Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)
1975-11-28 / 279. szám
és Szocializmus Brcyten Breytcnbach apart- heidcllencs dél-afrikai költőt „bűnösnek” találta á pretoriai bíróság. A döntés azt jelenti, hogy a költő élete is veszélyben forog. Mit olvasnak az olaszok? Az országos statisztikai hivatal kimutatása szerint az olaszok mindenekelőtt regényeket olvasnak. 1974 folyamán Olaszországban 17 925 művet adtak ki, összesen 141 millió példányban! E művek között legnagyobb százalékaránnyal (17,6) a regények és a mai elbeszélők szerepelnek. A Béke és Szocializmus novemberi számában Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke „A Nagy Október és korunk” című cikkében méltatja a történelemben új korszakot nyitó esemény évfordulóját. Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere „A szocialista diplomácia” címmel írt cikket. A szocialista diplomácia levonja a múltból a szükséges tanulságokat, írja cikkében, pontosan tájékozódik a jelenben, s előreláthatóan dolgozik a jövőért, következetesen érvényesíti az államok közötti kapcsolatok demokratikus és haladó elveit. Vizsgálja, miként segíti a Bolgár Népköz- társaság diplomáciája a szocialista rendszer megerősítését a kapitalizmussal vívott történelmi versenyben, s hogyan működik közre azoknak a feltételeknek megteremtésében, amelyek lehetővé teszik, hogy a szocialista erők győzzenek igazságos harcunkban. A parlamenti harc és a tömegmozgalom összefüggéseiről írt tanulságos cikket Erk- ki Tuominen, Finnország Kommunista Pártja Politikai Bizottságának nemrég elhunyt tagja. Megállapítja, hogy a jelenlegi körülmények között a kommunista pártoknak nemcsak arra nyílik lehetőségük, hogy a parlamentet felhasználják a dolgozók érdekvédelmére, hanem esetenként arra is, hogy bizonyos feltételekkel részt vegyenek polgári demokratikus kormányokban. Milyen úton fog haladni az Amerikai Egyesült Államok a hetvenes évek második felében? Az Egyesült Államok kommunistái az idén júniusban megtartott XXI. kongresszusukon válaszoltak a kérdésre. A kongresszusról és az ott szóba került problémákról számol be igen részletesen John Pittman, az Egyesült Államok Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja. Alekszej Nyikolajev, az SZKP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Akadémiájának rektorhelyettese ismerteti azt a kétkötetes gyűjteményt, amely „Az SZKP gazdaságpolitikájának alapvető kérdései a jelenlegi szakaszban” címmel nemrég jelent meg Moszkvában és Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának a beszédeit és előadásait tartalmazza. * ** • r • ------—n-----ttWiTit—cr K ijárok nyomában fii.) Mikor éljük az életet? Szendehely—Katalinpusz- ta — olvashatjuk a táblán Vác felé haladva az utolsó Nógrád megyej település nevét. Hamarosan elérkezünk a megyehatárhoz, és nincs messze már Vác sem. Legtöbben ide járnak a Nő- tincsi községi közös Tanács körzetéből (Felsőpetényböl Nőtincsről, Szendehelyről és Ösagárdról). Tavaly 1149-en kerestek lakóhelyüktől távol munkát, közülük 1042-en megyén kívül: Vácott 576 férfi és 320 nő, Budapesten összesen 142-en. Ebben a körzetben él hát a rétsági járás kijáró dolgozóinak (4500'an vannak!) jelentős hányada — Mindennap 20—24 buszjárat vön oda-vissza Vácra, hétköznap fél tizenkettő tájban jön az utolsó. Esténként bármikor ,>be lehet ugrani” a városba, akár egy mozielőadásért, akár a művelődési központba. Sokan — különösen a fiatalok — mennek is. hiszen nem okoz gondot, hogyan ér-' nek haza. Vajon a közösségek éleiére hogyan hat ez? Itt milyen a kapcsolat a kijárok és a falujuk között? Vidovszky Ant'_ rás tanácstitkár optimistának tűnik. — Minden társközségben külön-külön tartottak megbeszélést az eljáróknak, azt kutatva, hogyan lehetne szorosabbra fűzni a szálakar, mit várnak ők a községtől, és fordítva. Általában hasznosok voltak ezek az ö«sTejöve- fo’o'r <íokan e’mondrík. o,A-’ c a munkahelyükké1. Törzsgárdatagok, megbecsültek. Ha igazán jó programot szervez az ottani közösség, az üzem, nem húzzák ki magukat. Tudom, hogy ez a járás egészére nem jellemző, mifelénk a jó közlekedési lehetőségeknek köszönhető. Hogy itthon mikor vannak, hol szórakozhatnak művelődhetnek? Azt tartottuk szem előtt, hogy az ifjúsági klubok, a könyvtárak biztosítottak legvenek. 1974-ben közei •kilenc és fél ezer kötet közül választhattak a körzetben lakók, Nőtincsen függetlenített könyvtárosunk van. aki hetente háromszor egész nap kölcsönöz. ..Általános megállapítás, hogy. a közéleti aktivitás, a művelődési igény és annak kielégítése nincs összefüggésben a munkahely távolságával. A lakosok községünkben vannak igazán otthon. .. A máshonnan hozott tmasztala- tokat itthon értékesítik.” A tanácsi beszámoló még a tanácstitkárnál is optimistább. Vajon isaz mindez, nem csuoán „általános megállapítás”? A tények az optimizmust igazolják. A kijáró dolgozók közül 17-en tanácstagok. Ez is biztositia. hogy legtöbben tisztában vannak azzal, mi történik a községben, milyen lehetőségek vannak a fejlesztésre. A kijárók j,falugyűlésein” elhangzottak javaslatok is. Ezeket a fórumokat érdemes komolyan venni, mind tartalmasabbá, esetleg gyakoribbá tenni!... Xi A nőtincsi Majnik István az Egyesült Izzó váci gyárában lakatos csoportvezető, felesége ugyanott, az üvegezőben egy női csoport irányítója. — Sok mindent elértünk a gyerekek nevelése mellett: a ház, a berendezés, a kocsi — kellett a hajtás... Nehezen indultunk, és ugye. akinek nem volt könnyű a fiatalsága, a gyerekeinek akar minél többet nyújtani. Néha úgy tűnik, hogy már túlzásba is visszük mi, szülők ezt a dolgot, nem ártana nekik is lobban megismerni, mi a lemondás... — A munkám? Eredeti szakmám — amiből van ipar- engedélyem is — az asztalos- sáe. Gyárunk folyamatos üzemű; hét nap munka. 72 óra szabad idő. A magafajta családos, két szakmás embernek ez jó — sok fiatal viszont s^mmi pénzért nem vállalná, hiszen a sok szabad idő mellett sok kötöttséggel is jár: nincs vasár- és ünnep4 NóCRÁO - 1975. november 28., péntek A világnézeti-erkölcsi-politik nevelés helyzete és feladatai Megjegvzé.-ek egy ezéceéuvi iievele-i éiteke/leihez Élénk pezsgés uralkodik ezekben a napokban Nógrád oktatási intézményeiben is, zajlanak a nevelőtestületi értekezletek, amelyek témája: a világanézeti-erkölcsi-politi- kai nevelés helyzete és feladatai. Tájékozódásunk szerint, megyénk pedagógustársadalma a XI. kongresszus dokumentumainak '«méretében, az oktató-nevelő munka helyi sajátosságait is snera előtt tartva készült fel a nevelőtestületi értekezletekre. Milyen sikerrel? Erre a kedésre az értekezletek lezajlása után külön visszatérünk, szólunk e fontos tanácskozások megyei tapasztalatairól. Többféle viszony Ezúttal csupán egy nevelő- testületi értekezlet kapcsán teszünk néhány megjegyzést. A napokban a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola nevelőtestületi értekezletén vettünk rész. Az iskolának, amely két épületben működik, 22 tagú nevelőtestülete. 380 tanulója, 12 tanulócsoportja és hat napközis csoportja van. Igazgatója Leukó József. Az igazgatói vitaindító előadásban Leukó József szólott a világnézet fogalmáról, szerkezetéről, marxista—leninista értelmezéséről, osztályfogalmáról, vázolta az ideológia és világnézet helyét, szerepét jelentőségét, társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában. A továbbiakban kitért a világnézeti nevelés helyes értelmezésére, helyére a nevelés folyamatában és részletesen szólo't a feladatokról. A vitaindító e'őadás és az ezt követő vita alánján a teljesség igénye nélkül tesszük megjegyzéseinket. ★ A XI. kongresszus dokumentumainak hasznosítása a gyakorlati pedagógiában az idei tanév legfontosabb feladatai közé tartozik. Felmerül a kérdés: mi indokolja, hogy külön is fogla’koz- zunk a világnézeti-erkölcsi- politikai neveléssel? Mindenekelőtt az, hogy amint az a XI. kongresszus anyagának elemzéséből is kiderül, társadalomépítő munkánk jelenlegi szakaszában, a fejlett szocializmus építése időszakában szükség van a tudatformáló tevékenység továbbfejlesztésére, hatékonyságának emelésére is. Ezért van . az, hogy a kongresszus az oktatási kérdések közül a világnézeti nevelés fejlesztésének szükségét emelte ki. Szécsénv- ben is hivatkozás történt az úi programnyilatkozatra, amely a nevelés legfontosabb tartalmi jegyeit is körvonalazva szól a szocialista emberről: „A íejiett szociaiisla társadalom épitése oiyan emberek munkáját és aktivitását igényli, akik társadalmi céljaink megvalósításában fegyelmezett, jó munkájuk mellett a közügyekből is kiveszik részüket, ismerik es megtartják a szocialista erkölcs normáit, akik számára szocialista hazánk szeretete elválaszthatatlanul összefonódik a nemzetköziséggel.” A munkának, az aktivitásnak tehát döntő szerepe van. a személyiség fejlesztésében, a világnézeti tudatosság kialakításában. Hiszen a világnér zetben kifejezésre jut az egyén viszonya a társadalomhoz. a társadalmi gyakorlathoz. A világnézeti, erkölcsi, politikai nevelés szorosan ösz- szefügg egymással. A nevelési gyakorlatban a világnézeti neveléssel kapcsolatos hibák közül Szécsénvben említés történt arról, hogy például a világnézeti nevelés esetenként leszűkül a politikai nevelésre, kizárólag oktatás útján kívánják a nevelők ezt megvalósítani, vagy csupán az ateista nevelést értik alatta, összevéve elszakítják a nevelés egészétől. Holott a világnézeti nevelés komplex folyamat. Természetesen, nagy szerepe van ebbep a tanulók társadalmi-közösségi tapasztalatainak is. A világnézeti nevelést befolyásoló negatív tényezők között például Szé- csén.yben joggal történt említés a vallásos és idealista világnézetről. a templomi és iskoláig hitoktatásról, a kettős neveiéi káros jelenségeiről, hovv csak néhányat említsünk. +• Mit mondhatunk a TI. Rákóczi Ferenc általános iskola! neveltségi szintről? A viiágnézeti-erkölcsi-politikal nevelésnek csupán néhány területét említjük. Ügy tűnik, a világnézeti nevelés legerősebb oldala itt az oktatómunkában található. Azaz: a tanulók' megfelelő, a tudományos világnézet kialakításához nélkülözhetetlen ismereteket kapnak a természetről és a társadalomról. Helvi vizsgálódás szerint például a világ elmúlásának legendáját az anyagmegmaradás tudományos' elvével utasítja el a tanulók döntő többsége. Ez annál inkább meglepő, mert a tanulók jelentős része valamilyen formában vallásos befolyás alaU áll. A gondok közt sze-enel. hogv a tantérP”ak oktatása mereven elkülönül egymástól a tanítási gyakorlatban, jobb tantárgyi koncentrációra, lenne szükség, a szintézisre több gondot k^1- lene fordítani. A tanítási órák megszervezésében hiba, hogv hiányoznak az óran a tanulók megnv’J'vtkozásai. kérdései. A tanulók nem tesznek fel kérdést sem a nevelőnek, sein egymásnak, vélem °nv- nvilvánítás nincsen. Ezen mielőbb változtatni ke’l.) A tanulók kevés népszerű ifiú- s4»i folyóiratot olvasnak. Ugvanakkor az iskolában hivatalosan 35 százalék a hitoktatásra járók aránya, s a tanulók 35 százaiéig áll még VaUásos befolyás almi an-z mintegy hetven százaléka. Ez roppant magas aránv. Gond az is, hogy az iskolában keveset tudnak a hitoktatásra járók családi indító okairól. F.zt szintén vizsgálni kellene. Hiszen az okok ismerete utat nyithat a világnézeti nevelés előbbreviteléhez is. Kölcsönös bizalomra van szükség az iskola és a családok között ebben a kérdésben is. a gyermekeinkért érzett felelősség jegyében. Ugyanakkor a pozitívumok között említhetjük, hogy a. tanulók érdeklődnek a bel- és külpolitikai kérdések iránt, szolidárisak az elnyomott és küzdő népekkel, szeretik a Szovjetuniót. Mindez jórészt az úttörőmozgalomnak köszönhető. amely e kérdésekre például szintén nagv gondot fordít a meghitt iskolai ün- nenségeken és más alkalmakkor. Erkölcsi tudatossággal nap, nem lehet akkor szórakozni, moziba, klubba járni, amikor éppen szeretnének és érdemes is. Bent összetartó, jó gárdánk van. Annak ellenére, hogy 80 százalékunk bejáró, és legtöbbünket kétlakinak mondhatnak az otthoni háztáji vagy maszekolás miatt, együtt vagyunk a kirándulásokon, a közös rendezvényeken. Ha -valami program akad, az asz- szonnyal együtt megyünk, sőt, már volt úgy is. hogy a gyerekeket is ■ bevittem. Egyébként ha kinéznek valami jó filmet, beviszem őket. Nálam a művelődést leginkább a tévézés, rádióhallgatás és az olvasás jelenti. Nem széeyenlem, az ifjúsági jellegű irodalom a kedvencem: Jókai, Verné, Mikszáth. Móra — persze, ha komolyabb kerül a kezembe, azt se mindig rakom félre. Valamikor, hogy szerettünk színházba járni a feleségemmel! Akkor kocsink sem volt, mégis bejártunk. Most azt mondjuk: addig akarunk hajtani, a gyerekeknek a jö- vőiét megalapozni, amíg nem szármúmk még az öregek közé. Majd, ha nagyobbak lesznek a gyerekeink — ezzel bMatiuk magunkat. Vagv ez mégsem jó ísv?í Fordítva kellene, úgv érzem: amíg lendület, energia van az emberben, addig törődíön macával. Vaion. ba útra l.-o-rr! V) r»f~n Am mócVónn pcí,,n1’'' ** AT/-\»*f vo 1 oi* másképn '-alloaKiss G. Magdolna Következik: Kötődések. A tanulók erkölcsi magatartása jó, szívesen járnak iskolába, a tanulással kapcsolatban ez a pozitívum már nem egyértelmű. Tisztelik nevelőiket, kiveszik részüket a társadalmi munkából. Általában azonban — és az itt nem említet-t pozitívumokon túl — mégis az erkölcsi nevelés a nevelőmunka leggyengébb pontja. Az erkölcsi tudatosság hiányával, hézagosságával lehet sokszor találkozni. A tanulók erkölcsi tudatossága esetleges. Például a nyolcadikban felkérték a tanulókat: sorolják fel a szocialista ember fő tulajdonságait. Kiderült, bár nagyon sokat tudnak erről, valójában az erkölcsi fogalmakat nem ismerik, nem tudták nevén nevezni az általuk ismert erkölcsi tulajdonságokat sem. Gyakran hiányoznak az erkölcsi meggyőződéshez szükséges élmények is. Jóllehet csak az élménnyel átitatott erkölcsi fogalmak ismerete ad erkölcsi tudatosságot. s ebből alakulhat ki később az erkölcsi meggyőződés. A jövőben a nevelőmiinkában jóval több gondot kívánnak tehát fordítani az erkölcsi nevelés rendszerességére. Nagy szerene van ebben az iskolai úttörőmozgalomnak is. Az anyagias szemlélet szín* tén erőteljesen él a tanulókban. Az is igaz persze, hogy e szemlélet nem az iskolából indul ki. Nem szaporítjuk a példákat, hiszen nem a teljességre törekszünk. A tantestületi vita szellemét megfelelőnek tartjuk, többi között, igen elmélyült elemzést hallottunk az iskolai úttörőcsapatról, általában az iskola mozgalmi életéről is. Reméljük, mindez azt eredményezi, hogy a világnézeti-erkölcsi-politikai nevelésben növekvő hatékonysággal számolhatunk ebben az iskolában is. Nagy szerepet szánnak ebben a tanítási órán. az i'^olai oV+mó- nevelő munkán túl az iskolán kívüli lehetőségek eredményesebb felhasználásának. a szülői háznak, az Egy üzem — egv iskola mozgalom lehetőségeinek. és í°v tovább. Itt is megfogalmazódott: az iskolában és azon kívül is nagv tarta'éknkkal pen/taiv kéznek a vi’iártnézeti-erköt-' c'í-nolitikoi nevelésben. Á jövő cselekvés! gyakorlata műtétig rn"id m»q. rmlyen eredménnyel aknázzák ki. T. F„ Mózeskosár Győrből Műbőrből készült mózeskosaraknak adják át a helyet a vesszőből fonott, hagyományos kosarak, A győri Cinész Szövetkezet kis szériában megkezdte a, műbőr mózeskosarak gyártását, amelyek alapanyagát a Graboplast Győri Pamulsstovő- és Műbőrgyár állítja elő. Előnyük,' hogy könnyen tisztán tarthatók, külső-belső részük mosható, s a műbőr nagyobb lehetőséget ad a díszítésére, a termék esztétiknsabb előállítására. Méretét úgy határozták meg. hogy elférjen a személygépkocsik hátsó ülésén. V
