Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)
1975-11-13 / 266. szám
Klubi a Szuvjetunif ban Az év elején a Szovjetunióbein 134 000 klub működött. A városokban 19 600.11 400 pedig a tál vakban. Ennél valójában több van belőlük, mert a felmérésbe nem számították be a nagyobb lakótömbök és az üdülőhelyek ideiglenes klubjait. 1 A klubok egyik csoportjába az azonos érdeklődésű emberek. horgászok. vadászok, turisták, bélyeggyűjtők, könyvgyűjtők stb. járnak. A másik csoportba pedig, az azonos foglalkozásúak klubja tartozik. Például a pedagógusok klubja, színészklub. tudósok klubja. Ezekben a klubokban- szerzői esteket, előadóesteket. vitákat rendeznek. Utóbbiakban különféle szekciók is tevékenykednek A tudósok moszkvai klubházában, már többb mint harmincéves a statisztikusok csoportja. Egy-egy megbeszélésük érte. kezletük színvonala nem marad el a tudományos szimpo- rkmétól. A sz-ovjet klubok sokat tesznek a szabad idő helyes fel- használásának megszervezéséért. Koncerteket, kiállításokat. esteket rendeznek, együttesen ünnepük meg a nevezetes dátumokat, vagv épp járják az országot, kirándulnak. A klubtagok ' természetesen nem passzívan vesznek részt a klub szellemi életében, hanem ők magük is csinálnak különböző programokat. Gyakori, hogy a matematikusok klubjában, matematikusokból álló zenekar játssza Haydn muzsikáját- vagv a közgazdász amatőr festők állítják ki klubjukban képeiket. Külön szót érdemelnek az Ifjúsági klubok, mert az ifjúság. a felnőtteknél sokkal aktívabb klubéletet él. Az ifjúsági klubokban presszó is működik. gyakran rendeznek bált- találkozókat költőkkel, és más híres emberekkel. Néhány ifjúsági klub, mint például a szibériai Akagyemgo- rodokban lévő „Pod integrálom’’, szerte az országban ismert.. A klubtagok, mintegy 90 százaléka a városi, falusi klubokban tevékenykedik- Azokban, amelyekben a szabad idő eltöltése független az életkortól, foglalkozástól. Az Ilyen területi klubok munkája a vonzáskörében élők hajlamaitól. igényeitől, érdeklődésüktől függően alakul ki. A klubok költségeit általában a szakszervezetek, és a vállalatok fedezik. A státuszban lévő munkatársak száma nem magas, különböző szakkörök vezetői, a technikai személyzet. a könyvelő, az igazgató. A munkát az aktivistákkal közösen végzik- hiszen mindig akadnak az emberek között olvanok. akik erejüket, tudásukat, a társadalomnak akarják adni. Álekszandr Blrman Lengyel íégészek Iiak bad Mai tévéajánlaiunk A szovjet televízió estje A szovjet kultúra napjai" maik keretében a Magyar Tv ezen az. estén a szovjet televízió által összeállított műsort sugároz. Amelyben van rövid" és dók umeni umfilm, észt rád műsor és lírai jelenet, népi tánc és film a téli MosakváróL A főműsoridőben 20.30 órakor Gorkij Kispolgárok cíimiű színművéből készült filmet mutatnak be. Gorkij első drámája, a Kispolgárok, amelyben megszületett az úi hős, a polgársággal szembenálló munkás. A Besszememov család egyhangú életét forrongó belső ellentétek nyugtalanítják. A f u'kar, zsarnok apa és az örökíké riadtan békítgető anya elidegenedtek gyermekeiktől. De hiába műveltebbek szüleiknél az ifjú Bessaeme" novök, boldogabbak azért nem lettek náluk. Piotr félbehagyta az egyetemet, húga, Tatjána tanítónő, de hivatása nem elégíti ki. Csak Nyíl, a fogadott fiú kiegvensylyo- zott, mozdonyvezető és szereti mesterségét. Végül is ő mer kitömi sivár, polgári környezetéből. Jelenet a Kispolgárok című magyarul beszélő szovjet film I. részéből. (November 13. — Csütörtök — 20.30 h.) Jelenet a Kispolgárok című magyarul beszélő szovjet film II. részéből. (November 13. — Csütörtök — 20.30 h.) A lengyel régészek az egyiptomi. szudáni, szíriai és ciprusi ásatások mellett. Irakban is folytatnak kutatómunkát. Október eleje óta egy lengyel régészexpedíció Ka lakúban, az asszír uralkodók egykori székhelyén végez feltárásokat. Már kiásták egy palota asszír feliratokkal díszített kapuját.. s a belső udvar kőlapokkal kirakott maradványait. A romok. az' időszámításunk előtti VIII. századból származnak. Mivel a feltárások utáni tervekben szerepel a régi palota restaurálása és részlege? helyreállítása, a leleteket a helyszínen hagyják. A kutatásokhoz nyújtott seaitség ellenében. Lengyelország értékes mezopotámiai leleteket kap, amelyeket szintén Irak területén tártak fel. Így gyarapítják , a lengve archeológusok — nemcsa' nemzetközi hírüket- de sári' múzeumaik gyűjteményét is. ii. Én a nővére vagyok. Férjemmel és két apró gyerekkel Kirgiziában lakunk, nem messze Dzsalat-Aöau varosról, a kénbányatelepen. 1941. június 22-én férjemet behívták. Természetesen beszámoltam erről Kotkovóban élő szüleimnek. Amikor otthon elolvasták a levelemet. Ljo- nya nyomban kijelentette: •>Leutazom Sutához, egyedül maradt a két kislánnyal, segítek neki.« S el is indult hozzám. Serdülőkorban volt akkor és tanulónak vették fel a bányába. 40 dekára szóló kenyérjegyet kapott. Ketten dolgoztunk és együtt neveltük a gyerekeket Előfordult, hogy h zas'aladt a munkából és hazahozta az egész 40 ■'ekás kenyerét. Mondom neki: »Miért nem etted meg 4 NÖGRAP - 1975. november 13., csütörtök magad?« — ö meg ezt feleli: “Ettem, ettem belőle, láthatod, itt vágtam le belőle.« És máris szalad a kislányokhoz és elosztja köztük á kenyeret. .. Mennyi jóság, ön- feláldozás volt benne. Szüléinknél sokkal többet ehetett volna. .. 1942-ben kijártam, hogy hazaengedjenek a szüléimhez, de Ljonyát nem engedték el a munkahelyéről: háború van, mondták. Mosf már nem kellett rólam és a gyerekeimről gondoskodnia. Erre mindenáron be akart vonulni katonának. 1943-ban a talgari katoniskola hallgatója lett (Alma-Ata közelében van.) Egy év múlva megkapta az alhadnagyi rangot és csapathoz vezényelték. Valahol Moszkva környékén majd Leningrad közelében szo’gált. Leveleiben azt írta. hogy m’nél eiőbb szeretne kijutni a frontra, hogy leszámolhasson az ellenséggel, a hazánkra zúdított szerencsét lényégért. Leningrad tói el Salgótarján óvodáiról Még nem vagyunk országos szinten Amint azt a közoktatás-politikai párthatározat is erőteljesen hangsúlyozza, iskolarendszerünkben egyre inkább növekszik az óvoda jelentősége. éppen iskola-előkészítő, alapozó nevelési szerepe következtében. Az óvodák iskola-előkészítő funkciójának növekedése társadalmi igény. Az óvodai hálózat fejlesztése megyénkben az utóbbi több mint egy évtizedben meghaladta az országos fejlesztési üiemet Ennek ellenére az országos óvodai ellátottsági szinthez még nem zárkóztunk fel. sok volt — s még lesz a jövőben is — a pótolni-, illetve tennivaló. Az óvodák nagv része, különösen a városokban, túlzsúfoltsággal küzd, s ennek teljes megszüntetésére — figyelembe véve erőforrásainkat — az" el következendő időszakban sem számolhatunk, bár oktatási rendszerünk feljesztési programján belül kiemelten fontos szerepet tulajdonítunk az óvodai hálózat kiterjesztésének, korszerűsítésének, az új óvodai nevelési program kívánalmaihoz való közelítésnek a feltételekben, összevéve nagy gondot fordítottunk az lsko’a'előkészítő funkcióhoz szükséges feltételek megteremtésére. Hogyan állunk a megyeszékhelyen. Salgótarjánban? A városi tanács művelődésügyi . osztályán nyert tájékozódásunk szerint, az egy óvodai helyre eső kiadás (bér. dologi) magasabb az országos és a .megyei átlagnál. A salgótarjáni . óvodák a megye többi óvodájánál általában jobban felszereltek, nem utolsósorban itt is megmutatkozik az utóbbi évek társadalmi erőfeszítésének eredménye. A tárgyi feltételeknél azonban szólni kell arról, . hogy az óvodaépületek jórészt már nem korszerűek (a város 16 óvodájából mindössze három épült eredetileg is erre a célra), s az óvodai foglalkoztatótermek alapterülete kicsi. nem felel meg a követelményeknek. Egy gyereknek két négyzetméter szükséges, ez 25 fős csoportot számolva 50 négyzetméter. Ezzel szemben a csoportszobák átlagban 30 négvzetméter területúek. Óvodákból a városban 120 százalékos kihasználtsággal számolunk (ez körülbelül 1600 helyet jelent). „Norma” szerint most a városban 1020 óvodai hely van. s óvodáinkba jelenleg mintegy 180p gverek jár. Az adatok is jelzik tehát, mennyire szorít a cipő. Eredmény ugyanakkor a városban, hogy az óvodás korúak 90 száaléka, az iskoláskor előttieknek pedig 95 százaléka óvodába jár. s mindössze húsz gyerek számára vált szükségessé iskolaelőkészítő foglalkozások indítása. Különös gond jelenleg a személyi ellátottságban nincs Salgótarjánban, 54 óvodai csoportra 106 óvónő jut. Cél, hogy egy óvodai csoportra két óvónő jusson, Salgótarjánban közeliünk ehhez (jelenleg 1,85 jut). 1976-ban — terv szerint — nyolc óvodai csoporttal, s két úgynevezett szükségcsoporttal bővül a város. várják tehát Salgótarjánban az óvónőket, a Balassagyarmaton végzett, középfokú képesítéssel rendelkezőket is. (Az Arany János úti bölcsőde-óvoda előreláthatólag tavasszal indul, ez hat óvodai csoportot jelent, ugyancsak indul a Kemerovo körúti kétcsoportos óvoda, s a feszültség enyhítésére két szükségcsoport a Sebaj-tele- pen.) Kaáriné. Kiss Etelka, a művelődésügyi osztály vezetője hangoztatja: — Jó szakemberekkel rendelkezünk óvodáinkban. Az óvodák vezetői, óvónőink nemcsak óvodapedagógiai feladatokat látnám el. hanem jó szervezők, koordinálók is. Ez évben például csaknem százezer forintot takarítottunk meg társadalmi munkaszervező tevékenységük következtében. Az óvodákban nyugodt légkör uralkodik, a szülőkkel a kapcsolat jó, az óvodák egyre inkább nevelési partnernek tekintik a szülőket. Az új nevelési program szerint negyedik éve folyik a munka óvodáinkban. Mint ismeretes, ennek lényege, hogy a gyermekek kezdeményezésére épül, s az óvodások önálló munkára nevelése kiemelkedő jelentőséget kap benne. Hogy mennyire jó a program, azt bizonyítja az iskolaérettek teljesítménye. Előző évben az iskolaérettségi vizsgákon alig húsz gyerek maradt vissza óvodában, 600 gyerek közül. S a program hatékonyságát bizonyítja még, hogy az első osztály végén csupán egy tucat tanuló maradt osztályozatlan az automatikus továbbhaladási gyakorlatban. A tankötelezettségi törvény végrehajtása tulajdonképpen az óvodák nevelő munkájával kezdődik, itt történik az alapozás. Nevelési kérdésekről beszélgettünk Mészáros Ottónéval, a salgótarjáni városi óvodai felügyelővel, a 7. számú óvoda vezetőjével. — Az ez évi nevelési értekezletetek témája ebben a hónapban az óvodás korú gyermekek világnézetének, erkölcsi, politikai magatartásának formálása, az ezzel összefüggő feladatok — mondja Mészáros Ottóné. — A városban ezt a témát három csoportban dolgozzuk fel. A részletezés igénye nélkül jegyzem meg. hogy mindenekelőtt a közösségi nevelésben szükséges előbbre lépnünk. Mégpedig úgy, hogv a közösséggel végzett munka megbecsülése kerüljön előtérbe. Tovább kívánjuk gyarapítani a valóság közelségéből fakadó élményeket, s mind eredményesebbé teríni az ismeretanyag nevelési céljainknak megfeie'ő feldolgozását. Erősíteni kívánjuk a szülők nevelési eljárásainak bekapcsolását az óvodai nevelésbe. ,E tanévben két alkalommal rendezzük meg a szülők iskoláját. Nagy gondot fordítunk az óvodák és az iskolák kapcsolatának további erősítésére, ennek már eddig is számos példáját sorolhatnám fel. Kettő közülük: a 10. számú óvodások a Gagarin Általános Iskolli könyvtárát használják, s minden óvoda rendszeresen jár a városi gyermekikönyvtárba; a 7. számú óvoda a Malinovszkij úti iskola tornatermét is használja. Még sorolhatnám. Mindez például a beszédkészség, az irodalmi kultúra, illetve a testi képzés fejlesztésében rendkívül jelentős. — Hol tartanak óvodáink a testi képességek fejlesztésé- ben? — E tanév egyik fő feladata a város óvodáiban a testi képességek fejlesztése. A 7. számú óvodában három éve működik a testnevelési munkaközösség, melynek feladata az új módszerek, lehetőségek kidolgözása volt. Most az itt kidolgozott módszereknek. s a minisztérium által kiadott testnevelési útmutatónak megfelelően cél, hogy a gyermekek mind többet mozogjanak az óvodában. Hogyan? Ahol lehetóség van rá, tornateremben. Ez azonban nem általános. Ugyanakkor mindenütt nyílik lehetőség az óvodák udvarainak további, e célra történő felszerelésére, illetve a felszereltség bővítésére. Itt már vannak eredményeink, s a tornaeszközökkel való ellátottság is jó. (tótli) volt ragadtatva, s azt írta, hogy egy ilyen városért és az ilyen emberekért, mint a leningrádiak, az életét sem sajnálja feláldozni. Legutolsó levelének kelte: 1944. december 15. Ezt már Magyarországról kaptuk. NeJisokára rá megérkezett a gyászjelentés... Ljonya akkor még csak tizenkilenc éves volt! Nyomtalanul eltűnt Sztálingrádnál Ny i ki La bátyám, aki 1907-ben született és harckocsizó volt. Legalább azt tudnám, hol van Ljonya sírja. Ha ön tudja. közölje velem, kéi'em. Alekszandra Bajguseva”. Tehát nem kétséges, hogy a felszabadulási emlékművön a Szerenko név után ,.L. A.” betűknek kell következniük. KELEN1ÖLDÖN ESTEK EL Azokat a gyalogosokat, akik soha sem váltak meg csikós trikójukról, amely a flottához varó korábbi tartozásuk tanú- bizonysága volt. a szovjet emberek ..tengerészlálek”- nek nevezték. Az ellenség más néven emlegette: ..fekete- halálnak” keresztelte. Ezt a nevet a hitleristák sokat emlegették, amikor Leningrádnál és Odesszánál, Szevasztopol- nál és Novorosszijszknál a válságos pillanatokban a tengerészgyalogosok rohamra indultak és „nem estek hasra a golvó előtt.”. És aprították, ahol érték az állig f»lfegyverzett és túlerőben levő fasisztákat. Jakov Pugacsov ínséges esztendőben, 1921-ben született. Szülőhelye távol esett az északi és a déli tengerektől. Brjanszk vidékén egy kis faluban, Veirescsaikiban látta meg a napvilágot. „A kollektívizálódás előtt — írja fivére. Iván Pavlovics. — szegényságesen éltünk, de aztán évről évre javulni kezdett az életünk. Én és Jakov a kolhoz jószágát legeltettük. Harminckilencben fivérem Leningrádba utazott, egy év múlva pedig tizenkilenc éves fejjel önként bevonult 'katonának. Én már korábban magamra öltöttem a katonai mundért. A honvédő háború kitörésekor már mind a ketten katonák voltunk. Fivérem kezdetben a Tqvol-Keleten szolgált, én meg nyugaton. Grodno városában. Leveleztünk egymással. Amikor kitört a háború, apánkat és Pé- tva öcsénket is mozgósították. Édesanyánk egyedül maradt otthon Jakov kivételével mindnyájan hazatértünk a frontról. Fogalmunk sem volt, hogy hol esett el középső fivérünk... Iván Pavlovics Pugacsov”. A felszabadulási emlékművön ezt olvashatjuk: Pugacsov J. P. g.haidnagy. A szovjet honvédelmi mi- nlsz'érium tisztiállományveszteséget nyilvántartó osztályán ilyen adatok szerepelnek: Jakov Pavlovics Pugacsov. született 1921-ben, hadnagv, a 83 önálló tengerész lövészdandár (akkoriban valószínűleg a 18. gárdahadtesthez tartozott, — P. B.) 16. önálló tengerészgyalogos-zászlóalj hír- adószaikiasz-para-ncsnaka. SZKP-tag, elesett 1944. december 28-án (eredetileg azt írták be, hogy decemberben nyomtalanul eltűnt, de aztán hivatalosan korrigálták) es Budapesten temették el. A kitüntetési osztályon őrzött kartonlapokról megtudhatjuk, hogy 1943. március 22-én még mint telefonosköz- legényt a Bátorságért érdeméremmel tüntették ki, halála után pedig a Honvédő Háború Érdemrend II. fokozatával. Ilyen volt a csíkos trikós pásztor, akj életét áldozta a magyar nép boldogságáért. A felszabadulási emlékművön Jakov Pugacsov neve mellett ez olvasható: Zloj Sz. A. g.-hadnagy. Ugyanannak a tengerészgyalogos-zászlósnak a !ö- vészszakasz-parancsnoka három nappal korábban eset, el, mint Pugacsov: december 25- én. Mind a ketten Kelenföl- dön haltak hősi halált délre attól a Gellérthegytől, amelyen nevük az emlékműre van vésve. Decemberben? De hiszen abban az időben meg a hitlerista csapatok voltak Kelenföldön! Igaz, de a tengerészgyalogság deszantala- kulat, s azok voltak ők, a Duna-iparton is. A feliraton második iniciálé, az ..A” téves. Az elesett tisztek közölt még egy ilyen nevű nincs (nemcsak Magyar- országon, de sehol.) (Folytatjuk)
