Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-12 / 265. szám

liővunt^o du 'in.) Kérdések és magyarázatok A színhely: kohászati nagy­vállalatunk. Akik kérdése­inkre válaszolnak: a műsza* ki főosztály vezetője és a vállalat egyik műszaki-gazda­sági tanácsadója. — Igaz-e. hogy a DH-mun- karendszer idei immár hato­dik évében, csökkent a DH iránt tanúsított érdeklődés, etagnál a DH-munka? Főosztályvezető: — Nem igaz! Csak viszony­lagos csend van, keveset fog­lalkozik vele az újság, itt a helyi viszonylatra gondolok, de a rádió és a televízió is. Emlékszik mikor volt az utolsó jelentősebb adás a DH-ról? — Két éve...? — Három! Pedig lényege­sen több és szakszerűbb propaganda kellene az új kezdeményezéseknek. Persze, az az igazság, hogy még min­dig nagyon kevesen tudják, főleg a gyárakon kívüliek közül mi is az a Dolgozz Hi­bátlanul munkarendszer. — Amikor 1970-ben, a KGM tíz vállalatával egye­temben, az országban első­ként elhatározták a beveze­tését. még önök sem tudták... Műszaki-gazdasági tanács­adó: — De megtanultuk. — Milyen áron? — Egy kis arcpirulással. Mert az előkészületek rádöb­bentettek, milyen jelentős számú belső hibaforrásunk van, s milyen nagyfokú a szervezetlenség a vállalatnál. — És azóta? — Csodát nem, jelentős eredményeket azonban értünk el. Például, 1970 óta 50—55 százalékkal (!) csökkent a munkaselejt; 1974. végéig 21.9 millió forintnyi összeget tulajdonítunk a DH-munka- rendszer eredményének, amelyből a termelésiérték­növekedés 9,8, az anyagtaka­rékosság 3,1 a rezsiköltsé­gek csökkenése 2,7 millió fo­rintot tesz ki. — Előzetes beszélgetések során hallottam: néha túl szépek ezek a számok, nem tükrözik a realitást, csupán a bizonyításra szolgálnak... Főosztályvezető: — Hát... ez sem igaz. Bár meg kell mondani, ezek az összegek is számítások ered­ményei, s adódhatnak bizo­nyos pontatlanságok. Egy­két százezer ide oda is... De a tény, tény marad: jelentős eredmény az amit a DH- munkarendszer bevezetése óta elértünk, hiszen X ösz- szegnél is többet jelent az az .átfogó szervezés, az a tu­dati ráhatás, amely valóban minőségi változással járt­— Szervezés, tudat. öntu­dat. Melyiket tartja elsőd­legesnek a munkarendszer­ben? — Ezek alaptényezők — persze csak akkor, ha a felté­telek adottak a rendszerhez —, de az öntudat... Igen, ez a leglényegesebb! Nem gon­dolja, hogy egy öntudatos munkással sokkal könnyebb valamit megértetni? És, ha már megértette, s tudja: anyagi-ösztönzési rendszer is van. nem vállalja-e, nem­csak egyéni, de közösségi ér­dekből is, a hatékonyabb, a hibátlanabb munkavégzést? Tapasztaltuk: igen! — De hát az öntudat... — Sajnos, tény: jelenleg még bizonyos korlátot jelent, formálni, fejleszteni kell! X Idézet egy, a DH-munka- rendszert elemző írásból: „Már megszoktuk hogy bi­zonyos hibákról, mint -szok­ványos-“, vagy. mint -normál selejtszázalékról-' beszél­jünk. Ebben a tartományban magunknak és másoknak is nagyobb eltéréseket enge­dünk meg (mármint a mun­kahelyen — a szerk.), mint a privát életben- Ezzel két különböző normát állítunk fel, de személyünkkel szem­ben olyan normánk van. amely semmilven hibát nem enged meg. Miért kalkulá­lunk azonban az üzemi élet­ben egy bizonyos hibaszáza­lékkal? Miért érvényesek itt a jelszók. hogy: tévedni em­beri dolog, vagv hogy senki sem tökéletes...?” X Kohászati nagyválalatunk főosztályvezetője: — Optimálisan, abszolút hibamentesen nem lehet dol­gozni. Hiszen, bármennyire is csökkennek a hibák —, mert csökkennek, például ná­lunk az első évben még 417 hibaforrás volt, 1976‘ra már csak 34-et tudtunk meghatá­rozni —, de — újra is terme­lődnek. Űj technológiákat ve­zetnek be, új gyártmányok lépnek be és új emberek is jönnek — mind-mind. forrá­sai az újabb hibáknak. Per­sze, ezek után jogosan kér­dezheti meg bárki: akkor mire jó a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer? Én erre azt válaszolom: a DH nem cso­dadolog: csupán eszköz a cé­lok megvalósításához. És ezt nem szabad fetisizálni! X Gyáregységünk csoportve­zetője : — ... A munkarendszer? Hát igen, az kellene: rend­szer a munkában! De csak beszélünk, beszélünk róla. Statisztikákat készítünk, meg ülésezünk, jelentéseket gyártunk, amelyekben még az újítási eredményeket is. hogy igazoljuk magunkat, a DH eredményeként tüntetjük fel... Keménen számon kel­lene már kérni nemcsak tő­lünk itt, lent, hanem az il­letékes vezetőktől is, a végre nem hajtott utasításokat! Mert különben önmagunkat, önmagukat, vagy jelen eset­ben egy tényleg nagyszerű eredmények elérését biztosí­tó munkarendszert teszünk nevetségessé. Mert gondol­hatja mit mond a dolgozó, amikor hibamentes munkára buzdítiák. s közben látta, hogy éppen a legilletékeseb­bek nem törődnek vele... X Kohászati nagyvállalatunk műszaki-gazdasági tanács­adója: — A vezetők öntudatát kell áillandóan ébren tartani! Mert ahol ő nem felejtkezik el arról, hogy DH-munka- rendszer is van, követelmé­nyekkel, feladatokkal —. ba­jokkal is, — ott, tapasztaltuk jól megy a DH-munka. folya­matos- Ahol viszont csak ese­tenként foglalkoznak vele — és akkor nagy rohamlendület­tel — ott bizony... X — Az igazgatótól kezdve a helyetteséig az szb- és a párt­titkárig, nálunk mindenki rendkívül fontosnak tartja a DH-mozgalmat. Hiszen rö­vid idő alatt is olyan ered­ményeket értünk el beveze­tésével, amire az utóbbi években nem volt példa. A különböző szervezési intéz­kedések segítségével, és ter­mészetesen, ezt hangsúlyozni kell, a dolgozók jó hozzáállá­sával már az év első nyolc hónapjában is 8.5 százalékkal nőtt az utaskilométer-telje- sítménv; 8,8-ról 6,7 százalék­ra csökkent a javítószázalék, ami magával vonta a kima­radt járatok számának 18 százalékos csökkenését is. A teherforgalomnál az áruton­na-kilométeres mutató 24. a kihasználás 3.5 százalékkal nőtt. úsv, hogy közben az állásórák is 1,4 százalékban csökkentek, — mondja köz­lekedési vállalatunk önálló munkaügyi osztályának veze­tője. X Zárókérdés, magyarázat nélkül: múnkarendszer — kétféle véglettel ? Karácsony György (Folytatjuk) Takarékossági helyzetkép A tanácsi helyiipari vállalatok takarékossággal kapcsolatos intéz­kedési tervei nemcsak az ener­gia- és anvafftakarékosságra ter­jednek ki, hanem felölelik a tech­nika változásából. a termelési szerkezetből, az élőmunka az ál­lóeszközök jobb kihasználásából adódó megtakarításokat, vala­mint a különböző rezsi- és más Jellegű költségeket. A Nógrád megye! Textilinari Vállalat az egész évre vállalt 1 millió 100 ezer forintnyi anvag- takarékosságból már 030 ezer forintot teljesített. A Nógrád me­gyei Vegyesipari Vállalat a vál­lalt 021 ezer forintból 687 000-ct teljesített. Az Ipoly Bútorgyár időarányos megtakarítása elma­rad a követelményektől, illetve a vállalásoktól. Hasonló a lielvzet a Nógrád megyei Patyolat Vál­lalatnál is. A MEDOSZ megyei bizott­ságához tartozó 16 alapszer­vezetben az elmúlt 4 év alatt 3 ezer 877 dolgozó részesült szakszervezeti és vállalati segélyben. A kifizetett ösz- s/.eg majdnem eléri a 2 mil­lió 900 ezer forintot. A se­gélyben részesülők száma vállalatonként 31 és 2188 fő között váltakozik. Ez utóbbi a Balassagyarmati Erdő- és Fafeldolgozó Vállalatra vo­natkozik. Legkevesebben (31 fői a balassagyarmati TÖ- VÁLL'nál részesültek segély­ben­A kifizetett vállalati és szakszervezeti segélyek 50 százalékát a szakszervezet. 50 százalékát pedig a vál’a- lat biztosította. Az eev főre jutó összeg csaknem eléri a 400 forintot. URH-készülékek Salgótarjánból Klíma- és rázógép... Több száz méter villamos- vezeték hever az asztalokon. Az idegen számára össze- v:*'sza-kuszasá©ba-n. de aki ez­zel dolgozik annak a más­más színű huzalok, különböző csatlakozók meghatározott rendszert alkotnak. Az egy­máson levő műszerek szinte teljesen „elbari kádoezák” a mérőt. Mindezt BRG salgótarjáni gyáregységének végmérő rész­legében láthattuk. Mi is az ő munkájuk? — Komplet: URH-rádióte­lelonok javítását, beállítása’ és ellenőrzését végezzük. A termékek 80 százalékát kül­földre exportáljuk. így — Szovjetunióba. Bulgáriába. NDK-ba, Pakisztánba. — mondta Molnár Sándor a meó vezetője. A pihenőidőben kerestük meg Sánta Imre villanyszere’ő üzemmérnököt, aki nagy le’- kesedéssel mesélt munkáj:' ról. — Mi úgy mondjuk, hogy minden rádiónak „saját lelki­világa” svan. Ezért munkánk első fázisa a „felélesztés”, va­gyis a jellemző paraméterek beállítása. Utána a rendezés következik. A vezetékeket, ap­ró, alkatrészeket, esztétikait a - is tetszetőssé és áttekinthető­vé tesszük. megerősítjük a forrasztásokat. és garancia­festékkel esetleg pecsétté' megfestjük a csavarokat. Általában ezeket a műszere­ket mozgó szerkezetekbe éoí tik be a megrendelők, ezért típusjellegű tartóssági vizs­gálatokat is végzünk. Először NDK gyártmányú rázógépen, majd egy különleges klíma­kamrában. Itt plusz 60 foktól mínusz 20 Celsius-fokig sza­bályozzuk a hőmérsékletet. Egyszerre 45 rádiót, nyolc órán keresztül működtetünk, hol adásra, hol vételre kap­csolva. Ezt követően meg­vizsgáljuk. hogy a műszer ki- bintere a megterhelést. Ha igen, akor az öszes paraméter, beállítjuk és mérési jegyző­könyvet állítunk össze min­den egyes rádióról. Saját szá­mításunk szerint enne!; az URH-készüléknek körii'b“'”' 1200 variációja lehetséges. Ez: mindig a megrende'ő határa- - za meg. — hallottuk Sánt- Imrétől. Az utolsó munkafázist esz’ a csomagolás követi már *■' indulhat a szállítmány a v’’ ■’ilöniböző tájaira. (b. z« Őszi mélyszántás Ludányhalászi határában, a Kátyel-díílú'ben If.f. Mester Ferenc két traktoros társával, Nagy Lászlóval és Végh Sándorral az őszi mélyszántás mielőbbi befejezésén fáradozik. 25—30 centiméterre forgatják meg a földet, hogy jövőre is jól megmunkált talajba ke­rüljön a mag. A tábla végében bizony néha meg kell állni, az aratásból itt maradt szalma az eke köré tekeredik. ilyenkor tisztítani kell a vasakat. —kulcsár felv.— Munkaerő-gazdálkodás Amikor a kevesebb több önmagukért beszélő szá: mok: a salgótarjáni öblös­üveggyár a negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában csaknem 70 százalékos terme­lésnövekedést ért el. Ezzel szemben a létszám az 1971. évi 2596-ról 1975. harmadik negyedév végéig 2491-re csök­kent. Vagyis a termelés je­lentős növekedését 100 száza­lékban, a termelékenység emelkedésével biztosították. Hogyan? Az élet bizonyítóita — Évről évre reálisan mér­tük fel lehetőségeinket, s eh­hez igazítottuk a tervet, il­letve ennek elérését szolgáló műszaki fejlesztési, szervezési tennivalókat. Eddigi eredmé­nyeink tanúsítják, hogy sike­rült elképzeléseinket végre­hajtani Pedig időnként mi is voltunk nehéz helyzetben, mert bennünket is szorított a létszámhiány — kezdi a be­szélgetést Varga Gyula, a gyár igazgatója. A termelési ütem növelésé­hez szükséges létszám kiala­kításánál abból indultak ki, hogy a kevesebb néha több. Vagyis a meglevő megtartásá­val kell a fejlődést biztosíta­ni. — Nem volt könnyű e he­lyes szemléletet elfogadtatni. Időbe telt annak megértetése, hogy legyünk inkább százzal '■ evesebben, de mindannvian dolgoznunk. Mert a fegyelme­zetlen dolgozó többet árt az ügynek, mint használ. Az élet bebizonyította, hogy jó utat tártunk, amikor semmiféle lazaságot nem engedtünk meg. Vagyis folyamatosan megváltunk mindazoktól. :iki]c összetévesztették a gyá- ••at ho’mi szórakozóhellyel. Ugyanakkor meggyorsítottuk a sok munkaerőt igénvló munkafolyamatok gépesíté- ;ét. Jól sikerült kísérlet Már évek óta .jó kapcsolat van a Borsod megyei és e Nógrád megyei Állami Éoítő- ipari Vállalat között. Eddig padlóburkolást, tapétázást, és radiátorszerelést végeztek brigádjaink a miskolci ház­gyári lakásokban. Most kísérletképpen 34 do’- gozóból álló komplexbrigá'í, házgyári elemekből, önállóan épített föl egv 60 lakásos há­zat Özdon. A kiszolgálógépe- : et -berendezéseket a helyi vállalat biztosította. A mun­kálatok öt hétig tartottak. Előtte szakmai képzésen vet­tek rés7: az építés- és műve­zetők. Ezzel a munkával a brigád tagjai bebizonyító' rt1' -'-rvWban is hogy jól e’saiá’í’ották a házgyári tech­nológiát. Ami eddig töitént A szájcsiszolást 90 száza­lékban géppel oldották meg. A festőüzemben számos kisgépet állítottak be, ily módon csök­kentették a kézimunkaerő- szükséglete.t. A változás ér­zékeltetésére a következőket említhetjük a festékkikapa­ró gép 10—12 ember munkáját végzi. Automatizálták az áruk felrakását, és lerakását, Ugyanezt cselekedtél! a ke- helygyártásban. Az itt beállí­tott gép egy nap alatt 24 ezer terméket állít elő. Ezzel szem­ben a korábbi időben egy héttagú brigád kehelyből csak 8—900-at tudott termelni nyolc óra alatt. Csupán az előbb említett gép 56 ember munkáját végzi el. A gépesítés eredményeként lehetővé vált a szérianagyság növelése is. Ma már a meg­rendelők igényeinek megfe­lelően ugyanabból a fazon­ból 10 és 500 ezer darab kö­zött állítanak elő. Belső erőkből — Munkaerőgondjaink nekünk is vannak. Úgy látjuk, hogy a megoldást továbbra is az üzemen beiül kell keres­ni, mivel a munkára jelentke­zők többsége csak létszám­nak tekinthető. Elképzelése­ink szerint az anyagmozgatás és a belső áruirányítás továb­bi gépesítésével a szállítási utak rövidítésével újabb hasz­nos munkaerőhöz juthatunk. Előbbi céljaink elérését szol­gálják jövőbeni beruházása­ink. A 6-os, 7-es kemencénél már megkezdtük a behordás automatizálását. Ezt a felada­tot saját erőből oldjuk meg. Ennek révén 5—6 fő megta­karításával számolunk. Knn- vejorpályát építünk a doboz­üzem és a csomagoló között. Kiszélesítjük a rakodólapos s-;álítást. Ugyanezt a megol­4 őást választjuk az egyik je­lentős alapanyagunk a szóda szállítására, és tárolására. A vasúti körforgalom kiépítésé­vel pedig olyan munkaerő­ket szabadítunk fel, amiket a termelés különböző terüle­tein jól tudunk foglalkoztatni. — Talán enyhít valamit munkaerőgondjainkon, hogy ma már 16 éves kortól lehet fiatalt alkalmazni a kemen­céknél. Az ide jelentkezőket először egyszerűbb üvegfúvói munkával bízzák meg. Az itt felszabaduló képzett szakéin* bereket pedig az igénvesebb termékek gyártásánál foglal­koztatják. A szakmunkásképzés a fel­nőttek átképzése mellett to­vábbra is folyamatos lesz a normakarbantartás azoknál, a termékeknél, ahol az élet megköveteli, ahol arra szük­ség van. A normák igazítása, illetve megváltoztatása nem­csak szorítást, hanem lazítást is jelent. Több munkaterületre A helyes munkaerő-gazdál­kodás továbbá megkívánja az üzemen belüli és az üzemek közötti munkaerő-átcsoporto­sításokat. — Ezzel is megpróbálkoz­tunk — veszi vissza a szót az igazgató, majd így .folytatja: — Volt ahol megértették. Volt ahol nem. Sokakban él még az a korábbi elképzelés, hogy életük végéig azt a munkát végzik, amelyet az első na­pon elkezdtek. A gyorsan vál­tozó piaci igények, a megnö­vekedett követelmények el­lenkeznek ezzel a felfogással és gyakorlattal. Hogy milyen nehéz előbbre jutni, azt a "kö­vetkezőkkel bizonyítom. Nem­rég átcsoportosítást hajtot­tunk végre az exportigények kielégítésére. Az intézkedés ki­hirdetése után tízen azonnal betegállományba mentek. De voltak olyanok is, akik azon­nal leszámoltak. Nemcsak ez a jelenség, ha­nem sok más, főleg az új kö­vetelmény arra kényszerít bennünket, hogy az új felvé­teleseknél nemcsak egy mun­kakört, hanem négy-ötöt je­lölünk meg követelménykén ú Mielőbb megbarátkozni A jó munkának megvan a gyümölcse is. Az elmúlt terv­időszak eddig lezajlott ideje alatt 34.6 százalékkal emelke­dett a dolgozók bére. Ez is ta­núsítja, hogy a gyár vezetői és haladó gondolkodású dolgozói jó úton jártak, amikor a munkaerő-gazdálkodás haté­konyabb módszereit valósítot­ták meg. Ez azonban csak a kezdet! Továbbra sem lesz könnyű megértetni a dolgo­zókkal, hogy a jövőben még nagyobb szükség lesz a rend­szeres, céltudatos munkaerő­átcsoportosítására. V. K. NÖGRAD - 1975. november 12., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents