Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP NOGRAD M E GYE I BÍZOTT S AGA ES A MEGYEI TANACS.LAPJA XXXI. ÉVF. 296. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Megnyílt a Kubai KP kongresszusa (4. oldal) Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Mii pírén elén: népg'awaísihsIgn «1 k ¥. éáéves terve, a jövő évi költségvetés Szerdán délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aezél György, Apró Antal, Biszku líéla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár,István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentését. Apró Antal ezután tájékoztatta a képviselőket. hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége javaslatot terjesztett elő bizottsági tag felmentésére, illetőleg a bizottságokban felmentés és elhalálozás folytan megüresedett helyek betöltéséi-^. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről. majd Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Huszár István, a kormány elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke benyújtotta az országgyűlésnek a népgazdaság V. ötéves 26, az egy keresőre jutó reálbér pedig mintegy 18 százalékkal lesz magasabb mint öt évvel ezelőtt volt. Az idős korúak lés a gyermekes családok helyzetének javítására fontos < szociálpolitikai intézkedések születtek. Javult a tervéről szóló törvényjavaslatot, Faluvégi I.a- , lakáseUátottság. öt év alatta jós pénzügyminiszter pedig a Magyar Nép- . _____u ------^ k öztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elnökének javaslatára a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1) A népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. 2) A Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően ezután Huszár István tartotta meg expozéját. Huszar Istuan Rugalmasság, elvi következetesség Tisztel országgyűlés! Kedves elvtársak! életében egy-egy “népgazdasági terv legfonto- Fejlődésünket a beruházá- sabb célként a társadalmi tér- sok ' számottevő növelésével mejés hatékonyságának no- értük el. A most befejeződő nagy velősét, a kiegyensúlyozott és ötéves tervben közel 50 szá- ötéves egyenletes gazdasági fejlő- zalékkal nagyobb a beruháterv.ezett 400 ezernél mintegy 20—30 ezerrel több lakás épült. IV. ötéves tervünk fő céljait annak ellenére teljesítjük, hogy gazdaságunkat érzékenyen befolyásolták a tőkés világgazdaságban 1973. őszétől kibontakozó, gyors ütemű inflációtól kísért válságjelenségek és a számunkra hátrányos árarányváltozások. Az a tény, hogy a terv fő céljait ilyen körülmények között is meg tudtuk valósítani, a szocialista tervgazdálkodás fölényét bizonyítja. Ebben kétségtelenül nagy szerepe volt és van a szocialista közösség országai összehangolt, tervszerű együttműködésének, mindenekelőtt a Szovjetunióval megvalósított szoros kapcsolatoknak. Tisztelt országgyűlés! Az elmúlt öt esztendő gazHuszár István dést. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk legfontosabb eredményei éppen a tudatosan létrehozott változásokban lük« röződnek. Nincs tértől és időtől elvonatkoztatott gazdaságpolitika, . és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a rugalmassággal párosuló elvi következétes- ség, amely az MSZMP egész gazdaságpolitikai tevékenységét jellemzi. Ily módon a gazdaságpolitikának hol egyik, hol másik eleme kerül előtérbe, sőt új elemekkel, feladatokkal is gazdagodhat, miközben az egész gazdaságpolitika a korábban kitűzött stratégiai célok megvalósítását. sőt azok még következetesebb megvalósítását ■ szolgálja. Jelenleg a kitűzhető célok szempontjából az egyik ilyen meghatározó tényező, hogy a belföldi felhasználás meghaladja a rendelkezésre álló 'nemzeti jövedelmet, számottevő a költségvetés hiánya és nem kiegyensúlyozott a nemzetközi fizetési mérlegünk. {»azdasági ejgyensíily — folyamatos fejlődés Országunk jelentőségű tervidőszak lezárása, és egy dést, a termelés korszerűsítő- zások volumene, mint a megújabb kezdete. A terv minden- sét és összetételének javító- előzőben. Az átlagot mégha- dasági - fejlődése a vázolt ne- kor szocialista társadalmunk sát, a nemzeti vagyon gyara- ladó mértékben növekedtek a hézségek ellenére is jó ala- sokoldalú fejlesztését szol- pítását, a lakosság életszínvo- gépi beruházások. pokat teremt szocialista épígálja, ezért teljesítése, egy- nalának folyamátos növelé- a gazdasági építőmunka tőmunkánk folytatásához. e§y tei vidőszak alatt megtett sét, a kölcsönösen előnyös eredményeként tovább csők- a tervjavaslat elkészítése út értékelése, nem különben nemzetközi gazdasági kap- kentek az egyes országrészek széles körű, kollektív munka csolatok dinamikus bővítését, közötti gazdasági szintkülönb- eredménye. Kidolgozásában s ezen belül a KGSf-orszá- ségek. Az Alföld és a Dél-, részt vettek az ország legnaaz elkövetkező időszak céljainak és feladatainak meghatározása legfontosabb teendőink egyike, egész népünk ügye. Az 1971—75. évekre szóló gokkal való együttműködés elmélyítését, az ország védelmi erejének erősítését jelölte meg. Sikeres ötéves tervet teljesítünk Arról adhatok számot a tisz- túrája. Gyors ütemben fejlődÖsszehangolt közép és hosszú távú tervek lista életmód kiteljesedésében- is számottevő eredményeket értünk el. Az egy főre jutó , , , , , . reáljövedelem a tervnek megtelt orszaggyuiesnek hogy tek a műszak. szempontbofelelöen 1975.ben várhatóan a kitűzött célokat elertuk. Bar progresszív ágazatok, mint a tervidőszakból néhány nap például a műszeripar, a hír- még hátravan, az adatokból adástechnikai és számi tás tec hímár most megállapítható, nikai ipar, a közúti jármű- hogy a nemzeti jövedelem az gyártás, á gyógyszeripar, a előirányzott évi 5.5—6,0 szá- műtrágyagyártás, valamint a zalék helyett 6,3 százalékkal petrolkémiai ipar. A gépipar növekszik. Az ipari termelés termelésének körülbelül egyévi átlagos növekedési üte- harmada .új, legfeljebb három rne a tervezett 6 százalékkal éve gyártott termák. Mindszemben 6,5 százalékos, a me- ennek eredményeként a tett zőgazdasági termékek terme- melést meghaladó ütemben lése is gyorsabban emelke- növekedett az ipari termékek dett, mint az előirányzott értékesítése, elsősorban a kül- 2.8—3 százalék. Az évi átla- földön értékesített termékek gos növekedési ütem 3,3—3,5 mennyisége, százalék. Dunántúl gazdasági fejlődé- gyobb ipari és más vállalatai, se — a tervnek megfelelően Szoros együttműködés ala- — meghaladta az országos kult ki az országos irányító, átlagot. illetve a helyi államigazgatáGazdasági eredményeink si szervek és a tudományos alapján népünk életszínvona- kutatóintézetek között. A terv Iának javításában, a szocia- fő céijai — ismerve nehézségeink okait, a bizonytalanságok jellegét és nagyságrendjét — reálisak és megítélésünk szerint bizonyosan megvalósíthatók. fejAz elmúlt öt esztendőben a lődését jól szolgálta az iparin emz/eti jövedelem gyarapo- szerű termelési rendszerek A mezőgazdaság gyors Igáit a nödá&át teljes eg.észáben a termelékenység növekedése biztosította. A termelésben lekötött eszközöket is figyelembe — a műtrágyák, növényvédő megjelenése és elterjedése, gépesítés színvonalának Tervcéljaink _ kimunkálásában jelentős mértékben támaszkodni tudtunk az évek óta folyó hosszú távú (15 éves) tervező munka legfontosabb eredményeire. A gazdasági fejlődés fő irányait, arányait és szerkezeti változásait tekintve a közép és hosz- szú távú célok összehangoltak. Az V. - ötéves terv gazdasági fejlesztési feladatai — mindenekelőtt a termelő ágazavelése. a korszerű vegyszerek tokban, az energetikában és véve pedig a nemzeti jövedelem növekedésének már mintegy 69 százaléka a hatékonyság javulásából származott. Az előterjesztés szólt a foglalkoztatottságról, a beruházásokról. A termelési és. a ráfordítási szerkezet gyors ütemben változik. Ezt akkor is látnunk és értékelnünk kell, ha talán épp itt sürgetjük leginkább a még gyorsabb átalakulást. A szerkezeti változásokat elsősorban a központi fejlesztési programok segítik Tovább korszerűsödött az energiatermelés és a felhasználás strukszerek — egyre nagyobb mértékű alkalmazása. íme. ezek a gazdasági növekedésnek talán a legfontosabb, az intenzív fejlődést leginkább jelző vonásai. A népgazdaság hatékonyságának javulása aligha következhetett volna be, ha hazánk nem élt volna a nemzetközi munkamegosztásnak, mindenekelőtt a KGST-or- szágok tervszerű együttműködésének a lehetőségeivel. Küa mezőgazdaságban — összhangban vannak a gazdaság hosszú távú fejlesztésére kialakított fő irányzatokkal. A következő évek fontos féladata a gazdaság külső és belső egyensúlyának megteremtése, ezért a távlati fejlesztés néhány fontos céljának a megvalósítását (például a megtermelt és a belföldön felhasznált nemzeti határozottabb célként megjelölni. Kedves elvtársak! A' tervjavaslat szerint a nemzeti jövedelem öt év alatt 30—32, az ipari termelés 33— 35, az építési-szerelési tevékenység 30—33, a mezőgazdasági termelés pedig 16—18 százalékkal növekszik. A tervezett fejlődés üteme ugyan némileg lassúbb, mint amit az előző öt évben elértünk, de lényegében megfelel a IV. ötéves terv előirányzatainak. Hosszabb időszakot vizsgálva pedig közel áll az eddig elért átlagos növekedéshez. Mivel az V. ötéves terv időszakában sok tekintetben a korábbiaknál nehezebb feltételekkel kell számolnunk, a növekedés tervezett üteme az adott körülmények között és nemzetközi összehasonlításban is megfelelően dinamikus. A szocialista építés töretlen Minden megfontolás amellett szól, hogy a gazdasági egyensúly fokozatos javítását és a további .folyamatos fejlődéshez szükséges egyensúlyi helyzet biztosítását alapvető gazdaságpolitikai feladatnak tekintsük. A nemzetközi gazdasági feltételek számunkra kedvező és számottevő javulására — az előrejelzések szerint — nem számíthatunk. Ezért a gazdasági egyensúlyt alapvetően belső erőforrásainkra támaszkodva kell helyreállítani. Az egyensúly javításának egyik szükségszerű feltétele, hogy az V. ötéves terv időszakában a belföldi felhasználás növekedése a nemzeti jövedelem növekedésénél lassúbb ütemű legyen. Ennek megfelelően a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos már említett növekedésével szemben a belföldi felhasználás 23 —25 százalékos növekedését tervezhetjük. A növekedésnek ez az aránya ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a fejlesztés anyagi alapjai bővüljenek. Ily módon folytathatjuk tehát megkezdett fejlesztési programjainkat, sőt újakat is elkezdhetünk, kielégítő, bár a korábbinál szerényebb mértékben növelhetjük az életszínvonalat és emellett a nemzeti jövedelem növekményének nem kis hányadát áz egyensúly javítása érdekében használhatjuk fel. A gazdasági egyensúly javítása az államháztartás pénzügyi helyzetének erősítését is szükségessé teszi) Ezért a társadalmi tisztajövedelemnek az eddiginél nagyobb hányadát kívánjuk az államháztartás részére elvonni. Gazdasági fejlődésünk adott fokán mindez objektív szükségszerűség. Ismeretes, hogy kimerültek a termelés fej* lesztésének extenzív forrásai, már nincs lehetőség nagyszámú új munkaerő bevonására a termelésbe és új munkahelyek tömeges létesítésére. Az aktív keresők száma alig néhány tízezer fővel növekszik majd. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mezőgazdáságban csökken az aktív keresők száma, az iparban lényegében változatlan marad, míg az építőiparban és a közlekedésben /kismértékű létszámnövekedésre számíthatunk. Társadalmi és gazdasági megfontolásokból egyaránt számottevő létszám- emelkedés csak a kereskedelemben és más szolgáltatási ágazatokban tervezhető, mivel a munkaerőhiány ma különösei? ezeken a területeken okoz nagy gondokat. Mindebből következik, hogy a változatlan vagy csökkenő, esetleg alig növekvő létszám az iparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban sürgetővé teszi a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodást és a további gépesítést. ■ Meglevő lehetőségeink nagyobb kihasználását jelente- né. ha a beruházások megvalósítási idejét le tudnánk rövidíteni. Ésszerűbben kell gazdálkodni a meglevő állóeszközökkel is. Erre nyomatékosan felhívja a figyelmet az a körülmény, hogy a gépek egységére jutó termelés 1967 óta lényegében stagnál. Úgy vélem, aligha van jobb alkalom, mint az új ötéves terv törvénybe iktatása, hogy felhívjuk minden dolgozó, vezető és beosztott figyelmét: gazdasági tevékenységét az ésszerűség, az egyre hatékonyabb munkára való törekvés hassa át. Korszerűsítjük iparunkat lönösen gyümölcsözően fejlő- sét) még az V. ötéves terv dött gazdasági kapcsolatunk a sikeres teljesítése esetén is Szovjetunióval. csak a 80-us évtizedben lehet jövedelem növekedési ütemé- folytatása, népünk életszínvo- nek a közelítését, a felhalmozási hányad, főleg a feldolgozóiparok arányának növelénalának rendszeres emelése Világosan bizonyítja, hogy gazdaságpolitikánk stabil marad. Ez a stabilitás azonban nem jelenthet változatlanságot vagy éppen megmereveTisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Tovább korszerűsítjük népgazdaságunk vezető ágát, az ipart. Termelését átlagosan évi 6 százalékkal kívánjuk növelni, mégpedig úgy, ho? a nemzeti jövedelemhez va hozzájárulása ennél valam vei gyorsabban, évi 7 százi lékkai növekedjék. (Folytatás a 2. oldalon)
