Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-13 / 266. szám

Rövidíti DU (IV.) Járható út — zökkenőkkel „A Dolgozz Hibátlanul munkarendszer alkalmazásá­nak érdekében elsősorban a vezetőket kell jól felkészíteni. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a közép- és alsószintű vezetők alapos tá­jékoztatására, hogy megértsék a célt. megismerjék a hozzá­vezető utat, ennek elemeit, és ezeket napi munkájukban al­kalmazzák is!” X Valóban, ez kell: a célok, módszerek megismertetése, hiszen, bár nem „egykaptafa” séma a DH, mert ami az egyik üzemben jó. nem biz­tos, hogy a másikban is az lesz. de először ezt is tanul­ni kell. Rendszeres. követ­kezetesen végzett felvilágosí­tó és propagandamunka szükséges a munkarendszer beindításához. X Gyáregységünkben érdek­lődtem, milyen útravalót kap­tak a munkarendszer beveze­téséhez? Keveset, túl felszíne­set, túl általánost — hang­zott a válasz. — Az igazgató és a főköny­velő talán kétszer-háromszor vett részt fent, a vezérigaz­gatóságon tartott előadásokon, valamivel többször, talán öt alkalommal hallgatott ismer­tetőket ugyanebben a témá­ban a DH-titkár, az szb-tit­, kár és a szakszervezet ter­melési felelőse. — Ez volt minden? — Nem. Filmeket is vetítet­tek. Az egyik, ha jól emlék­szem, a KGM áltat készített, hazai vonatkozású, a másik egy japán volt, a szervezés, a munkarendszer magasisko­lájáról. — Milyen propagandát folytattak a dolgozók között? — Stenciiezett anyagokon is­mertettük a DH történetét, lé­nyegét. saját készítésű szóró­lapok segítségével próbáltuk felkelteni az érdeklődést. És fentről rengeteg plakátot kap­tunk... — Tartottak-e előadásokat a dolgozóknak? — Nagy, összevont előadá­sokra gondol? — Igen. I — Csak ilyen céllal, nem. De termelési tanácskozásokon mindig szó esett róla, de tartottak kisebb ismertetőket a művezetők, a brigád'vezetók is. X Íme, egy járható út megkö­zelítése. Pedig... X Kohászati nagyvállalatunk példája: a DH bevezetése előtt — 22 előadást tartot­tak dolgozóknak, amelyen 1186-an vettek részt. — 20 órás szakosított tan­folyamon vett részt vala­mennyi művezető, — a vezető beosztásúak igazgatói értekezletek és el­igazítások során ismerkedtek feladataikkal. — a fizikai dolgozók szak­másított tanfolyamait 627-en hallgatták végig. X Ugyanezen vállalatunk dolgozója: —* Tömik, tömik a fejün­ket a DH-val, már évek óta. ahelyett, hogy anyagot bizto­sítanának. Hogy a jó isten­be mutassam meg, tudok-e hibamentesen dolgozni, ha nincs miből? Aztán ha meg­jön az anyag, akkor meg ne­kiesünk a melónak... Persze, hogy a nagy igyekezetben, kapkodásban becsúszik a se­lejt. X — Pedig ez a járható út, a DH-munkarendszer bevezeté­se, hiszen jelentős befektetés nélkül oldja meg a gondok egész seregét, — mondja Sal­gótarján egyik legnagyobb gyatrának igazgatója. — A korszerű szervezési rendszerek jelentős részét lehet a DH be­vezetésével megvalósítani, mindaddig, amíg a további célok végrehajtásának gátat nem szabnak a feltételek... A jelen pillanatban még hiányzó feltételek. X Idézet a KGM MTTI Dol­gozz Hibátlanul munkarend- szert ismertető bői: „... a vezetés; módszerek tökéletesítése. valamint a dolgozók munkafeltételeinek biztosítása alapvető feladat­ként határozandó meg. Ené!- kúl a DH alkalmazása ku­darchoz vezethet.” X Ez így igaz. De nem sza­bad. s nem is lehet felhasz­nálni a DH-munkarendszer bevezetésének ellenzésére. ba lenne ezt tagadni, mert ko­hászati nagyvállalatunknál is — elmondták —, a fizikai állományú dolgozók évi bére 8—10 százalékának megfelelő összeget (!) fordítanak a mun­karendszer „sínen tartására”. De még ez is megéri, hiszen sokkal nagyobb a munka- rendszerből származó ered­mény 1 De még mindig nem ez a lényeg. A munkarendszer bevezetésére irányuló törek­vések olyan hibákra is rá­irányítják a figyelmet, ame­lyek jobbá tételére egyébként semmiféle szervezés, intézke­dés nem kellene. Mert vagy régebben született már utasí­tás a megszüntetésükre — csak időközben ezt elfelejtet­ték, s iktatókban, íróasztalfió- kok mélyén porosodnak —, vagy egy öntudatos munkás kiadványa- szemszögéből — mert ilyenek is vannak! szóra sem lenné­nek érdemesek! Ezt bizonygatva mondta ne­kem egy hegesztő: — Mi a fenének erre, meg arra a munkafolyamatra kü­lön DH-intézkedési terv ki­dolgozása. jelentések készíté­se, ezek ellenőrzése, az azok­ról ^ készült jelentések újbóli továbbítása, amikor azok úgy a természetesek. Legalábbis, nekem, de még néhányunk­Hiszen vidéki gyáregységünk- nak is. Aztán, hogy más lus­ben is, ahol — mondjuk ki a szervezés bizony nem érte még el az optimális szintet és sok esetben a fent említett munkafeltételek sem adottak, szintén értek el vele jelentős eredményeket, A bevezetést célzó hiibafeltárások során több mint száz hibaforrást állapítottak meg, amelyekből kilencet tartottak a termelést gátló, s a szervezetlenségre utaló fő hibáknak, ezek részmegoldása negatív, a gyártást, a termelé­kenységet és a munkaidő-ki­használást befolyásoló ténye­zőket szüntettek meg lyek elengedhetetlen telei a további fejlődésnek. X Sok esetben mondták: a DH ott megy jól. ahol megfe­lelő ösztönzési rendszerek ser­kentik a további munkát. Hi­tább, köp egy laposat a mű­vezető intelmeire, nem érti annyira a szakmát — az már más kérdés... Az a személy, s az öntudat függvénye. X Szóval az öntudat, ismét, és ismét. És még? A műszaki. a technikai, a személyi feltéte­lek. plusz a vezetők hozzá­állása í Meg aztán: az ösztön- Csupán zés. a számonkérés, a prepa - is olyan ganda. Csak ez kell a DH-hoz, — ami egyébként miként egyik gyárunk igazgatója is megállapította, az intenzív ame- fejlődés egyik járható útja —, félté- vagy még valami más is? Gondolkodjunk rajta, s gon­dolkodtassunk el másokat! Mert a hibák bennünk Is keresendők! t (Vége) Karácsony György A Nógrád megyei Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat szécsényí üzemében a ku­korica begyűjtése és szárítása folyik. Szinte percenként érkeznek ide a környékbeli gazdaságok vontatói, teherautói, hogy lerakják értékes rakományukat. A nógrádmegye- riek, a varsányiak, endrefalviak száríttatják itt a tengerit, majd újra megpakolva a száraz terménnyel, indulnak hazafelé. Mások eladni hozzák a morzsolnivalót, melyet aztán ügyes gépek megfosztanak a csutkától, tisztítják a magot, s a raktárakba viszik. —kulcsár felv.— Lebegő nsállítánsalag A légpárna elvén működő szál­lítószalagot terveztek a lenin- grádi vízik özlekedési kutatóinté­zet kísérleti üzemében. A rakodóberendezések legké­nyesebb részei a szállítószalagok, amelyek gyorsan kopnak a gör­gőkön, ezért a kut-atók elhatá­rozták. hogy a légpárnaelvet al­kalmazzák. Nagy nyomású leve­gőt fúvatnak a szállítószalag alá. ezáltal az ,,lebegve” továbbítja a rakományt. A rendkívül gazdaságos, úi tí­pusú szállítószalag ömlesztett áru rakodására is alkalmas. s elöreLáthatóan az ipar számos te­rületén talál maid széles körű alkalmazásra. A káder- és személyzeti munka további javítása A Lamport Zománci »ári tette az üzemi demokrácia egyetemeken, főiskolákon ta- M űvek salgótarjáni gyairantaik továbbfejlesztését, az egyse- nuló ösztöndíjasok viszonylag párt-végrehajtóbizottsága a ges szemlélet és cselekvés alacsony számát, közelmúltban tárgyalta a ká- formálását. A gyár párt- és der- és személyzeti munka gazdasági vezetésének jól továbbiéi!esztésére hozott ha- látható törekvése, hogy biz- tározat végrehajtásiának he- tosítsia a folyamatos, tervsze- lyi tapasztalatait. A testület rű káder- és személyzeti a Központi Bizottság 1973. munka szükséges feltételeit, november 28"i határozata Többek között nagy gondot után kidolgozott gyári párt- fordítottak az általános. a bizottsági feladattervet, vala- politikai, a szakmai művelt­minit a veaérigazgatói utasí- ség tásban megfogalmazott fel" adatok megvalósítását ele­mezte. A jelentés megállapí­totta, hogy az elmúlt két év­ben a káder- és személyzeti munika értelmezése, a követel* A testületi ütésen egyértel­műen megfogalmazták: kevés a nők aránya a felső" és kö­zépszintű vezetésben. A gyári dolgozók 43 százaléka nő, de a vezetőknek mind­össze 12 százaléka leány és asszony. A kedvező tapaszta­latok között említették ugyan­iéban 42-en tanulnak és 97­mények svakor'a ti alkalma* en vesznek részt középisko* zása egységesebbé, követke- lai oktatásban. A három­zetesebbé vált. éves. kihelyezett, dolgozók szakközépiskolájában 54en tanulnak. A gondok között gyarapítására. Tavaly akikor. hogv egyre több megszervezték a dolgozók ki- azoknak a vezetőknek a szá- helyezett általános iskoláját, ma, akiik közvetlenül a tér­idén szakközépiskolai asz* melésben dolgoznak. Külön tályj. is indítottak. Jelenleg hangsúlyozta a testület, a a kihelyezett általános isko" párt ellenőrző és segítő sze­repének érvényesülését a ká­der- és személyzeti munká­ban, a különféle döntések előkészítésében, a minősíté­sek tartalmának továbbfej­lesztésében, amely az' ered" A káder- és személyzeti munika mindinkább a napi említették a tanácskozáson a ményes munka egyik legfőbb munka részevé válik. Segí- felsőfokú tanintézetekben, az biztosítéka. A rajzot kézhez kapta. In­dul anyagért, hogy elkészít­hesse a szerszámot. Nem új ember, már negyedszázada a szakmában van Bucsek Kál­mán szerszámkészítő. — Nem itt kezdtem. Sokáig a tűzhelygyárban dolgoztam. A nagybátonyi gépüzemnél 1969-től vagyok. A feleségem is itt dolgozik az üzem kis- terenyei részlegénél. A kettes számú villamosrészlegnél szo­cialista brigádvezető. Én csoportvezető vagyok. 10 em­berből ketten tanultuk a szerszámkészítő-szakmát. Van két motorszerelő is közöttünk és más szakmabeliek. Sok­oldalú a brigád. Ha emlék­szik még rá, ez volt a híres Pacsmár újító szocialista bri­gád, most meg Sipos Pál bri­gád. Feladataink között vál­tozatlanul szerepel az újítá­sok megvalósítása, kísérlete­zése — mondja, s így foly­tatja: — A szerszámkészítés a fő feladatunk. Mindegy, hogy Munkáiarcok Szerszámkészítő feladatokat én látom el. Szo­cialista brigádot is segítek. Már hosszabb idő óta propa­gandista vagyok. Az új párt­tagok szemináriumát veze­tem. Ez a társadalmi elfog­milyen kell: kivágó", hajlító- szítői munka — mondja laltságom, amit szívesen vég­vagy éppen húzószerszám. Bucsek Kálmán. zek. Az embernek nemcsak Korábban szervezett szer- — Talán így is elegendő a termelőmunkája van, ott számkészítés nem volt csak szerszám és ezért kell min- kell tenni, segíteni, ahol tud 1969-től. Most a technológián dent elvégezniük? — mondja szerényen Bucsek van szerszámszeckesztő, a — Véleményem szerint ma Kálmán, azután újra a szak­rajzokat onnan kapjuk. még nem tudjuk kielégíteni mára terelődik a szó. — Sok szerszámot kell ké- az igényeket, a drezdai meg- — Szeretem a szakmámat, szíteni? . . rendelésekhez is mi készítet- Sokoldalú, izgalmas feladat — Igen és mindig sürgős! tűk a szerszámokat. Egy-egy egy-egy új szerszám elkészí­Gond is van, mert sokszor új termék gyártásához első tése. Lelkesítő, hogy azzal nincs megfelelő anyag, alkat- teendő a szerszámozás. Kis- mások jól tudnak termelni, rész. Nekünk kell keresni, terenyén a javításokat már Ez a szerszámkészítő számá- darabolni, megmunkálni, nem nekünk kell végezni, ott ra a sikerélmény. A tenni­vagyis az egész gondot meg- is van tmk-részleg. Munkánk való pedig mindig valami új­oldani. Előfordul, hogy egy mindig bőven van és a gon- donságot jelent, alkalmas rugó után sokat sza- dókat megoldjuk, ladgál az ember míg végül — Ügy tudom a termelő­munka mellett társadalmi elfoglaltsága is van. Mivel foglalkozik a szerszámkészíté­sen kívül? talál. Mondtam már, több munkát is el tudnánk vé­gezni, ha nagyobb lenne a szervezettség. Ma még na­gyon sok olyan feladat vár ránk, ami nem szerszámké­A családjáról érdeklődöm. — Salgótarjánban lakunk. Mint említettem, a feleségem is ennél az üzemnél dolgozik. A kis'ányunk nedig a keres­kedelemben. Mit mondhat­— A tmk pártalapszervezet nék még? Elégedett vasvok.. vezetőségében a szervezői B. J. Mai kommentárunk Az oskb mélyszántásról Az erőket az őszi mélyszántásra kell fordítani, fogai, mázták meg egy közelmúltban lezajlott megyei tanácskozá­son. Nem alaptalan a figyelmeztetés. A mezőgazdasági üze­mek többsége megkésett ezzel a fontos munkával. A hét elején megyénkben a szántásra váró területnek még csupán a negyven százalékát szántották fel. .Nem szabad figyel­men kívül hagyríi, hogy november derekán járunk. Az ál­lomások félreérthetetlenül jelzik, hogy elérkezett az esős évszak. Az ország nyugati felében esik az eső északról hűvös légtömegek is érkeznek. Nincs kizárva: a csapadé­kos időjárást a fagy gyorsan követi. A földművelést az ilyen időjárás igencsak befolyásolja. Érthető a türelmetlenség, mert valljuk be, a tavaszi vetések alá készítendő őszi szántással lemaradtunk. Sze­rencsére a késedelem még pótolható. Ahhoz viszont nél­külözhetetlen a munkára fordítandó figyelem, a feladat végrehajtásának pontos szervezése, irányítása és nem utolsósorban maradéktalan elvégzése. Termelőszövetkeze­teinkben a felelősség súlyától hajtva nagy ütemben fo­lyik az őszi munka. Az elmúlt heti ünnepeken is dolgoztak a földeken, ami bizonyítéka, hogy a mezőgazdaság dolgo­zói tisztában vannak kötelességeikkel. Sok üzemből értesí­tés érkezett hozzánk, hogy a gépek nyújtott műszakban, sőt éjszakai munkával is igyekeznek behozni a lemaradást. Ez a szorgalom méltó a nógrádi földművelő emberhez! Nem vészharangot kívánunk kongatni, amikor mindun­talan hangsúlyozzuk: megkéstünk a szántással! Pontosab­ban nem csupán a szántással, hanem más betakarítási és vetési munkával is. Rapszódikusabban végezték mun­kájukat a mezőgazdasági üzemek az idén mint egyébként. Holott az időjárás úgyszólván a mai napig kedvező. Éppen a napokban jegyezte meg egy mezőgazdasági szakember: az a szerencsénk, hogy az időjárás mellénkszegődött. Ezt a helyzetet kellene jól kihasználni. Az idén nem hivatkoz­hatunk a kedvezőtlen őszi időjárásra. Egyes helyeken hi­vatkoznak viszont másra, hogy takargassák az igazságot, a munkában való lemaradást. Legtöbben (a lemaradók kö­zül) a cukorrépaszedés késleltetésére fogják a munkában való elmaradás okát. A számok viszont megcáfolják az ilyen kifogásokat. Még négyszáz hektárról kell a cukorré­patermést felszedni. Hol van ez a harmindk Llen cezer hek­tár szántásra váró területhez, amelynek a hét elejéig csak amegy ven százalékán végeztek? Értelmetlen dolog hivatkozni erre, hivatkozni arra, amikor dolgozni kell! Senki úgy. mint a mezei munkások, nincsenek tisztában azzal, hogy az őszi mélyszántás a jövő évi tavaszi vetésű növények jó termésének alapozá­sa. A jó termés viszont a mezőgazdasági üzemeknek a legfőbb érdeke. Érdekellek abban, hogy elvégezzék idő- ' ben a munkát, hogy mire beköszönt a fagy, szántatlan te­rület ne maradjon. Ilyen szempontból nem érdektelen, ha megközelítőleg, tanulságnak felvázoljuk a járások helyze­tét, Az őszi szántással a salgótarjáni és a szécsényi járá­sok állnak a legjobban. De ez csak annyit jelent. hogy a művelésre váró területnek alig túl a felén végezték el a szántást. Nincs semmi okuk elbizakodá&ra. A balassagyar­mati járás a hét elején 36. a pásztói járás pedig 38 szá­zalékon végzett a szántással. Nagyon elmaradtak a rétsági járásban, 27—28 százalék a teljesítésük. Természetesen azóta változott valamit a helyzet, de nem számottevően. Nincs más választás, mint nagyon határozottan, 'szor­galmasan végezni a munkát, megelőzni a kedvezőtlen idő­járást, hogy mire beköszönt a fagy. " egyetlen hektárnyi terület sem maradjon szántatlan. A lemaradás olyan szá­mottevő. hogy éjjel-nappal dolgozni kell! Ezt diktálja a józan megfontolás, hogy betakarítani csak akkor tudunk, ha annak minden feltételét biztosítjuk. A jó termés pedig mindenkinek az érdeke, mert abból élünk. Gyorsítsuk meg tehát a munkát, a fáradság meghozza gyümölcsét! —B— 1 NÓGRAD - 1975. november 13., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents