Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-12 / 265. szám

fl pártoktás novemberi programja A pártoktatást szervezők és irányítók, a pártoktatás résztvevői és a politikai kérdések iránt érdeklődő olvasók számára ezentúl havonta közöljük a pártoktatás program­ját. A foglalkozások előkészítése és az érdemi vita érdeké­ben elolvasásra ajánlunk néhány közelmúltban megjelent cikket, tanulmányt, amelyek a tananyag elméleti és gya­korlati összefüggéseit mutatják meg. A SZOCIALISTA TÁRSADALOM FEJLŐDÉSÉNEK KÉRDÉSEI. November 11—15: A szocialista társadalom jellemző vonásai. November 25—29: A termelési mód fejlődése a szocializmus­ban. AZ ÜJ PÁRTTAGOK TANFOLYAMA. November 11—15: A párt tagjai. A párttagok kötelességei és jogai. November 25—29: A demokratikus centralizmus a párt szer­vezeti felépítésének és működésének alap­elve. ELŐADÁSOK A MAGYAR FORRADALMI MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉBŐL. November 11—15: A szocialista munkásmozgalom kezdete. Az MSZDP megalakulása és politikája. November 25—29: Két forradalom Magyarországon 1918—1919-ben. A KMP megalakulása. GAZDASÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEK (Ipari és mezőgazdasági tagozat) November 11—15: A szocializmus termelési viszonyai. November 25—29 A szocialista gazdaság tervszerű és ki­egyensúlyozott fejlesztésének követelmé­nye. TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMI ELET KÉRDÉSEI. November 11—15: A mai magyar társadalom csoportstruk­túrájának jellemző vonásai. A megyei pártértekezlet anyagából: A társadalmi viszonyok fejlődése. November 25—29:A munkásosztály fejdődiése. A munkás* osztály vezető szerepe. PÁRTIRÁNY1TÁS ÉS PARTÉLET KÉRDÉSEI. November 11—15: Az MSZMP marxista—leninista párt. A pártegység erősítésének jelentősége November 25—29: A párt szociális összetétele. A tagfelvételi munka alapelvei, feladatai. VILÁGNÉZETI ÉS ETIKAI KÉRDÉSEK. November 11—15:A párt politikájának elméleti, világnéze­ti alapjai. November 25—29: Társadalmunk ideológiai fejlődése, az ideológiai munka mai kérdései. A megyei pártértekezlet anyagából: Ideológiai és kulturális életünk fejlődése. KULTURÁLIS KÉRDÉSEK. November 11—15: A művelődés szerepe a szocialista tár­sadalomban. November 25—29: A tájékozottság és a politikai műveltség. A megyei pártértekezlet anyagából: Ideológiai és kulturális életünk fejlődése. NEMZETKÖZI POLITIKAI KÉRDÉSEK. November 11—15: A világpolitika fő tényezői és a nemzet­közi erőviszonyok alakulása. November 25—29: A szocialista világrendszer kialakulása. A szocializmus építésének általános tör­vényszerűségei és a nemzeti sajátosságok. A foglalkozások pontos idejét és helyét az alapszerveze­tek közlik az érdeklődőkkel. AJÁNLOTT CIKKEK AZ EGYES TÉMÁK FELDOLGOZÁSÁHOZ ÉS MELYEBB MEGÉRTÉSÉHEZ: JÖZSA GYÖRGY: A munkásosztály vezető szerepéről. (Társadalmi Szemle 1975/10. sz., 55. oldal) DRECIN JÓZSEF: Gondolatok a gazdasági növekedésről az V. ötéves terv küszöbén. (Társadalmi Szemle, 1975/10. sz., 11. oldal) TAKÁCS ISTVÁN: A párt vezető szerep», élcsapa (jellege. (Pártélet, 1975/10. sz. 63., oldal) DOLGOS JÁNOS: Gazdasági egyensúly és korszerű párt- munka. (Beszélgetés Borbély Sándor elvtárssal, a Cse­pel Művek pártbizottságának tapasztalatairól) (Társadalmi Szemle 1975/8—9. sz.. 10. oldal) Megnövekedtek szocialista kultúráink lehetőségei. (Interjú Pjotr Nyilovics Gyemicsevvel) (Népszabadság, 1975. nov. 6.) MSZMP Nográd megyei Bizottsága propaganda- és művelődési osztálya Mai kérdésünk Kocsma vagy élelmiszerbolt? Nyitás után. Megjelennek az állandó vásárlók. Viszik a kenyeret, a reggelinek valót. Mások nem visznek semmit, helyben fogyasztják az árut. Így aztán már kora reggel terjeng a pálinkaszag a leve­gőben, elvegyülvén a sör il­latával. Egy lakó tréfás-bosszús megjegyzése; — Elég kiszagol­ni a lépcsőházba, hogy az em­ber spicces legyen! Állandó perpatvar, veszeke­dés, vita kíséri az élelmiszer- bolt kocsmává való lassú át­alakulását. Érthető, mert a nevezett bolt nem másutt, mint Salgótarjánban, az Arany János út 15. számú szövetkezeti ház földszintjén található. S mivel a boltban való szeszfogyasztást tiltja a szabályzat, a vendégek kiszo­rulnak a lépcsőházba, ám jó­kedvüket egyáltalán nem csökkenti. De kik is ezek a vendégek? Nagyon sokszor munkarujnás férfiak , akik sörösüveggel a kezükben félórákat is eltré- cselnek az „álló-büfében”. Az idegennel azonban nem szí­vesen elegyednek szóba. Íme egy röpke beszélgetés; — Honnan, honnan? — Átugrottunk bekapni va­lamit ... — Éppen reggeliszünet? Gyanús pillantások, váll- vonogatás; — Az már elmúlt. De miért érdeklődik? Elldnőr talán? Ezzel hátat fordítanak. Szűkszavúságuk ellenére sem maradnak inkognitóban. Meg­tudjuk róluk, hogy a szomszé­dos építkezésen dolgoznak. A csípős időre hivatkozva nap­jában többször is átugranak egy kis „szívmelegítőre”. Hümmögünk. Milyen lehet a munkafegyelem a nevezett építkezésen? Nem ártana utá­nanézni! Az érem másik oldala. Ha az anyagi hasznot vizsgáljuk, érthető hogy az ÁFÉSZ-bolt kiszolgálója szívesen árusítja a sört, a szeszes italt. Nyil­ván jobban jár, mintha tejet árulna egész nap. Csakhogy valamit ne felejtsünk el! Nem kocsmáról, hanem élelmiszer- boltról van szó! Élelmiszer- boltról, amely a ház és a kör­nyék lakóinak érdekében te­lepült az utcába. És nem azér: hogy „ráérős” embereknek, helyet és italt adjon, temérdek bosszúságot okozva ezzel a ház békés lakóinak. — vkm — így igazgató portréja Nyugtalan tenniakarás BECSAPÓDIK a sárga — Hat elemivel a hátam dagógi a-i főiskola felé, ahol Skoda-coupé ajtaja. Mutatós, mögött mit tehettem volna? Csomós Sándor 1954-ben át- tetszetős jármű, nem is olcsó Beállton bányásznak. Győr- vette a föidirajz-biológia szar mulatság. Sok vád érte már sított tanifolyamot végeztem, kcs tanárt diplomat. emiatt — magyarázza. Járó- és 1948-ban a salgótarjáni Tanítottam Dorogházán, megtörtént vizsláson, voltam igazgató- helye tites, úttörővezető, szín­játszó csoportot szerveztem, tájoltunk a könnyező közsé­kelők, ismeretlenek gyakorta bányakaszinóbam küldenek felé ilyen megjegv- a vájárrá avatásom. A szó' zéseket; -— Na. ennek is jól rospaitaki üzemiben dolgoztam, mehet a sora! Biztos nem is- Ehhez az időhöz kötődnek a q men a kétkezi munkát. Nem sztálini műszakok, az ólmun­sokat dolgozhatott az élet- kascsapatban való részvétel nyi ■ j álmomat egyszerre bein ®s valami. A vágv, ajcartam megvalósítani. Elmosolyodik. — Pedig, ha amely gyerekkoromtól mocor- tudnák. ijogv honnan indul" gott bennem — de amelvet a A kis kitérő utón 1957-ben tarn! Emlékszem, egv rozoga köipülmányek mindig elfőj- visszakerült a szülőfaluiéba, kerékpárral kezdtem, ezt kö" tottak — ismét éledni kéz" Mátrám:ndszeni!ire. Hogyan vette a segédmotor, aztán dett; tanulná, megismerni a fogadták az ismerősök, az a Pannónia. Később a mo­tort egy öreg Skodára vál­világot, az embereket, meg- egykori bányásztá.rsak? szervezni a kultúra előttem _ örömmel fogadtak. s tottam, majd Trabant-tulaj- rejtett kincseit. Mindebből tellán mept ismertek, donos lettem. A Skodát né- egyelőre csak annyi valósult jot>t)an megbíztak bennem, mint az idegenből jött neve­lőkben. Minden bújukat'ba* meg, hogy beálltam a szín­hány évvel ezelőtt vásárol' tam... Régi nagy álom volt... játszó csoportba. Csomós Sándor életútjában a felsorolt járművek egy-egv A FOLYTATÁSRA 1950-ig iukat el merték mondani ne­roit jarmuveK egv-egv történt kém, mert tudták, hogv kö‘ nagy szakaszt jelképeznek. ^ csoportvezető a mű: zülük val0 vagyok. Ebből fa­szak bányászainak kiosztott ka<k hogy ami az úttörömoz­egy köteg brossúrót. Jelent- Salomban és a néomuve es­kezz szakérettségi tanfolyam- heti megoldásra várt. mindig Egyegv lépcsőfokot, amelyek­ből összeáll a hosszú évtize­dek alatt felépített lépcső­sor. — Ugró, Szennyes ­sikeresen valósítottuk meg. ra! — »hangzott a felszólítás. , , , Mozgo. ^ Szeder, ^ hiszen az emberek mozeosi" így hívták a Meg más is volt a la- fásával nem volt probléma. Családi okok, a két gverek nukúV ha" az ember ” leérett- rövid idő múltán ismét el- A kínálat: pedagó- szólítottak a faluból. 1963­négv ökröt, amelyekkel sum- pon. Felsorolták, hogv milyen másgyerek koromban dolgozr területeken, lehet továbhta tam. Még ma is élnek ben­nem. ment rengetek keserű­ség! zik. .. _______ ._____. s éget okoztak. Sírva raktam gUSj orvos, mérnök... Nem han került ismét haza. Egv a nyakukba a iármot. sokat gondolkoztam. elható- éve bízták meg a máira Amúgy is én voltam a legfia* roztó.m, hogv bányamérnök mindszenti iskola igazgatasá- tailabb a summa sok között, leszek. A Madách Gimnázi" vak Á mögötte álló 47 év. a szülőfalumban, urnban a felvételi bizottság küzdelmes életút nem őrölte megje- közölte velem, hogv a mér- íél a/* energiáját. A nvuata" éppen az lanság, a tenniakarás ma is em- erősen él benne. A TIT fa­lusi alapszervezetiének titká­ra, hosszú ideig volt tagia a megvei úttörőelnökségnek, részt vállal a művelődési ott­hon igazgatósából. Amikor a Má tramiindSiZen ten leniek toborozni az embere- nöki kar betelt, két 37. Alföldre, a család úav előttem felvételiző két döntött, hogy a hat gyerek berrel. közül legalább hármat elkül ilyen a véletlen. Csupán denek munkára. Én is ben- ^ emberen múu, hoev Cső- ne voltaim a fóromban. 1- m(^s Sándorból nem mérnök, évesen. Még a szerződésemet hanem tanár lett !c mnr írta ni iá ÚSV bujtat“ A gimnázium elvégzése nehezebb volt mint a bá* LELKES ASZTAL1TE­NlSZ-versenyző vagyok — is más írta alá, tóik a többiek... A répaegyelés, a béresstég, a földmunka, egyszóval a ke­sernyés ízű summásólet 1945­Wtfelt^a’mi Aviszonvok kettőnknek volt az élet, s ha mégegvszer be leménvt keltettek az ernbe- csak hat elemije. kel ene_ járnom az utót, újra nőkben: mindenki várba a A jórendű érettségi meg’ vaUainam. jobb, kömnyebb életet. niyiitotta az utat, az egri pe vkm nyászélet. Egy év alatt meg- ezt is elárulhatom. Fáradsá- tamulná négy év anyagát, hat got, törődöttsóget soha nem elemivel! A 380 bámuló közül érzek. Edzetté, keménnyé tett Meteorológus­napok az Akadémián Kedden a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében az Akadémia alapításának 150. és a Magyar í^eteorológi- ai Társaság alapításának 50. évfordulójának tiszteletére kétnapos meteorológus tudo­mányos ülésszak kezdődött, amelyen részt vesz D. A. ■ Da­vies, a Meteorológiai Világ- szervezet főtitkára is. A me­teorológus-napokat dr. Czel" nai Rudolf, az Országos Mete­orológiai Szolgálat elnöke nyi­totta meg. Méltatta a mete­orológiai társaság munkássá­gát és beszámolt a meteoroló­giai szolgálat munkájáról, va­lamint az újabb feladatokról. Ügyes kezű, munkájukat szerető asszonyokra leltünk Nógvádszakalban, a FORTUNA Cipő- és Díszműipari Szövetke­zetben. A két egységből álló üzeni összesen 48 nőnek ad munkalehetőséget, akik táskákat, műanyag tasakokat készí­tenek. Hogyan lesz a műanyag kötcgekből praktikus csomagolótasak? Az asszonyok — amint képünkről is látható — szívesen bemutatták. Az első művelet, a méretre való szabás, ezt követi a hegesztés, végül pedig a minőség el­lenőrzése. A szorgalmasabbak naponta 3000—1000 tasakot is megcsinálnak. Képünkön Puszta Istvánná és Imre János­áé csomagolok, valamint lm re Jánosnc mcós láthatók. Fotó: Kulcsár A családok érdekében Ma már rosszízű emlék a De ennél sokkal többről kora reggelek ideges kapko- van szó. Ma már nincs mun" dása, az álmos, idő előtt az kahely — legyen az gyár, ágyból kirángatott gyerek vagy hivatal ahöl ne kap­nyafogása. A rohanás a böl- na megbecsülést az édesanya, csődébe, a szorongás. hogy Természetesen segítséget is. nem lázasodik-e be? Minden Későbbi munkakezdést, vagy édesanyának joga van három egy műszakot- Iskolaév kez- gyer- detén a többgyermekes csa- melv ládok pénzt a füzetek, köny­évig igénybe venni a meksondozási segélyt, megoldja a legnehezebb idők vek vásárlására. mikuláskor gondjait. Aki pedig előbb csomagot. Azt is természetes­visszatér a munkahelyére, nek vesszük már, hogy minden bizonnval tatóan rendezte dolgait... megnyug- gyárak, vállalatok. üzemek a csalód jelképes összegért, avagy in­gyen elviszik üdülni a sok­gyermekes családokat- Ha- ezelőtt. son)5 a helyzet a lakások el- kedvezmények az otthonok támogatás­Két esztendővel 1973. őszén látott napvilágot osztásánál, a a kormány népesedéspoliti- odaítélésénél, kai határozata. természete- építésében adott sen elválaszthatatlanul a nő- nál. és az ifjúságpolitikai intéz- Két év alatt, sok minden kedésektől. A rendelet első- történt. De már a határozat sorban azt jelentette, hogy a megjelenésekor hangsúlyoz- társadalom nagyobb részt tótó' hogv nem határidősek a vállal a gyermeket nevelő feladatok, a tennivalók hosz­családok terheiből. Jóleső érzéssel vette tudo­másul minden édesanya, hogy emelték a gyermekgondozási segély összegét, mégpedig a gyerekek számától függően. A valamikor négyszáz forin­tos csecsemőkel engye-utai- vány. immár kétezer-ötszáz forint, -ami komoly segítség a kicsi yilágrajöttével amúgy is tetemes kiadásokban. szabb időt igényeinek. Máról holnapra mindent megolda­ni. megvalósítani nem lehet. Az eredmények mellett be­szélni kell arról is. hogy még mindig kevés az óvodai férő­hely. amely néhány év eltel­tével méginkább érződik majd. A szülések megnöveke­dett száma elsősorban az egészségügyre ró gondokat. Csak egy példa: Salgőtar- . ... jánban 1970-ben ötszáznegv­Az sem mellekes. hogy több venhét gyermek született. míg az idei év első- felében köze! ötszáz. Ez annyit jelent, hogy sok­kal több nő jelenik meg a és terhesgondozásokon. nem egyszer zsúfoltak a szülésze- ezek. melyeknek hatása már- tek. Hasonló a helyzet a ese­i.s mutatkozik. Egyre több a csemő- és gyermekosztályo- második gyermeket tudató- kon is Ezért "aztán az éves. san és szeretettel vállaló csa- de 'a hosszabb időre szóló Iád. Változott a közhangulat, tervekben is komoly összegek Nyugodtan mondhatjuk, hogv szerepelnek erre a célra, bö­a múlté már a valamikori, vításre, fejlesztésre. a családi pótlék, és a gyér mekápolási táppénz igény- bevételét is kiterjesztették. Átfogó szociálpolitikai családvédelmi intézkedések görcsösen az egykéhez Azért is. mert már az gaszkodó szemlélőt. Nemrég család sem számít ' ritkaság­valaki úgy fogalmazott, hoev nak. ahol a harmadik gyerek egészséges ,-divattá” vált má- kopogtat- sodik gyereket szülni. Cs. E. r NÖGRAD — 1975. november 12., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents