Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)
1975-11-29 / 280. szám
Zöld „gyűrű” Moszkva körül A tudósok számításai sze- 30 ezer hektárt parkok, kér- tisztább levegőt szívnak, mint r!nt egy hektár erdő 220—280 tek. parkosított terek foglalják például London, New York kg szénmonoxidot nyel el és el. Azzal az erdősávval együtt vagy Párizs lakói. Képünkön: 180—220 kg oxigént bocsát ki. pedig, amely széles „zöld Moszkva új lakónegyedében; A falevelek a por- és kéntar- gyűrűként” fogja körül Moszk- Himki-Horvinóban már csak talmú gáz több mint 70 szá- vát, a zöldövezeti területek . , zalékát képesek felfogni, kétszeresen felülmúlják ma- a mezei V1 tagok emlekeztet- Moszkva területének egynar- gának a fővárosnak a terüie- n®k arra; hogy alig tíz évvel mad lészel. vagyis több m.nt tét. Ehért a moszkvaiak jóval ezelőtt itt falu volt. Mintaszervezésre javasolják Nagyobi* az igény a belső tartalékok feltárására \ A párt- és kormányhatáro- fogással és tudatos törekvé- feltételez, s ehhez reális lehe- zatok egyértelműen ráirányí- sekkel ezt az egyébként nagy- tőséget nyújt a meghibásodá- tották az üzemek ve- szerű eredményt még tovább sokból származó gépállások zetőinek és dolgozóinak lehet fokozni. további csökkentése is . figyelmét a belső tartalékok., Az újszerű és korszerű és lehetőségek jobb kihaszná- szervezési megoldások, médiására. . Külön programokat szerek megismerésére és beve- állítottak össze, arra töreksze- zetésére igyekszenek jól felnek, hogy magasfokú szakmai készíteni a szervezés hivatá- íelkészítéssel speciális szak- sós szakembereit. A szervezé- máris előretekintünk. Az élet emberek segítsék az üzem- sí osztály létszáma 16 főre felgyorsult ritmusa, a gazda- és munkaszervezés korsze- szaporodott. Közülük két dől- ságosság magasabb követel- rűsítését. Emellett a műveze- gozó főiskolára jár, egy fő rend- ménye és a külföldi piacokon tők, sőt a szocialista brigád- szerszervezöi, ugyancsak egy uralkodó kedvezőtlen állapo- tagok is tudatos segítői legye- fő programozói tanfolyamra, tok késztetnek erre bennün- nek a szervezettségi színvonal Összesen négyen vettek már két. Üzem- és munkaszerve- emelésének, a szunnyadó tar- részt a Közgazdaságtudomá- zés kérdésében nemcsak a talékok hasznos feltárásának, nyi Egyetem továbbképző múlthoz kell mérni magun- A párthatározat megjelenése intézetének másfél éves mun- kát, de a körülöttünk zajló óta ez a törekvés jellemzi a ka- és üzemszervezési tan- élethez és az igényesebb, ki- Salgótarjáni Kohászati Üze- folyamán, öten pedig elvé- egyensúlyozottabb jövő igé- meket is. gezték ugyancsak ebben a nyeihez is. Ehhez azonban az témakörben a kéthetes bent- üzem- és munkaszervezés voNEMCSAK A MÜLTHOZ összegeztük, de egyúttal Orosz Béla „Mindegyiket egyformán szeretem. KRITIKUS SZEMMEL , , . , .... . „ , . .. , .. lakásos továbbképző tanfo- natkozasaban is további lépé A nagyüzemi pártbizottság lyamot. Lényegében az seket kell tenni, külön intézkedési tervet ké- üzem- és munkaszervezés tu- szített, amely irányt szabott datos törekvése ebből a mag- a szervezettségi színvonal nö- ból indul ki, és az általuk ve-" velésének. Lényegében most zetett vállalati továbbképző léptünk abba az időszakba, tanfolyamokon válik egyre amikor kritikus szemmel több vállalati vezető és dol- megállapíthatjuk, hogy mi- gozó közkincsévé a rendszerben eredményeket várhatunk szervezés és munkaszervezés a középtávú szervezési prog- tudománya, ram végrehajtásától. Ez a S74MOv kErik program az 1973—75-ös éve- SZÁMON KÉRIK két fogja át, s a tételesen is Most, amikor a középtávú megjelölt feladatoktól azt vár- szervezési program eredmé- ja, hogy 35 millió forint nye- nyeit és lehetőségeit tagial- i-eségtöbbiet elérésével se- juk, ‘ arra is gondolni kell, gítse a vállalat gazdaságossá- hogy olyan ötéves terv küszö- gát. bén állunk, amely az eddigiA ' rendelkezésre álló ada- éknél nagyobb igényt támaszt tok szerint ez az első hagy, majd a belső tartalékok felközéptávú szervezésfej lesz- tárására. S jó, ha a gyár mintési terv jól kamatozik a vál- den illetékes dolgozója felfi- lalati pénzügyekben. 1973- gyei a gyár vezetőinek intő ban 12 millió 800‘ ezer forin- szavára, amely az éves prog- tos eredményt vártak az ramba vett, de meg nem va- üzem- és munkaszervezéstől, lósított szervezési témákat ezzel szemben a szervezettség kéri számon a gyárrészlegek- 19 millió forint feletti ered- tői. Nevezetesen, hogy a hi- ményt hozott. Az elmúlt év- deghengerműben tovább kell ben az üzem- és munkaszer- lépni az értékesebb árufajták vezés eredménye meghaladta gyártmányválasztékának bő- a 18 millió forintot, míg 1975 vítésében. Lehetőség van pél- éddigi időszakában a szerve- dául a redőnyrugó-ért(ékesítés zési intézkedések tényleges további fokozására, természe- értéke 13 millió forint felett tesen megfelelő minőségi van. Mindent összegezve azt színvonal biztosításával, is í mondhatnánk, hogy a két A kovácsoló gyárrészlegnél év' alatt 107 százalék fölött a szervezési programban sze- teljesítették, s így a kohásza- replő öt témából csak kettő ti üzemek dolgozói és vezetői mutat kedvező eredményt. Az kiváló munkát végeztek e öntödei gyárrészleg terve téren. * meglehetősen alacsony, s . eredményeinél jóval több a IFHFTÖSÉTEk' reális lehetőség. LEHE1 OoEGEK Ehhez a témához i tartozik, Igaz, a vállalatnál eddig el- hogy a súlyponti berendezé- ért 50 millió forintos , ered- sek üzemidő-kihasználásá- mény nem elhanyagolható nak javításában a vállalat 85 tényező a gazdálkodásban, százalékos eredményt tűzött Talán ezért is javasolja a maga elé, ezzel szemben az eddi- Magyar Vas- és Acélipari gi eredmények 84,2 százalékot Egyesülés az iparág keretei- mutatnak. S itt megint hozzá ben mintaszervezésre. Az kell tenni, hogy ez az üzemigazság kedvéért hozzá kell idő-kihasználás 1.4 százaléktennünk, hogy a középtávú kai kedvezőbb az elmúlt éviszervezési program nagyobb nél. de a jó szervezettség en- lehetöségsket takar. Jó össze- nél nagyobb eredményeket is „Muzeális érték az a munkás...” Á Unrnhhi ®ve'{^en is szükség volt r\ KUrUvJUl időnként munkaerő-átcsoportosításra megyénk üzemeinél, vállalatainál. Ezeknek gyakorisága elenyésző volt, mivel egy évtizeddél ezelőtt legfőbb megoldásra váró társadalmi feladatnak megyénkben is a foglalkoztatási gondok megoldását tekintették. De mert megyénk üzemeiben, vállalataiban, az élet egyéb területein is elértük a teljes foglalkoztatottságot, ezzel új helyzetet teremtettünk önmagunknak. Vagyis, ma arról kell szólni, hogy több területen kevés a munkáskéz. Ugyanakkor üzemeinkben, gyárainkban tapasztalhatjuk, hogy egyszer rövidebb, máskor hosszabb ideig tétlenkednek a dolgozni vágyó, munkára kész, alkotó kezek. De csak ott, és abban a munkafolyamatban fordul elő, ahol éppenséggel akadozik a folyamatos munkaellátás, hiányzik az anyag, szerszám, vagy más egyéb. Nemrég az öblösüveggyár igazgatóba mesélte, hogy sürgős exporímunkák teljesítése, bizonyos fokú munkaerő-átcsoportosítást követelt meg a feldolgozóüzemben. Az ezzel kapcsolatos intézkedés után többen hirtelen megbetegedtek, de voltak akik leszámoltak, .mondván: ők az új helyen nem dolgoznak. A Páva Fehérneműgyár jánosaknai telepén fordult elő, hogy a magas fizetést biztosító reszort dolgozói azt bizonygatták; más helyen nem tudnak dolgozni. Később kiderült, hogy nem is akarnak. Ennél furcsább eset az, amikor a dojgozó úgy vélekedett, hogy a gyár vezetői olyan megrendelést szerezzenek, ami az ö reszortfeladatának. szakmai képzettségének, tudásának megfelel. Az elmúlt években lezajlott specializálódás során valóban kialakult, illetve meggyökeresedett az a szemlélet és gyakorlat, mely szerint nincs szükség a munkaerő-átcsoportosításra. Azokban a gazdálkodó egységekben, ahol előbbre láttak, ott nem felejtették . el a korábbi intelmet, mely szerint a szocializmus építése sokoldalúan képzett emberfőket követéi. Ennek igazságát erősítették meg az elmúlt években bekövetkezett világpiaci változások. Hatására, ha nem is mindenütt, de egyre több dolgozó felismeri: ha csak egy részfolyamatot ismer a termelési menetből és ragaszkodik kizárólagos végzéséhez, önmagának árt, mert egyoldalúvá válik. Ugyanis a változó divat, a hatalmas léptekkel haladó technika és technológia kizárja azt a gyakorlatot, amely a dolgozók egyoldalú képzettségére alapoz. Ezért a salgótarjáni öblösüveggyárban az új dolgozók felvételénél nem egy, hanem több munkaterületet jelölnek meg foglalkoztatásuk lehetőségeként. Ezzel a gyár vezetősége igyekszik a mai követelményekhez igazodva jobban hasznosítani a kapun belül levő munkaerőt. Előbb-utóbb erre az útra kényszerül megyénk minden termelő-gazdálkodó egysége. Talán ez az első lépés ahhoz, hogy a gyakori intelmek után most már erőteljesebb ütemben fogjanak hozzá üzemeink a mun- . kaerők ésszerű felhasználásához. Az itt jelentkező feladatokat is tekintsék olyan természetesnek, mint az életfenntartáshoz szükséges napi táplálkozást. ezt mondani, valójában annál Könnyű nehezebb megvalósítani. De ebből a felfogásból kiindulva, úton-útfélen ezt hangoztatni veszélyes dolog, mert lefogja a* értelmes, célhoz vezető gondolatok megszületését, illetve konzerválja a mostani helyzetet. Ilyen luxust pedig — figyelembe véve a nemzetközi piacon bekövetkezett, számunkra nagyon kedvezőtlen változásokat — nem engedhetjük meg magunknak. Az előbbiekből kitűnik, hogy a jövőben gyakrabban kerül sor üzemeken belüli munkaerő-átcsoportosításra. Ezeknek nagysága és sokrétűsége mindig attól függ, mi, termelő-fogyasztók és a külföldi vevők mikor és milyen követelményt állítunk önmagunknak, illetve milyen követelmény elé állítanak bennünket. Ebből adódik az a reális felmérés, hogy üzemeink fejlődése, a dolgozók életszínvonalának növekedése nagyban függ attól, milyen előnyös változások következnek be a munkaerő-gazdálkodásban. Fel lehet ezt másképpen is fogni, lehet ellenkezőleg is cselekedni. Az utóbbi őseiben viszont a kollektíváknak kell vállalniuk az általuk képviselt visszahúzó szemlélet, és gyakorlat káros következményét. Nincs erkölcsi alapjuk arra, hogy nehéz helyzetükben a felsőbb szervek segítségét kérjék. Megelőzés céljából, az eddi^jjnél bátrabban és határozottabban kell hangsúlyozni az átcsoportosítások szükségességét, bizonyítani azok fontosságát. Ez a tevékenység nem önmagáért, hanem a termelékenyebb, hatékonyabb munkáért, a biztos jövőért történik. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a jelenleginél jóval több szakmunkás lesz. ugyanakkor növekszik a betanított munkások szakértelme is. Másképpen szólva szükség van arra, hogy az átcsoportosításra kijelölt dolgozókat mozgatásuk előtt ismertessék meg az új feladatok szakmai követelményeivel. Nem vagyok hívé a különböző idézgeté- seknek. nehogy esetleg valaki szellemi restséggel vádoljon. De vallom azt, hogy másoktól tanulni nem szégyen. Az Ogyesszáról szóló televíziós tilmben az egyik munkás a többi között azt mondta a riporternek": ..Muzeális érték az a munkás, aki nem képes valamilyen szakmunkát elsajátítani.'’ Ne menjünk ilyen messzire! Maradjunk meg annál, hogy megyénk üzemeiben az a betanított munkás, aki élete végéig csak egy részfolyamatot kíván végezni, önmagát temeti el. Ha csak az előbb említett gondokkal járna a munkaerő-átcsoportosítás, valószínű, hogy a mostaninál jóval nagyobb tempót tudnának diktálni a józan észre és a kommunista ■ példamutatásra apellálva. Ennek az inkább újszerű feladatnak viszont vannak bérezési, társadalompolitikai, jogi és egyéb megoldásra váró tennivalói is. Gondot okozhat, a versenyző brigádok megítélése, az ösztönző bérezés kialakítása. Néhány vonatkozásban az új helyzethez kellene igazítani a munka törvénykönyvét is. r azonban már most látszik: a munlQY kaerő-átcsoportosítás mint az ésszerű felhasználás egyik módja rendszeres, céltudatos. folyamatos és következetes szakmai átképzést követel. Tartalmában mást, mint a jelenlegi. V. K. // — Hát én volnék az — ra, például akkor, amikor mondja szerényen, miközben Bujákon tagosítottuk a földe- nyújtja a karját a bemutat- két. Itt, a bujáki tsz-beji kozáshoz. — Nyakig olajos 1967-től dolgozom. Ez a művagyok, éppen egy motort hely a birodalmam a tsz-ma* szereltem — mentegetőzik. jorban — tárja szélesre a Gépek, traktorok, zetorok — karját, ismeri mindahányat, hozzá- — Van-e kedvenc gépe? tartoznak az életéhez. Ahány — Mindegyiket egyformán jármű, annyiféle és mind- szeretem: lehet az Zetor, egyikkel másképp kell bánni, vagy MjTZ-traktor, egyre mindegyikhez másként kell megy. A lényeg az, hogy közelíteni. Mert a gondolatai- rendesen kijavítsuk, helyre- ban, a keze alatt életre kel- pofozzuk, ne érkezzen panasz nek az olajos csavarok, al- ránk a gépek kezelőitől, katrészek. — A munkaidő? — Az biztos, hogy a kívül- — Kiszámíthatatlan. Mikor, álló nem sok szépet talál az hogy. Ha szükség van rá. én munkámban. Mert csak az egész nap dolgozom. Sőt. Itt olajos-füstös gépeket látja, lakom a közelben, s ha késő meg azt. hogy az ember meg- este történik valami, szalad- állás nélkül dolgozik. -nak szólni, jöjjek. segítsek! — Hát maga? Mi az, ami Mindig szívesen jövök, vonzza ehhez a szakmához? — A család? radhatatlan tartozékát: — — Dehogy tudtam. Az utolLegiobban az, hogy ides- — Van egv kislányom. a Elégedett vagyok az eddigi só pillanatig nem szóltak, tova húsz éve csinálom, feleségem a Sziráki Állami életemmel, a munkámmal, de Csak ültem az irodán ünnep- 1955—56-ban végeztem Pápán Gazdaságba jár. Kevés a sza- mégis mocorog bennem vala- lösen, figyeltem a beszédet, a kétéves iskolát, akkor let- bad idő. Ebben az évben sok mi elégedetlenség-íéle, vagy amikor meghallottam, hogy a tem mezőgazdasági gépsze- munka volt a háztájival, inkább vágynak nevezném, nevemet említik. Rettenete- relő. A családban senki sem meg aztán besegítettem az Szóval úgy érzem, többre is sen meglepődtem alig tud- Ű7,te ezt a mesterséget. En- aratásnál is. Hosszú aratás képes lennék. Jövőre terve- tam felállni a székről. A fe- gem mindig vonzottak a gé- volt az idei, az esős időjárás zem, hogy beiratkozom az leségem velem együtt örült pék, meg az, hogy a sok apró miatt. autóvillamossági iskolába, a az elismerésnek, alkatrészből hogvan lehet — Otthon van valamilyen munkástovábbképzőbe. Soha Kovács Károly, a bujáki megcsinálni egy mozgó, mű- gépe? Szokott barkácsolni? nem tudhatja az ember, hová tsz 36 éves mezőgazdasági ködő egészet. — Gépnek nem nevezném, veti a sors, jobb. ha több gépszerelője egy hónappal — Az elképze’ések. az ál- csupán e.SV Trabantról van szakmát is magáénak mond- ezelőtt vette át a Mezőgaz.,űamok, hogvan valósultak meg szó. Azt teljes egészében én hat. ság Kiváló Dolgozója minisza gyakorlatban? ' látom el. de ió szolgálatot is — Tudott a nagy esemény- téri kitüntetést. — Az erdők1'''!' «"nállonví- tesz egv-e?v kirándulás, ki- r°l? — vkm — son kezdtem Csináltam mm- ruccanna szalmával! _____________ d ent, amit rám bíztak. Néha Megigazítja fején a svájci- fel is ültem egy egy járgány- sapkát, a munkaruha elmaNOGRAD - 1975. novembet 29., szombat íj i
