Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)
1975-11-29 / 280. szám
özle iF+’ytatás az I oldalról) 7 Fejlesztési céljainkkal 1 ' - összhangban még nagyobb mértékben vegyünk részt a nemzetközi munka- megosztásban. A nemze közi gazdasági' kapcsolatok bővülése segítse elő a népgazdaság kiegyensúlyozottabb fejlődését. a hatékonyság fokozását, a gyorsabb műszaki haladást, a termelési szerkezet átalakítását- a nyersanyag- és energiaszükséglet kielégítését. A külkereskedelmi áruforgalom a nemzetj. jövedelemnél gyorsabban. 45—48 százalékkal növekedjék. A kivitel a behozatalnál nagyobb ütemben bővüljön. A legnagyobb figyelmet a -Szovjetunióval, a KGST-országokkal fennálló kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére fordítjuk. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció megvalósításában. Növeljük részvételünket a? energetikai és nyersanyag-ki- termelő ágazatok közös beruházási tevékenységében, az ipar; szakosodásban és kooperációban, a mezőgazdasági együttműködésben. A. külkereskedelmi forgalom a KGST-országokkal 1970. és 1980. között 40 százalékot meghaladóan növekedjék. Legyen elsőrangú feladat a kö- vetkező ötéves tervidőszakra szóló államközi megállapodások teljesítése. A kölcsönös előnyök és- érdekek al|apján a gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozó’ t és hatékohv bővítésére kell törekedni a tőkésországoknál. A kü!kereskedelmi fo-galom növelésén túlmenően törekedjünk aktív gazdasági együttműködésre, kezdeményezzünk termelési kooperációkat, licencvásárlásokkal gr litsük elő a fejlett technika átvételét. Az eddiginél is gyorsabban bővüljenek kapcsolataink a gyarmati sorból felszabadult. a\ önálló | nemzeti fejlődés útiáfa lépett országokkal. Növekedjék a gazdaságos kivitel, valamint a nyersanyagok, félkész és késztermékek behozatala. Nemzetközi gazdasági tevékenységünk, a népgazdaság fejlődéséhez szükséges behozatal és kivitel szilárd báz’son valósuljon meg. s távlataiban is tervszerű legyen. O Az ötéves terv idősza- kában a lakosság életszínvonala — a gazdasági fejlődéssel összhangban — rendszeresen emelkedjék, élet- körülményei javuljanak. A lakosság reáljövedelme 18—20 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 14—16 százalékkal növekedjék. A munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítésével ösztönözni kell a nagyobb teljesítményekre. a hatékonyabb munkára. A keresetek a végzett munka mennyiségével és minőségével összhangban emelkedjenek. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet .kell fordítani a nagyüzemi munkásság jövedelemviszonyaira, munka- és életkörülményeinek alakulására. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók reálkeresete a munkásokéval, alkalmazottakéval azonos ütemben növekedjék. Az egyes termelőszövetkezetek közötti indokolatlan jövedelmi különbségek mérséklődjenek. Alapvető követelmény, hogy az árak kellően tükrözzék a hazai -ráfordításokat és a nemzetközi árarányokat. Ez szükségessé teszi, hogy mind a termelői, mind a fogyasztói árak bizonyos körében központi intézkedésekre kerüljön sor. Az árintézkedések segítsék a termelés hatékonyságának növelését, a népgazdasági egyensúly javítását. A fogyasztói árváltozások az életszínvonal-politikai célokkal, a reálbér és a reáljövedelem tervezett növekedésével összhangban valósuljanak meg. Biztosítani kell az árak alakulásának tervszerű irányítását, az árfegyelem erősítését, az árak szigorú ellenőrzését, az indokolatlan áremelések és a visszaélések megelőzését. Az alapvető fogyasztási cikkek árának emelését jövedelempolitikai intézkedésekkel ellensúlyozni kell. Biztosítani kell a vásárlóerő és az árualapok összhangját. A termelő és a kereskedelmi vállalatok tegyenek megfelelő intézkedéseket' az áruellátás és a lakossági szolgáltatások színvonalának emelésére, a vásárlási körülmények javítására. A íársadalmi gondoskodás fejlesztésében a jövőben is alapvető törekvésünk a dolgozó nők, a többgyermekes családok és az idősek helyzetének javítása. Az állam nagyobb mértékben járuljon hozzá a gyermekek eltartásához. Növekedjék az évi nyugdíjkiegészítés összege, növelni kell az alacsony nyugdíjakat. Társadalmi, politikai céljainkkal összhangban nagy figyelmet kell fordítani a lakáshelyzet javítására. Tartani kell a lakásépítés dinamikus ütemét; 420—440 ezer lakás épüljön, az' állami lakások száma 150—160 ezer legyen. A lakásépítés elsősorban Budapesten, a nagyvárosokban, az ipari centrumokban gyorsuljon. A lakások felújítására és karbantartására szolgáló eszközöket célszerűbben használják fel. Nagy figyelmet kell fordítani az egészségügy fejlesztésére, mindenekelőtt a kórházi ágyak számának növelésére és a betegellátás színvonalának emelésére. A gyeiHl. A Központi Bizottság meg- vetés irányelveit és azokat a vitatta az 1976. évi népgaz- következőkben hagyta jóvá: dasági terv és állami költségA növekedés százalékban 5—5,5 3 6 5—6 3.5—4 7,8 A nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Az ipari termelés ' Az országos építési-szerelesi tevékenység A mezőgazdasági termékek termelése Az egy lakosra jutó nomináljövedelem Az egy lakosra jutó reáljövedelem 3 Az egy munkás-alkalmazott keresőre jutó nominálbér 6,3 Az egy munkás-alkalmazott keresőre jutó reálbér 1,5 Az egy termelőszövetkezeti keresőre jutó reálkereset 1.5 A fogyasztói árszínvonal . 4,5 A kiskereskedelmi áruforgalom 4—5 A szocialista szektor beruházásainak összege 148—150 milliárd Ft Az elkészülő lakások száma 82 ezer db ebből állami lakás 28 ezer db Az 1976. évi tervben kitűzött gazdaságpolitikai célok sikeres megvalósítása döntő jelentőségű az V. ötéves terv megalapozásában, az elkövetkező esztendők kiegyensúlyozott fejlődésében. Ez az irányításban, a végrehajtásban és az ellenőrzésben határozott magatartást, fegyelmezett munkát követel, a személyi felelősség növelését igényli. Ennek érdekében már 1976- . ban érvényesüljenek a követ- , kező főbb követelmények: , — növekedjék a gazdasár \ Dolgozó népünk a IV. ötéves terv megvalósítása során eredményes munkát végzett, maradandót alkotott, büszke lehet az elért sikerekre. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki mindazoknak, akik helytállásukkal, felelősségteljes, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak szocialista hazánk fejlődéséhez. Az elmúlt években is sok gondon, nehézségen lettünk úrrá, de munkánk egyes fogyatékosságai miatt lehetőségeinket nem tudtuk teljesen kiaknázni. Még nagy tartalékok vannak a termelésben, a termelőberendezések!, a munkaidő jobb kihasználásában, a tudomány eredményeinek fel- használásában, a műszaki haladás gyorsításában, az irányító tevékenység' színvonalának további emelésében, a szervezettség erősítésében, a fegyelmezett munkában. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy az V. ötéves terv megvalósításával, a XI. pártkongresszus iránymutatását követve, tovább haladunk a fejlett szocialista társadalom építésében. A célok reálisak, a terv teljesítésének hazai és nemzetközi feltételei adottak, illetve megteremthetők. Az V. ötéves terv, valamint az 1976-os népgazdasági terv megvalósítása hazánk minden állampolgárától kezdeményezőkészséget és fegyelmezett munkát igényel. Népünk érdeke, hogy társadalmunk anyagi és szellemi erőit, országunk adottságait a tervben foglalt célok szolgálatában jól hasznosítsuk. A Központi Bizottság számít dolgozó népünk cselekvő támogatására. Felkéri az üzemek. a termelőszövetkezetek, az intézmények dolgozóit: vegyenek részt az V. ötéves terv végrehajtását segítő szocialista munkaverseny-moz- galmakban. A minisztériumok és a főhatóságok. a gazdasági irányító és felügyeleti szervek gos és versenyképes termékek aránya, csökkenjen a gazdaságtalan termékek gyártása; — lényegesen javuljon a népgazdaság exportképessége, szélesedjenek a tartós és biztonsága? értékesítési kapcsolatok; —. intézkedni kell a mun- kaerő-gaztíalkodás javítására, a munkaerő tervszerű átcsoportosítására, az adminisztratív létszám csökkentésére, a munkafegyelem erősítésére; IV. segítsék a vállalatokat, üzemeket, szövetkezeteket abban, hogy saját feladataikat az éves terv és az V. ötéves népgazdasági terv gazdaság- politikai céljaival összhangban alakítsák ki. A vállalati tervek alapozzák meg a hatékonyabb munkát, reálisan irányozzák elő a helyi fejlesztést és a jövedelmek növelését. A gazdasági feladatok teljesítése most nagydbb igényeket támaszt a vezetőkkel szemben. A tennivalók jó elvégzése a vállalati önállóság körülményei között színvonalas, kezdeményező, irányító munkát követel. A vezetők osszák meg gondjaikat, elképzeléseiket a kollektívával, támaszkodjanak a dolgozók alkotó tettrekészségére. A gazdasági építőmunkában, céljaink egységes képviseletében és megvalósításában nagy felelősség hárul a pártszervezetekre, a párt tagjaira.' A kommunisták képviseljék következetesen a párt gazdaságpolitikáját, a népgazdasági tervet, és személyes helytállással mulassanak példát a munkában. A pártszervezetek erősítsék politikai, gazdaságirányító, szervező és ellenőrző tevékenységüket. Határozottan támogassák a terv megvalósításán dolgozó gazdasági vezetőket. Segítsék elő. hogy a vállalati feladatokról a dolgozók megfelelő tájékoztatást kapjanak. Igényeljék, bátorítsák az 'aktivitást. az egészséges kritikai szellemet. Szerezzenek érvényt annak az elvnek, hogy aki a közösségért többet tesz, nagyobb erkölcsi és anvagi megbecsülésben részesüljön. A Központi Bizottság bizo- nvos abban, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa. a Kommunista Hiúsági Szövetség központi bizottsága. a Magyar Nők Országos Tanácsa, az Országos Szövetkezeti Tanács, a töei y mekek számának növekedése mellett is biztosítani kell az óvodai ellátás elért színvonalát. Javuljon a bölcsődei ellátás, főként a fővárosban, a megyei városokban és az ipari központokban. Q A közművelődés intéz- '• ményhálózatának fejlesztésével és korszerűsítésével, a kulturális szolgáltatások bővítésével tovább kell javítani a lakosság, elsősorban a munkásság és az ifjúság .kulturális ellátását. Változatlanul nagy fontosságú feladat az általános iskolai oktatás és a szakmunkás- képzés színvonalának emelése és tárgyi feltételeinek javítása. — gondoskodni kell az energia és a nyersanyag észszerű felhasználásáról, a takarékos gazdálkodást általánossá kell tenni. E célokat szolgálják a gazdasági szabályozók 1976. január l-ével életbe lépő módosításai. 1976-ban három nagyberuházás kezdődhet meg: a Dunai Vasmű konverteres acélműve, a Tiszai Vegyi Kombinát új gyárrészleggel való bővítése és a zalaegerszegi hűtőház építése. Budapesten át kell adni a forgalomnak a metró Nagyvárad tér és Deák tér közötti szakaszát. Az életszínvonal — a gazdasági lehetőségekkel összhangban — szerényebb mértékben emelkedhet, mint a korábbi években. Központi bérintézkedésekre 700 millió forint fordítható. Ez fedezetet nyújt január 1-től a bölcsődei és az óvodai dolgozók béremelésére, valamint vállalati bérpreferenciára. Ezenkívül január 1-től az évenkénti nyugdíjkiegészítés legkisebb összegét havi 30 Ft helyett 50 Ft-ban kell megállapítani. 1976-ban sor kerül á mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárának egy évvel történő leszállítására. megszervezetek, tömegmozgalmak vezetői a maguk területén mindent megtesznek gazdasági terveink megvalósításáért. A szakszervezetekben a tömegszervezetekben, a szövetkezetekben és a tömegmozgalmakban tevékenykedő kommunisták és aktivisták mozgósítsák a dolgozókat a gazdasági feladatok jó megoldására. A Kommunista Ifjúsági Szövetség legyen kezdeményezője a fiatalok újabb konkrét vállalásainak, az or- szágos és a helyi akcióknak. Pártunk felhívja a munkásosztályt, a termelőszövetkezeti parasztságot és az értelmiséget, a szocializmus minden hívét, egész népünket, hogy 1976. évi és új ötéves népgazdasági tervünk valóra váltását tekintse közös nemzeti ügynek. (MTI) Kádár János fogadta Jasszer Araíalot A Palesztinái Felszabadítási Szervezet küldöttsége Jasszer Arafatnak, a szervezet elnökének vezetésével november 28-án rövid látogatásra Budapestre érkezett. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Jasszer Araía- tot és Zuhair Mohszent. A találkozón részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. Az őszinte, baráti szolidaritás légkörében lezajlott megbeszélésen kölcsönösen tá- iékoztatták egymást az MSZMP és a PFSZ céljairól, tevékenységéről. feladatairól. Megvitatták a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, véleményt cseréltek a közel- keleti válság helyzetéről. Az MSZMP és a PFSZ képviselői egyetértettek abban, hogy a közel-keleti térség tartós békéjének és biztonságának legfontosabb feltétele a válság átfogó rendezése, az izraeli csapatok maradéktalan kivonása valamennyi megszállt arab területről és a Palesztinái nép törvényes nemzeti jogainak a helyreállítása. Ennek alapján üdvözlik az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszakán a PFSZ által elért eredményeket. Az MSZMP képviselői szolidaritásukról biztosították a PFSZ-nek a Palesztinái nén igazságos céljaiért folytatott harcát. A Palesztinái küldöttség látogatása tovább erősítette a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek a barátság, az internacionalizmus és a szolidaritás elveire épülő kapcsolatait. Jugoszlávia nemzeti ünnepe Déli szocialista szomszédunk, a baráti Jugoszlávia nemzeti ünnepe, november 29-e, két egymással eltéphetetlen kapcsolatban álló történelmi nap emlékét idézi fel. Harminckét esztendővel ezelőtt ezen a novemberi napon ült össze a boszniai Jajcéban Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa, ideiglenes kormányt alakított és úgy döhtött: a jövendő Jugoszláviája olyan demokratikus szövetségi állam lesz, amelyben az ország népei egyenjogúak, egymást támogatva élnek és alkotnak. A jajcei tanácskozás részvevői fegyverrel érkeztek a történelmi összejövetelre: még folyt a harc a fasiszta megszállók ellen. Tito elnök mondotta később erről az időről: „Bebizonyosodott, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt az egyetlen társadalmi erő, amely tekintélyével, befolyásával és harcedzett kádereivel képes Jugoszlávia népeit a nemzet, felszabadító harcban vezetni.” Pontosan két évvel később, 1945. november 29-én Belg- rádban a nemzetgyűlés végleg szakított a múlttal, eltörölte a királyságot és kikiáltotta a népköztársaságot. Több mint másfél millió hős vére ömlött Jugoszlávia földjére a fasiszták elleni1 harcok során; jugoszláv és szovjet harcosok vére. Pár esztendeje, amikor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Jugoszláviában járt, Tito elnök hangoztatta: „Kegyelettel gondolunk azokra a nagy áldozatokra, amelyeket a Szovjetunió és Jugoszlávia hős népei hoztak a második világháború folyamán. A íasiz^ mus sötét erői ellen vívott közös harc, amelyben a Szovjetunió népei viselték a legnagyobb terhet, mélyen szívébe vésődött minden jugoszláv embernek és örökké népeink emlékezetében él.” A népköztársaság kikiáltása óta eltelt három évtized alatt Jugoszlávia valóban századok mulasztását szüntette meg. Az ország nemzeti jövedelme ötszörösére, ipari termelése tízszeresére nőtt. Jugoszlávia megbecsülést, tekintélyt vívott ki minden nemzetközi fórumon politikai fellépésével és mint szocialista társadalmi rendszerű ország, az élet minden területét átívelő szoros kapcsolatban áll a szocialista közösség minden országával, így hazánkkal is. A baráti szocialista1 szomszéd nemzeti ünnepén igaz szívvel kíván népünk további sikert, sok-sok eredményt Jugoszlávia népeinek a szocialista építés következő időszakaira is. X Dr, Vitomir Gasparovics, a Juro- helyettes elnök'’. Havasi Ferenc, szláv Szocialista Szövetségi a Minis/le tanáé clnökhcly v<c>c. Köztársság budapesti nagyköve- Keserű Jánosné könnyűipari mi- fa. hazája nci zetkö'.i ünnepe, a nis/.ler, d ■. Polinszky ivárói,' ui.- kö 'társaság k kiáltá ának évfor- tatási miniszter es Marjai József dúló a alkalmából pénteken foga- külügyi álla mtitkár, valam nt po- dást adott a nagykövetségen. litikai, gazdasági, kulturális és A fogadáson részt ve t Huszár társad lm életű .k számos ismert I tv n. az MSZMP Pollik ii Bí- személyisége. Jelen volt a foga- zottság nak tagja, a Mimszteria- dáson a budapesti d'p’o r»v :al nác-i cin kb ilyenese, dr. Tram- képviseletek sok vezetője és tagja inaun Rezső, az Elnöki Tanács is. Rendkívüli küldöttközgyűlés Salgótarjánban és Balassagyarmaton Egyesülnek a területi szövetségek A tsz területi szövetségek rendkívüli küldöttközgyűlést tartottak csütörtökön és pénteken. Salgótarjánban a küldöttközgyűlésen, amelyet a Kohász Művelődési Központban, tartottak három igazoltan távol lévő küldött kivételével valamennyi tszképviselő megjelent. Részt vett a tanácskozáson Heren- csényi József, a megyei tanács, elnökhelyettese is. A két szövetség egyesülésére tett javaslatot a küldöttek megvitatták. Egybehangzó volt a vélemény, hogy a szövetkezeti mozgalomban végbemenő minőségi változás követeli meg a szövetségek egyesülését, hogy minél korszerűbben tudják ellátni a tsz-ek képviseletét. A küldöttek elismerésüket fejezték ki azért a munkáért, amit a területi szövetség végzett a közös gazdaságok munkájának megkönnyítése érdekében. Megköszönték az apparátus tevékenységét. A küldöttközgyűlés állástíoglalt az ötödik ötéves terv valóra váltása mellett, amelynek érdekében egyesítik az erőket, hogy minél eredményesebben hajtsák végre a mezőgazdasági üzemekre háruló feladatokat. A közgyűlésen megválasztották az együttesen tartandó küldöttközgyűlés . tisztségviselőit. maid meghallgatták az ellenőrző bizottság elnökének jelentését. Ezután került sor az egyesülést kimondó titkos szavazás e’-edményénen ismertetésére. ötvennyolc küldött közül ötvenötén voltak jelen a tanácskozáson, akik valamennyien igenlő választ adtak az egvpsi’désre. Balassagyarmaton óén teken a járási hivatal tanácsi elmében került sor rendkívüli küldöttközgyűlésre. amely arra volt hivatott, hogy megvitassa a Cserhát—Karancshegyvidé- ki Tsz Területi Szövetséggel való egyesülést. Adamcsck Pál, a TESZÖV elnöke terjesztette közgyűlés elé az elnökség és a közös bizottságok állásfoglalása alapján azv ^ javaslatot, amely az egyesülésről szólt. Elmondta, hogy a megnövekedett feladaton eredményes végrehajtását szolgálja a két terüfeti szövet? ség egyesülése. Ezt követően Csongrádi Mihály, a szövetség titkára tájékozta a küldöttközgyűlés résztvevőit a negyedik ötéves terv időaránvos és várható teljesítéséről. A vitában résztvevők megerősítették az egyesülés szükségességét, mául a tsz-szövetség munkáját értékelve elismerésüket feifv.ték ki az elért eredményeken. A tanácskozáson részt vett küldöttek titkos szavazásai mondtak igent a kél szövetség egyesülésére. i
