Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)
1975-11-29 / 280. szám
«t/ FM •' ' Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP nograd megyei bizottsága es a megyei tanacs eapja XXXI. ÉVF., 280. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. NOVEMBER 29., SZOMBAT Ma i számunkban Minf-aszervezésre javasolják A község népművelője Mérkőzés élőié KÖZIEMÉ a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1975. november 26—27-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. november 26—27-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, főhatóságok vezetői, közgazdászok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság Németh Károly elv- társnak. a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján széles körű vitában megtárgyalta és elfogadta a IV. ötéves nép- gazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, valamint a Politikai Bizottság javaslatát az V. ötéves terv, továbbá az 1976. évi terv- és állami költségvetés irányelveire. I. Á Központi Bizottság érté' kelte a IV. ötéves terv végrehajtásának helyzetét, a szocialista építőmunka 1971— 1975. évi tapasztalatait. Megállapította, hogy az elmúlt öt évben a gazdasági építés a párt politikai céljaival összhangban sikeresen előrehaladt; népünk erőfeszítései a szocializmus anygi- műszaki bázisának szélesítésére eredményesek voltak. Fej' lődött és erősödött a szocialista tervgazdálkodás, az előirányzatok többsége a korábbinál nagyobb tervszerűséggel valósul meg. Az 1971— 1975. években a népgazdaság fejlődésének iránya megfelelt az ötéves terv célkitűzéseinek, a gazdasági növekedés mértéke pedig meghalad" ta a tervezettet. Jelentősen bővültek a társadalom termelőerői, erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege, gyarapodott a nemzeti vagyon. A többi között üzembe lépett a Gagarin Hőerőmű, a Lenin Kohászati Művek finomhengerműve a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőműve, a Székesfehérvári Könnyűfémmű hengerműve, a Győri Futómű- és Motorgyártó Üzem, a Barátság II. kőolaj- vezeték, a Péti Nitrogénművek új műtrágyagyára, a leninvárosi polietiléngyár, a beremendi cementgyár, az orosházi síküveggyár, a lá- batlani Vékonypapírgyár. a győri műbőrgyár, borsodi sör- és malátagyár, a budapesti metró kelet—nyugati vonala. A termelés bővülésével Összhangban rendszeresen emelkedett népünk életszínvonala, tovább javult a társadalmi gondoskodás a dolgozó emberről ‘ és családjáról . Á Központi Bizottság rámutatott, hogy ugyanakkor egyes fontos céloktól eltéré" sek mutatkoznak. Az utóbbi két évben a tőkés világpiacon bekövetkezett infláció, értékesítési nehézség, ^ az olaj és a nyersanyagok árának nagymértékű emelkedése népgazdaságunknak számottevő veszteségeket okozott Ezért a népgazdaság egyen- súlvi helyzete a tervezettnél kedvezőtlenebb. Hazai gazdasági munkánk hatékonvsá* ga a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban javul. A beruházás és a fogyasztás meghaladta a tervezettet. ' A IV. ötéves t“rv fő feladatainak teljesítését értékelve. a Közoonti Bizottság mnzál'apította: 4 A nemzeti jövedelem az előirányzott 30—32 helvett 35 százalékkal gyarapodott. és ez csaknem teljes egészében a munka termelékenységéből származott. öt év nemzeti jövedelmének 27 százaléka a felhalmozást, 73 százaléka pedig a fogyasztást szolgálta. 2 Az ipari termelés az ■ előirányzott 32—34 százalékkal szemben 37—38 százalékkal növekszik, hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez meghaladja a számítottat. Erősödtek a fejlődés intenzív vonásai, az egy főre jutó ipari termelés évente a tervezett 4—4,5 százalék helyett 6—6,5, százalékkal nő. A központi fejlesztési programok, az új ipari létesítmények. a rekonstrukciók — közöttük a textilipari rekonstrukció — révén korszerűsödött az ipar szerkezete, kezdeti eredményeket értünk el a gazdaságtalan termeié? visszaszorításában. Az 'átlagosnál gyorsabb volt a haladás a vegyipari és a gépipari ágazatokban. A tervezett növekedési ütemet — az építőanyag-ipar kivételével — valamennyi ipari ágazat eléri vagy felülmúlja. 9 Az építőipar technikai felszereltsége növekedett, termelési előirányzatát összességében teljesíti, egyes nagyberuházásoknál javult a koncentráció. A lakosságot közvetlenül szolgáló létesítmények — a lakások, az óvodák a bölcsődék, az üzletházak, a közművek, a budapesti metró — építésében nagy eredmények születtek. Ugyanakkor az iparág fontos építési igényeket nem tudott kielégíteni, nem javult kellő mértékben munkájának hatékonysága, minősége. A A mezőgazdaság terme- **■ lése a tervezett 15—16 százalékkal szemben 18—19 százalékkal nőtt. a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben kialakultak a célszerű üzemméretek, terjed az iparszerű termelés. a korszerű gépek, a vegyipari termének, és a nagyhozamú fajták alkalmazása könnyebbé és eredményesebbé teszi a mezőgazdasági munkát. A növénytermesztésben teljesült a legfontosabb feladat. a terméshozamok növelése. A gabonafélék termésátlaga a tervidőszakban húsz százalékkal nőtt. A termelés fedezi az ország kenyérgabona-szükségletét. és exportra is lehetőséget ad A cukorrépa-termelésben van bizonyos fejlődés. de a szükségletet a hazai termelés a kívánt mértékben még nem elégíti ki; ezért jelentős cukorbehozatalra szorulunk. A sertéstenyésztés gyorsan fejlődött. a tervidőszak második felében gyarapodott a szarvasmarha-állomány. A húsellátás növekvő fogyasztás mellett általában megfelelő volt. C Ay. áruszállítás a tér' e- zeit 22 százalékkal szemben 39 százalékkal növekedett. Jelentős rekonstrukció valósult meg a vasúti közlekedésben. Megnövekedett a közúti közlekedés szerepe mind az áru-, mind a .személyszállításban. Bővült és korszerűsödött a járműállomány és a közúthálózat. A városi töiueg- közlekedés — elsősorban a fővárosban — javult. Z A tervezettnek megfelev lóén emelkedett az élet- színvonal, javultak népümt éles- körülményei. A reáljövedelem 26. a reálbér 18. a fogyasztás 29 százalékkal növekedett. A tervidőszakban több központi bérintézkedésre került sor a pénzbeni társadalmi juttatások meghaladták az előirányzott mértéket. Jelentősen emelkedett az alacsony nyugdíjak- növekedett a gyermek- gondozási segély, megkétszereződött a családi pótlék ösz- szege. Társadalombiztosításban részesül az ország minden lakosa. A tervezettnél 30 ezerrel több. összesen 430 ezer lakás épült, öt év alatt kereken másfél millió ember jutott uj otthonhoz. Megépült az egymillió lakás, s ezzel teljesül 15 . éves lakásépítési programunk. Öt éiv alatt széles körű társadalmi összefogással a tervezett ’35 ezerrel szemben 90 ezer óvodai hely létesült. A? előirányzottnál többet fordítottunk az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények fejlesztésére: 8100 új kórházi ágy. 5100 új issolai tanterem került átadásra. 7 Termelő beruházásokra * ’ az előző öt évinél 40 °V- kal többet fordítottunk. Ez lehetővé tette az energia-termelés bővítését, az oláj- és gázfelhasználás a tervezettnél gyorsabb növelését, a bauxitvagyon jobb kihasználását, sz ellátás javítását építőanyagokból.' élelmiszerekből és iparcikkekből. A beruházások megvalósításának hatékonysága még nem kielégítő, nem érvényesül kellően a beruházók és a kivitelezők egyetemes felelőssége, és nem megfelelő az együttműködésük. O Nagy eredményeket ér- tünk el a területfejlesztésben. Dinamikusan fejlődőit hazánk fővárosa, Budapest. Az ipartelepítéssel és a területfejlesztéssel ■ összefüggésben gyorsan fejlődött az öt vidék' nagyváros és valamennyi megyei székhely. Számos község elindult a városiasodás útján több nagyközség városi rangra emelkedett. A lakosság életkörülményeiben a területi elhelyezkedésből adódó különbségek csökkentek. O Az öt év során hazánk * ' nemzetközi gazdasági kapcsolatai jelentősen bővültek. A külkereskedelmi forgalom növekedése meghaladta a tervezettet. A kivitel a szocialista országokba 72 százalékkal, a behozatal onnan 60 százalékkal emelkedett. 'A fejlett tőkésországokkal és a fejlődő országokkal is növekedett az árucsere: a kivitt áruk mennyisége 62, a beho- zottaké pedig 49, százalékkal. A Szovjetunióval, a KGST más országaival kialakított tervszerű, szoros gazdasági együttműködés nagymértékben segítette terveink teljesítését. Hazánk aktívan közreműködik a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításában. Előrehaladás van a termelésszakosításban, a közös vállalkozások létrehozásában, s ez lehetővé teszi a nagysorozatú, gazdaságos termetest. Szakosai» és kooperáció valósul meg az autóbuszok és a személygépkocsik, valamint a számítógépek gyártásában. Elkezdődött a KGST-tagálla- mok nyersanyag- és energiaszükségletének kielégítését szolgáló közös beruházási tevékenység. Épül az orenburgi gázvezeték és a 750 kilovoltos vdllamos vezeték. A magyar—szovjet olefin-, valamint a magyar—lengyel' vegviszál- egyezményeknek megfelelően elkezdődött a termelés, in A Központi Bizottság I " külön is értékelte a IV. ötéves terv befejező évének gazdasági munkáját. Megállapított;!, hogy 1975-ben a II. A Központi Bizottság — összhangban a párt XI. kongresszusának határozatával — az V. ötéves terv legfőbb céljául a fejlett szocialista társadalom építésének folytatását jelöli meg. A népgazdasági tervezés és irányítás színvonalának emelésével, a tudomány és a technika eredményeinek széles körű fel- használásával, a termelés korszerűsítésével és bővítésével, a nemzetközi gazdasági együttműködésből — különösen a KGST-országok közötti gazdasági együttműködésből — adódó lehetőségek kihasználásával magasabb szintre emeljük a szocializmus anyagi-technikai bázisát, dolgozó népünk életszínvonalát. Üj ötéves tervünk megvalósításával gyarapítjuk a nemzeti vagyont és megfelelő színvonalon tartjuk az ország védelmi képességét. Hazánkban jelenleg a további gazdasági fejlődés döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Kerüljenek még jobban előtérbe a gazdasági növekedés intenzív tényezői, emelkedjék gyorsabban a munka termelékenysége, fokozódjék a beruházások hatékonysága, csökkenjenek a termelési ráfordítások, erőteljesen javuljon az álló- és forgóeszközök kihasználása, valósuljon meg fokozott takarékosság az energia- és anyagfelhasználásban. A Központi Bizottság az 1976—1980. évekre szóló V. ötéves népgazdasági terv fő előirányzatait a következőkben határozta meg: 4 A nemzeti jövedelem *■ 30—32 százalékkal növekedjék. A fogyasztás és a felhalmozás együttesen ennél kisebb mértékben, 23—25 százalékkal emelkedhet. A termelés bővítését egészében a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani. A gazdasági fejlődés az egész tervidőszakban legyen időarányos és egyenletes ütemű. O Az ipart, a népgazdaság vezető ágát a tervidőszakban tovább kell korszerűsíteni és fejleszteni a magasabb termelési kultúra szélesebb körű elterjesztésével. A termelés 33—35 százalékkal növekedjék. A fejlesztés segítse elő a hazai szükségletek magasabb színvonalú kielégítését és az-ipari - termékek nemzetközi versenyképességének fokozását. Ezt a gazdaságtalan termelés visszaszorításával, a hazai és nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és kooperáció bővítésével. az irányítás és szervezés további javításával kell ^lérni. Az ipar termelési szerkezetének átalakításában meghatározó jelentőségű ágazatok és vállalatok élvezzenek előnyt. A rendelkezésre álló munkaerőt ott kell foglalkoztatni. ahol a legjobban szolgálja mai és távlati céljainkat. Folytatni kell a központi iparfejlesztési programok — az alumíniumipari, a petrolkémiai", a számítástechnikai, a földgázprogram — végrehajtását; A járműgyártás fejlesztésének és a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztésének programját be kell fejezni. Az iparfejlesztésbe — főleg a feldolgozóágazatokban — kapjon nagyobbb teret a korszerűsítést szolgáló rekonstrukció. Folytatódjék a ruházati ipar rekonstrukciója. 9 Az építőipar termelése 30—33 százalékkal növekedjék.. Szervezettebb, gondosabb munkával gyorsuljon az építkezések kivitelezése, különösen a szakipari és szerelési tevékenység. Az erőket a gazdásági, társadalmi fejlődés szempontjából alapvető beruházásokra kell koncentrálni. Meg kell gátolni az indokolatlan költségemelkedést. A A mezőgazdaság terme- lése 16—18 százalékkal növekedjék; fokozottabonn elégítse ki az" ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyagszükségleteinek kielégítését, biztosítsa a lakosság kiegyensúlyozott ellátását, növelje az exportot. A szocialista nagyüzemek fő feladata a hozamok további erőteljes növelése. Ennek érdekében célszerűbben hasznosítsák a meglevő technikai bázist—gépeket, gazdasági épületeket, vegyi anyagokat —. használják ki jobban termelési lehetőségeiket. nagyobb mértékben honosítsák meg a nagy hozamú. produktív fajtákat. Megkülönböztetett Ügyeimet kell fordítani a szarvasmarha-állomány, elsősorban a tehénállomány gyarapítására, a tejtermelés növelésére, a zöldség-, a gyű* társadalmi termelés és a termelékenység a tervezettnek megfelelően növekszik. A nemzeti jövedelem 5, az ipari termelés 6 százalékkal nőtt, a mezőgazdáságé pedig az előző év kiemelkedő eredményénél 1 százalékkal na-' gyobb. Az életszínvonal emelésének előirányzatai túlteljesültek. A fogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfelelően alakul. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezett 3.5 százalékkal szemben 4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2.5 százalék helyeit mintegy 4 százalékkal, a lakosság fogyasztása a tervezett 4 százalékkal szemben 5 százalékkal nőtt. mölcs- és szőlőtermesztésre. Az ország cukorszükségletet döntően hazai termelésből kell fedezni Az állami gazdaságok mulassanak. példát a termetes hatékonyságának fokozásában. A mezőgazdaság élen járó szocialista üzemei, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek folytassak a magas színvonalú termelési rendszerek elterjesztését. A jól gazdálkodó termelőssövet-' kezetek növeljék teljesülne* nyeiket, a középesek zárkózzanak fel hozzájuk, a gyengék pedig a természeti adottságaiknak jobban megfő.e:ő termelési kultúra kialakításával érjék el a közepesek szintiét. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelésének fejlesztése mellett változatlanul fontos feladat a háztáji és kisegítő gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználásának ösztönzése és támogatása. . a megtermelt áruk átvételének jobb megszervezése. r A szállítás összteljea-.t- ménye — a hazai és a nemzetközi szükségletekkel összhangban — 35 százalékkal növekedjék. Folytatódjék a közlekedésben kulcsszerepet betöltő vasút rekonstrukciója. A fővonalak és csomópontom korszerűsítése, az átállás a villamos és Diesel-vontatásra. A fejlesztésben továbbra is kapjon megfelelő helyet a közúti közlekelés. A fővárosban és az öt nagyvárosba n a tömegközlekedés javításának változatlanul elsőbbséget kell biztosítani. Épüljön tovább a budapesti Metró. / A szocialista szektor be"• ruházásait 850—870 millió forintban kell előirányozni. Ez a IV. ötéves terv idején megvalósult beruházásokhoz képest 25—26 százalékos növekedést jelent. Az erőket a megkezdett létesítmények mielőbbi befejezésére és a tervidőszak első felében induló nagybgruházásokrg kell összpontosítani. Az új beruházásokat a népgazdaság szükségletei alapján, az eddlgirel szigorúbban kell rangsorolni. Növekedjék a versenyképes exportot szolgáló, gyorsén megvalósítható és rövid idő alatt megtérülő befektetéseit részaránya, (Folytatás a 2. oldalon)
