Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-12 / 265. szám

Megyei filmbemutatók Miért égnek szomorúan a villanyok? MINTHA tejüvegben koasi- ka^nánk. , . Ölomsúiyokkal szakad ránk a köd. nincsen felőle kiút semerre sem. Er. dö:< között kanyarog kocsink, mig az egyik kaptató után a ködfátyolon át szemünkbe csillan a fény. Megérkeztünk üticélunkhoz. A bányaüzem bejáratánál hárman állnak. Az egyik fér­fi valósággal a nyakamba zu­han. A szokásos bemutatkozás után azonnal a tágyra térünk. — A bányász kulturális és sportnapok műsorfüzetében több szorospataki rendezvény­ről olvastam, melyiken vet­tek részt ezek közül? Hirtelen csend áll közénk, a/.tán valami magyarázat féle következik, hogy igen. vala­miről ők is haliottak de kér. dezzem meg inkább mástól, például a kultúrház vezetőjé­től Hozzá igyekszem. Egy ke­rékpáros fiú készségesen elkí­sér a házhoz. Jöttében még odaszól egy másikhoz: — Jössz moziba? — A válasz: igen. Erre megkérdezem: mi­iven filmet játszanak? — Nem tudom — mondja egvik is, másik is. Furcsa, de úgy látszik. így is lehet moziba menni. ★ Szoroepafakon még a villa­nyok is olyan szomorúan ég­nek mintha kedvük se lenne hozzá — jutott eszembe egyik ismerősöm nemrégiben el­hangzott mondata. S valóban, az ember ittjártakor szép sze. líden valahogyan beleringató­zik az elmúlásba. Sokan el­költöztek már innnen az utóbbi egy-két évben, be Nagvbátonvba, a bányaváros­ba. modern, emberibb körül­mények közé. Hányán' élnek még itt? Pontosan nemigen tudja senki; mert a nyáron is költöztek és költözni fognak nemsokára. a jövő év elején is. Ügy négyszázra tehető a lakosok száma. Az itt dolgo­zók, a bányai munkások szá­ma is több száz. A bányász kulturális napok helyi rendez­vényei értük és nekik készül­nek. Id. Tersztyánszk.y Rudolf lámpám ester, a tiszteletdíjas klubvezető végiggondolja a bányásznaptól eltelt két hó­napot : — Egy rendezvényre emlék­szem. pontosan nem tudom, mikor volt. Valahogyan az elején. Fiatalok, brigádtagok beszé' gettek. NEM HAGY a lelkiismere­tem Nem jöhettem ide hiá­ba! Bekukkantunk hát a meg­szűnőben levő telep kulturá­lis életébe. .,A kultúrház” egésze: egy nagyterem kis színpaddal, egy filmvetítő és pénztárfülke. — Ma már csak filmvetítés folyik itt — mondja a klubve­zető. — Filmje válogatja ugyan, de átlagban vagy negyven nézőnk szokott lenni. Nagyon ro<sz, kopott filmeket kapunk, néha alig hallani a hangot. A mostani még iste­nes. .. A gyerekekre számít­hatok leginkább. Most is csupa gyerek ül a nézőtéren. Lehetnek úgy hú­szán, általános iskolások. — Ag iskola szokott nálunk rendezvényeket csinálni. Maszkabált. Mikulás-estet. Meg az üzem a különböző ta­nácskozásait. Ez elég gyako­ri. mert három műszak van. Bált már régebbtől nem csi­nálunk. Az a néhány itt élő. táncolni vásvó fiatal elmegy máshová. Bátonyban meg a környéken jobban lehet. i Mai tévéajánlaiunk 20.00: Győrben kérték. Kívánságműsor a Magyar Vagon- és Gépgyár dolgozói­nak kérésié alapján. Az Önök kérték kívánságműsor ezút­tal Gvőrbe látogatott, ahol a Magyar Vagon, és Gépgyár 20 ezer dolgozóiának kíván­sága szerinti műsort készítet­ték. A műsorban megismer- kedünk a gyár legérdekesebb üzemcsarnokaival. dolgozói­val. Horváth János a műsor riportere, 18 be szó' Hetesben igyekszik bemutatná a gyárat, s érdekes embereit. A dolgo­zóik nemcsak saiát nevükben kérték műsorsizámokat, ha­nem munkatársaik, brigádjuk kívánságát tolmácsolták. A sokféle kérés változatos, szó­rakoztató műsort ígér. Könyvtár két helyen műkö­dik; az üzemben minden szer­dán, a telepen minden pénte­ken lehet kölcsönözni, két-két órában. A nagvbátonyi szak- szervezeti könyvtártól kapják az olvasnivalót. Egyébként a kultúrház is a bányavárosi Bányász Művelődési Házhoz tartozik felügyeletiig. — Ezerháromszáz kötet van együtt — mondja id- Tersz- tyánszky Rudolfné, a könyv­táros. — A telepen hatvan, az üzemben 37 olvasóm van. Az utóbbiak főként vidékiek. So­kan rám bízzák a választást. Azt mondják: tessék már ne­kem valami jót kiválasztani, amíg megfürdök... Van egy­két nagvon jó olvasóm. Vé­gigkínálom nekik például Zo­lát. Jókait, Mikszáthot. de már mindet olvasták. Fel kell gyűrnie az embernek az eszét, hogy mit kínáljon nekik. A Tersztvánszkv házaspár a telep ^ultúros mindenesei. Az asszony a könwtáré. a férj klubbá. A filmeket ók szállítják, motorkerékpáron, vagv buszon, a férj a pénztá­ros. a jegvszedő, együtt taka­rítók is. A parányi települé­sek jellegzetes szokása ez. Nem tudom, jó szokás-e? mindenesetre ők kitartóan, szorgalmasan végzik, és időn­ként azért egy-egv rendezvény alkalmával segítőkre is talál­nak. . . * A bányász kulturális napok Nagybátony környéki rendez­vényeinek Kicsiny Miklós, a nagybátonyi Bányász Művelő­dési Ház igazgatója a fő szer­vezője és felelőse; a szorospa­taki rendezvényekkel kapcso­latban azt mondia: — CSAK KÉT-HÁROM rendezvény maradt el a bá­nyatelepen. Galgóczi Erzsébet írónő egy későbbi időpontban ér rá, a többire is később ke­rül. vagy kerülhet sor. Az üzemben új gépet állítottak be, nem tudtak úgy fogadni bennünket, mint ahogyan ter­veztük. A szakszervezeti an­két. a fiatalok és a szocialis­ta brigádok fóruma viszont sikerült. A kulturális hónap rendezvényeinek felét a mű­velődési házban tartjuk, eddig megelégedésre. Kányáson és a gépüzemnél is vannak prog- -amjaink. Sajnos. Szorospata­kon nehezebben megy}.. Sulyok László P. y. B4RA \y\mops NEVEK AZ EMILÉ®' (Dokument írás) ..Bátyámról csak azt írha­tom. amiről tudomásom van. Szegin, paraszti családban szüe'e:'. A család nagy: ti­zen’;:': i.gú. Ö a nyolcadik gverek. Grisa már fiatalko­rában munkaAzereő. tudnivá- gvó fiú volt. A szoviethata- lom évei a!att közösen segí­tettünk neki, hogy megsze­rezze a középiskolai végzett­séget. A kollektivizáláskor belépett a kolhozba, de har­mincötben üzemanya’-keze­lő lett a szovhoeban. Két év múlva Száraiéba utazott az ércbányába. Ott nősült meg. Gyerekük nem volt. Munka­helyén szerették, tisztelték. Ezt jól tudom. A háborúban többször meg­sebesült. A Dunán való át­keléskor a vállán. Aztán sú­lyosan megsebesült, sokáig volt .síiket, és néma. Később a lábán sebesült meg. majd számtalan repeszszilánk érte testét. Az ötödik sebesülése a mellén, ha'á'os volt. Tatjána Ivanovna Taranyec”. A két szibériai: Grigori i tvanovics Bagno és Vaszilij Jakovlevics Korjakin a 316' os lövészhadcsztályban szol­gált. amely részt vett Buda­pest felszabadításában. Bagno, az 1073-as ezred századna- rancsnoka volt. Mind a ket­ten Budapesten estek el és itt temették el őket. Bagno 1945. .január 6-án. Korjakin ianuár 15"én. Nem tudom, hogy mint földiek ismerték-e egvmást. A gellérthegyi felszabadulá­si emlékművön a nevük nincs messze egymástól: Bagno G. I, f.-hadnagy. Karjakin V. J., f.-hadnasy. Valamenyi dokumentum szerint a második név máso­dik betűje nem „a”, hanem „o”. A PARANCSNOK 19 ÉVES vö t. Az. aki a h áborúban ah .gr mondani szokták, az es-me­nyek sűrűjében volt, átélte a NOGRAD - 1975. november 12., szerda visszavonulás minden keser­vét, harc árán tört ki a be- keríbetés gyűrűjéből, vagy oly nagy inamban üldözte a i visszavonuló ellenséget, hogv közben ideje sem volt rlud- ni, enni, csak az ilyen kato­na képes világos magyaráza­tot adni arra, hogvan kerül­hetett a személyes holmik kö­zé egv olyan értesítés, hogv ..eltűnt”, holott valahol van egy sír, amelyen az elesett harcos valamennyi fontos személyi adata pontosan és világosan olvasható. Az meg­érti, hogvan és miért írtáj; el a családi és utóneveket, rangokat' azok az emberek, akik az á.gvútűzbeo a lövész­árok fááház tapadva a nyil­vántartást vezették, annak az alegységnek a személyi állo­mányában bekövetkezett veszteségekről, amelvrek do­kumentumait a nyilvántart ó a harc elölt 10 perccel vette át. és hogyan tűnhetett el véglegesen néhány nyilván­tartó1 an a törzshöz menesz­tett küldönccel egviitt. Nincs abban semmi meg­lepő. hosv a gellérthegyi fel­szabadulási emlékművön né­hány név Iniciálé nélkül vart feltüntetve. Például: Ézerenko alhadnagy­Ha az elesett harcost Iva- n,óvnak, vagy Kuznvecovnak hívták volna, nem volna sem­mi értelme a nyomát kutat­ni. Helyesebb volna úgv te- kmtenj, hogy ez a fe'irat valamennyi Ivanov vagv Kuznyecov alhadnagyra vo- na-tkoz’k, akik Magyarország felszabad ;lásakor haltak hősi halált. De az. összes elesett * szovjet tiszt közül csupán Robinson — rajzfilmen Kép a Robinson és a kannibá lók című olasz rajzfilmből. Ezen a héten igazán nincs okunk panaszra: színvonala­san szórakoztató, érdekes és tartalmas mondanivalóid fil­meket láthatunk a bemutató filmszímháagk műsorán. Olasz művészek készítették a Robinson és a kannibálok című, egész estét betöltő rajz­filmet, amely nemcsak a gyermekek számára jelent önfeledt szórakozást, hanem a műfajt kedvelő felnőttek­nek is. A forgatókönyv szer­zői — Alan Thorton. Alberto Chimen,z. Anthony Victors és Frank Diver — Daniel Defoe: Robinson Crusoe című iroda­lomtörténeti értékű regényét csak alapötletül használták fel a filmhez. Erről meggyő­ződhetünk, ha csak rápillan­tunk a szereplők sorára, amelyben, ilyen neveket ta­lálunk a Robinsoné és a Pénteké mellett, mint Pol, a rumkedvelő tenigerészpapa- gály, Daniel, a kutya, aki már fáradtan született, és csak azért él, hogy kipihenje magát. A humoros rajzfilmet Gi-bba rendezte, zenéjét Fran­cesco dii Mást szerezte. A Holnap lesz fáoán című magyar film rendezője Sára ték. Először rövidfilmekben tűnt ki, majd első játékfilm­jei — a Sodrásban, a Gver­bebizonyították, hogy opera' töri művészete mindig az al* kotás lényegét ragadja meg. s képei a realitás és a költé­szet szféráidban egyformán kifejezőek. Rendezőként 1969" ben mutatkozott be a Feldo­bott kő című munkájával. Páskándi Géza író a roma* niai magvar irodalomban, mint tehetséges egyéni han­gú költő tűnt fel. Mesékkel, párbeszédekkel. színjátékkal folytatta írói munkáját, majd két drámája, a Budapesten is bemutatott Vendégség és a Tornyot választok hazánk­ba is elhozta hírét. A lénye­get abszurd köntösbe öltöz­tető, mindig a mai valóságra utaló írásai, elgondo'kodtató humora sajátos, időnként ke­gyetlen görbe tükröt tarta­naik az olvasó elé: ez ritka népszerűségének egvik titka. A Holnap lesz fácán című film abszurd alaphelvzete. kü­lönös verbális humora ma­gán viseli az író egvéniségtt.’ Az érdekes fttmikomédia fő­szerénél t Szirtes Ádám. Sze­gedi Erika. Loh :”szkv Lőrén d, Benkő Gvu’a. Nagy Anna é* Szabó Tünde játssza. Az Art Kino-bemutató sofőr meggyilkolása — szoci­ografikus elemzése inkább a társadalmi kérdésre, mint a mekbetegségek, de különösen kriimiiizgialomina hélvezi a a Tízezer nap és az Apa — hangsúlyt. Sándor, aki Páskándi Gézá­val a fongatókönw írása,ban is részt vett. Sára Sándor 1957 óta dolgozik, mint film­művész. A Színház- és Film­művészeti Fő'skolám operatő­ri diplomát szerzett, s ilven minőségiben nagyszerű alko­tásokat mondhat magáénak: nevét világszerte megismer­után a soros filmszínházakba is eljutott Andrei Trzos-Ras- tawieékd Gyilkosság leírása című filmdrámáia. A film a megtörtént eseménvev alán­ján vizsgálja a fiatalkori bű­nözés. és egyáltalán a fiatal­ság egv rétegének problémá­it. Az egész Lengyelországot megrázó bűnügy — egv taxi­I A szovjetunióban kötelező a középiskola Szeptember elsején a szov­jet iskolákban is új tanév kezdődött. Ezen a napon őrs szágszerte 49 millióan kezd­ték meg a tanulást. Ebben az évben az SZKP XXIV. kongresszusának irányelvei alapján megtörénik az átté­rés a középiskola általánosan kötelező elvégzésének rend­szerére. Valerija Prut ezzel egv Szerenko nevű van el­temetve Magyarországon. S a rangja alhadnagy. Semmi kétség: a felirat pontosan, őrá vonatkozik, akit Budapesten temettek el. A tiszti állomány veszte­ségét nyilvántartó osztály kartonlapjám ez áll: „Szerenko Alekszej Trofi­mov ics gárdaalhadnagy, az 5. gárda tüzérhadosztály 18. tarackos gárda tüzérdandár­jának ütegparancsnoka. Szü­letett: 1925-ben, komszomol- tag, 1943 óta teljesített szol­gálatot a hadseregben, el­esett az 1945. január 11-i harcokban. Eltemetve a H— 65650 és U—5785-ös parcellá- jú sírban. Címe- apja Sze­renko Akim Andrejevics, la­kik a bobrovi falufamácshoz tartozó Kotkovo faluban. At- táj-vidék Rubcovszk járás.” Sokáig, nagyon sokáig kel­lett várnom az első levelem­re küldött válaszra. Végre megérkezett. „Apánk. Akim Andrejevics és anyánk 4 évvel ezelőtt meghaltak. Az ön levelét a szomszédok vették át. Ök küld­ték el a Rubcovszk város­ban lakó hozzátartozóinknak, akik viszont továbbították nekem Alma-Atába. Az első, amit kérek öntől, közölje velem, hogy hol van rl'emetve Alekszej fivérem. Tudja egyáltalán? Azt kéri, hogy írjak róla. Ljonyocska szófogadó. bé­kés természetű kisfiú volt. akit kivétel nélkül mindenki szeretett. Az igaz, hogy né­hány kötekedő természetű pajtása »nadrágós lánynak- csú tolta. i (Folytatjuk) kapcsolatban interjút kért Mihail Prokofjevtől, a Szovjetunió közoktatásügyi miniszterétől­— Kérem, ismertesse, mit jelent a gyakorlatban a kö­zépiskola általánosan kötele­ző elvégzésére való áttérés. — A szovjet iskola eddig is egységes- munkára nevelő és politechnikai jellegű volt- ilyen marad a jövőben is. Egységes: ez azt jelenti, hogy a tanulók a fővárosban és a legeldugottabb települé­seken azonos tantervek alap­ján tanulnak, ami lehetőséget nyújt számukra ahhoz., hogy tanulmányaikat, bármelyik szakosított középfokú, vagy felsőfokú iskolában folytat­hassák. A Szovjetunióban nincsenek úgynevezett ..zsákutcaiskolólk”, ahon­nan nem lehet továbbjutni bármelyik következő fokoza­tú tanintézménybe. A szovjet iskolarendszer egyik alapel­ve. minden fokozat elérhető­sége. Ennek az iskolarend­szernek legfontosabb elveit egyébként így összegezhetjük: demokratizmus, elérhetőség, tömegesség. A munkára nevelő azt je­lenti, hogy iskolarendszerünk célkitűzése munkaszerető, erkölcsileg egészséges ifjú nemzedék nevelése. A mun­kára nevelés a városi iskolák­ban három alapformában történik: iskolai, vállalati és iskolaközi köznonti tanmű­helyekben. Vidéken plteriedt a kolhoz- és a s-zovhoztanülő- brigádok- valamint az erdé­szeti tangazdaságok. A politechnikai jelleg pe­dig azt jelenti, hogy a ter­mészettudományos, az egzakt és a humán tárgyak oktatását gyakorlati készségek elsajátí­tásával egészítik ki. — Hogyan változott meg az iskola tartalma és a tanítási módszerek? — A műszaki-tudomártyos fejlődés rendkívül gyors- Az iskola nem képes erre azon­nal reagálni, ezért volt szük­ség modernizálásra­Ez azzal kezdődött, hogy a pedagógia, a módszertan, a szociológia és a demográfia szakértőiből álló bizottság megállapította az oktatás tar­talmát. Ennek alapján dol­gozták ki az egyes tárgyak tanterveit ami maga után vonta új tankönyvek, mód­szertani szakirodalom meg­írását és a pedagógusok fel­készítését az új feladatokra. Az új tantervek szerinti, új tankönyvekből történő ok­tatásra ebben az évben feje­ződik be az áttérés. Az új tantervek a tanulók maxi­mális szellemi aktivitását kö­vetelik meg, azt, hogy képe­sek legyenek önállóan elsa­játítani az ismeretanyagot. Az1 iskolai táblát egyre gyakrabban váltja fel a taní­tási folyamatban a vetítővá­szon- A taneszközök közé be­vonult a vetítőgép, a film. a televízió a ling afon berende­zés- a tanító- és ellenőrző gép, Az ifjúság szellemi és ér­zelmi arculatának kialakítá­sában jelentős szerepet ját­szanak a humán tárgyak: a történelem, az irodalom, a társadalmi ismeretek. Ezek segítenek a sokoldalú ember nevelésében. Tanulmányozá­suk fejleszti a politikai ér­deklődést- a társadalmi prob­lémák iránti fogékonyságot, a művészeti ízlést. — ön arról beszélt, hogy minden egyes tanuló folytat.' hat,a tanulmányait főiskolai szinten. A felsőoktatási inté­zetek viszont csupán c vég­zett tanulók egynegyedéi ké­pesek befogadni. Honnan old­ható tel ez az ellentmondás? — A felsőfokú iskolái; nap­pali tagozatai valóban csak a középiskolát végzett tanu­lók egynegyedét tudj;:, oeio- gadni. De emellett ott van­nak az esti és levelem inuo- zatok. Azok, akiknél; nem sikerült a felvételijük- vagy meg sem próbálkoztak vele. a következő évben óira je­lentkezhetnek a felvétel: vizs­gára. Másik lehetőség "’c hogy munka mellett, az esú vagv levelező oktatásban ta­nulhatnak tovább. Az ifjú­ság természetes kívánsága, hogy szélesíthesse műveltsé­gét. Ezt a célt szolgáHák a szabadegyetemek- ahová hár- ki beiratkozhat, a televízió ismeret t°rj esztő ta nf ol >• ama i s1b- A fiatalok első. szakkép­zettséget nem igénylő mun­káinkat pályafutásuk csuoá-n kezdeti, átmeneti szakaszá­nak tekintik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents