van. A többi ágazat közül a ter­melés a leggyorsabban a vegy­iparban nő, évenként több mint 9 százalékkal. Ezen be­lül a petrolkémia fejlődik a legdinamikusabban. Öt év alatt a műanyagtermelés több mint két és félszeresére, a poliakril-nitrilszál termelése több mint kétszeresére nő. Számottevően növeljük a korszerű műtrágyák, növény­védő szerek, állatgyógyászati és takarmánykiegészítő szerek gyártását. Tovább folytatjuk a gyógyszeripar fejlesztését. Ugyanakkor a bányászatban és a kohászatban az átlagos­nál kisebb lesz a fejlődés üte­me. A strukturális változtatásokat aeeíti elő. hogy a vas- és acél­gyártásban — korszerűbb, ér­tékesebb termékek gyártása végett — elsősorban az ötvö­zött és nemesacélgyártmá- nvok. acéllemezek, betonacé­lok- valamint kohászati má­sodtermékek előállítását nö­vel iük. Nagy figyelmet fordítunk a gépiparra, mert a gyártmány­szerkezet átalakításában és korszerűsítésében ez az ipar­ág rendelkezik a legnagyobb lehetőségekkel. A gépipar rugalmasságá­nak javítása céljából a terv az elő- és félgyártmányok, al­katrészek és részegységek kor­szerű termelésének a fejlesz­tését, a bel- és a külföldi koo­peráció erőteljes bővítését irá­nyozza elő. Néhány fejlesztésre kijelölt területen — a jobb exportké­pesség érdekében — megkez­dődik a fontosabb gyártmá­nyok, gyárlmánycsoportok technológiai rekonstrukciója. A könnyűiparban folytat­juk a ruházati ipar rekonsb rukcjóját. Az élelmiszeriparban a lakosság ellátásának javítása, a gazdaságos kivitel növe­lése és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági termékek mi­nőségileg magasabb szintű feldolgozása és tárolása a feladat. Termelési és fejlesztési cél­jainkat csak úgy valósíthat­szocialista országokkal, min­denekelőtt a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal foly­tatott tervszerű együttműkö­désnek és a kölcsönös áru­forgalom erőteljes fejleszté­sének. Fokozódik az űj formáknak, a termelési együttműködé­seknek, a nyers- és alapanyag­termelés közösen történő fej­lesztésének a szerepe. Részt veszünk az orenburgi gázveze­ték, az uszty-ilimszki ceflu- lózkombinát, a kiembajevi az­besztkitermelő és -dúsító kom­binát és a Vinnyica—Albert- irsa közötti 750 kv-os villa­mos távvezeték építésében. A feldolgozóiparban is bő­vülnek kooperációs és szako­sítási kapcsolataink. mondani, nincs mód arra, vákon múlik. Kezdeményező hogy a jelenlegi helyzetben munkájuk nemcsak saját tér minden jogos és gazdaságilag veik, hanem az egész Jövedelem- cm árpolitika Tisztelt országgyűlési Kedves képviselő elvtársak! Jövedelempolitikánk fel­adata a munka szerinti elosz­tás következetesebb megva­lósítása, valamint az alacsony jövedelmű családok anyagi helyzetének az átlagot meg­haladó mértékű javítása. Ezért a tervidőszakban öt év alatt 14—16 százalékos reál­bér-növekedést és 18—20 szá­zalékos reál jövedelemi-növe­kedést tervezünk. Azzal szá­molunk, hogy a termelőszö­vetkezetekben dolgozók ke­resetének átlagos növekedése azonos lesz a munkásokéval, alkalmazottakéval. A szociálpolitikai célokra álló eszközök­ből elsősorban a gyermekek eltartásához és neveléséhez való hozzájárulás növelését, valamint az alacsony nyugdíj­jal rendelkezők nyugdíjának emelését irányozza elő a terv. Árpolitikánkat egész gaz. juk meg. ha a XI. pártkong­resszus határozatának és a kor­mány munkaprogramjának megfelelően, következetesebben élünk a nemzetközi szakosí­tással és kooperációval páro- suló szelektív iparfejlesztés lehetőségeivel. A jovoben ha­tározottabb intézkedéseket kell tennünk a gazdaságtalan termelés korlátozására, de le­hetőleg megszüntetésére. A nehézségekből csak az le­het a kiút, hogy a vezetők meg­vizsgálják, milyen változtatá­sok szükségesek a vállalat daság politikánknak éséletszinJ. Társadalompolitikai és gaz­dasági feladata nk megvalósí­tásához a tervjavaslat össze­sen 970—980 milliárd forint beruházását irányozza elő. A szocialista szektorban 870 milliárd forint értékű beruhá­zásra kerülhet sor. Ez 25—26 százalékkal nagyobb mint 1971—75-ben. Figyelembe vé<ve azonban a gazdasági egyensúly köve­telményeit, a rendelkezésre ál­ló anyagi eszközöket, vala­mint az építési előirányzat fe­szességét — ez a beruházási lehetőségek fe'ső határát je­lenti. Ezért társadalmi és gaz­dasági megfontolások alap­ján rangsorolni kelletit az igényeket és őszintén meg kell esszeru igényt kielégítsünk. Tisztelt országgyűlés! Az V. ötéves terv végrehaj­tása szempontjából kiemelt jelentősége van annak^ hogy már a tervidőszak első évé­ben határozott eredményeket érjünk el, mindenekelőtt az egyensúlyi viszonyok javítá­sában, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában, az export kívánatos mennyi­ségének. minőségének és szer­kezetének kialakításában. Ép­pen ezért, az 197g-os éves terv teljesítése minden tekintetben elengedhetetlen' követelmény. A terv megvalósítása át­fogó gazdaságszervező mun­kát követel. A Miniszterta­nács kidolgozta azokat az in­tézkedéseket. amelyeket a törvényjavaslat ' elfogadása után szándékozunk kiadni. Ezek a tervtörvény végrehaj­tásához szükséges konkrét fel­adatokat. határidőket és fele­lősöket határozzák meg. A népgazdasági terv az or­szág terve. Megvalósítása azonban a vállalatokon, a ter­melő és gazdálkodó kollektí­nep­gazdasági terv megvalósításá­nak ' is a feltételét jelenti. Nyíltan meg kell mondani, hogy a magunk elé tűzött cé­lokat csak akkor valósíthat­juk meg. ha a munkafegyel­met, a munkderkölcsöt meg­szilárdítjuk és magasabb szintre emeljük. Bizonyos vagyok abban; hogy országunk egész lakos­sága megérti az előttünk álló feladatok nagyságát; hogy ve­zetők és beosztottak felisme­rik a népgazdasági tervben saját érdekeiket és ki-ki a saját munkahelyén minden tőle telhetőt elkövet a nép- gazdasági tervben foglalt cé­lok megvalósításáért. Kérem az országgyűlést, hogy a népgazdaság V. ötéves tervéről előterjesztett javas­latot vitassa meg, fogadja el és a tervet emelje törvényerő­re. Az expozé után szólal! fel dr. Bognár József, Szép­völgyi Zoltán. Beszédeiket a 4. oldalon közöljük. Felszó­lalt Németh Károly, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. termelési szerkezetében ahhoz, hogy az eddiginél értékesebb, jövedelmezőbb és kelendőbb termékeket gyártsanak. A gyártmányszerkezet kor­szerűsítése mellett javítani kell termelési kultúránkat- tö­kéletesíteni kell a meglevő termékek minőségét, a szállr tókészség egyidejű javításá­val. Ennek is egyik módja a gazdaságtalan termelés kor­látozása és megszüntetése. A másik módja új. versenyké­pes. jól értékesíthető- korsze­rű termékek előállítása. Hangsúlyozni szeretném a viszonylag kis ráfordítással és rövid időn. belül versenyké­pessé tehető termékek kivé* lasztásának fontosságát. Folytatjuk a bevált agrárpolitikát Tisztelt országgyűlési eszközök elhasználódásából és A tervnek a mezőgazdaság a struktúraváltozásokból adó- fejlesztesere vonatkozó elő- dó igények kielégítésére öt év irányzatai a Magyar Szocia- alatt összesen 105—107 mii­lista Munkáspárt bevált ag" liárd forint beruházási össze­ró rpolitikájának folytatását get irányoz elő a terv. Amint e vázlatos ismertetés­ből is kiderül, a termelési ágazatokban a terv a fejlesz­tés minőségi tényezőire: a ha­tékonyság és a versenyképes­ség javítására, s ennek felté­teleként a termelési szerkezet korszerűsítésére helyezi a hangsúlyt. ötéves tervünknek szerves része a nemzetközi gazdasá­célozzák. A mezőgazdaságban a termelés évi 3,2—3,4 száza­lékkal növekszik, ami lénye­gében megegyezik az 1971—75 években elért fejlődéssel. Ez a magasabb bázisra épülő nö' vekedéái előirányzat, csak in­tenzív fejlesztéssel, a termő­föld ésszerű kihasználásával, a hozamok és a termelékeny­ség erőteljes emelésével érhe­tő el. vonal-politikánknak aláren­delten határozzuk meg. Ezárt az eddiginél is gondosabban vizsgáljuk az árak alakulásá­nak tendenciáit, az azokra ha­tó tényezőket, és tervszerűen biztosítjuk, hogy a fogyasztói árszínvonal mindenkor gaz­daságpolitikai és életszínvo­nalpolitikai céljainkkal össz­hangban alakuljon. Továbbra is kiemelt társa­dalompolitikai feladatunk az ország lakásállományának nö­velése. A terv összesen 430—440 ezer új lakás építé­sével, ezen belül — a beruhá­zási lehetőségek figyelembe­vételével — legalább 150—160 ezer állami lakás felépítésé­vel számol. Ebből a tanácsi bér- és az értékesítésre kerülő lakások száma legalább 140— 150 ezer lesz, amj 10—15 ezer­rel több, mint a IV. ötéves terv időszakában. A tervjavaslat előirányozza a kulturális szolgáltatások, mindenekelőtt az óvodák, ál­talános iskolák és a szakmun­kásképző intézetek fejleszté­sét. A kulturális ellátásra elő­iáemeth Karoly: A terv megvalósítása a fejlett szocialista társadalom építésének folytatását jelenti — Belpolitikai események­ben gazdag esztendő végére érkeztünk — kezdte beszédét az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Ezek sorát pártunk nagy jelentőségű XI. gében kongresszusa nyitotta meg, majd folytatódott felszabadu­lásunk harmincadik évfordu­lójával, az országgyűlési vá­lasztásokkal, a magyar szak- szervezetek kongresszusával és az országgyűlés mostani, kiemelkedő jelentőségű ülés­szakával zárul. Most az a feladatunk, hogy a párt XI. kongresszusán elhatározott társadalompolitikai céljaink­kal, gazdaságpolitikai törek­véseinkkel összhangban tör­vénybe foglaljuk flépgazdasá­zettnél nagyobb mértékben és a korábbinál egyenletesebb ütemben nőtt. Javult a társa­dalmi termelés hatékonysága, a termelés növekedése lénye- a munkatermelékeny­amit elértünk, gazdaságpoli­tikánk helyességét, népünk eredményes munkáját bizo­nyítja. Ha a világgazdaságban bekövetkezett változások nem hatottak volna kedvezőtlenül ség emelkedéséből származik, népgazdaságunkra, akkor most Az ipar, a népgazdaság veze- az eddigi legsikeresebb öt­tő ágazata, túlteljesítette fel- éves tervünk végrehajtásáról adatát, a központi fejlesztési számolhatnánk be. A tervidó- programok végrehajtása ked- szak második felében nagy- vező irányba befolyásolta a mértékben növekedtek az termelési szerkezet átalakítá- energiahordozók és alapanya- sát. A mezőgazdasági terme- gok árai, amelyekből behoza­lés növekedési üteme is je­lentősen meggyorsult. A ke­nyérgabona és a kukorica ter­melésében felzárkóztunk a vi­lág élenjáró országai közé. Emelkedett népgazdaságunk technikai színvonala, sok űj talra szorulunk, ugyanakkor az általunk exportált termé­kek ára csak mérsékelten emelkedett Emiatt, és a Kö­zös Piac diszkriminációs in­tézkedései következtében szá­mottevő veszteség érte ánép­gunk fejlesztésének követke- létesítménnyel gazdagodott az gazdaságot. A terheket döntő mértékben az állam vállalta magára anélkül, hogy egyéb kötelezettségeit csökkentette volna. ző öt évre szóló programját, amelynek megvalósításával előrehaladunk a fejlett szocia­lista társadalom építésének útján. — A közeli napokban be­irányzott eszközökből növek- fejeződő tervidőszákban a ma- vő hányadot fordítunk az gyár népgazdaság helyes A mezőgazdaság fejleszté* S1 kapcsolatok dinamikus fej­lesztése és a nemzetközi mun­kamegosztásban való részvéte­lünk elmélyítése. Nem is, lehet ez másként, mivel a terme­lés szelektív fejlesztésének, a gyártmányszerkezet korszerű­sítésének elengedhetetlen fel­tétele a nemzetközi munká­sét öt év alatt mintegy 105— 107 milliárd forint beruházás­sal segítjük. A fejlesztés kö­zéppontjában a gépesítés áll. A beruházási összegnek mint­egy a felét erre fordítjuk. A mezőgazdaság termelé­sének alapját továbbra is a oktatás céljaira. A lakosság egészségügyi és szociális ellátásának ja­vítására rendelkezésre álló erőinket mindenekelőtt a kórházi ágyak számának nö­velésére, a kórházi betegellá­tás színvonalának emelésére, különösen a szülészeti és gyermekellátást szolgáló egészségügyi hálózat bővítésé­re összpontosítjuk. irányban, eredményesen és dinamikusan fejlődött. Ha­zánkban a gazdasági építő­munka sikeresen előrehaladt, a IV. ötéves tervben kitűzött célok többségét minden eddi­ginél nagyobb tervszerűség­gel valósítjuk meg. Bővültek a társadalom termelőerői, to­vább 1 erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege. A nemzeti jövedelem a terve­ország. A gazdasági növeke­dést az életszínvonal rendsze- rés javulása kísérte. A reál­bér és a reáljövedelem növe­kedése a tervezettnek meg­felelően alakul. Az előirány­zott szociálpolitikai intézke­déseket végrehajtottuk, sőt egyes területeken túlteljesítet­— A szocialista tervgazdál­kodás fölényéről, a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk erejéről és tűk Számottevően növekedett népgazdaságunk szilárdságáról a lakásállomány, bővült a tanúskodik, hogy a tőkés inf­láció kedvezőtlen hatásai, kül­kereskedelmi veszteségeink — bár hátrányosan befolyásol­ták a gazdasági egyensúly feltételeit — nem okoztak tö­rést gazdasági fejlődésünkben. bővült gyermekintézmények hálózata. Javultak az oktatás, a köz- művelődés és az egészségügyi ellátás, valamint a tömegköz­lekedés feltételei. A lakosság áruellátása a tervidőszakban kiegyensúlyozott volt. — Megelégedéssel hatjuk meg, hogy szocialista nagyüzemek képe- megosztásban rejlő előnyök ki­zik, ezekben évente 4.5—5 használása. százalékkal növekszik majd a termelés. Emellett továbbra is jelen­tős feladatok hárulnak a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelésére, amelynek ösztön­zését és támogatását a jövő­ben is fontosnak tartjuk. Az építőipar alapvető fel­adata ebben a tervidőszakban is az, hogy a népgazdaság épí­tési-szerelési igényeinek 30— 33 százalékos növekedését terv­szerűen kielégítse. Ennek érdekében a nagy létszámú, műszakilag jól fel­szerelt építőipari szervezete­ket kell elsősorban fejlesz­teni, de fokozott gondot kel! fordítani az ésszerű és taka­rékos tervezésre is. Az építőipari fejlesztéshez n terv szerint mintegy 19—20 nTUiárd forint áll rendelke­zésre. A növekvő szállítási és hír­közlési feladatok hatékony ellátására, valamint az álló­Ezt figyelembe véve, a kül­kereskedelmi forgalom öt év alatt 45—50 százalékkal nö­vekszik. mégpedig úgy, hogy a kivitel a behozatalnál gyor­sabban emelkedik. A szocia­lista országokkal bonyolított külkereskedelmi forgalmunk1 38—40 százalékkal emelkedik. A terv szerint az import nö­vekedése 32—35, az exporté 42—45 százalék. A forgalom legdinamikusabban a gépipari és vegyi-pari termékekben bő­vül. A behozatal — az ésszerű takarékosság keretein belül —- ki fogja elégíteni a terme­lői és a fogyasztói szükségle­teket. Különösen fontos azon­ban az importtal való ésszerű gazdálkodás, az importanya­gok magasabb szintű feldolgo­zása. Nemzetközi gazdasági kap­csolatainkban továbbra is meghatározó szerepe lesz a 2 NÓGRAD - 1975. december 18., csütörtök Az ülésteremben — A megváltozott világgaz- állapít- dasági helyzetben azonban mindaz, szembetűnőbbé váltak gazda« sági munkánkban már koráb- Sf- . ban is meglevő fogyatékos­ságok. Mindenekelőtt az, hogy a szükségesnél és a le­hetségesnél lasabban halad előre a termelés szerkezeté­nek korszerűsítése; a minden piacon jól értékesíthető ver­senyképes termelés aránya nem éri el az indokolt mér­téket. Nincs lényeges előre­haladás a beruházási tévé- kenység javításában, az üzem- és munkaszervezésben, az állóeszközök kihasználásá­ban és a munkaerő-gazdálko­dásban. A megváltozott vi­lággazdasági helyzet felisme­rését csak lassan követték a szükséges intézkedések. — Pártunk Központi Bi­zottsága novemberi ülésén jóváhagyta az V. ötéves nép- gazdasági terv irányelveit. A célok meghatározásában fi­gyelembe .vette népgazdasá­gunk helyzetét, a IV. ötéves terv teljesítésének várható eredményeit, a hosszú’ távú tervező münka tapasztalatait, a KGST-országokkal lefoly­tatott terv-koordinációs tár­gyalások megállapodásait Megállapította, hogy eddigi eredményeink és gazdaságunk L (folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents